Most megnéztem. A Hammond motorok 1200-at forognak, azaz 60 HZ-en 3 pólus van bennük.
50 Hz-en, hogy 1200-at forogjanak 2.5 pólus kéne, ami elég hihetetlenül hangzik, de valószínűleg kigeometriázzák a dolgot valahogy (esetleg valami +segédfázissal) + a lendkerék simítja a dolgokat és így kijön belőle az 1200 fordulat per perc.
Semmi ördöngősség, csak többpólusúak. Így már teljesen elképzelhető a dolog!
Végülis engem különösebben nem érdekel hogy csinálja a motor, de tudja a dolgát az biztos, mint már soxor leírtam. Mégtöbb topiktársanak van német Hammondja. Azok is ilyen lehetetlenül, de működnek :-)
Gyere nézd meg mielőbb. Lassan olyanná válik ez, mint a viccben az ember, aki életében először lát zsiráfot és azt mondja, hogy ilyen állat nincs is! :-D
....The rotors in these motors do not require any induced current so they do not slip backward against the mains frequency. Instead, they rotate SYNCHRONOUSLY with the mains frequency...."
"Three-phase AC synchronous motors
If connections to the rotor coils of a three-phase motor are taken out on slip-rings and fed a separate field current to create a continuous magnetic field (or if the rotor consists of a permanent magnet), the result is called a synchronous motor because the rotor will rotate in SYNCHRONISM with the rotating magnetic field produced by the polyphase electrical supply."
Csak egy adalék a szinkronmotorokhoz még: a szinkron fordulat n0=60*f/p, vagyis 50 Hz és 1 póluspár esetén 60*50=3000, vagyis az 50 Hz-en járatott szinkron motorok fordulatszáma 3000/perc, a 60 Hz-esek pedig 3600-at pörögnek. Az eltérés 16,6%, de ez már csak az elmélet kedvéért.
Habár én Hammondilag kívülállónak számító vagyok, de:
Bármilyen szinkron motor 50 Hz-es árammal 3000 / percet forog maximum. Bármilyen szinkron motor 60 HZ-es árammal 3600 / percet forog maximum.
Ez biztos. (Kivéve szuper mindenfajta belső áttétellel és több mint 3 tekerccsel és egyébbel felszerelt szinkronmotorokra, de az most nem számít.)
Hogy mért mégis TehCső mester ugyanazt akkor? Ha jól vettem ki a szövegből, akkor azért, mert más méretű tárcsa van a két motoron, ergo pont az 50/60 Hz közötti sebességkülönbséget oldják meg más méretű áttétellel. Végeredmény: az áttétel (ha jól tudom szíjhajtás) után ugyanolyan sebességű forgást kapunk a 60 Hz-es motort 60 Hz-ről, az 50Hz-es motort 50 Hz-ről járatva.
Valamikor ez már volt téma és Cső mester pont azt mondta, hogy 230 voltosításnál a szíjhajtás tárcsáját is cserélni kell a motorral az 50/60 Hz különbség miatt.
Ez ennyi és nem több. Fizikailag és érthetőségileg is maximálisan.
Rendben! Már engem is kíváncsivá tettél ez ügyben. Érdekelne, hogy mi titka ennek a jelenségnek. Viszem majd a kétsugaras szkópomat is, és készítek két dinamikus mérőfejet. Így egyszerre tudjuk majd mérni a két motor fordulatát. Jövőhéten átugrok hozzád, amikor jó lesz Neked.
Egy 230/50Hz-es motor 230V 60Hz feszültségen, szintén 3000/min forog.
Egy 117/60Hz-es motor 117V 50Hz-en nem forog 3000/min.
Egy 230/50Hz-es motor 230V 50Hz-en nem forog 3000/min.
Arra vagyok kíváncsi, hogy igazam van e, vagy nem.
Egy motor tekercselő emberkéhez mentem el, mert már én is untam, hogy 117V négyszög60Hz -vel kell hajtanom a generátort. Gondoltam, hogy át tekertetem 230-asra. Emberünk ezt mondta. Én szívesen áttekerem magának ezt a motort 230V-ra, de ez soha az életben nem fog olyan fordulaton forogni, mint a 60Hz-n eredetileg!
"Ez a mágneses tér feszültséget indukál a forgórészben amely a rajta folyó áram hatására szintén mágneses teret gerjeszt és a két mágneses tér kölcsönhatásra jön létre az elfordulás."
Bocsika, most hogy végigolvastam az anyagot rájöttem, hogy ugyan amiket írtam az jó, csak nem a Te problémádra válasz. (félreértettem az alapállást) elnézést :(
Lehet hogy a fizika törvényei jól vannak, de nem árt pontosabban ismerni azokat, vagy magát a mechanikus szerkezetet némi határozott kijelentés előtt.
Engem is kíváncsivá tett ez a fordulatszám mizéria, mert nem zárom ki hogy kicserélem az AB3-mam motorját 230V-osra, egy panelt, trafót, helyet megspórolandó. A hanggenerátor annyira bonyolult, drága szerkezet, amin láthatóan nem változtattak 1935 és 1975 között, úgyhogy mégcsak nem is feltételeztem hogy csináltak abból egy másikat a világ 50Hz-es tájékára.
Segítséget jelentett, hogy a kockamotoros változatoknál a kuplunxerkezetven sugárszerűen kiáll két rugószál.
Az eredmény önmagáért beszél, a fölső sorban a 230V/50Hz-es exportmotor kattogása látszik míg az alsón az amerikai 117V/60Hz-esé. Miután sikerült a vévlabon pont egymás alá húzni a monó mintákat (L-R), a hullámok tökéletesen egymás fölé kerültek.
És köszönet a felvetésért, mert így biztosabban vágok neki a 230 voltosításnak.
Amennyiben eredetileg 60 Hz-el ment a cucc az más persze. Ott az 50-60 Hz különbség mind lezlinél, mind a hangkeréknél eltérést okoz. Én úgy vettem ki , hogy Te most egy eu modellben lévő 230/50Hz motor helyett tennél be 127/60 Hz mocit. Ebben az esetben a 60 Hz-es moci is 50Hz-en jár tehát uo. fordulatszámú, mint az 50Hz-es elődje, csak kicsit jobban melegszik és vmivel kisebb a nyomatéka. Csak trafó kell hozzá, frekiváltó nem, mert akkor ez lesz eltérő fordulatú.
Amikor van egy amerikai klasszikus Hammond orgona, az első hogy bedugom a trafóba és úgy bekapcsolom. Ekkor valóban 117V/50Hz-el megy. Egyből lehet kontrollálni a mechanikát, a scannert és a hangját, legfeljebb 20%-al mélyebb a hangja (kb. terc) és annyival komótosabban vibrál. Második lépésként illesztem a motor elé a frekiváltó panelt. Persze ilyenkor jön meg az elvárt sound.
Érdekesen működik a start. A bekapcsolásnál az indítómotor csak 50Hz-ig tudja értelemszerűen felhúzni a fordulatszámot, majd átugorva a főmotorra, kis 2mp-es kerregés jelzi hogy felfut 60Hz-re.
Ennek ellenére a teljes fordulatszám elérése ezeknél az amerikás típusoknál 6-7mp, míg az exportnál, mint írtam, tízzel több. Nem lényeges.
Másik érdekesség, az amerikai TREKII frekiváltó embertelen teljesítményű és az indítómotorra is kihat. Gyakorlatilag ez viszont teljesen felesleges és nagyon drága.
A lezlimotornál valóban a 234V-os 20%-al lassabban forog mint a 117V-os amit gyárilag is a 20%-al nagyobb kerületű éxíjtárcsával kompenzáltak. Érdekes lenne 60Hz-en meghallgatni kis tárcsával, hogy viselkedne, mennyi lenne a sebességváltási különbség?
Még valami! ha 127V-al 50 Hz-el hajtod a 60 Herzes motort, a fordulatszáma nem változik a 230V 50Hz-es motorhoz képest, csak a nyomatéka csökken, hiszen az ideális 60 Hz helyett 50-el hajtod. Szerintem elbírja simán.
Szimizso a szinkron gépek esetében tévedsz. Az összes szinkronmotor (nevezzük egyszerűen villamos gépnek, hiszen ha hajtod energiát termel, ha feszültséget adsz rá nyomatékot ad le) általában többfázisúak. Leggyakrabban 3 fázisúak. Az erőművek szinkron gépei is 3 fázisúak, a vonali feszültségük (két tekercs végpontja között) 400V, a fázis (vagyis a csillagpont és egy tekercs másik végpontja között van a fázisfeszültség, ami 230V. Ugyanez igaz lehet a kicsi szinkronmotorokra is. Adott egy állórész tekercselés (azaz 3 egymástól fizikailag 120°- al elfordítva) .Amennyiben a háromfázisú szinkron motor állórész-tekercseire háromfázisú feszültséget kapcsolunk, kialakul az állórész-tekercselés áramával létrehozott forgó mágneses mező. Álló helyzetű forgórészt a mágneses mező nem képes forgatni, mivel felváltva vonzza, ill. taszítja az általában egyenárammal gerjesztett forgórész pólusait. A szinkronmotor forgórészét a hálózatra kapcsolás előtt valamilyen módszerrel n0 szinkron fordulatszámra fel kell pörgetni. A forgó mező pólusai így már képesek a forgórész pólusait azonos fordulatszámmal „magukkal vinni” Aszinkron gép Az állórész 3 fázis esetén 120 fokkal eltolt tekercsekből áll, a forgórész pedig általában két végén rövidrezárt vezetőkből áll (ún kalickás) kialakítású. Az állórész tekercseiben a hálózati feszültség hatására áram folyik , amely mágneses teret hoz létre - forgó máneses teret amelyet meghatároz a hálózati frekvencia .Ez a mágneses tér feszültséget indukál a forgórészben amely a rajta folyó áram hatására szintén mágneses teret gerjeszt és a két mágneses tér kölcsönhatásra jön létre az elfordulás .A forgórész igyekszik felvenni az állórész forgó mágneses mezeje álltal diktált fordulatszámot, de különböző veszteségek (réz veszteség,vasveszteség...)erre nem képes .Ennek a jelenségnek a neve:slip. A gyakorlatban a hálózat által generált szinkron fordulatszám 3000 ford/perc , az aszinkron motorok általában 2880-2950 ford/percre képesek - innen a nevük . Sajnos Hammond tonewheel hajtásra nem alkalmasak. Természetesen a fázis (és a vonali feszültség) különbözhet. Ez okozza jelenlegi gondot a 230V és a 117V különbsége. Kicsi szinkron gépek más fizikai kialakításúak, mint a nagyok, Itt lehet olvasni róla bővebben Ennyit tudok róla
