Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Na a Kiotóknak kampec, visszavágtam, de barna az egész szakramentum. Ott tartok, hogy nem is tudom sajnálom-e. Egyszerűen talán nem idevaló, a szomszédos Tom Cot és a Médiabel szép erős. Lesz helyem más fajtáknak. :-(
Nem a Chorus, hanem a fagy a hibás, -3 - -5 fokok voltak! Ennek ellenére nálam lesz termés az Aurórán (ami nagyon korán virágzott) és a Kuresian is. A környéken minden kajszifán látok jövendőbeli termést, a fagy pont kinevelhető mennyiségűre ritkította. Kerepes ezek szerint szép kis fagyzug lehet, azt nem bírták.
Köszönöm a válaszodat! A ceglédi így jobb fajtának hangzik picivel, de ha jól olvastam, akkor neki kell porzós fa is, ugye? A magyar kajszi, pedig öntermékeny.
Chorus-szal permeteztem, pocsék a kötés, de nem hiszem, hogy emiatt.
Meglepetés a big red-em: ami tök jól kötött, és valami miatt a hernyó is sokkal kevésbé rágta meg a levelét, mint a többinek. Alig várom, hogy tesztelhessem a gyümit :) Nálam rég nem látott hernyóinvázió volt, mospilan permetezés után egy héttel is találtam élő hernyókat...
Hosszabban: 5 féle kertemben levő kajszin (Kuresia, Mandula, Bigred, Springblush, Magyar legjobb) gyakorlatilag nincs kötés, Orangered-en minimális.
Közvetlen szomszéd Bergeron zéro, távolabbi szomszéd Magyar kajszi minimális kötés.
Idén először permeteztem monilia ellen Topas helyett Chorussal, ami meggynél, szilvánál, őszibaracknál tökéletes védelmet jelentett, ezeknél a szokásos jó kötés látható. Nem vagyok benne biztos, hogy a kajsziknál ez a szercsere okozhatta a gondot, de leírtam, hátha másnál is hasonló a helyzet.
A hagyományos magyar fajtakörök közül két jelentősebb az óriás kajszik és a magyar/gönci kajszik.
Az óriások korábbiak, fagyra emiatt érzékenyebbek lehetnek. Lédúsabb állagúak, éretten nehezebben szállíthatóak, de frissen fogyasztva isteniek, zamatuk is szuper (pl. ceglédi óriás nekem kedvencem). Egyszerre szedhető. Lekvárnak a nagyobb létartalom hátrány is lehetne, ha már nem terjedt volna el annyira a zselésítés. Ez utóbbit a kajszilekvárnál szerintem nem érdemes túlzásba vinni. A gönci/magyar kajszi később virágzik és érik, kevésbé lédús, de ugyancsak finom ízű. Az én szubjektív véleményem, hogy túléretten (amikor már lepotyog), kissé "lisztes" friss fogyasztáskor. Lekvárnak is kitűnő. Szakaszosan szedhető.
A fenti fajták gombabetegségekre nem túl ellenállóak.
Vannak még pl. rózsabarack fák, ezek tovább élnek, nagyobbra nőnek, de rostos az állaguk, nem túl jó.
Az új külföldi fajták közt vannak modernebbek, ellenállóbbak. Most ültettem tsunamit (korai), kuresiat, big red-et. Sajnos nálam még nem teremtek, így ízvéleményt nem tudok mondani. Tardicot-ra évek óta várok. Kuresia ízét nagyon dicsérték itt a fórumon....
Örülök, hogy vannak bőven, akik foglalkoznak ezzel a finom gyümölccsel.
Nekem egyik álmom, hogy legyen egy szép kajsziültetvényem, majd, ha lehetőségem lesz rá.
Egyenlőre szeretnék egy fát a kertemben nevelgetni.
Jó olvasni a tapasztalatokat, mert sokat tanulhat belőlük az ember.
Viszont lenne egy-két kérdésem:
Az egyik, hogy szerintetek a magyar kajszi mennyire jó fajta? Van-e már a nemesítettek között olyan, amelyik túlszárnyalja mind finomságát, esetleg a betegségekkel szembeni ellenállóságát? Lehet, hogy én vagyok lemaradva és még nem hallottam olyanról.
A másik, hogy Délegyházi lakos vagyok, ami ugye az alföld része. Itt eléggé sok homokból van minden, lehet-e kajszit ültetni ebbe a térségbe? Bár az eddig elolvasottak alapján úgy gondolom, hogy igen.
Van-e olyan, aki a közelben lakik és esetleg meg lehetne nézni a barackosát, tanácsokat, tapasztalatokat meghallgatni tőle?
készítek majd fotókat.ez egészen biztosan fitoplazma.A terület Budapest külterülete,a XVI.ker.
A fák több helyről származnak,részben pedig általam erdei fosókaszilvára szemzettek.Ez a betegség néhány éve tűnt fel és a környéken mindenfelé fertőzöttek a fák.Szerintem az egészséges növények is előbb-utóbb megkapják
A mikoplazmák mai neve fitoplazma. Sajnos az antibiotikumos beöntözés és permetezés semmit sem ér. A permetezés sem használ. Néhány képet tegyél fel, hogy valóban a fitoplazmás megbetegedésről van-e szó. Az ország mely részén vagy? Melyik faiskolából származik a szaporítóanyag? Mindenki ugyanattól a faiskolától venné a csemetéket? Ez szinte elképzelhetetlen. Az elképzelhető, hogy egy faiskola egy-egy anyafája véletlenül fertőzött és az ebből származó utódok így fertőzötté váltak volna, de hogy minden fajta, az már nehezen képzelhető el. A NÉBIH felügyelői is ismerik már a tüneteket és biztos kivágatják a fertőzött anyafákat.
felénk mindenfelé tarol a kajszi mikoplazmája,nekem is mindegyik fámon láthatóak a tünetek.Szerintetek antibiotikumos öntözés-permetezés hatásos lehet?
Hiába vágom ki őket és hozok valahonnan messziről"mikoplazmamentes" fákat,úgyis átfertőződnek,bármivel és bármikor is permetezek,annyira fertőzött a vidék.
A kérdésedre a felsorolt lehetőségek közöl én a békén hagyást javaslom . Ha mostanra nem hajtott ki akkor nem sok mindent lehet tenni . Ha az alsó részen van még benne némi élet onnan esetleg kihajthat , de a továbbiakra tekintettel ez nem jó jel .... ha ilyen keservesen indul akkor nem nagy jövőt lehet jósolni neki . Ha száraz a földje lehet kicsit öntözgetni , de nagy reményt nem kell táplálni . Az őszig adj neki lehetőséget és ha nem lesz jó akkor tegyél helyette másik csemetét .
Szeretném kérni a véleményeteket: Vajon van esélye a fácskámnak?
Tavasszal pirosbimbós állapotban volt, amikor jöttek a nagy szelek, és nem hajtott ki, rajta vannak a száraz bimbók. Most megkapargattam a kérgét, alul zöld, a vesszői hajlanak, de meg sem moccannak a rügyek. Hogy tudnám visszacsalogatni az életbe? Öntözgessem? Vágjam erősen vissza? Hagyjam békén? Menthetetlen? Mi a jó?
Tavaly ültettem egy kis fát védettebb fekvésbe, ő csodásan van, virágzott, kihajtott, már szépen növöget.
Pedryc Andzej 2008-ban írt MTA doktori disszertációjában ( a neten megtalálható) a következőket írja:
"A Ceglédi óriás és a Szegedi mammut szinonim elnevezések." Ezt a kijelentését molekuláris genetikai vizsgálatokkal támasztotta alá. Bárki elolvashatja a 150 oldalas igen alapos disszertációt. Pedryc professzor ma az egyik legképzettebb hazai kajszinemesítő.
Én nem tudok ezen túlmenően vitatkozni, mert én csak a Ceglédi óriást ismerem.
