Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
ha csakugyan ekkora a Filoxera veszély, hogyan lehet töle megvédeni a növényeket. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy több száz éve ismert problémával eddig senki ne foglalkozott volna
Régen mindenféle kétségbeesett megoldással próbálkoztak (pl. a szénkénegezés), ennek ellenére gyakorlatilg kipusztult a saját gyökerén élő V. vinifera szőlő. Ma folyamatos, felszívódó rovarölőszeres kezeléssel meg lehetne védeni. Költséges és a környezetre is ártalmas. Van viszont egy olcsó és környezetbarát módszer: a toleráns alanyok használata...
Ezen az oldalon végre megtaláltam azoknak a szölöfajoknak a listáját, amelyek direkttermök, így nem károsítja öket a Filoxera. A listának se vége se hossza. Az én szölöm kb. nyolcvan éves, és a leghalványabb fogalmam sincs, hogy milyen fajtákból áll; söt idövel még annak a néhánynak a nevét is elfelejtettem, amiket én telepítettem, mert a táblácskájukat kinötték, vagy lekopott róla a festék. A két kedvencem a Narancsízü muskotály (bár erröl sem tudom, hogy ez hivatalos név-e, vagy csak az eladó által kitalált fantázianév) és egy Mathiasz Jánosné nevü. Ezeket nem láttam a listán. Ennek ellenére engem is nagyon foglalkoztat ez a téma: kiskert tulajdonosként nekem is éppen elég meggyökereztetni és életben tartani egy új növényt. (meg ápolni és megvédelmezni a régieket.)A kereskedelemben már nem nagyon bízom, én magam oltani nem tudok, és ilyen speciális alanyokhoz és oltóvesszökhöz sem tudok könnyedén hozzájutni. Ezért érdekelne nagyon, hogy ha csakugyan ekkora a Filoxera veszély, hogyan lehet töle megvédeni a növényeket. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy több száz éve ismert problémával eddig senki ne foglalkozott volna, vagy csak ez a bonyolult kerülöút létezne. Olyan, mintha Budapeströl Székesfehérvárra New Yorkon keresztül utaznánk.
Erröl beszéltem, még kérdezni sem bírsz normálisan...
Mihez képest gyengébb?
Másrészt ma már borvidéken gyak. tilos új telepítést függönyként müvelni, ráadásul ebbe a topicba 99% kiskertes ír, akiknek pláne nincs viszonyítási alapjuk az egyesfüggöny vs. na mi is? Mert a vuiszonyítási alapról mélyen hallgatsz.
ez akárhányszor megszólal mindig valami hülyeséget beszél!!!...hát ki kérdezte a filoxérát?????????? azt kérdeztem a fekete kötött talajon melyik fajta terem jól gyökerén???
Aggasztóan nagy hajtások vannak rajta, inkább az a kérdés, hogy ilyen kis gyökér ekkora lombot el tud-e tartani.
Néhány éve vettem három bekonténerezett oltványt orosz szölökböl. Minthogy elötte már több friss telepítés is elpusztult, óvatossából nem a végleges helyére, hanem egy nagy vödörbe ültettem el öket. Egy ideig gyönyörüen hajtottak, majd egyszerre mindnyájan elpusztultak. Ezért aggódom most kissé.
Ha életben maradnak, közvetlenül tehát nem is tudom fölhasználni öket, hanem oltani kellene? De ezek nem ilyen különleges alanyok, hanem egyszerüen az egyik töröl levágott jó erös vesszök voltak.
Az enyéim szabadban vannak már. A fólia is biztos jó lesz. De csak ha van hajtás is, ha a rügyek alszanak még bent tartanám. Amúgy nem biztos, hogy jó amit mondok és ahogy én csinálom, mert évente és fajtánként változik a sikerem.
Bekonténereztem mind a hármat, homokos kókuszrostos szitált komposztba. Most láttam csak, hogy virágföldet írtál, pedig tegnap is olvastam. Fütetlen üvegházban maradhat, vagy a szobába vigyem?
Az én koncepcióm elég egyszerü, de van, amikor nem válik be, ezért idönként módosítani kell rajta. Már sokszor írtam, hogy általában igény szerint permetezek, de vannak olyan betegségek, amik minden évben megjelennek, ezért azok ellen akkor is védekezek, mikor még nem láthatók. Ilyen az öszibarack tafeinája, a meggy és sárgabarack virágmoniliája, az egres amerikai lisztharmata és -legtöbbször- a szölö lisztharmata.
Tavasszal lemosó prmetezést szokott kapni, aztán rendszeresen Thiovit kezelést és kétszer Topast (késöbb esetleg további Thiovitot).
Általánosan növényvédelemről, így szeon előtt, azoknak, akik hobbi szinten kerteszkednek.
Volt régen kb 30éve, egy könyv, aminek az a címe:
"Milyen szert használjunk?"
Nem tudom van e frissitett kiadása. Abban növényenként lerajzolt ábrákkal volt illusztrálva, a növény milyen fejlettségi állapotban, milyen kórokozók, kártevőknek van kitéve.
Az ott ajánlott szerek már biztosan idejét múltak, de az a lényeg, tudja az ember, mikor miért permetez. A beavatkozásokra nincs általános dátum az eltérő fajták fejlettsége miatt. A fenologiai állapot, az időjárás és a fennálló veszélyeztetettség alapján kell a beavatkozásokat megtervezni, végrehajtani.
A növényvédőszerek közül vannak kontakt és felszívódó szerek. Ami kontakt, az abban a pillanatban ott található "bajt" szüntetik meg, sokszor az első esoig tart a hatásuk. A felszivo szerek hosszabb ideig védenek. Általánosan lisztharmat, peronoszpóra a két nagy ellenfél, amivel harcolunk+ a rovarok.
Tehát akkor amikor valaki permetezéshez készül, nézze meg, hol áll a saját szőlője. Mi a veszély, ami aktuálisan leselkedik és ezután döntsön. Amikor permetezésre kerül a sor, alaposan gondoljuk át mindezt, mert értelmetlen össze vissza fujkálni, mjd sírni nyáron hogy nincs termés. A permetlé segítségével egy menetben lombtrágya is kijuttatható, ésszel. A növények lombon keresztül minimális makroelemet vesznek fel, de a stressztűréshez, vagy a különböző élettani folyamataik segítéséhez szukséges mikroelemek kijuttatása frankón megoldható célirányosan.
Szépen hajtanak a szőlők, ami a napos, meleg időjárásban robbanásszerű lehet.
Nem ördöngösség ez, de legyen saját koncepció, észnélkül ne csinálja senki.
Thiovittal már többször permeteztem és lemosó is volt. Sajnos a virágzást nem tudom megvárni. Topasra gondoltam. Peronospora nem szokott lenni, de az ördög nem alszik, lehet, hogy az ellen is kellene valami.
Ezekhez az ijesztö fagykárokhoz képest ez csakugyan Afrika. Sokféle baj szokott lenni azért, de fagyprobléma csakugyan ritka. Csak a leanderek fiatal hajtásvégein látok némi kókadást. De az attól is lehet, hogy kihordáskor csorogtak róluk a levéltetvek. Jól megpermeteztem öket ugyan, úgyhogy eltakarodtak, de lehet, hogy azelött már egy kicsit sokat szívogattak.
Úgy érted, hogy nem Thiovittal, hanem fölszívódó szerrel kellene?
Fürtmegnyúlástól messze vagyunk még; még a virágok sem látszanak. Az elmúlt években lisztharmattal volt komolyabb gondom, peronoszporával mostanában nem.
Jajjj. Tök igazad van, nem vettem figyelembe a 20cm-es hajtásokat, én abban gondolkodtam, amit nálam látok. Ez esetben akkor a hajtásokat már lehet válogatni úgy, ahogy lent írtam hogy majd később hogy kell. Bár van, aki azt mondja, hogy inkább várni 40cm-ig mert akkor hamarabb begyógyul a helye. Én már az ilyen erőseket válogatom, Néha megbánom mert jön a szél...
