Nálam a legtöbb fajtán kiemelkedően sok van. Kivétel a President, amit még időben (virágzás vége felé) permeteztem BI-58-cal, mégis lelökdöste a poloskaszagú darázs.
Hát én nem vagyok nagy szilvás,de azért reagálok.Az öreg Besztercein sok van,de...ez a fa csak addig marad,amíg a hegyen a kis fák be nem indulnak,ugyanis vírusos...emiatt a termése se az igazi.A Bluefreen már szépen lett volna,de csak kb 1/4ét tudtam megmenteni vmelyik agresszív molykártevőtől.Cacanska lepotica,C rana,Tophit,Haganta idén ültetve. Ősszel lehet hogy még ültetek,ha tudok szerezni új fajtákat/de már csak a karcsú orsó jöhet szóba:)/
Kérdeznék valamit ..... szilvája kinek van és milyen a termés . Nálam nagyon kevés van a fákon a Ranán szinte néhány szem a Stenley-n is kevés van a Besztercein fele a tavalyinak , egyedül a Lepotica tartja a frontot , de azon is fele van a tavalyinak . Mondjuk nem is hiányozna a tavalyi mennyiség , inkább legyen kevesebb , de szebb . Talán hamarosan rakok fel képeket ... van mit fotózni .
A különbségek, a talaj és tápanyag függvényében a nullától a végtelenig mehetnek, némi költői túlzással kifejezve. Ez itt egy tavaly márciusi kép az akkor hároméves fákról. A mostani méreteket meg sem merem mutatni, mert nem hinnétek el.
Velük kedvedre kísérletezhetsz.Ha elfogadsz egy tippet:az egyéves növénykén látsz majd egy kb.4-5 centis,kopasz ágrészt.Ott,az alján levágod és ha utána megállod,hogy sem abban,sem a következő évben nem metszed/kivéve a száraz ágakat/,akkor a 3. esztendőre megmutatja,milyen koronát szeretne.Nekem így lett termőkaros orsóm,Y-koronám,s a legutóbbi telepítésnél leesett állal fedeztem fel egy magától magastörzsű,"majdnem váza"koronaformájú barackot.
Előre is köszönöm. Talán már olvastad,hogy én aztán nem ragaszkodok mindenáron a hagyományokhoz,pláne hogy magastörzsü "óriásfáim " legyenek.Őszibaracknál /is/ többféle koronaformát próbálgatok .Én nem eladásra,hanem a magam örömére foglalkozok a gyümölcsökkel,így aztán minden termesztési forma megengedett.Legalább ennyit megengedhetek magamnak...:)
Sanguine vineuse;Vérbarack? Metszés,koronaalakítás. Ha valaki magas törzsű,katlan koronás fáról álmodik,akkor ebben a barackban csalódni fog.Ez követeli a kertészkedőtől a legnagyobb rugalmasságot.El kell felejteni a megszokott módszereket:váltómetszés,egyvesszős,szálvesszős metszés,katlan korona,termésritkítás csonthéjképződés idején...stb.A magról kelt barack rövid-15-20 centis-törzsön sűrű,kúp alakú koronát nevel,ami idősebb korában szétterül és gyorsan felkopaszodik,ha nem gondozzák.Azonban a fiatal fa még a gyenge metszést is rosszul tűri,erőteljesebb beavatkozásra pedig hisztérikus hajtásnövekedéssel válaszol.De nem ám a vázágakon,hanem a törzséből és a gyökeréből törnek elő az új hajtások. Öntermékeny.Négy-hat esztendősen hozza első gyümölcseit,utána minden évben megbízhatóan,bőven terem.Szeptember közepén-végén szüretelhető.A finom,rostos lédús barack szinte elolvad az ember szájában.Friss fogyasztásra,otthoni befőzésre,lekvárkészítésre és mélyhűtésre is kiváló.
Érdekes /?/ ez a levél összepödrődés...Nem minden fajtán és nem egyformán van jelen.Pl a kerti ősziken,nektarinokon egyáltalán nincs.A hegyen az új és az 1-2 éves fákon egyáltalán nincs.A kordonos nektarinokon szintén semmi.A legfelső sorban /egy nashi és egy alma között 4 őszi+nektarin/a Mariskán és a Fantasián nincs,a Michelini nem teljesen tökéletes,de elfogadható,viszont az Independence az förtelmes.Tavaly tiszta tafrina volt/a Michelini is/,az idén elég jól megúszták,erre most ez...Nem lehet,hogy a földnek van vmi hiánya ? Ma leritkítottuk a kert kajszikat/már amelyiket kellett persze.../ 5 fáról 3 nagy diszperzites vödörrel...3 éves fák... a szomszéd meg is kérdezte,hány liter pálinkát szedtem le...én spec. utálom a páleszt...Néhány rövid termőrészen találtam moniliára utaló jeleket,talán egy gomba+rovarölő turmix elkelne...
Örülök,hogy a barack gazdára talált. Sanguine vineuse;Vérbarack?A fácskám eredete homályba vész.Az 1990-es évek közepén Miskolcon,a Búza téri piacon furcsa,lila színű barackokra figyeltem fel.Az eladó annyit mondott róla,hogy Szegedről hozta,állítólag ott nemesítették.Vettem egy kilót és elültettem a magokat.Négy kelt ki,ebből kettő a második télen kifagyott. Talaj.Déli fekvésű,meleg,napfényes helyet kedvel.Homokon lassan nő,a tizenéves fa kb.2,5 méter.Középkötött,vályog talajon megtáltosodik,már négy esztendősen eléri ezt a magasságot/nem katlan koronával/.Öntéstalajra,ártérre nem való,ott gyorsan/nálunk 9 éves korában/elpusztul.Más talajtípusról nincs tapasztalatom. Kártevők,permetezés.Erős,ellenálló fa,csak a levéltetű és a tafrina támadja meg.Tafrinás levelet idén eddig két fán találtam,összesen 6 darabot.Lecsippentettem,ám újra felbukkant.Ideje permetezni.Nekem a következő "szer " vált be:Négy deciliter tehéntejet/ha nagyon zsíros kevesebb is elég/ összekeverek 6 deciliter vízzel. /Pí-vizet,desztillált vizet,vagy kútvizet használok,csapvizet,esővizet,patak vizét soha.Azok másra jók./Ez az adag egy,kb. embermagasságú fára elegendő.Majd várok egy hétig.Ha a betegség újból felüti a fejét megismétlem a "vizes tej kúrát".Ennyi elég,utána egész évben nincs levélfodrosodás.Van helyette levéltetű.Igaz,mindössze annyi,hogy a katicák éhen ne haljanak. Nyáron egyszer,vagy kétszer-időjárástól függően-lombtrágyát is kap.Tíz literes fém vödröt harmadáig megtöltök frissen szedett és apróra vágott csalánnal/szár,levél,ha van virág,minden mehet bele/,amire 1 centi vastagon bodza levelet rétegzek.Az egészet feltöltöm annyi vízzel,hogy a peremétől kb. 5 centi maradjon el.Felforralom,majd lassú tűzön a forrástól számított 1-1,5 óráig főzöm.Borzasztó büdös,ezért amíg készül,az összes,halaszthatatlanul fontos kinti munkát el lehet végezni.Amikor kihűlt leszűröm és hígítatlanul kipermetezem,a növénymaradékot pedig a fa tövéhez öntöm.Ez a mennyiség egy barackra elegendő. Ennyiből áll az egész éves, "vegyszeres" növényvédelem. Metszésről,koronaalakításról,terméshozamról majd legközelebb írok.
Hozzád hasonlóan én is csendben követem a fórum hozzászólásait. Gyűjtöm a különbőző őszibarackokat. Ősszel örömmel elhoznám a felajánlott két Sanguine vineuse csemetét.
Szívesen olvasnám a fajtával kapcsolatos tapasztalataidat.
Hát... a csemete az ugrott,mert nagyon messze lakok tőled /Somogy/,de ha meg tudjuk oldani akkor augusztusban kérnék majd róla 1-2 szemzőágat. Természetesen az írás érdekel róla:mikor érik,mekkora,mennyire érzékeny a betegségekre,oltványként került-e hozzád vagy magonc,milyen erős növekedésü stb.Képet is rakhatsz fel róla.
Kedves Fórumozók! Ez az első hozzászólásom és nem akarok terjengős lenni.Atifoci bemutatott egy érdekes barackot,aminek a francia neve:Sanguine vineuse.Pontosan ilyen terem a kertünkben 10 éve.Ha érdekel valakit,szívesen írok róla és fel tudok ajánlani két csemetét is.Ajándékba,ha leendő tulajdonosa eljön érte./Nógrád megyében élek./
Gond lehet az aszály , különösen a kukoricának , ami még kicsi és nem is csak az esőhiány , de ha bejön az ígért 30 fok meleg akkor a tűző napon nem lesz egyszerű az élete . A barackot nem viseli meg annyira , ha nem homoktalajon van . Ha lehet valamennyit öntözni akkor az segít , ha nem akkor meg este , vagy kora reggel egy tápoldatos permetezés csodát tud tenni . Ha már nagy a lombja és árnyékolja a talajt , akkor elég jól bírja a meleget és a szárazságot .
Itt nincs semmi gond , szépek a fák . A kis Vénusz is szép , szerintem hagyhatsz rajt 1-2 szem barackot , ha ilyen jól fejlődik , nem fog ártani neki .
Már nem is tudom mikor esett utoljára... Hosszú távon nem fog ez ártania fáknak? És valami hosszú távú előrejelzés alapján van esélye hogy lesz eső 2-3 héten belül?
Szinte bármikor lehet ritkítani , én már van hogy a virágokat szedegetem le , de szerintem most az ideális , mert már látni , hogy melyik lesz nagy és melyik akar kicsi maradni .
De hogy lettek az idén tafrinásak a fáid , hiszen tavaly csodaszépek voltak ????
Igen áttelelők . Nem foglalkozok magtermeléssel , de szinte bármilyen hagymavetés átteleltethető . A legegyszerűbb a Fertődi ezüstfehér . Ennek az a hibája , hogy áttelelés után a hagymák zöme magszárat növeszt , bár a vetés időzítésével lehet csökkenteni . De vannak kimondottan áttelelő fajták is : a Bejo-tól : Radar , Electric , Glacier , Swift . Nekem most két ezüst van Elody és egy német kísérleti fajta . Az első egy nagy hagymatestet növesztő nagy lombú , míg a másik kis fejű , kis lombú , de korai . Már csomózom a 8-10 centis hagymákat ... szenzációs . Meg van a tavaly is termesztett sonka a Tropanea Lunga . Próbáld ki ezt a magvetést ... majd augusztusban .
Ha láttál már olyan csemetét amit jó későn ültet el az ember akkor tudod miről beszélek . A gyökerekből fehér , vékony hajszálgyökerek indulnak és ekkor kezdődik a tápanyagfelvétel .... java , persze . Amúgy egy levágott ágat nem kell hasonlítani egy nyugalomban levő növényhez aminek a gyökérzete és a fa anyaga esetleg több száz liter tápanyagdús vizet is tartalmazhat .
Hogy télen van-e tápanyagfelvétel ... nem hinném , bár nem tanultam , de induljunk ki abból , hogy milyen anyagokat vesz föl a növény , ugye szervetlen anyagokat , és mit csinál velük ??? A levélzetben a napfény energiáját felhasználva szerves anyagokká ( szénhidrát ) alakítja át . Ha télen nincs levélzet ... és pedig nincs .... akkor nem tudja átalakítani és akkor mi a túrót kezd vele ???? Szerintem semmit sem , mert nem is vesz fel . Más az anyagcsere ami valóban van télen is , de ez inkább gázcsere , mint tápanyag .
