Hogy csavarjak rajta egyet, ha hűvös helyen tároltad a vesszőket és még nyugalomban vannak, zöldbe fás oltással beleolthatod otellóba, majd jövőre ezt az átoltott vesszőt dugványozod úgy hogy az otelló része gyökeresedjen. :-)))
Már túl vagyok a metszésen. Jövőre tudnék csak dugványozni, amit 2013-ban olthatnék leghamarabb és tegyük fel, hogy sikerül, akkor is csak 2015- 2016 körül teremne:)
Inkább veszek pár oltványt. De a meggyökeresedett dugványokat sem fogom kidobni, ha már ennyi energiát beleöltem. Majd egy sorba ültetem őket, jó sűrűn, aztán meglátjuk mi lesz.
Van pár tőke Otellóm meg egy másik direkttermő, de azokat imádom és nem akarom átoltani. Én jobban szeretem az Otellót és Izabellát, mint a csemegeszőlőket.
Már hogyne lenne mire oltanod! Te magad írtad, hogy vannak direkttermő szőlőid. Azokat nyugodtan használhatod alanyként, mert rezisztensek a filoxérára.
Nem kell elkedvetlenednek! Próba, szerencse! Nem mindenkinek adatik meg, hogy így kísérletezzhessen. Majd szépen, fokozatosan lecserélgeted, ahogyan tudod. Addig sem üres a szőlősöd.
A filoxéra csak egy veszély, nem biztos hogy filoxérás lesz a szőlőd. (épp most olvasgattam egy régi írást, miszerint ha a szőlősgazda meghallja hogy 10 km-en belül valakinek filoxérás lett a szőlője, sürgősen szórjon ki szénkéneget a saját szőlőjébe, hogy ne kapja el)
Más komoly hátrányai is vannak a dugványozásnak: eldugsz 100 csemegeszőlő vesszőt, 25-30 fog megeredni belőle és ennek a fele jövőre fog kipusztulni. A megmaradó 15-20 tőkéd teremni is fog, de sokkal gyengébbek lesznek mint az erős alanyra oltottak. Közben telnek az évek, ugyanannyit dolgozol vele (vagy többet) mint ha megvetted volna az oltott szőlőt. Ajánlom, vegyél összehasonlításképp 5 tő oltott szőlőt és hasonlítsd össze 5 év múlva melyik mennyit fog teremni.
Mindezt tapasztalatból írom neked, nálunk is agyagtalaj van és tele van a kertem az apósom által gyökereztetett szőlőkkel. Vederben gyökereztette őket vizes homokban felülről egy nylonzsákot ráhúzva, félárnyékban tartva, ebből pótolgatta a hiányzó tőkéket. Amikor rám maradt a szőlő, hiányt pótolni vettem a kertészetben néhány gyökeres oltványt és majd hanyattestem amikor megláttam a különbséget. Szóval biztos hogy olcsóbb a duggatás, de nem nyersz vele.
Duggatni csak az Otellót szabad (meg van még néhány fajta), csemegeszőlőt oltottat érdemes ültetni. Ha nincs pénzed, vegyél néhány tövet és egy év múlva megint néhányat.
Az elmúlt 1 hónapban felhalmoztam és eldugványoztam több száz db csemegeszőlő vesszőt. Nem tudtam, hogy oltani kellett volna a filoxéra ellenállás miatt. De nem is tudok oltani. Most már nem fogom kidobni őket és oltványokat se fogok venni, nem is telne rá. Mit tanácsoltok, ha már ilyen hibát elkövettem, akkor mit lehet tenni, hogy legalább csökkenjen a filoxéra kialakulásának az esélye?
Vacak agyagos talaj van a kertemben. Gondolom ez kedvez a filoxérának. Talajfertőtlenítő szerek alkalmazásával, permetezéssel, vagy bármilyen egyéb praktikával lehet csökkenteni ennek a kártevőnek a megjelenését?
Nyilván vannak itt még, akik csemegeszőlőt dugványoztak, nekik mik a tapasztalatuk? Hogy bírják az ilyen tőkék a gyűrődést és mire lehet számítani rövidebb és hosszabb távon?
Azért sorolták át, mert egy EU szabály szerint csak borszőlőből szabad bort készíteni. Tehát a csemege szőlőből nem csinálhatsz bort, de borszőlőt eladhatod étkezési célra is.
Egy hónapja kaptam pár darab ún. Lunel muskotály vesszőt (feltételezem, hogy a Sárgamuskotályról, azaz Muscat lunelről van szó.) Ez a fajta ugyebár borszőlő hivatalosan, de alkalmas csemegének is?
Rendkívül igéretes fajta. Csemege szőlő volt, de átsorolták borszőlőnek. Szeptember elején nálam már szüretelni kell, mert érett. Nagyon erős vesszőket nevel, a fürtje nagy. A tavalyi év kivételével, jól bírja a szélsőségeket. 18-25 (!) cukorfok között szüretelhető. Az erjesztést elég 2 napig csinálni, így is sötét a bor színe. A bor íze nagyon fűszeres, tömény. Olyan, mint a vermut.
