A direkttermők elvannak vele, nem zavarja őket. A filoxéra (is) Amerikából jött, ott sok-sok évszázadig együtt élt az ottani szőlőkkel, kialakult a rezisztencia, ha lehet ebben az esetben ezt a szót használni. Tkp-en csak az a szőlő maradt meg, aminek olyan vastag volt a gyökérzetének a külső rétege, ami elviselte a rovar szivogatását. Ezért használják az ottani fajtákat az alany kinemesítésekor.
És igen, a peronoszpóra és a lisztharmat is onnan jött, és mivel az ottani fajták relative jól viselik, ezért használják a rezisztens szőlők nemesítésekor azokat, csak sokkal több keresztezési körön át.
Ja, egyébként a levéllakó változatot a rovarölők pusztítják, a földben lévőt meg a szénkénegezéssel gyérítették anno, tehát nem lehetetlen megoldani a saját gyökéren élést, csak oda kell rá figyelni.
Összeszedem majd a katalógusaimat, és megnézem, melyikre hasonlít leginkább. De ezt max. hétvégén, vagy jövő héten tudom megcsinálni.
Nem hiszem, és nem is minden fajta szőlő levelét tudja megtámadni. Az alanyfajtákét jellemzően igen, de az meg csak akkor hoz levelet, ha lefagy róla a nemes, vagy alanytermesztő vagy ;-)
Elég sok mindent megtudtam így a mai napon. :) Még ezt a levélen nem tapasztaltam, már négy éve van itt a szőlőm. Így reménykedem, hogy akár össze is jöhet a dolog. Bár ahogy olvasom az még nem garancia, ha eddig nem volt még jöhet ilyen rovar errefelé is. :( Ettől függetlenül a dézsásba is beleköltözhet és elég nagy rá az esély, hogy akkor gyorsan elkampecol a növény.
Végül is, ahogy olvaslak a direkt termőket is károsíthatja, csak lehet, hogy nem annyira látványos és nem kampec a vége. Lehet, hogy sokban függ a gyökeresedés mértékétől is, ha el is rágja akkor ha gyorsan visszapótolja és gyors a fejlődése, lehet, hogy kiheveri...
Ezen szőlőmet többen is megnézték már mindenki azt mondja, hogy direkt termő, de még mivel nem láttam teljes érettségben, így sem a színét sem az ízét nem tudom, de nagyon hajaz a Noahra a levél és a kezdeti fejlődése révén. Idén viszont nagyon korán beindult, bár tavaly is, nem tudom, ezek az általad írottak is ilyen koraiak lennének-e (bár ez lehet, hogy az elhelyezés függvénye is) Idén nem olyan kis fürtök ígérkeznek, elég megtermett nagy fürtöknek nézem, biztosan nagyobbak, mint tavaly. Itt vannak még az enyémről tavalyi képek:
Kicsit sok hozzászólás lett így reggel. Egyben válaszolok.
Köszi a linkeket, azt hittem, valamilyen hivatalos leírás lesz a filoxéraállóságról, mert a szőlők többsége természetesen megél saját gyökéren. Majd figyelek, hogy alakulnak a kisérleteik, hátha megírják, hogy mi lett velük.
A területeim filoxéra fertőzöttek, lehet leteszek majd pár darabot kísérletképpen, aztán pár év alatt kiderül, mi lesz vele.
A filoxéra egy rovar, melynek van egy levéllakó alakja, a fonákon egy néha piros, néha zöld gubacsban fejlődik:
A gyökérlakó alakja a szőlő gyökerét szívogatja, V.vinifera ezt nem bírja, elpusztul, az amerikai és az alany fajták kibírják. Csak a homokon nem tud kárt okozni, mert beomlanak a járatai.
Ahol régen (100+ éve) is volt szőlős terület, ott szinte biztos, hogy ott él most is, egyéb helyeken meg lehet próbálkozni saját gyökéren az európai fajtákkal, gond nélkül élhetnek. Homokra felesleges cserélni az altalajt, ráadásul nem minden homok jó, csak a magas kvarctartalmú.
Fajtafüggő, hogy jobb-e neki a saját gyökér, vagy inkább oltványként kell eltenni.
Az oltványok forradása, ha tökéletes, hosszú (50-100) éves tőkét eredményezhet, nem kell félni tőle:
Itt látható, hogy milyen szépen kialakul az új szállítószövet, ami pár év alatt megvastagszik, és egy szép tőke lesz belőle.
Az oltást próbálhatod persze a tőkéden, de jó eredményt csak úgy lehet elérni, ahogy írtam, párat hagysz, egybe oltasz, ha megindul, minden mást kitördelsz, és csak az oltott vesszőt hagyod.
A fajtádat nem tudom megmondani, ebben nem vagyok jó, az is lehet, hogy nem direkttermőd van. Othellom, Izabellam, Delawarem akad, majd lefényképezem a leveleit, de még nem tartanak ilyen előre.
Köszi az írásod, én most jöttem rá, hogy a filoxéra egy állati kártevő és nem gomba, mivel én eddig annak tippeltem, de most már értem a dolgot. Bár azt még most sem, hogy a homokban miért van biztonságban a szőlő, a homokot nem szereti ezen rovar?
Nekem egyelőre uborkahálón fut, de tervezem a lécből összeállított vázat neki, egyelőre még egy-két évet kibír, szerintem. Esetleg tehetsz fel képet róla szívesen megnézném, vagy volt már itt képként, vagy a szőlősben?
De a következőkből is azt gondolom, hogy a saját gyökéren történő szaporítás nagyobb növekedési intenzitást hoz és azt írja itt a kedves hozzászóló, hogy az oltványok később is hajtanak ki, bár a talajról nem írnak:
Én is laktam lakótelepen, s többször is elmorfondíroztam rajta, hogy esetleg fel lehetne-e futtatni a hatodikra?
A Vezúv szikláin elképesztő magasra felfut, bár az szerintem vadszőlő, de miért ne működne csemegével is.
Persze nyilván meg kell beszélni a többi lakóval is.
Most kertes házban lakunk, s az emeletre úgy húztam fel kötéllel. Először csak lógott rajta, de aztán amikor megnőtt eléggé, hogy meg tudjon kapaszkodni, akkor már nem kellett a kötél.
Köszönöm neked is, kedves vagy, de mivel messze lakom, inkább helyben ajánld fel, jövőre lehet, hogy megkereslek, nagyon szépen köszönöm a felajánlásod! Én egy lakótelepen kertészkedem, megpróbálok mindent helyben a környékről beszerezni, mivel az biztosabban bírja az itteni klímát, és már bevált itt is. Saját magam dugványokról és magról vetve neveltem fel minden növényt itt a kertemben, így egy fillérembe sem került eddig semmi sem, bár ez is lényeges, de elsősorban a lakótelepre nem mertem önköltségi alapon drága dolgokat kiültetni és nem tudom meddig maradhatnak... Itt a blogom, nézd meg, így néz ki a kertem:
Köszönöm, de a postán nem hiszem, hogy átvészelnék a meleget... Inkább majd jövőre beszéljük meg, majd jelentkezem! Csak idén találtam ezen topikra, azaz pár nappal ezelőtt, és most jutott az eszembe a szőlőm beoltása, igaz ez is annak a függvénye, hogy milyen fajta lesz, mivel ezen töveket, itt a lakótelepen már 4 éve gondozom és nevelem, de tavaly sem tudtam még belőle kóstolót szedni magamnak a rigók miatt (a 12 db fürtből), és nem tudom a fajtáját sem, mivel egy ismeretlen tulajdonos kertből (egy lugasról) kilógó kisebb ágrész dugványozásából 3 darab 2 nóduszos ágáról lett szaporítva. Tavaly készítettem viszont 3 db Othello dugványt. Kinézetre mindkettőnek ugyanolyan a levélzete, kihajtáskor mindkettő pirosas levélszínezetű volt a hajtás végén. Így az is lehet, hogy ez a régebbi 3 tő is az. (Az Othellot én gondolom Othellonak, mivel ez is egy elhagyatott területről származik, igaz ezt a szőlőt módomban állt meg is kóstolni, elválik a héja a belseje zselés állagú és az íz is olyan Othellos ízű, de az is elképzelhető, hogy más fajta lesz. Lehet, hogy elmegyek arrafelé ott láttam egy másik szőlőfajtát is, az kissé másabb levélformájú volt... Majd felteszek képet, itt vagy a szőlősben...
Kérdés: A szőlőnél nincs olyan, hogy idegen beporzó, csak abból gondolva, hogy elszáradnak a fürtök, lehet, hogy nincs megtermékenyítve, a partenokarpia jelensége a szőlőnél előfordul? Mivel az is lehet, hogy a meg nem termékenyített termések (partenokarp) egyes fajtáknál felnőnek, egyeseket elrúg a növény, ez lehet a Nérónál?
Ezt én vissza-visszaolvasva többször is olvastam, bár nem olvastam végig a szőlős topikot. Esetleg jövőre kérhetnék tőled, vagy a kedves fórumtársaktól pár darab Néró fajtájú dugványnak való ágat, megpróbálkoznék vele dézsában is és szabadföldben is. Igaz az is, hogy többetek írta, hogy fürtelszáradásra hajlamos, ezt lehet, hogy a két szülő valamelyikének génkészlete hordozta?
Köszönöm a felajánlást, de most inkább nem élek vele, de lehet, hogy jövőre elfogadnék pár fás ágrészt oltásnak valót. Szombathelyi vagyok, így ez most már nem kivitelezhető. Jövőre mindenképp kísérleteznék én is oltással, igaz még nem tudom a direkt termőm fajtáját, és az is lehet, hogy teljes mértékben a fajtáját nem is tudom meg. Tavaly már volt rajtuk (3 egymás melletti tövön) 12 fürt ez nem olyan sok a 3 tőről. De sajnos a rigók leszüretelték az érés kezdetekor, de színeződést nem láttam a bogyókon. Idén nagyon beindult már, ma hajnalra 2 fokra lesüllyedt a hőmérséklet, nem néztem rá reggel, de lehet, hogy kissé lekókadtak a levelei. Már jó 30-40 cm hajtásuk van és 15-20 cm-es levelei, a hétvégén így nézett ki:
Láthatod, hogy eléggé jó helyen van, meleg délkelet felé néző falrész elé lett ültetve, a lenyugvó nap már igaz nem éri.
A Néró szőlőben én is gondolkodom, egyelőre lehet, hogy dézsás növényként, így biztosabban megmarad talán saját gyökéren, ehhez kaptam már egy felajánlást is gyökereset. Majd lehet, hogy ebből lesz az oltásnak való rész levágva persze, ha megnő...
"Az oltás évében az átoltandó tőkén 3-4 jó állású hajtást kell csak hagyni, többit mind kitörni."
Lehet, hogy idén csak próbálkoznék vele, szerinted úgy is üzemelne az oltás, ha meghagyom a többi növekvő ágat rajt. Úgy néz ki most, hogy egy alsó szem van és 4 feljebb. Összesen 5 ágrész növekszik most. Bocsi, ha nem vagyok teljesen szakszerű a megnevezésekkel. Mérnök ember volnék csak hobbiból kertészkedem, de már felötlött bennem, hogy szakmát változtatok, mivel hiába diplomásként sem vagyok megfizetve... A kertészetekben is kapnék annyit, mint most mérnökként, és itt millió felelősség nyomja az ember vállát, a kertészetben annyira nincs az ember ilyen nyomás alatt...
"A zöld oltás május végétől kivitelezhető, ha nincs zöld nemes fajtád, akkor azt valahonnan szállítani kell majd, és ott meg lehet majd találni pont megfelelő vastagot."
Itt csak egy problémám van az enyém úgy beindult, hogy már most közel fél méteres hajtása van és látható már a három fürt is a vesszőn. A közeli kertekből kilógó ágakról gondoltam nemesebb részt beszerezni, a "kísérleti" oltáshoz. Bár a cél az oltás gyakorlása lenne idén, talán értesz. Gondoltam már arra is, hogy a saját levágott ágat lehetne visszaoltani, ez is gyakorlás lenne, biztosan menne, de akkor már próbálnék valami más fajtát, hátha sikerül elsőre is.
"Homokon biztosan, mert a filoxéra ott nem bántja, kötött talaj esetén a nem szőlős területeken meg lehet próbálkozni vele, de lehet neki rossz vége is."
Szerinted, ha egy nagyobb gödörbe homokosabb talajt teszek, homokkal összekeverem a talajt, úgy is lehetne közvetlenül gyökereztetni érzékenyebb fajtákat? Vagy a mélyebb talajrészből is támadhatja a filoxéra, ez csak a gyökértörzset támadja vagy a hajszálgyökereken jut be, mint kórokozó? Egyfajta gomba ez? Bocsi bár olvasgattam több könyvet is szőlő kapcsán, de ezt most nem tudom biztosra.
Egy lakótelepen dugványoznék akár érzékenyebb fajtát is, a környéken úgy bő 200-300 méteres távolságra van a legközelebbi szőlő, mivel ez egy lakótelep, gondolom, ettől a talaj lehet fertőzött. Ez a fertőzés az erre nem fogékony fajtákat is meggyengíti, vagy ezeken észre sem lehet venni, még ha lappang is bennük a "betegség"?
A szőlős topikon van több fórumtársunk is, akiknél a Néró saját gyökerén növekszik, és terem is. 4-5 évesek, ezért gondolkodtam el azon, ha menne és nem menne tönkre gyökérről, akkor lehet, hogy saját talpán jobban teremne, mint oltva. Szerintem az oltás egy kissé mindig visszábbfogja a növényt (értem én a nemes részt) a növekedésben, mivel ott az oltási helynél, mintha elágazna a növény és tapasztalatom szerint egyes elágazásnál a növény nedvkeringése mindig is lassul, azért is van, ha a fa több elágazása után lassabb a növekedés. Persze az iránya sem mindegy, de ettől függetlenül biztosan lassul a nedvkeringés az oltási részen, attól is függ persze, hogy mekkora arányban sikeres az oltás forradása. Mivel tapasztalat azt mutatja, bár nem saját, hanem olvasott, hogy az oltási rész is sokszor kívül teljesen összeforr, de a belső rész nem párosul, így egy idő után elhal a nemes rész.
Nemes alatt azt értjük, ami nemesített. Attól, hogy megél saját gyökerén is még nemes lehet. Minden fajta megél a saját gyökerén. Csak a legtöbb fajtát a filxéra gyökérlakó alakja képes elpusztítani. Homokon ilyen veszély nincs, itt nyugodtan lehet saját gyökerén tartani a szőlőt. Az más kérdés, hogy egyes nemes fajták saját gyökeret nagyon gyengén hoznak, vagy szinte nem is gyökeresednek, vagy ha mégis akkor gyengén fejlődnek.
Kötött talajon is csak akkor kell tartani a filoxérától, ha valahol van gócpont amelytől megfertőződhet. De pl egy házikertben csak úgy van esélye, ha levéllakó alakként bejut a kertbe és ott majd a körülmények miatt gyökérlakóvá válik. (a biológiába ne mennyünk bele, az más téma)
Szóval tegyük fel, házikertben kötött talajod van és sehol nincs a környékeden elérhető távolságban filoxéra és nem is hurcolod be, akkor tarthatod a nemeseket saját gyökerükön.
Végezetül: Minden nemes lehet alany, de nem minden alany lehet nemes. Ha van egy csemege szőlőd saját gyökerén de nem vált be, átoltod. Akkor ez volt az alanyod. De ha van egy teleki5c tőkéd, azt nem fogod beoltani semmibe sem, mert ő alany.
A másik dolog meg az, hogy attól hogy egy szőlőfajtának vannak amerikai génjei, még nem teszi filoxéra ellenállóvá! Ott is vannak olyan fajták, amelyek nem ellenállóak!
Szerintem nincs miért várni jövőig zöldbe zöld oltást készítsél. Úgy értelmezem, hogy egy idősebb tökét szeretnél átoltani. A zöldbe zöld oltásnál nem feltétlenöl fontos az egyforma keresztmetszet, mivel még nincs kialakulva a bél szerkezete, de az egyik széle azért találjon.
Jobb ha minél közelebb van az oltás a földhöz. A lényeg, hogy az az izköz ahol az éket (V) vágod még zöld legyen. Az árnyékolást kivül kell megoldani és csakis áttetsző műanyag zacskot használj.
"A néró hibrid, amerikai és európai szőlő keresztezése."
Ez azért így elég durva egyszerűsítés. A delaware, na, az ilyen, bár természetes kereszteződés eredményének mondják. Egyébként nem mindegyik direkttermő tartalmaz V.Vinifera felmenőt.
"Ráadásul elég szerencsés kereszteződés, mert a labruszka ízt okozó gén nem került bele."
A néróban van amerikai vér, de a labrusca genetikailag 2% alatt van, ha hihetünk ennek az összetételnek: 78,1%V.vinifera +1,56%V.labrusca +14,58%V.rupestris +3,12%V.berlandieri +2,64%V.lincecumii.
A magyar rezisztens szőlők nagy része Seyve-Villard 12286 és 12375 felmenővel rendelkezik, amit a franciák kereszteztek több amerikai fajtából, azért van a fenti 4 különböző fajta benne.
Egyébként ez a nemesítési vonal (Seyve-Villard) direkt arra ment rá, hogy ne legyen a labrusca íz a szőlőben, és ezt sikerült is elérni, ahogy te is mondod, de a gének benne vannak, csak az íz nem ;-)
"Egyébként a "Szőlő" topikban olvastam, amit te is látogatsz, úgyhogy te is olvashattad volna, ha figyelmes vagy."
Ígyekszem figyelmesen olvasni, de ezt nem láttam. A legtöbb, rezisztenciára nemesített szőlő a filoxérára nem ellenálló. Az, hogy valakinek eléldegél egy filoxéra mentes helyen, nem jelent ellenállóságot. Ráadásul a fenti összetétel függvényében sem nagyon tudom elképzelni ezt.
És eddig egy forrásban sem találtam erre infót, pedig a rezisztens szőlőfajtákat erősen preferálom.
Sajnos a fórum keresője nem dobta ki, de ha te meg tudod adni, érdekel, és ha hihető a forrás, meghajlok előtte, és készséggel elhiszem, hogy filoxéra ellenálló, de addig nem.
Hűtőben tárolt ,elég sok fajtám van ,én is szívesen adok Budapesten bárkinek.Inkább mint,hogy kidobjam. Végül is ez a fórum szerintem arról szól ,ha valaki megteheti és tud a másikokon segíteni miért nem teszi?Tudok olyanokról akiknek nagyon értékes gyűjteményeik vannak, de inkább a sírba száll velük együtt de nem adnának senkinek belőle,még egy rügyet se.Minősítse ezt mindenki.
"Ha nincs alvó rügyes fás oltóágam (nemesem), akkor csak zöldbe zöld oltást tudok idén már csak véghezvinni, igaz?"
Igen, kivéve ha szerzel valakitől elrakottat, de ilyenkor az már csak személyesen átadható, és szinte rögtön be újra hűtőbe. Ha Bp-i vagy, tudok segíteni.
"Szerencsémre idén van két három olyan a föld felszínétől nem messze eső zöld rész, melyet majd be lehetne oltani zölddel"
Az oltás évében az átoltandó tőkén 3-4 jó állású hajtást kell csak hagyni, többit mind kitörni.
"Itt elengedhetetlen, hogy a keresztmetszet azonos legyen, szerintem."
Nem feltétlen, mert van egy héj alá oltási megoldás is, korábban írtam itt róla, keresd meg. zöldbe-zöld és fás megoldásban is jó.
A zöldoltás május végétől kivitelezhető, ha nincs zöld nemes fajtád, akkor azt valahonnan szállítani kell majd, és ott meg lehet majd találni pont megfelelő vastagot.
"A zöld részen milyen távolságnál lehetne oltani, úgy a 4-5 levélnyél felett olvasom, de ez a rész már kezdjen fásodni, legyen olyan foltos az ágrész? Általában az ékoltást látom a V vágásfelülettel itt a topikban, ez a zöldnél is így van?"
Zöldbe-zöldet nem igen csináltam, ezt kevéssé tudom biztosra de ezt írják a gyakorlottak.
"Vagy angol nyelvessel jobb?"
Az alany zöld volta miatt ez szerintem nem kivitelezhető. Zöldre fásnál esetleg a sima párosítás jó lehet.
"Az oltásnál függ a szőlő színe? Akarom mondani, hogy fehérre lehet kék vagy vörös szőlőt oltani? Kompatibilisek?"
Nem, de van, ami jobban forrad, van, ami kevésbé a másikkal.
"többeteknek van már eleve nemesebb szőlője dugványként. Ezek csak egyes helyeken kivitelezhetők, vagy megpróbálhatnám én is?"
Homokon biztosan, mert a filoxéra ott nem bántja, kötött talaj esetén a nem szőlős területeken meg lehet próbálkozni vele, de lehet neki rossz vége is (mármint kipusztítja a filoxéra).
Nem tudok sokat a szőlő oltásáról és még nem is próbálkoztam vele, de lenne kérdésem a témában. Ha nincs alvó rügyes fás oltóágam (nemesem), akkor csak zöldbe zöld oltást tudok idén már csak véghezvinni, igaz? Vagy van más lehetőség is? Szerencsémre idén van két három olyan a föld felszínétől nem messze eső zöld rész, melyet majd be lehetne oltani zölddel. Itt elengedhetetlen, hogy a keresztmetszet azonos legyen, szerintem. Az a baj, hogy a direkt termő szőlőm, mely elvben az alany lenne, eléggé kihajtott már most a többi a közelben növekvő fajtához képest, így nehéz lesz az azonos méretet beszerezni. A zöld részen milyen távolságnál lehetne oltani, úgy a 4-5 levélnyél felett olvasom, de ez a rész már kezdjen fásodni, legyen olyan foltos az ágrész? Általában az ékoltást látom a V vágásfelülettel itt a topikban, ez a zöldnél is így van? Vagy angol nyelvessel jobb? Eléggé napos részen van a tő, így a zöld oltás eléggé a kánikula környékén lenne létrehozva, nejlonzacskóval fedés biztosan kell, illetve árnyékolást a zacskón belül oldjam meg, vagy valami plusz valamivel, esetleg sötét színű legyen a műanyag zacskó? Bár az még melegebbet csinál... Egy kicsit írjatok erről még nekem. Zöld oltásnál több helyen olvasom, hogy nem kell annyira kötni, hogy könnyebben összeforrjon a levegőn, oxigénen. Vagy várjak jövő ilyenkorig, és a zöldbe fásat könnyebb kivitelezni és nagyobb eredésű? Az oltásnál függ a szőlő színe? Akarom mondani, hogy fehérre lehet kék vagy vörös szőlőt oltani? Kompatibilisek? Bár lehet, hogy buta kérdésnek tűnik, de azt olvasom a szőlős topikon, hogy többeteknek van már eleve nemesebb szőlője dugványként, tehát nem oltott szőlők. Ezek csak egyes helyeken kivitelezhetők, vagy megpróbálhatnám én is? Eléggé homokos és vörös kavicsos a fal töve, bár valószínű, hogy az altalaj valamiféle agyagos vályog.
