Annyit tudok, hogy annak idejen mikor megepitettem a rendszeremet az akkori hitelesitett muszernel meg kellett adni a meretet es kesz. Barhova helyezhetted a cso elott a kis turbinat, egyforma ertekeket mutatott. Tehat engem abszolutt nem erdekel, hogy a gyarto hogyan es mit csinalt ,lenyeg az az o dolga, nekem lenyeg , hogy a muszer korrekt ertekeket mutasson.
Azert a penzert megeri nekem, ha megkapom.:) Mivel a jovoben tobb rekuperatort szeretnek kesziteni, igy par muszer kell az indulashoz.:)
"meres elott meg kell adni a cso meretet es azt veszi alapul es korrekt a meres"
Van sima falú cső (fém,műanyag), van érdes falú cső (pl eps) és van totál hullámos falú (gége)cső.
Nem vagyok szakember, de feltételezem, hogy a cső fala nem jelentéktelen módon befolyásolja a fal menti légáramlás intenzitását, így azt a középen mért értékből és az átmérőből megbecsülni érdekes feladat lehet. Ráadásul a kis örvények jelegzetességei miatt ez még erősen változó is a légsebességtől függően.
Pesze az is lehet, hogy mindez összességében is csak 1-2-3 százalék mérési hibát okozhat, de meg lennék lepődve.
Bocsánat, hogy csak most. Tökéletesen jól értetted! - kis pontosítás:
A talajhőcserélő a födben jön, a ház felé lejtéssel 32 métert. Mivel a bevezető nyílás a falon, kb a cső megérkezését követően 1 méterrel feljebb van, de a tető szintjétől jó 80 centivel lejjebb, így ott emelkedik fel a cső, majd jön be a házba az "előmelegített" levegő - cső. ez a levegő a lakásban csatlakozik a kimenő levegő csővel. - tehát a bejövő csőnek a kondenzvíz elvezetés kialakítása megvan (egy T csatlakozóval a földben) házon kívül.
Benti meleg levegős cső, pedig igen lejt "kifelé" a fal - találkozás (bejövő - kimenő levegő) felé. Így oda kell kialakítani egy kondenzvíz elvezetést, de ott direkt van csatorna is nekem, mert a boyler biztonsági szelepe is oda van betervezve.
Nem kerestem ra a muszerre, de ha olyan mint amit en hasznaltam, akkor meres elott meg kell adni a cso meretet es azt veszi alapul es korrekt a meres. Nekem hitelesitett muszerem volt, ami tudta ezt a funkciot. Remelem ez is tudja. Most nem erek ra utanna jarni.:(
Csak ne felejtsük, hogy a levegőcső közepén mért légsebesség nem azonos a csőfalak mentén áramlóval (ráadásul valósznűleg még megbízható képlet sincs az átlagolásra), úgyhogy a köbméter per óra kiszámolásánál ne nagyon számítsunk halál pontos értékekre :)
Azert jo lenne,ha tisztaznank, hogy Te mit hogyan ertesz, mert amit most irtal, az szamomra nem ertheto. A talajhocserelo a haz fele emelkedik egy metert, igy a kondenzgyujtot a frisslevego szivotoronynal alakitod ki a haztol 32meterre. Ez az elso kondenzgyujto, de a hazon kivul. A masodikat Te a talajhocserelo es a hazban levo csorendszer talalkozasahoz akarod beepiteni, ha jol ertem. Ezekszerint neked a hazban megepitett csovezesed a talajhocserelo iranyaba lejt es nem a melegoldal fele. Igy is megoldhato,hiszen a talajhocserelod megakadalyozza, hogy jegesedes jojjon letre a cso a csoben hocsereloben.
Igy lesz egy kondenzgyujtod a friss levego csoven a hazon kivul es az elhasznalt levego csoven a hazon belul.
Nagyon köszönöm. A bejövőnél könnyen megy azzal nem lesz baj, mert mielőtt bejön a házba egy métert felfelé jön a cső. A találkozás bejövő - kimenő - az már a lakásban van, így akkor oda kialakítom az elvezetést.
Valojaban a cso azon szakaszan alakul ki kondenz, ahol a harmatpont ala sullyed a homerseklet. Igy azt irni, hogy az elso egyharmadan, vagy az egeszen, az sohasem lenne pontos. Igen, letezik kondenz kepzodes, ezert kell a melegoldal fele lejtenie a csonek. A ket cso egyesitesenel, tehat a kezdetenel kell lennie egy gyujtopontnak kialakitva hoszigetelt elvezetessel, hogy ne fagyhasson meg telen a kondenz elvezeto csoben a viz.
A kondenz kepzodes mennyisege sokban fugg a hazban zajlo eletviteltol, tehat a konyhaban peldaul a fozes folyaman nem mindegy, hogy min fozol. Gazos fozolapnal sajnos tobb kondenz keletkezik, esetleg ha nagyobb a csalad es zuhanyozas,furdesek szama is nagyobb, ezert abbol is tobb kondenz kepzodik, vagy szeretitek a viragokat a hazban, vagy bent szaritjatok a frissen mosott ruhat telen, akkor is tobb a kondenz.
Nalam mar eleg csekely, mert ketten vagyunk, van par noveny, a ruhat igaz bent szaritottuk telen, zuhanyozunk es a fozesnel mar nincs ,vagy elenyeszo a parakepzodes, az induktiv fozolap es a megfelelo edenyek hasznalata vegett.
Tehat a valasz igen, kell kondenz elvezetessel szamolni.
Valamint a beszivott frisslevego, amit a talajhocserelodon szivsz at, oda is kell, mert nyaron viszont ott fog kondenzalodni a viz es ott is kell egy gyujto elnyeleto pontot kiepitened. Igy elkerulod a peneszesedest es a budosodest, amit a benne osszegyult viz eredmenyez.:(
Peterch egy kérdést engedj meg légyszi. A cső a csőben hőcserélődben a "kondenzvíz" mennyisége mennyire jelentős? Illetve az főleg a belépési oldalon (bejövő kinti levegő kimenő benti levegő tallkozásának elején) keletkezik vagy akár a teljes szakaszon, vagy első harmadban?
Azért kérdezem, mert építettem egyet, igaz csak 13 méter (a "javasolt" 21-22 helyett -tudom felület nagysga... de ennyi helyen lehetett ésszerűen megoldani, s nem akartam 2 teljes visszafordítót építeni) a cső a csőben rész, plusz a földben a kinti bejövő 32 méter de még a víz elvezetésre nem készültem s most kellene kialakítanom, mielőtt az álmennyezetet beépítem. Kell-e egyáltalán készülni "víz"elvezetsésre!?
Mivel szerintem a szobanforgo hocserelo keresztaramu, ezert figyelembe kell venni azt a tenyt, hogy idonkenti szelloztetes eseten es nagy hidegben, valamint a futetlen padlasterben elhelyezett rekuperator eseteben az elso perc pontosan a legveszelyesebb. Hogy miert? Nagyon egyszeru a valasz. Minden szelloztetes megkezdesenek elso perceiben a kinti hidegek idejen a legnagyobb a paratartalom a hazban es amikor egy ilyen fagyos hocserelobetetre raengedjuk a " magas paratartalmu" levegot, vagy akar egy furdes eseteben a paras levegot, akkor az gyorsan kicsapodik es a keresztaramu szerkezeti felepitese reven okozhat akar kart is a hocserelobetetben, mivel itt nem egyenletes a dT mint az ellenaramu hocserelobetet eseteben.
"kétoldalt van egy-egy perforált oszlopelszívó, és még az asztal felett egy pici kürtő."
Amíg nincs lyukas asztal, én kipróbálnék egy elszívó sávot az asztal felém eső szélén: pl egy egy-két sorban perforált cső/félcső az asztal hasad felé eső oldalára erősítve, az elszívás az asztal széléhez minél közelebb történjen.
A két alkarod alatti lyukakat zárd le (pl. ragasztószalaggal), mert hosszú távon ez az egész enyhe hidegérzet is kellemetlen tud lenni.
B változat: ebbe a csőbe befújt levegővel (a lyuk-sorral pont az asztal élére célozva) létre lehet hozni egy, az asztallap felett tőled távolodó irányú légáramot,
aminek nagy részét akár el is kaphatja egy szemben lévő hasonló elszívó, vagy egy olyan (pl.féldoboz) kialakítású szerszámpolc, ami egyúttal az elszívó kürtő szerepét is betölti.
"Ha arrol van szo, hogy minusz fokokban hasznalom a szelloztetot azzal josz, hogy akar +4C°-os is lehet a befujt friss levego homerseklete.
...
akkor meg azt irod, hogy minek foglalkozni vele, hisz par masodperc mulva beall a hoegyensuly. Akkor most szerinted mi legyen?"
Továbbra is egyetértünk abban, hogy elég hideg lehet a bejövő levegő (minél gyengébb hatásfokon üzemel a hőcserélő annál inkább),
és továbbra is úgy érzem, hogy nem kellene foglalkozni az előfűtéssel,
mert okos befúvási módszert alkalmazva a szoba életterében nem lesz zavaró az, hogy a befúvási ponton hideg a levegő, ráadásul az előfűtéssel csak az első másodpercek jellemzőit tudod befolyásolni.
Persze nem állítom, hogy a te módszered nem jó, mindössze a hőcserélő előmelegítés fejlesztésére én nem fordítanék időt/energiát, szerintem az a néhány másodperc időnyereség nem éri meg a fáradságot.
Erdekes a gondolkodasmeneted.:) Ha arrol van szo, hogy minusz fokokban hasznalom a szelloztetot azzal josz, hogy akar +4C°-os is lehet a befujt friss levego homerseklete.
Amikor meg leirom az otletemet, hogy ugyanabban a didergo hidegben jo lenne elomelegiteni a hocserelot es igy megelozni a rafagyas veszelyet es a hideg friss levego bejutasat a hazba, akkor meg azt irod, hogy minek foglalkozni vele, hisz par masodperc mulva beall a hoegyensuly.
Akkor most szerinted mi legyen?
Megsugom neked ugy , hogy mas nehallja, hogy az elobb leirt feltetelek szerint szerelesre kerulo rekuperatorok ezt mind fogjak tudni.:)
Hasznald csak nyugodtan, nem ez az elso otletem , ami visszakoszon a topikokban meg evek utan is.:)
Viccen kivul, en komolyan gondolom ezt a kerdest, mert ha futetlen helyen van felszerelve a hocserelo es a csovezes, akkor bizony minuszos homersekleteknel inkabb 1 percet menjen csak a kifuvo venti es igy felfuti a hocserelot, benne a ventiket is es a csoveket is. Igy nincs felnivalo a hirtelen rafagyastol, ha a szelloztetes csak idonkenti.:) Allando szelloztetesnel, vagy meleg helyisegben szerelt rendszernel ez a problema leszukul a kilepo elhasznalt levego homersekletenek meresere.
Nem csak a hőcserélőt, hanem az egész csőrendszert fel kell melegíteni, azért ez nyilván hőveszteség, ha az egészet nézzük, lehet hamarabb beáll az egyensúly egy akár pár perces "előmelegítéssel".
A műhelyemben egy asztalon ragasztok, kétoldalt van egy-egy perforált oszlopelszívó, és még az asztal felett egy pici kürtő.
Ez azért nem annyira off, majd teszek fel képeket... A perforált asztal annyira tetszett, hogy annak idején beszereztem egy halom 230V-os vasalóasztal motort, de aztán ezt is elégnek éreztem, így nem épült meg.
Mindössze néhány (kb 12?) négyzetméter papírvékony (kb 40-60 um vastag) és harmatkönnyű (2,7 g/cm3) alumínium: lehet, hogy a teljes hőcserélő súlyának 50-70 százaléka a négy sarok + a két vége. Számolással megbízhatóbb szerintem.
"indulaskor az egesz hocserelobetetet fel kell melegiteni,"
Ennyire kis tömeg mellett a hőegyensúly beállása valószínűleg nem több, mint 5-10 másodperc. Kár vele foglalkozni szerintem.
A munka helyén történő káros gőz / büdös eltüntetését a normál szellőztetéstől ne nagyon reméld: a mennyezet sarkából másodpercenként elszívott mondjuk 20 liter levegő az egész helyiséget szellőzteti, amely talán 20 EZER literes. Ha a munka helye (bűzforrás) jól körülhatárolható (pl munkaasztal), akkor alkalmazz helyi elszívást: vagy egy elszívó kürtőt felül, kis asztali elszívó(ka)t, vagy akár pl a lyukacsos asztalfelületen át.
De néha már az is sokat segít, ha az egy helyre koncentrálódó tömény szagot "szérkergetjük" egy ventilátorral.
A zavaró zaj meg legtöbbször a ventilátorból jön, azt lehet messzire tenni és/vagy hangszigetelt dobozolni és/vagy okosan megválasztani/átalakítani.
Az egész szellőztetés onnan indult nálam, hogy van egy műhelyem, ahol sokat ragasztok. Ez már nyáron sem jó, de télen aztán igazán szörnyű. Sokat zsibizek, és pár éve vettem egy Miele kétmotoros konyhai elszívót, 4 fokozat,600 m3/óra,amit klasszul beépítettem a belső térbe. A bejárati ajtó fölé pedig egy szintén zsibis egymotoros Elektra Bergenz került, ez a kettő így döbbenetes.
Bemutató darabok voltak ausztriából, soha nem mentek konyhában egyetlen percet sem. Nálam aztán egyre többet , néha csak a benti,( két helység van,) pótlásra bőven elég volt. És Miele ide, vagy az érzékenységem oda, kezdett zavarni a hangja. Próbából a két motort sorba kötöttem, így is gyorsan indul, és egyáltalán nem is hallani. Az elején egy infrás hőmérővel még méregettem a motorokat, de semmi melegedés. Most már oda jutottam, hogy egy kapcsoló órával jó időben éjjel megy három órától reggelig, hogy tiszta levegő fogadjon.
Ennél a szellőztető gépnél már ez volt az első, amit kipróbáltam. A D3TH-ban a könnyű műanyag lapátokkal a motorok nagyon gyorsan pörögnek fel, remélem nem lesznek vele gondok! Azért majd figyelem!
Van fejlemény az utófűtéssel is, nálunk tegnap lomtalanítás volt, ilyenkor fiammal biciklire, klassz dolgokat lehet találni. Persze ilyet csak véletlenül, 11 cm-es leeső 0,5 vastag rézcsikokat találtam,kis lapokra összehajtogatva. Gumikalapáccsal kiegyengettük, így kicsit módosítva a háromszög méretét rézből lesz a fűtés. :-) Mégiscsak jó, ha az ember nem kapkod...
Meg egy adat erdekelne, ha lehet! Mekkora a sulya a hocserelobetetnek?
Csak azert kerdem, mert mar tobbszor is irtam, hogy idokozonkenti szelloztetesnel indulaskor az egesz hocserelobetetet fel kell melegiteni, ha nincs a hazban a haz homersekleten. Igy az elso percben talan 0C°kornyeken lehet, hogy jobb megoldas volna eloszor a kifuvo ventit menetni, majd utanna hozzakapcsolni a befuvo ventit is. Velemeny?
Nalam a Ket darab RM ventimotor kozosen 1 fazishasitorol uzemel csokkentett teljesitmennyel. Idaig semmi baj, nem egtek le.:)
