Mi az hogy hol voltak már akkor hunok? Felszívódtak egy logikai buborékban?? Hagyjuk ezeket a kihalásos ökörségeket, mindenki tudja már, hogy baromság. Jönnek a hunok kihalnak, miközben a tárihi Üngürüszben nem hogy Árpádot, de már a hunokat is velük egy nyelvet, azaz magyart beszélő népek fogadják. Hagyjuk már a germán és szláv ökörségeket, amikre meg aztán tényleg semmi régészeti lelet nincs, csak annyi, hogy amikor találnak egy "hun kori" sírt magas művészeti értékű melléklettel, azt azonnal besorolják valami sosem volt germánnak, mondjuk gepidának, vagy szkírnek, akik kb annyira léteztek, mint a griffmadár meg fehér holló.
Widukind a drága, akit állandóan felemlegetnek az Agusburgi sosem volt vereség hírnökeként és krónika írójaként, egyből hallgatással veszik körül amikor leírja a 10. száadban, hogy "avarok, akiket ma magyaroknak hívunk", az "avarok a hunok maradékai", egyből nem hiteles. Persze. A hunok nem tűntek el sehová, itt vagyunk. Én legalábbis, rólad már nem merném ugyanezt elmondani....
Alig van eset, hogy érintetlen lovas sírban ne lett volna nyílcsúcs, viszont többször volt eset, különösen a hódoló népek soros temetőiben, hogy semmi egyéb melléklet nem volt a sírban, mint egy vagy több nyílhegy. Nem igen tudunk ez utóbbi tényekre egyéb okszer magyarázatot, mint azt, hogy ilyenkor a nyíl a harczost jelzi, megkülömböztetésül a békés földművestől.
minden harczias nomád törzsnek saját népies jelleg készítménye. Innen van, hogy bármily egyszer legyen a honfoglalóknál használatos nyílhegyek alakja, nem téveszthetők össze más törzsök nyílhegyeivel. Másrészt az a tény, hogy számos munkáskéz foglalkozott nyílhegyek kovácsolásával, néha ügyesebb, máskor kevésbbé ügyes kéz, azt eredményezi, hogy bár hasonlók a nyilak, de alig akad kett, mely egészen egyenl volna. Talán szándékosan csinálták különböz nagyság és súly szerint, hogy az adandó alkalomhoz képest minden harczos egyéni ereje és ügyességéhez mért példányt találjon magának
A szolyvai sírból ismert díszes lemez, 1 ) melyet Lehóczky a vitéz koponyája táján lelt, az hátsó lapjához tapadt nemezrostokkal nem engedhet kétséget az iránt, hogy a honfoglalók fejét nemezsüveg borította. Hogyha a süveget csúcsosnak képzeljük, akkor a csúcsának a díszítését is indokoltnak tartjuk és azt képzeljük, hogy az aranyozott ezüstpléhbl készült beregszászi kúp előkelő vitéz süvegét ékítette. Dr. Posta Béla müve révén megismerkedtünk a többször idézett kulagisi csészén hegyes süvegü harczosokkal. 2 ) A süvegeket alighanem bőrből valóknak és lemezekkel bontottaknak képzelhette az ötvös, olyanoknak, a milyent valósággal is találtak a Kubán vidékén. 3 ) A két példát csak mint analógiát említjük e helyütt, a tál sassanida eredet, a kubáni sisaknak se korát, se ethnikus származását nem tudjuk. A beregszászi kúp szempontjából tehát csak annyit tanúsítanak, hogy a kúpnak hegyes süvegen való egykori szereplése nem puszta föltevés. Lehetne talán a nagyszentmiklósi 2. korsón ábrázolt vitéz sisakjára 4 ) is hivatkozni, mely azon- ban csúcsba futó pántos szerkezetet mutat és alacsonyabb süveg lehetett. Alább az aracsi emlékkre is hivatkozunk, nevezetesen az alsó mezejében fönmaradt dombormves fejre, 5 ) mely szintén kúpos süveget hord, tövében körülfutó hármas szalaggal.
nemez
Te bárányok gyapjából való, tíz ujjal óvatosan készített, ezernyi vízcseppel meghintett, mezőn erős lovakkal görgetett, drága hazánk édes kincse, lyukadásig sose kopj, olyan legyél, mint az igaz erőd, fejér, mint a hó, erős, mint a selyem. Úgy legyen. (Mongol jó kívánság)[6]
Sem a kínaiaknál, sem a görögöknél, sem a rómaiaknál nem játszott olyan nagy szerepet a nemez, mint Belső-Ázsia nomád népeinél.
Hacsak más fórumcsoportokban nem fordulsz elő (akár más nickeken is), akkor az technikai hiba, mert nem látok olyan tiltást az adatlapodon, ami miatt ebbe a fórumba az elmúlt egy hónapban ne tudtál volna hozzászólni.
Olyanra is emlékszem, hogy a magyarok ősei valószínűleg beletartozhattak a xiongnu (zsuan-zsuan, türk etc. ) birodalmakba, de ettől még nem lettek hunok, türkök etc (ahogy a szegediek meg a pécsiek sem lettek törökök pár év török fennhatóságtól)
számtalanszor soroltam mi nincs meg a nyugati krónikákban, akkor nem szól senki, nem vitatja senki, majd jönnek újra a hazudozók, és előadják ugyanazt a hazugságot, mintha igaz lenne.
Maga az ugor szó, megnevezés, amit latinban használtak a korai középkor egy-két iratában (mivel a magyarok leggyakoribb megnevezése nem ez volt), az "ugros" az, ha tetszik ha nem, az ujgur nép nevéből származik. Csak erről nem szeretnek beszélni, mert az ujgurok meg viszont bizonyítottan hunok.
Régóta ismert, hogy a régi török népek közül őseink az onogur-bolgárokkal (vagy más néven bolgár-törökökkel) kerültek a legközelebbi kapcsolatba, akiknek nyelvéből igen fontos fogalmakat jelölő mintegy 250 jövevényszót vettek át. E történeti és nyelvi kapcsolatok nézetem szerint a VI. század második felében kezdődhettek a Volga-vidéken és még a honfoglalás után, a X. században is tartottak, amíg a kabarok nyelvileg végleg be nem olvadtak a magyarságba. Tőlük ered az a népnév is, amellyel a külföldiek bennünket neveztek és neveznek (Hungarian, Ungarn stb.) mind a mai napig. Méghozzá nyilvánvalóan azért, mert őseink hosszú ideig az onogur-bolgárok szomszédai voltak.
teljes csúsztatás, féligazságokból kialakitott hazugság.
1. az onogur nép egyik része volt a bolgár, nem ők voltak azok, ők a kutrigur résznek egy darabja voltak.
2. van az ogur és az oguz rész. nem tőlük ered a megnevezés.
3. nem török, hanem pamiri nyelv volt az ó-bolgár. ami törökkel (és magyarral) egyező rész, az a törököt megelőző nyelvből származik. a "csuvasos átvételek" fogalom szintiszta hazugság (R > Z a hangalakulás iránya, nem forditva)
4. a nevük (szerintem) a volga szóból ered, volgaiak. a vallásukban vannak dolgok amelyek hangsúlyosan kapcsolódnak is a folyóhoz. az 5.században úgy is lejegyezték őket, mint volgares.
"Latin volt a magyarok ,második anyanyelve', a hivatalok, a törvények és az országgyűlés nyelve, az utóbbié 1844-ig. Edward Browne (1624—1708), a londoni Szent Bertalan kórház igazgatója Magyarországon keresztülutaztában legnagyobb megdöbbenésére latinul tudott beszélgetni a magyar kocsissal 1670-ben, hogy a latin kölcsönszavainkat ne is említsem."
Magyar Nyelvőr – 113. év folyam – 1989.
Bencze Lóránt: „ym fyw nekoed" (A középkori magyar bibliafordítások eredetéről). 397. old.
de édes ez a lenéző hamisság... ("második anyanyelv")
a magyarországi iskolákban nem tanítottak magyarul 1792-ig
a pesti egyetemen működik ugyan a magyar tanszék, de az itt folyó oktatás nyelve még 1826-ban is a latin volt; az egyetemen csak a magyar tanszéken engedélyezik a magyar nyelv használatát.
miközben az angoloknál már a 14.században az angol hivatalos nyelv lett!
náluk is volt latin, meg francia a 13.században, ott is volt egy árulás, h a parlamentben, meg az iskolákban csak a francia volt engedélyezett... de 1346-ban megtörténik, h angol lesz a tanítási nyelv Oxfordban.
Magyarországon meg a magyar 800 évig csupán megtűrt nyelv...
„feruntque Hiberi Albanique se Thessalis ortos, qua tempestate laso post avectam Medeam genitosque ex ea liberos inanem mox regiam Aeetac vacuosque Cőlchos repetivit."
Pontosabban: ász-ok, a -lar török többes képző, "macarlar" = magyarok.
De hát nem valószínű, hogy köthető az "aszfal -ü"-höz. Ebben inkább az iráni "aszp" = ló rejtőzhet. A "s(a)vart" meg "fekete", akár egy iráni (IE) nyelven is.
A bolgárról maradt annyi nyelvemlék, hogy biztosan török nyelvnek tekinthessük. Ezt már neked is többször elmondtuk itt. Szóval van bizonyítva és tudhatnál is róla.
az igaz, h van bolgár nyelvemlék, de az alapvetően nem török, ill. eltér a töröktől.
leginkább pamiri eredetű. de ezt is már végigvettem. (szogd eredetűek ha jól emlékszek és történelmileg is megvolt az ok-okozat)
ha a pillanatnyi érdek úgy kivánja akkor a bolgár török is lesz (nektek), a "kazár" egynyelvű, és ezt előadjátok, legnagyobb meggyőződéssel, mintha igazat mondanátok...
erre már régen mondtam, h a kutatások nincsenek hasznosítva, én soha nem hallottam, h valami kutatás akármilyen társadalmilag hasznos (ill. kereskedelmi forgalomba kerülő) eredményt hoztak volna.
A bécsi képes krónikában van egy rajz, a mely a magyarok bejövetelét ábrázolja, ezen a képen a magyarok seregét követő nyájakban szarvas-marhák is vannak ábrázolva s a sokszo idézett Taktika megirja azt is, hogy miért követték egész nyájak a magyarok seregeit, »hogy inni tejök le-gyen.« Mert ha voltak is a magyaroknak ökrös fogataik s ha ezeket használták is, de az is tény, hogy teherhordásra leginkább tevéket használtak. S ezen szokás nemcsak a honloglaláskori magyaroknál volt meg, hanem a vezérek korában is divatozott és az Árpádházi királyok idejeben is szokásos volt még. Az 1189-ben I. Frigyes vezérletével Magyarországon keresztül vonuló keresztes hadak történetét megiró Corner Ármin, krónikájában irva találjuk, hogy »Ad Morava fluvium Rex Ungariae (III. Béla) valedicens Imperátori, dedit ei quatuor camelos pretiosis numcribus meratos.« Tehát tevék még akkor is voltak itt
Figyelmen kívül hagyod az Anonymus idézetet. Ha a sztyeppe szélén osontak volna, akkor magukkal terelik az állatokat, és azt eszik. De nem erről volt szó, hanem: "Közben nem ették ember munkájának a gyümölcsét, amint rendesen szokták......Ifjaik majdnem mindennap vadászaton voltak, ezért aztán ...a magyarok jobb vadászok." (GH 7.)
pontosan tudjuk, h az ősmagyarok egy sor állatfajtát hoztak magukkal.
Vikipédia idézet németül....Hahahahahahaha ez neked a tudományos régészeti bizonyíték???
Ha ebből bármi igaz lenne, tele lett volna vele a "Régészeti értesítő" ami az MTA hivatalos lapja.
Abban a vikipédiás marhaságban például hivatkoznak Vita des Bischofs Ulrich nevezetű írásra 890-ből... egy baj, kb 30 éve bizonyították, hogy hamisítvány. Hahahahahaha.
De nézzük, mit is ír az a német nyelvű részlet, amit beraktál:
Találták pár dísztárgyat, ami magyar ornamentikájú.
Nos azt sosem vitatta senki, hogy Agusburgnál valóban jártak magyarok. Kétszer is. Azt se vitatja senki. hogy Bulcsút és Lélt itt elfogták.
Aztán kijelenti, hogy a leleteket a csata bizonyítékának tekintik. Hahahahahahahahahahahaha ha csak úgy nem.....
Az a baj, hogy csatának több ezer résztvevővel továbbra sincs nyoma.
A magyar vezérek nem mennek csatába díszruhában. Soha sehova. Erről meg ennyit. Szóval a feltáró régész tekintheti egy darab magyar ornamentikájú leletet a csata bizonyítékának, de attól még nem lesz az. Hahahahahahaha.
Látod erről beszélek: hülyék vagytok és még hazudtok is, aztán be akarjátok nekünk mesélni, hogy ezek bizonyítékok.
A viking városégetésekről továbbra sincs semmilyen bizonyíték.
A Lindisfarne-i kolostor 798-as felégetésére találtak bizonyítékot, csak azzal is van egy baj: éppen pont abból az időből viking fegyvereket vagy tárgyakat nem. Tehát valaki felégette a kolostort de nem biztos, hogy vikingek. Mivel eddig az angol krónikák egyetlen régészetileg is igazolt vikingek elleni csatájáról kiderült, hogy minden fordítva történt, mint ahogy leírják (békés, fegyvertelen vikingek halász és földművelő életmódot folytattak, békésen keveredve a helyi lakossággal, akiket simán lemészároltak az angol katonák), Lindisfarne felégetőit is jó eséllyel az azt megírók közt kell keresni.
Arról nem beszélve, hogy tavaly 5. századi viking játékfigurát találtak Lindisfarne-ban tavaly, vagyis a vikingek már évszázadokkal a felégetés előtt is jártak ott. Hogy miért jutott eszükbe "hirtelen" felégetni 798-ban arra semmilyen tudományos magyarázat NINCS.
Szóval kishaver megint lebuktál. Hazudsz mint a vízfolyás. Egyszer már persze lebuktattalak jó régen, de megint idejöttél trollkodni, ezért gondoltam ideje másodszor is helyretenni a hülye fejedet.
Some Hungarian, Sekler, and Uzbek samples were L1034 SNP positive, while all Mongolians, Buryats, Khanty, Finnish, and Roma samples yielded a negative result for this marker.
és ez egyértelműen TURAN és TENSHAN felé mutat, de itt valahogy nem akar leesni a tizfillér.
@erre te halál nyugalommal csupán annyit mondasz: "Ó, semmiség! Akkor is volt kijevi csata!"
mivel kijev tudta nélkül, a magyarok nem tehették azt, amit a PVL ír.
@A PVL nem ír semmit a "csatáról", nem említ semmilyen ostromot Kijevben, de te nagy lelkesen lobogtatod a vlachokat min. 300 km nyugatabbra Kijevtől, ha egyáltalán voltak ott vlachok. (Meg jártak volna arra magyarok a IX. sz.).
