Nincs forrásom. Pontosabban sógorommal pálinkázás közben számoltatta ki, mert Ő vegyész... és jól leírta egy darab papírra.
Egy tapasztalatom van, hogy préselés előtt a műa hordóba tettem CO2-t, a csövet a hordó aljába vezettem és úgy engedtem bele a préslevet, hogy minél kevesebb levegővel érintkezzen. Utána kb 1 hétig állt így a lé, és hordóból kifejtéskor még érződött a CO2. Ennyi tapasztalatom van.
Köszönöm, számomra ez most hasznos információ. Megosztanád a forrást velünk, mert további részletek is érdekelnének a CO2 használatával kapcsolatban. Pl. milyen gyakran kell frissíteni, hosszabb távú megoldásként is jó-e stb.
A neten én is kerestem a részletek után de nem sok mindent találtam.
CO2-höz kapcsolódva. Elvileg egy 10 g-os CO2 patron (szódásszifonba való vagy légfegyverbe) ~5 liternyi teret tölt ki. Ezzel lehet számolni, ha a hordódban CO2-t töltesz be. De ez az 5L tér függ a hordód alakjától méretétől is.
2-3 g/l, amit a gyártó javasolt. Először tegnap este, vagyis 3 nap után kóstoltam, egyelőre semmi változást nem érzek.
Én csupán amatőr vagyok, de a 2015-ös termést közepesen pörkölt tölgyfa hordóban érleltem és meglehetősen jók a tapasztalataim. A2016 -os év termése sem volt rossz, de nem olyan jó mint a 2015-ös ezért is próbálom ki ezt a módszert.
A kockák egyébként nem pörköltek voltak, hanem szó szerint szénné voltak égetve, ezért is faragtam le a külső részüket a már kevésbé égett részig. Amikor a csomag megérkezett fel is hívtam a gyártót. Azt mondták nyugodtan tegyem a borba és két hét után vegyem ki és majd a bort szűrjem le. Nem tudom milyen lett volna az eredmény, de mint már írtam, a kockáknak kifejezetten erős füstös, kormos szaguk volt.
Ami a tartályt illeti, úszófedeles és a kockák belerakásáig parafint használtam. Úgy gondoltam -nem tudom jól e-, hogy addig a 2 hétig míg a kockák benne lesznek, tablettát és széndioxidot használok. Őszintén szólva kissé bizonytalan vagyok, hogy ez így elég-e.
Szia! Mennyi kockát raktál az 50 literhez? Én annyit javasolnék, hogy sűrűn kóstolj rá, hogy milyen.
Egyébként elég elterjedt (főleg nagy) pincéknél, hogy erősen pörkölt hordókat vesszenek és szinte ihatatlanná barriqolják benne a bort majd azt a megfelelő arányban házasítják. De van olyan aki pörkölt deszkákat rak a tartályba.
Szerintem felesleges az úszófedél alá/mellé antiflor tablettát tenni és CO2 fújni. Ha az parafinos vagy gumis az tökéletesen lezárja.
Igazad van, de a képen, az erős pörkölésű chips, olyan volt mint a korom, ezért kockát rendeltem. Amikor megérkezett és kibontottam a dobozt nem mondhatom, hogy nem lepődtem meg. Olyan volt mint a grillhez használatos faszén. Bevallom elbizonytalanodtam, hogy beletegyem e a borba. Végül a korom nagy részét lefaragtam a kockákról, lényegében közepesen pörköltet csináltam belőlük és úgy tettem bele a borba. A feleségem szerint a végén olyan szagom volt mint egy kéményseprőnek.
Kíváncsi leszek a végeredményre, de azt már most valószínűsítem, hogy a tölgyfahordót nem pótolja.
Jelenleg egy acéltartályban van a bor kockástól. Az úszófedél mellé-alá antiflor tablettákat tettem és 3 széndioxid patront fújtam a tartály fedele alá febr. 5-én, majd ma még egyet. Összesen két hétig tervezem a kockákat a borban hagyni, közben 2-3 naponta CO2 fújni rá.
Kísérlet céljából rendeltem erősen pörkölt tölgyfa kockát vörös borba. Acéltartályban lévő 50 L borban próbálom ki. Ha van valakinek tapasztalata, kérem ossza meg velem!
A bor Cab Franc és Sav.-ból készült, a must 20 cukor fokos volt és már most sem rossz.
A 2015-ös, ugyancsak hasonló szőlőből készült és tölgyfa hordóban érlelt, pedig már egészen jó. Kíváncsi leszek mi lesz a különbség.
Persze, mint mást is a kénezést is befolyásolja a ph....Viszont azt ne felejtsük el, hogy a kénszint mérését az OBI 10% pontossági eltéréssel határozza meg forgalombahozatali engedélykor..
Szóval ha az Angol piac ilyen szórt tartományon belül elfogad egy adatot akkor nem kellene ennyire sziszifuszizni vele..
Pedig egy konténeres tartály Angliába nem kis sziszifuzizást vár el.. -Pipettával kenetet kell venni a fertőtlenített tartály falának több részéről, a fejtőtömlőből...-Mindezt az eljárást kamerázni, minden részből 2 minta, egy azonnal a laborba a másik lezártan marad.
szerintem kevés szó esik a pH szint fontosságáról, pl. a kénezésnél is teljesen figyelmen kívül hagyja az átlagfelhasználó, holott ha jól értem, alacsonyabb pH esetén hatékonyabb a kéndioxid.
Tigris írta a 427-ben, hogy hogyan. Kén törzsoldattal. Van más módja is, de ha nem próbáltad még, akkor ez lesz a legegyszerűbb. Számold ki mennyi kell a borba, öntsd bele és keverd el.
Ha fel lett javítva és szépen le is forrt, akkor az alkohol rendben lehet. Ként neki, ha még nem kapott. Ha sok volt a csemegeszőlő, akkor a sav is gyenge valószínűleg.
Ahogy Tigris írja, a kénszint lehet az egyik, a másik pedig az alacsony alkohol tartalom. Cukorfokot mértetek a mustnál? Mennyi volt? Fehér vagy vörös?
Bentogran. Mi próbáltunk többféle derítöszert, de ez vált be igazán. Két napig hagyjuk duzzadni a vízben, majd engedünk ki pár tíz liter bort a hordóból (tartályból), abba keverjük bele és szivattyúval nyomatjuk vissza, így az esetleges csomók is eltünnek. Kb. 2 hét alatt leül. Néha összekötjük a derítést (kellö hideg esetén) a borkö kicsapatásával.
A refraktométer vásárlásánál ügyelj arra, hogy ne csak brixet, hanem KMW-t (magyar mustfok, másképp Klosterneuburger Mostwaage) is mutasson, mert így nem kell átszámítanod magyar mustfokra. Az ATC az jó, ha van (automatikusan kb. fél perc alatt kompenzálja a minta és a müszer közti hömérsékletkülönbséget, megelözve a mérési pontatlanságot). Sokan becsapódnak, hogy fúú 20-as a mustom, aztán kiderül, hogy nincsen 17-es se, mert a refrakójuk nem magyar mustfokot mér, hanem brixet. Lehet ezt is használni, de Magyarországon a magyar mustfok az elterjedt.
A Bakonyi-féle kénmérönek egy nagy hátránya van: 3 féle oldatból kell összerakni, a megbontott oldatot hütöben kell tárolni. Az osztrákoknál, szlovéneknél kapható egy oldat (SO2-Reagenz) a hozzávaló méröhengerrel, annál csak egy flakon kell.
Akármelyiket is használod, arra a pontosságra, amire egy normál felhasználónak kell, mindegyik tökéletesen megfelel.
pH-mérö egy normál felhasználónak nem kell, mert a minösítéskor úgyis meghatározzák, a szabad kénessva és titrálható sav mérése pont elég. Ha meg nem, el kell vinni valamelyik borászati kutatóintézetbe, vagy pl. Keszthelyre az egyetem laborjába, ott bármit megmérnek.
Armilyen oldatot is veszel, egy idö (egy-két év) után a megbontott anyag pontatlan lesz, különösen az NaOH-oldat a titráláshoz. Ezt vedd figyelembe a vásárlásnál (egyszerre ne vegyél sokat).
Valaki nyugtasson meg, hogy van még rajtam kívül is más olyan elvetemült aki a 0-ból akar borászatot építeni... A zártkertek zsebkendőnyi területek, méreg drágák, van ahol 9-10 tulaj van pár 100 m2-re. Érdekes hogy ami "jó" szőlőnek az méreg dárga mert hogy majd a CSOK segítségével házat építenek a prérire...
A papírozás a vicc és a sírás határát súrolja néha... És még még szőlőnek nyoma sincs a kiszemelt földeken.
a műszert nem ismerem, de határozd meg pontosan magadnak, hogy milyen pontosan akarsz mérni és ahhoz mennyi pénz áll a rendelkezésedre!
Én a bakonyi-féle tesztet használom és közelítő érték meghatározására jó; azért közelítő, mert én pontatlan vagyok és az eszköz beosztása pedig szűk; de arra nagyon jó, hogy kimérd a sav és kén tartalmat.
Ha pontosabb adatok kellenek, akkor beviszem laborba a bort és ott pénzért szuper pontos adatokat adnak.
Szerintem a bakonyi-féle teszt jó, megéri azt az 5-6e Ft-ot.
