Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Lehet, megpróbálom ezt a kalcium dolgot. Úgyis kelleni fog a paradicsomokhoz, mert a csúcsuknál mindíg bebarnulnak, és tönkremennek, sokszor még zölden. Ez is a kalciumhiány tipikus tünete. Tavaly nyáron csináltam nagy bergeronba is alvószemzést belőle, amik már szép nagy hajtások lettek. Kiváncsi leszek azok jövőre milyent produkálnak.
Nálam nem ilyen . Talán 1-2 szemet láttam aminek volt egy kis mértékű megnyílása , de pár miliméteres mindössze .
Szerintem szemezz másik alanyokra is vagy még egy ötlet , hogy már az idén termés után és jövőre is permetezd kalciummal . Damisolban van folyékony jól adagolható ...amúgy a többi fának sőt kerti növényeknek sem árt . Van még szilárdban kalciumnitrát is az is jó anyag .....egy próbát megérne .
Nem,nem használtam. Abból gondoltam,hogy kálium hiányos mert kaptam,egy linket és ott pont ezeket a tüneteket írják mint amik a képen látszanak.
Káliumhiány hatására virágképzés gyenge, a gyümölcsméret kisebb. A szilva és kajszi esetén a levelei felfelé sodródnak, világosabbak, a levél lemeze a csúcstólszéltől barnul, majd elhal. Az őszibaracknál a levélszélek felfelé sodródnak és a lemez sarlószerűen a fonák felé hajlottak, az ágak vékonyak, a csúcs elhal. Az érés később követezik be.
Osztom az elöttem szóló véleményét ... ha nem te akkor sodródás lehetett vagy valami ami erősen perzselt .... oltottmész , vasgálic , ólomoxid .... már nem lehet tudni ki milyen " bio " anyaggal permetez .
Ne csinálj vele semmit ezek a levelek már le fognak száradni , de amint látjuk kitörtek a rügyek a levélnyeleknél . Azok majd átveszik a növekedést esetleg később kicsit ki kell ritkítani ha sűrű lenne .
Tanácsotok szerint megnéztem a rügyeket: olyan szárazak, hogy morzsolhatók. Gyökérsarj semmi. A vesszők héj alatt továbbra is zöldesek, de szikkadtak, nem lédúsak - mitől is lennének, ha nincs lombozat?!
Gondoltam, ha alvó rügyről is kihajtana, a nagy lombot úgysem kelthetné újra életre, így egy erőteljes visszametszésbe kezdtem: az eredmény: A vesszők ugyan zöldek, de a fás részek teljesen halottak, és amit eddig nem láttam: itt-ott apró pöttyök - lukak - vannak az alsó felükön. Az öcsém segített: kivágtuk, vége. A gyökerét majd kiszedi a férjem, ha lesz egy kis ideje. Addig is még lesegettem, hátha mégis lesz gyökérsarj, és valami földönkívüli csinihangyákra bukkantam:
Persze nem földönkívüli csinihangyák :), hanem Amerikai darázscincér (Neoclytus acuminatus). Csak a mozgásuk és alkatuk miatt tűntek fáraóhangya-szerűeknek, sárga-fekete-terrakotta szerkóban :) (Irtó gyorsan jöttek-mentek:)
A nevüket tudom, de az életmódjukról nem találtam semmi konkrétat: ők most okai lehetnek a bajnak, vagy csak jöttek a terített asztal köré halottfa-lakomára? Féltsem a többieket? Van egy pár éves halott diófa nem messze, amiben (többek között) fürkészek hada lakik: esetleg onnan telepedhettek át?
Igen, majd jövő ilyenkor már okosabbak leszünk. Egy évből nem lehet messzemenő következtetést levonni, nincs összehasonlítási alap. Egyébként mandulamagonc alanyra lett szemezve. Csináltam mirabolanra is oltást belőle, de az még nincs termő korban.
Én tavaly a friss telepítést tarra vágtam vissza .. mint a fotókon látszott is ..... szépen meg is indultak . idősebb fánál már én sem vágnám vissza ilyen mértékben de így nyár elején akár 1/3 -ad lombot nyugodtan vissza lehet vágni .
Hát nem egy szokványos betegség ez. Engem a fitoplazmára emlékeztet a levélerek duzzadása. De nem merném rámondani, hogy ez fitoplazma. Arra utal az is, hogy a levelek kanalasodnak és nem mézgásodik. Ha fitoplazma, akkor nem tudsz ellene tenni már semmit sem, mert már benne van a fában. De ez úgyis ki fog derülni, mert a fitoplazmás fák egy idő után elkezdenek sárgulni és előbb utóbb elpusztulnak.
Egyéb betegségre nem tudok gondolni. Ilyen tünetet még egy szakkönyvben sem olvastam.
Hogy a repedés mitől van nem tudom viszont nekem is van egy pár fám ami pontosan ilyen dolgot művel ...ez pedig a Harcot . Az ismerősömnél semmi ilyen jellegű probléma nincs nekem pedig az összes fa ilyen .
Most az , hogy a harcotnak és Tsunaminak is ez benne lenne a fajta tulajdonságban az kizárt tehát máshol kell keresni az okot . Én most már gyanakodok valami alany okozta dologra is mert még csak nem is időjárás függő .
A levelek rugalmasak, élnek, és a jelenség az egész fán egyenletesen jelentkezik. Minden részen egy enyhe kanalasodás látható, de biztos, hogy a talajban nincs vízhiány. Egyetlen, moniliától mézgás jelentősebb méretű hajtás volt a fán, amit már alapos ráhagyással levágtam.
Kérdéseim: ha megpróbálod szétmorzsolni ezeket a leveleket, akkor merevek és kemények? Csak a levelek egy része ilyen, vagy az egész fán hasonlók találhatók? Egyes ágakon a levelek nem sárgulnak?
Tanácsot kérnék, mi lehet az oka annak, hogy a mandulakajszi levélerei kifehérednek, és a levelek befelé görbülése mutatja, hogy működésük nem tökéletes. Mintha vízhiány lenne, pedig gyökéroldalon biztos nincs.
Ez a kifehéredés olyan foltocskákban is megjelenik, mint a rászáradt permetcsepp.
Már múlt évben is volt hasonló probléma, hogy szárazságot jeleztek a levelek, de ennek ellenére rendesen termett a fa.
Lemosóztam, gomba ellen rendesen permeteztem, tápanyaghiány sem valószínű, mert komplex műtrágyát is kapott az ősszel.
A Tsu... nálam is hasonlóan néz ki, viszont középen ahol a két fél összeér függőlegesen szinte az összes ki van repedve. Ez vajon mitől lehet? Meg a mérete nálam elég kicsi. Első termések. Valószínűleg én is az életkorának tudhatom be. Nemrégi szemzés, most tavasszal ültettem a végleges helyére...
A kiszáradástól nem kell tartani , de ez a pár napos eltolódás szerintem nem túl szerencsés .
A növényben minden folyamatot hormonok irányítanak ( akár csak nálunk ) ha a fa növekedésre koncentrál akkor arra ha a termés érlelésére akkaor arra .... stb ... . Na már most ... ha a rügyek megindítására akkor persze arra és ez nem egy mindennapos feladat a számára ezt jó úgy intézni , hogy lehetőleg egy füst alatt tudja azokat az anyagokat előállítani amik azt szabályozzák , hogy a rügyek kitörjenek és hajtásba kezdjenek .
Én úgy terveztem , hogy most volt egy visszavágás majd mikor ezek a hajtások már funkcionálnak tehát erős levélzet van rajtuk akkor vágom megint vissza a most hosszú hajtásokat ... hogy mennyire azt majd meglátjuk .
Ezt azért csináljuk , hogy elkerüljük a hosszú és ezért lelógó ágakat mivel a törzs alacsony és ha innen hajlanának le akkor a földre érnének . Tehát most az ágalapokat akarjuk megerősíteni , hogy a későbbiekben már ezek ne mozogjanak el .
Elkezdtem én is ama bizonyos Magyar kajszi vezérágainak visszametszését, mert már két méteresek voltak, pedig csak második éves ültetés. Olyan hosszú és vékony ágakat növesztett, hogy már a levél súlya alatt teljesen lefelé lóg. Nem estem neki az összes vázág visszametszésének, mert valami olyasmit olvastam, hogy nem szabad egyszerre túl drasztikus zöldmetszést alkalmazni. Most visszavágtam egy vázágat úgy 70-80 centisre, meg levágtam róla a rossz irányba növő erős hajtásokat levágtam tőből. Azt nem tudom, hogy jól tettem-e, hogy a gyengébb, 20-30 centis hajtásokat 4-5 levélre visszacsíptem.
Szóval egyelőre egy vázágat csináltam meg, úgy gondoltam, hogy pár napot hagyom "pihenni" a fát, utána megcsinálok mégegy vázágat, aztán mégegyet, míg kész nem lesz. Elég nagyokat vágok vissza belőle, nem akarom, hogy kiszáradjon/legyengüljön, de lehet, hogy hülyeségeket gondolok :-)
Tsunami Pécs környékén . Ha kamionba kellene szedni akkor már el lehetne szinelni belőle .
A következő a Sweetred ez még kb 2 hét és a Kioto .
A Tsunamit az eddigiek alapján kiválló fajtának tartom a kötése is jó volt a rossz idő és a fagyások ellenére is . Az érésidő magáért beszél és a méret szin alak is perfekt ... bár gondolom ha idősebb lesz a fa akkor a méret még növekedni fog . ( ne felejtsük el , hogy ez tavalyi ültetés ) Ha csinálunk nagyüzemi táblát akkor ez benne lesz .
