Szia!Persze,szét kellett szednem, így meghallgattam, főleg az számított, h a szerkezetet ki tudtam visszintezni, ahogyan állítottam, végig változott a hangja. Aztán még alá, a rétegelt lemezre tettem szőnyeget is, még az is számított! Persze nem a helyén próbáltam, oda még próbából is elég volt bejátszani, így sajnos azt nem tudom, ott mennyit számít,amit csináltam. De biztosan nem volt felesleges!
Talán nem ide, hanem a klíma fórumba írtam, nekem a z első fokozat a két motor a legnagyobb teljesítményen sorba kötve, na ott még 1 méterről sem hallani, ez lenne az éjszakai üzem, persze majd beépítve meglátom, ez mire elég.
De azt azért meg kell jegyeznem, egy gyártó hatalmas előnyben van, még a motorok is négy gumibakon vannak, és a belső szerkezete is nagyon kitalált, a profilok hőszigetelnek, levegőt terelnek, azért ezt házilag erre az egyszerű kivitelre sem lenne könnyű megcsinálni.
Szervusz Haliholaci, nagyon profi amit készítesz. Nagyon sokat fog számítani. De mivel beépíted nem fogod soha megtudni. Az igazi jelentőségét akkor tudnád, ha meghallgatnád nélküle - nota bene - egy merev beépítéssel, vagy a legrosszab esetben valami lemezszerkezetre rögzítve. Én még a helyedben a menetes szárra is húznék valami szoros gumihenger-szerűséget. Nem tudom jól látom-e mintha rétegelt lemezből látnám a keretet.
Úgy általában a lényeg a minél nagyobb csillapítás és elhangolás. Már valami finom csillapítás és sokat jelent a menetes száron. A vibrációt és a zajokat kezelni az egyik legbonyolultabb gépészeti feladat. Nem szeretném a te hozzászólásodon előtérbe tolni magamat, de nálam is nagyon fontos szerepe lesz a csillapításoknak, mert majdnem a mi hálónk felett lesz a rekuperátor - mondjuk egy kemény másfél tonnás betontömböt applikáltam oda elég ravaszul ellentömegnek. S mint te én is fogom a ventiket is csillapítani, a dobozon belül minden teret ki fogok tölteni egy spéci kőzetgyapothoz hasonló anyaggal és magát a dobozt is szigetelem is ami egyben hő- és zajcsillapító.
Mivel most a motor a téma, az enyémben (D3TH) kettő darab 20 W-os van, bár a fogyasztásra méréssel nekem több jött ki.
Elég nagy a venti átmérője, klassz csendes, és teljesen zárt.
Ide kerül beépítésre, és kartonból elkezdtem lemodellezni a szétosztókat, nem tudom mekkora áramlási veszteség lesz majd rajta. Az levegő elosztó oldallapjai rétegelt lemezből lesznek, a hallitott rész EPS-nek látszó szigetelő tapéta két rétegben, és még a rétegelt lemez belsejére is akarok ragasztani.
Nem tudom mennyit fog számítani, de készítettem egy keretet, amire egy klíma kompresszor rezgéscsillapítóit építettem rá, a menetes szárral megvan a beszintezés is.
Egy ötlet. Találtam remek ventilátort olcsón. Az autóbontókban válogatni lehet a jobbnál jobbakból. Kapott egy dobozt és egy pwm-et is. Eddigi tapasztalat: Szuper csöndes, tökéletesen szabályozható.
Csak tipp, aki szeret barkácsolni, annak jó lehet. itt egy fotó.
Kedves Mekk, szerintem az axiál ventillátoros terveidet gondold azért át többször is. Szerintem ez egyszerűen nem alkalmas a nyomás létrehozásához, - de most nehogy azt mondd, hogy én mit beszélek, amikor megbuktam áramlástanból. Még akár igazad is lehet.
Sok kérdés nem tiszta nekem sem a saját rendszeremnél, de a jövő héten tanácskozom egy profival is, de már az is biztos, hogy kirakom a földön a komplett rendszert mielőtt felrakom a padlástérbe. A beéptítés úgy is akkor lesz, amiközben az ácsok kicserélik a cserepezést és az alatta lévő szigetelést.
Visszatérve a főtémához: nem véletlen azért talán az sem, hogy senki nem épít be a gyári gépekbe axialokat. EC.k a nekünk szükséges kategóriában csak radiálos-ban létezik. Zajtalanabbak is. Sajnos drágábbak is.
Szervusz Mekk, Szinte lehetetlen készíteni, ha magára a csigaházra gondolsz. Én egyszer egy teljes komplett ventillátort készítettem egy barátom házi orgonájához. (Pont az előző hónapban mentem át dékánival áramlástechnikából a Lajos tanszéken :-) Nagyon nehéz feladat gyakorlatilag én is csak másoltam egy német zajtalan verntillátort. De egy hónapig küszködtem mire készen lettem és több eszközöm volt mint barkács.
Azt sem nagyon hinném, hogy sima próbálgatással el lehet azt érni, hogy egy ilyen központi szellőzőgép alkatrészei csak úgy maguktól "összeálljanak". Egy blokkséma ide nem elég.
Én azt szoktam csinálni az általam készítendő legegyszerűbb tárgyról is 3D CAD-ben készítek összeállítást, mert akkor nem érthet meglepetés. A fejben elképzelt 3D még nagyon messze van egy egzakt CAD-től. És azonnal akár lemez szabásmintákat lehet kivarázsolni a progiból. Egyéb módon csak úgy lehet, ha egy deszkamodellen összeállítja az ember az főbb alkatrészeket és körévarázsolja a hiányzó elemeket valami hajlékony könnyen szabható anyagból, - jelen esetben terelőket, szűrőtartókat, be és kilépő elemeket, átömlőket, stb.
Azért akármilyenek a gyári cuccok, nagyon ott kell lenni a delikvensnek - mármint nekünk, magunknak, hogy valamiképpen legalább működésmódjában és teljesítményében csökkentsük a "profi" gyártók által a termékeikben nyomott know-how-t. Mert nem legyen kétsége senkinek azért a legegyszerűbb berendezésben több ember munkája rejlik. (Némelyikben nagyon mélyen.)
NAGYON fontos kritérium a ventilátor kiválasztásánál: rögzítési lehetőségek és kell-e "kötelező burkolat/környezet".
Egy sorozatban gyártott rekuperátor doboz gyári kialakításánál nem probléma olyan üregek és rögzítési pontok kialakítása, ahová bármilyen hülye formájú motor illeszkedik, csak be kell csavarni a csavarokat és kész. De a házilag összebarkácsolt dobozokba a ventilátorok egy része csak súlyos mennyiségű extra barkácsolás (megfelelően merev tartókonzolok, precíz illeszkedésű légterelők, stb kialakítása) után beépíthető, egy másik része meg pillanatok alatt. Külön kiemelném nehézségileg a "csupasz" ventillátorokat, amelyeknek nincs burkolatuk sem, csak a motorból és a járókerékből állnak: hiába jó az ára meg a tudása, ezeket házibarkács dobozba laikus számára jól beépíteni szinte lehetetlen feladat.
a két fél-ventilátor trükkösen beépítve a beszívást és a kifúvást egyszerre meg tudja oldani (persze mindig egyenlő sebességgel), bazinagy légáram mellett (mondjuk túl nagy nyomást nem tud csinálni, jó csatornázást igényel). Tápegység/vezérlés sem kell hozzá (egyből konnektrorról működhet) és 5 sebeségfokozatú.
De ez sem az én világom: nekem kell a ki/bemenetnél eltérő (és automatikusan finomszabályozható) fordulatszám.
"Nekik vannak elképesztően jó EC ventillátoraik is."
A cég (ha jól tudom) majnem száz éve gyárt villanymotorokat és ventilátorokat, a világ legjobbjai között van (mondjuk árban sem utolsók). Amíg jobban meg nem ismertem más profi gyártókat is, addig a magas megbízhatóságúnak kért szerkenytűkbe/számítógépekbe kizárólag ilyen ventiket raktam (8 centisből még mindig van pár féle itthon).
Látni kellett volna a kuncsaft arcát, amikor pl a boltból frissen hozott 25 ezer forintos Enermax számítógép tápegységnek egy mozdulattal letéptem a garancia-zárját, hogy a benne lévő 70.000 üzemórás MTBF-jű ventillátorokat kb 200 ezer órásra átalakított Papst-okra cseréljem :)
"Csak azert irhatnal egy konkret rekuperatorba hasznalhato tipust,"
Ár:
Az a baj ezzel a "konkrét típussal", hogy a ventilátorok legfontosabb jellemzője (az ára) nincs a műszaki adatok között. Sok éves fejlesztői tapasztalat mondatja velem, hogy ha nem akarod az ügyfeledet baleknek nézni, akkor ne csak a saját zsebedre vigyázz, hanem az övére is: egész biztosan nem ez a meggazdagodás legrövidebb útja (az a baleknek-nézés), de lelkiismeretes ember számára ez biztosítja a legnyugodtabb álmot ;) Márpedig még a Papst termékei között is elég széles szórás van az árban, magyarul számunkra fontos szolgáltatásaiban közel azonos két ventilátor ára között is jelentős különbség lehet (de kerskedőtől függően még a ez a "fix" különbség is eltérő lehet). Úgyhogy amíg nem látom az árakat, addig csak úgy szórakozásból böngészek a Papst honlapján, mint nemrég egy kép-kiállításon: ez is szép, az is szép, na menjünk, mert kezdődik a mozi...
Axiál/radiál/féradiál/satöbbi:
nekem régi tervem annyira alacsony nyomásesésű szellőzés kitalálása, amelyhez (nudli áramfogyasztású) axiális ventilátorok is elegendőek legyenek a működtetéséhez: de ha neked mondjuk max 50 Pa nyomású axiál ventit javasolnék rekuperátorba, akkor esetleg hülyének néznél (és a gyakorlati kísérletek során még az is kiderülhet, hogy igazad is lenne)
Koncepció:
ha kezembe kerülne egy árlista, akkor én először az egyenáramú és nagyon széles fordulatszám-tartományban könnyen vezérelhető (PWM?) 20 watt körüli, lehető legnagyobb átmérőjű (lassú fordulat=kis zaj) axiál ventik árait hasonlítanám össze egymással,
holott akinek (velem ellentétben) van esze, az a
- legkisebb helyet elfoglaló (elférjen a kis aranyos rekuperátor belsejében is)
- jó erős (50-70 watt minimum)
- és radiális ventilátorokat keres (nagy nyomás + nagy légáram = bármilyen vacak csatornázáson is mindent átnyom)
- amelyek jó olcsóak (a sok kivezetésén a 230 voltot ide-oda kapcsolgatva pl 5 sebességfokozatot tud, ezzel megspóroltuk az egyenáramú tápegységet)
Így kerülnek egyes gyári rekuperátorokba a 80-100 wattos, 300 Pa nyomást tudó, négy fokozatú üvöltő zsebturbinák :), amelyeket többek között az olcsó motorok és egyszerű vezérlés miatt lehet nagyon olcsón (0,7-1,5 milió Ft) árulni.
Szervusz Peter, természetesen megpróbálom. Az talán elképzelhető, hogy nem tartanak mindent raktáron, de meg szeretnék szemlélni egyet alaposan. Egyébként én tőlük terveztem vásárolni mindenképpen, mert egy robothoz korábban vettem motorokat tőlük és nagyon jó a visszajelzés az ügyfelektől, pedig évek óta működik a szerkezet 24 órában. A motorokkal soha semmilyen probléma nem volt. Ezek nem ventik, hanem bolygókerekes hajtóműves elektronikus kommutálású serleges DC-k. Megnézem a ventiket és jelzek.
Szervusz, Ezekről beszéltem előzőleg én is. Nem tudom soha eldönteni amikor ilyeneket szerkezeteket látok, mennyi belőle a marketing és mennyi a tényleges és elvitathatalan műszaki tartalom. Én is az adatokkal bűvészkedő ember vagyok, amikor arról van szó, hogy egy terméket fel kell fújjak a piac számára sokszor olyan jellemzőkkel, ami nem is lényeges vagy jellemzően legfontosabb.
Abban egészen biztos vagyok, hogy semmilyen korszerű anyag nem fog pótolni adott esetben felületet, ahol az kell, vagy súlyt ahol az a fontos és folytathatnám más-más szerkezet legfontosabb fizikai tulajdonságait.
Biztos vagyok benne, hogy a fizikát maguk a szerkezetek és az általuk kezelt közegek tudják a legjobban. Nem vagyok épületgépész, de szerintem a hőcserélőnek fontos a felület és átfolyási méret a légsebesség miatt. Ha persze valaki kompromisszumokat köt akkor lehet kisebb. Az is biztos viszont, hogy egy kápolna méretű hőscserélőt senki sem tudna eladni, ezért a cégek törekednek a tetszetős szép berendezések készítésére. Bocsánat ha hosszú vagyok, csak szeretném érzékeltetni mennyire eltávolodtak az ipari tárgyaink is a fontos tartalmaktól. Tisztelet a kivételnek.
Kizártnak tartom, hogy EPS legyen az az anyag amit abban a holmiban láttál. Elnézve őket az egy jó gyártó, még ha kicsi is az a betét szerintem. Az EPS egy nagyon talmi anyag azért. Ha fehér és hasonló akkor valami más. De nagyon érdekes lehet egy ilyet látni testközelből.
Ha mar arra jarsz, akkor igazan kerhetnel Te is termek es arlistat..)
Ha tudsz valamilyen konkret tipust, akkor ird mar meg legy szives, mert mindenki csak oromodakat ir, de meg nem sikerult konkret ventit megneznem, hogy mit tud.:(
Rakerestem a cseh cegre,de ott sem volt a kinalatban 1db EC motoros venti sem, csak AC es par DC.
Szervusz Peter, van egy cég az EBM Papst. Nekik vannak elképesztően jó EC ventillátoraik is - árakat nem tudok. A minap mentem Pest északi részére egy barátom cégének dolgozom most és pont mellettük van a cég központja és raktárja. A héten be fogok menni hozzájuk és beszélgetek velük majd. Annyit tudok, hogy nem lehetnek túl olcsóak, de a világ egyik legjobbja ami a motorjaikat illeti. Megosztom veletek mire jutok.
Megerdeklodom es ha lesz elhozom. Csak azert irhatnal egy konkret rekuperatorba hasznalhato tipust, mert nezegettem a termekeket es altalaban csak AC motorosak voltak, neha egy par DC, de nagyon kicsi nyomasra es legm3/h-ra. EC-set egyet sem talaltam, pedig annyi csodas dolgot irtak rola mar itt a forumon. Nekem is kellene ket darab folyamatosan vezerelheto, csendes es nagynyomasu( legalabb 450Pa).
Amit én láttam kiállításon az a Helios KWL EC 370 es szellőztető volt. Amennyire lehetett megnéztem és belenyúlkáltam. Azt nem tudom megállapítani hogy zártcellás Xps ből volt e a belseje vagy EPS de fehér színű habanyag tömbbe voltak a légcsatornák íves csövekként, járatokként kialakítva amik a hőcserélő betétre ráfordultak. Szemből hatszög formájú a hőcserélő betétje. Én mondtam hogy ennél jobb hatásfokú a ellenáramú hőcserélő nem? Kijavítottak hogy ez kereszt ellenáramú, az egész betét kb 40*40 *40cm es kb 3 mm es lamellatávolsággal.
Van egy speciális légcsatorna rendszerük is amit kis méretű lakásokba javasolnak. olyasmi anyagú és kinézetű mint a falsarkokba ragasztható díszcsík csak egy csatornát tartaámaz az átmérője nem túl nagy kb 60mm lehet
Igen ezért próbálok olyan anyagpárosításokat keresni ami több peremfeltételnek is megfelel. Köztük van a tisztíthatóság is.
Meglehetősen kevés szabadidővel rendelkezem, de ez a feladat amit itt többen is kitűztünk magunk elé azért nagyon izgalmas,- elnézegetve az ilyen rendszereket forgalmazók berendezéseit, - mert igazából nem nagyon győztek meg a gyártmányaik kifogástalanságáról.
Ezekhez a gépekhez olyan anyagokat lehet felhasználni okosan és egy kis konstrukciós készséggel, amit más területen meg sem próbálnék garázsműhelyben. Az XPS vagy PIR-habok elképesztően jó anyagok pl. Ezért találtam ki a felújítás alatt lévő házaink egyikében azt, hogy a gerincvezetéket ebből rakom össze. Már más az építkezés során is alkamaztuk, ahol nedvességtűrő hőszigetelés kell. Találtam egy uretán alapú ragasztót, amit a faiparban tengervízálló ragasztásokhoz használnak. Na egyszer kipróbáltam az XPS-el, ne tudd meg milyen bivaly kötés jött létre. Bárhol máshol előbb törik el a hab, mint a ragasztásnál.
Sokat dolgozom CAD szoftverekkel, s így lerajzoltam a házat és nagyon pontosan a szellőzőrendszert is. Igy hely, idő és pénztakarékosan lehet rögtön a legoptimálisabb cuccot létrehozni. Csak azért hoztam ezt elő, mert fontos amit egyes gyártók a szétszedhető gépeikkel művelnek, vagyis kellő helyen tisztító és kezelőnyílást beépíteni és pontos szép munkát létrehozni. Csak akkor göcögök magamban amikor meglátom a szinte minden gyári gépben fellelhető picike hőcserélőt, ami általában keresztirányú. Na amikor ezt először megláttam, akkor döntöttem el, hogy ezt a gépet én fogom elkészíteni magamnak.
"EPS-az egy nyitott cellás igen porózus felületű anyag. Kizárt dolog, hogy ne telepedjen meg rajta valamilyen légiós vagy akármilyen kórokozó."
A legionella és baráti köre száraz felületen nem marad meg, illetve mekkdöglik.
A mi felelősségünk olyan rendszert összebarkácsolni, amelyben a lehető legkevesebb helyen jelenhet meg nedvesség és ahol ez elkerülhetetlen is (pl hőcserélő kimenő kamra télen), onnan is tűnjön el a víz minél hamarabb.
Nyári üzemben, ha a szellőztető légkondi helyett is üzemel, akkor meg a hőcserélő bejövő kamrában és a léghűtő (pl kalorifer) környékén kell észnél lenni vízeltüntetésileg.
Más veszélyzetetett hely most nem jut eszembe, hiszen a szellőztető rendszer összes többi részén mind téli, mind pedig nyári üzemmódban a levegő hőmérséklete menet közben vagy nem változik, vagy lassan emelkedik, tehát vízkicsapódás csak a fent említett helyeken várható.
"A nagyon zárt tömörfa ajtók miatt nem számíthatnék semmilyen helyiségközi légcserére."
Nem csak az ajtón át lehet levegőt mozgatni a helyiségek között. Sőt, talán az ajtó még csak nem is mindig a legjobb megoldás, hiszen nem biztos, hogy pont olyan helyen van, ahol optimális a helyiségből továbbvezetni a levegőt.
Ötlet: faláttörések a megfelelő helyeken díszrácsokkal, vagy akár szabályozható (akár télen/nyáron teljesen lezárható anemosztáttal/zsaluval), szükség esetén hangcsillapítással - és nem muszáj a drága ajtókat babrálni és sokkal olcsóbb, mint az egész ház öszes helyiségét duplán külön-külön szelőztetni (csak a szükséges csőmennyiség 2-4 szeres lehet).
Szervusz Peter, értem és köszönöm, de marad a maradék kihasználható ésszerű kompromisszum. Nem lehet mindig nyerni, örülni fogok a fellelhető nyereségnek.
Valojaban csak azert lett volna jo, ha valthato a legcsatorna a rekuperatornal es melle meg szobankent lenne ket anemosztat(ami lesz mindenkeppen)az egyik lent a masik fent egymastol a legtavolabbi ponton, mert akkor sokkal hatekonyabban lehet a szobakat huteni es futeni, termeszetesen szelloztetessel egybekotve.
Szervusz, én is igy gondolom, s éppen ezért a legkorábbi ellenáramú terven 3 mm-t állítottam be lamellatávolságnak. És már így könnyűnek tetszik, hogy mások is megmondták és ugyanígy tették már...de én is 4 max. 5mm-es lexan--t használnék ha teszem
Egyébként a Bartosz v. Bartos féle hőcserélő az koncentrikus hengerekből áll? Ott vajon milyen távolságok vannak a rétegek között?
Na ott sem lehet egyszerű a betáplálás és kivétel...
Szervusz Peter, bocsánat, de ezt nem értem! Miért kell tudom átváltani a ki- és befújás irányát a rekuperátornál? A nyári hűtés és a téli melegebb levegős üzemmódban kell e légmozgás irányát változtatni?
Hát sajnos nincs mód arra, hogy a padló közelében legyen bármelyik nyílás is :-(
Ugyanis ez egy régi ház felújítása, és csak a padlástérben tudok csövezni a falakat nem tudom már vésni. De talán az anemosztátok kiválasztásával tudok játszani. Majd ehhez még keresgélek.
Elképzelhető hogy kartonplasztból is lehetne dolgozni egyébként, különösen ha arra gondolok, hogy papírból is készítenek rekuperátort annál azért szilárdságban fertőtleníthetőségben tartósságban jobb. Egy misét talán megérne játszani vele. Van egy barátom kérek tőle és körbejárom. S ha olyan olcsó ahogy én is találtam, akkor ezzel lenne egy módszer, amivel igazán nagyon könnyen lehetne váltott cellásat készíteni. Ha működik közreadom a módszert.
A fotó miatt nagyon drukkolok, mindent köszönök és üdv
