Lehet, hogy hibát követtem el ezzel a svéd feladvánnyal, ugyanis a nem a teljes városnév vesz részt a kis kecskegidánk képzésében, hanem csak az utolsó szótagja! A képlet, vakszöveggel, az én megoldásomban valami ilyesféle:
Bla-bla-bla stockholmi dal
Bla-bla bla-bla dolmi hal.
Mentségemre csak annyi szolgál, úgy örültem, hogy már-már szikkadni látszó agyamból kipattant végre valami kellemes/szellemes rímecske.
Egy gyengus, engesztelésül
Hosszú távú igény orális örömökre
Amíg csak áll Szekszárd vára
Minden este szex vár szádra
Még egyszer bocs’, ha esetleg akaratomon kívül elrontottam a mulatságot.
Yuwi
nejem nem igazan szereti megfogni a kopasztott baromfit, ezert altalaban en szoktam megmosni mielott o kezelesbe veszi. (pl panirozas). De egyszer lehorzsoltam a kezem, es akkor neki kellett
Az arcomon ke'ly, mosoly:
A nejem csirke't mosott!
Errol beugrott megegy. (bar nem lennek meglepve, ha nem lenne eredeti e-papi otlet, annyira kezenfekvo mind a ketto :o) )
Szep szinu a bikavered. Borod
bordo.
Na, a feladványra egyelőre csak egy "nyesedék" van:
Kivívta az elismerésemet a svéd kisvárosról készült filmed, svéd dialektusod pedig pont olyan, mint a helybelieké. (vaagyis: nazalizálod az a-hangot)
Szinte valódi Örebro kamerádban,
S kiejtésed is öreg róka, mert "á"-dba' "n"!
Na, amíg töröm a fejem a svéd várososon, egy pár új:
Megdöbbent az akasztó: hogy lehet ilyen nemes anyagot ilyen hanyagul keménypapírral borítani? Meglepődsz a kalaptartón:
Márvány, és gránit alap, karton...
Inkább legyen sárga a székletem, mint leégjen a kezem! Inkább lepje kén a szaromat,
Mint szén a karomat!
Találó a sivatagi fotó: mutatja, hogy a sivatag hajója alapvetően lassú mozgású állat Jellemző e tevés kép:
A legtöbb cammog, s kevés tép.
És három (per)verzió egy témára:
Nem érdekel, kistesóm, hogy fiúd ugyanazt a két képregényfigurát imádja, mint én, akkor is sokat fingik! Bár kedvence Placid, Múzó,
Kishugicám, Lacid púzó!
If-béli jelenet, avagy: honnan szerezte a pap az alagút-ötletet? Cellájába buzi kapar át,
Ijedtében púzik a barát!
Angol cornflakes-kereskedő kihallgatáson a szerájban a reggeli váratlan hatását vizsgáló hivatalnoknál Szélhajtó a búzapelyhe: Yes!
Szóval ettől púz a bej? Helyes!
Először is elnézést minden kedves Topiktárstól, a feladvány természetesen Nektek is szól!(Csak Gro volt az, aki kicsinyég lejjebb panaszkodott ezügyben.)
Vu, csak álmélkodom ezen a páratlanul tökéletes verelemzésen. Tiszteletem jeléül Neked írtam a következő verset (bár nem tudom, van-e NDK gyártmányú motorod):
Az utat harapva csak ritkán versel MZ-s,
De kipattan fejéből egy-egy verselemzés...
Nem is! Hanem az úgy volt, hogy vagy jóllakott gyógyszertáros módszerrel belenyúltál a gondolataimba és eloroztad ezt a kítűnő rímpárt, vagy én zseniálisan újrafelfedeztem. :)))
Halhatatlanná tettem egy Gro rímet, amelynek csekély értékét korábban még román pénznemben sem lehetett kifejezni
Selejtes rímedet (hogy az utókor ne felejtse)
Újraénekeltem, bár nem ért tán egy fene lejt se.
Köszi, hogy slejtes rímpáromat még az őpskorból újrafelhasználtad, igazán kedves :))))
A kisgazda nagyágyú tudja, milyen az, amikor az embert csak játéxernek használják! Kérdezd csak meg a Szabadi Bélát,
milyen az érzés, mit egy babadísz él át!
Peti (a vasas-csatár) kleptomán, ezért a konyhakertben sem árt szemmel tartani! Vigyázz nagyon a Petyára (Kabát),
Mert könnyen ellopja a betyár a kapát!
Megeshet, hogy a hajláktalan az ablakom előtt nem követettt el semmi törvénytelent, de a szaga kibírhatatlan! Lehet, hogy nem bűnöző,
De túltesz minden bűzön ő!
Vurugya kitűnő verselemzéséhez még hozzátenném, hogy műremeke első sorában a kazetta átadási módjánek komorságát milyen jól alátámasztják a mély magánhangzók, melyek aránya a magasakéhoz képest 9:4; míg a második sorban, mely a kazetta értékének a felismerését s az e fölötti örömet fejezi ki, ugyanez az arány a magas magánhangzók javára. Erre a technikai bravúrra a lagnagyobb költőink közül is csak kevesen képesek!
Vurugya! Nagyon tetszett az elemzésed! Gratulálok!
MaTeo
Azt kihagyta amúgy bőséges forrásod, hogy a szerzőtől maradt fenn az általam nmár említett híres mondás: "Az nem létezik, hogy nincs rá egy másik megoldás!!!"
VErselemzés erőtlen kísérlet:
Orcámon ülep, privát a felvétel, nézhető videón, határon viszem át.
Arcomra nyomott ide aranyér kazettát,
értékes a képe, Ida, arany érkezett át.
A vers a XXI. század hajnalán fogant, az akkori zűrzavarban, emberi és gazdasági válságok, a pénzszag és tengernyi halálhörgés századában. Címén idegen kéz jele mutatkozik, jeles irodalomtörténészeink kutatásai szerint a költő egy rejtvényszerű címet próbált megrázó erejű kétsorosban megverselni. A rímtípus kecskerím, s az utókor hasztalan próbálta megfejteni, a poéta miért nem a kézenfekvő szalag a vámon/valag a számon rímpárt használta. Egyes feltételezések szerint a rejtvényre e rímpárt már valaki leírta, Fityinger B. Lajos internettörténész szerint egy ipepi vagy e-papa vagy epe-pá vagy hasonló becenevű költőtársa, az irodalomtörténeti bíróság azonban még nem fogadta el Fityinger digitális bizonyítékait erre nézve. Ha igaz a kutató elmélete, akkor könnyű elképzelni, hogy a hiú és egyénieskedő költő DIREKT másik rímpárhoz nyúlt.
A vers felütése rejtélyes, "arcomra nyomott ide aranyér" - e fura kép a befogadót oly kellemetlen helyzetbe viszi, mellyel sokan egész életükön át sem találkoznak, s a prűd madámok és ficsúrok orrán finnyás fintor jelenik meg. Mondhatni, a vers így maga szelektálja befogadóit, pláne, hogy a kép erősségét az Arcomra és az Aranyér alliterációja, szó eleji ríme is aláhúzza. "kazettát"- így folytatódik a vers, ez a XXI. század eleji környezetet sejteti, az "értékes a képe" kitétel roppant tömören és velősen foglalja össze, hogy videókazettáről lehet szó. Mily költői tömörség, s mégis mily egyértelmű e vaslogika! Milyen könnyű így arcába vágni a mindent ezerszer megmagyarázóknak, a szószátyároknak és mellébeszélő nagyképűeknek, hogy üres az életük, semmivé foszlik, lehull róluk a lepel!
"Ida, arany érkezett át" -e csattanó a lírai én társához szól, s szerelmi fonalat enged sejtetni a színfalak mögött. Az "át" igekötő csak a XX.-XXI. század csökevényére, a vámvizsgálatokra utalhat, s azzal, hogy aranynak nevezi az értékes képeket tartalmazó kazettát, egy metaforikus síkot is megnyit a költő, mely síkon lebegve úszik a verset lezáró pont felénk. A befogadó ekkor sírva fordul magába, megbánja bűneit, s a katarzis élményét mélyen átélve rivall:
-Evoé! Mily gyönyörű volt e vers! Hadd olvasom el még egyszer!
A költő túlzott és indokolatlan szerénységére jellemző, hogy "ernyedt kísérlet" megjegyzéssel kísérte a remekművet. Valljuk be, mi, egyszerű emberek repesnénk az örömtől, ha ily verset adhatnánk a világirodalomnak!
vu
OFF
Nem sértődtem meg, fikázzatok csak nyugodtan, engem igazol ide beírt kb. 1000 kecském!
Most új kecskékre nincs időm, de még jövök velük, legyetek boldogok és békések mindnyájan!
ON
