Ott voltál?:) Ilyen nem volt. A szerencsétlen ntall és még szerencsétlenebb niniszterei atz IMF-fwel próvbálak tárgyalni, mongol-angol tolmácsokkal. A nyugdíjkiadások, az állami egügyi kiadások ésrmektámogatási kiadások lefaragása ellenében sokat elengedtek volna, a vis mayor okán. azok az állatok az ellenkezőjét csinálták. Lengyelországban nem volt kádárista osztogatás, a gyors árfelszabadításért cserébe a külsőálamadósságuk 40 %-át elebgedték. hol tartanak ők és hol MO?:):(
Ez utőbbival számolva pl. egy veszteséges cég nem ér semmit. Így a rendszerváltáskori állami vagyon sem ért szinte semmit.
Mára köztudottá vált, hogy Antallt - még beiktatása előtt- megkeresték a nyugati nagybankok vezetői Soros közvetítésével, az államadósság kezelése érdekében. A javaslat az volt, hogy Antall jelentsen csődöt. Ekkor a meglévő állami vagyon jelentősen leértékelődik, és a bankárok ( élén Sorossal) bevásárolnak volna az üzemekből, természetesen a legjobbakat kiválasztva. Ennek fejében pedig elengedték volna az államdósságot.
Ha azok az üzemek semmit nem értek, miért kellett volna államcsőddel leértékelni azokat?
Ha igaz amit írtál, akkor a vállaltok magukat értékelték volna le, amikor kiderül, hogy veszteségesek.
Antall ebbe nem ment bele,.... már amikor az SZDSZ ebbe beleegyezett!
Erre a bankok kivonták az összes devizát az országból, feltételekhez kötve annak visszatételét.
Egyik ilyen feltétel az SZDSZ-szel kötendő paktum volt, a másik, hogy törvényellenesen előnyben kellett részesíteni a külföldi vásárlási igényeket. Az előny nem csak a joszabályok megkerülése volt, hanem a nagyon nyomott ár, amit részletekben is ki lehetett fizetni.
Igen. Rövden összefoglaltam, hogy sztem miben van igaza, miben nem. A világ egyik leggazfdagabb országa kijentéséért kár volt, azzal negligálta azt is, amiben igaza van.
Ki más döntött volna, mint a nép? A parlamenti választás is népszavazás. Dönhetett volna a döglődő Cstro baromsága mellett is - Socializmio o Muerto - ami helyesen úgy hangzik, hogy Socializmo Y(!) Muerto - de nem akaródzott:))
Egy irodaház hosszútávú gazdasági vállalkozás, jó marketing, stb - bebetonozott és nem csak statikailag:) kockázatmentes - állampapír - és alacsonykockázatú shortértékpiaci befektetések, pláne a kereskedelmi bankok fix kamatai alig vaamit tA ejelnek. A magashozamú spekultívok, meg túl kockázatosak. Ha van x összeged és rábízod egy profi brókerre, akkor is. Mi lenne az építőiparral, ha minden befektető lekötött betétbe tenné a pénzét?:) Ők is? Megrendelők híján mit?:)
A régi rezsim és a rendszerváltók tárgyaltak, ez tudott. Az ország a hitelképesség szélén billegett (ebből a szempontból mindegy, hogy mekkora volt a hitelállomány mondjuk a mostanihoz képest) Nyilván megkérdezték a hitelezőket is, hogy nehogy lyukra fussunk. A hitelezők meg - szintén nyilván - azt mondták, amit minden hitelező ilyen helyzetben, hogy ha ribillió lesz, akkor a pénzcsapok el lesznek zárva. Nagy átverés ebben nincs,....
Önmagában csak ebben nem is lenne, de mi történt utána?
Átállították az országot egy kapitalista rendszerrre, úgy, hogy az emberek erről nem tudtak.
Fent eldöntötték, hogy kapitalizmus lesz, az embereknek pedig szociális piacgazdaságot hazudtak.
Lényeg, hogy ismét nem a nép döntött a berendezkedésről.
Az hogy a világ egyik eggazdagabb országaga, tényleg leszakad az ég:) Az államnak garabszámra volt hatalmas vagyona, jóformán mind en az övé volt,de mnőségben és értéjben jórészt pocskondéria. Persze hogy voltak lenyűlások, spontán privatizáció, névre kiírt tenderek,súlyos MDF-kormányzati tudatéanság, inkompetencia, hűtlen kezelés, Azonban az a vagyontömeg nem ért sokkal többet, mint amennyiért elkelt. Versenyképtelen, eladhatatlan gagyik, rozsdatemetők. Abban is igaza van, hogy jobban kellett volna bánni arivatizációs bevétellel. Nem volt mese, a krachhoz közeledő adósságmennyiséget csökkenteni kellett, de emellett többet kellett volna gazdaságélénkítésre, beruházásvonzó infrasztúra fejlesztésre, ami sub-balkáni sem volt, mert Törökország is részben az - háztól házig autóplya:) Ehelyett vegyrtisztán meghagyták a kádárista társadalmi rendszert és még kreáltak rá több mint 700 ezer kamurokkant, vagy 30-45 éves, korengedményes nyuggert. Mit vágott zsebre az állam? Zsebre vágatta a néppel a csődtömeg lélegeztető gépen tartására felvett milliárdos hiteleket. Szerintem is a legalábbis részbeni restitúció jó ötlet lett volna. Minthogy a kifosztottak komoly része, illetve örököseik Nyugaton éltek - szakértelem, szakértői kapcsolatok, pénzügyi kapcsolatok és főleg a jó gazda gondosságas nem a kádárista apparatcsikok, illetve analfabéta MDF-es segédpedagógusok.
A szocialista tervgazdálkodás helytelenségéből hogyan vonatkoztatsz a 90'es évek privatizációjáig nem értem:)
De az egy rőt hülyeség, ha a privatizáció normálisan zajlik akkor mi a leggazdagabb ország lennénk a világon:)))
Édesjóistenkém szálljatok már le a szilárd talajra!
A tervgazdálkodás nem attól volt olyan amilyen mert te azt mondod, hanem az eredményességét kell vizsgálni.
Két fajta eredményessége lehet, az emberek jólléte, életszinvonala és az állami vagyon.
A videoban az állami vagyonról beszél Bencze Izabella, az ÁVÜ volt vezetője.
Azt mondja, a rendszerváltás kezdetén hatalmas mennyiségű vagyonnal rendelkezett az állam, mert közösségi vagyont csak a szocialista gazdálkodás keretei között lehetett felhalmozni.
Miért?
Azért, mert az emberek sokkal többet termelnek mint amennyit kifizetnek nekik. Ez nem rendszerfüggő, az ember előállít 1000 Ft. értéket, annak kb. 30-50% -ot kapja meg a fizetésében, a többit a tulajdonos teszi zsebre.
A szoc-ban az állam volt a tulajdonos és az állam rakta zsebre.
Kapitalizmusban az így nyert profitot a tőkés tulajdonos a saját céljaira használja fel, akkor is, ha új gyárat épít belőle, mert így még több nyereséget tud termelni.
A szoc-ban ezt az összeget az állam a közösség céljaira használta fel, ezért gyűlt össze az a mérhetelen vagyon, ami gyárakban, üzemekben testesült meg.
Persze másban is, de azok nem voltak a privatizáció tárgyai.
"Még a KFKI is "zsebben" importálta a TPA-11440-hez a komolyabb - egyébként kommersz - integrált áramköröket..."
Nem kell hülyeségeket írni.
A KFKI az atomreaktorhoz vehetett egy ICT 1900-as "nagygépet", de nem volt számítógépes adatgyűjtő eszköze.
Erre kinézték a PDP-8-as architectúráját (amihez volt jó DEC software) és arra építették a TPA/i-t. (Egy marhanagy láda volt, nem is hasonlított egy drót sem benne a PDP-8-ashoz). No ezekkel aggatták körbe a reaktort meg mindenféle okos perifériáival rögzítették a ködkamrában röpködő elektronok pályáit.
A DEC persze berágott.
Nos akkor egy pár programozó kidolgozta a MINIBOL (amiből fejlődött a MIDIBOL, majd a DIBOL) programozási nyelvet (COBOL sugallat), amitől a PDP-8-asok sokkal jobban képesek lettek az ügyviteli feldolgozásokra, mert ilyenjük a Digitalnak nem volt.
Aztán történt egy csöndes csere: A DEC forgalmazta a DIBOLokat, a KFKI meg csinálhatta a PDP-ket (TPA/l, 1140, 11440), de csak a béketáboron belülre.
Olyannyira nagy lett a barátság, hogy még én is DECUS (Digital Equipment Computers User's Society) tag lehettem és voltam, minden hónapban jött a DECUSCOPE újság és mágnesszalagon az új DECUS anyagok (C, Pascal fordítók, editorok, software-k, stb forrásprogram szinten).
Természetesen nem kellett már ülés alatt behozni az alkatrészeket, jó drágán, de meg lehetett venni.
A nagy alkatrészüzletet a Széles féle Műszertechnika bonyolította: a Gorenje mellett az élelmesebbje mindenféle alaplapokért ment ki Bécsbe és adta el a Műszertechnikának. Tajvanban már a Magyar vámmentességnek megfelelően dobozolták az áramköröket.
Röhögtem, mikor mutatta a TV, hogy egy öreg cigányasszony a határon teljes természetességgel mondta a vámosnak, hogy hány darab printerkártya van a dobozban, ami ugye még vámmentes.
Ez az angolszász majority szisztéma. z USA-ban van 1-3 képviselője nevesincs pártoknak, de nem sok vízet zavarnak. Nagy-Britanniában azt panaszolják a liberáisok, hogy nem sokkal kaptak kevesebb szavazatot, mint a Labour, de kevesebb mint feleannyi képviseőjük van, valamilyen listát is akarnak. Az olasz belpolitikai válságot, a 60-as-80-as években, Vörs Brigádostu, P-2 áholyostul, maffiástul, korrupcióstul az is okozta, hogy az 1 %-os bejutási küszöbbel elborították mikropártok a parlamentet, havontaj kormány, 3-4 havonta váklasztások. Az 5 % kb reális. Ausztriában 4, most be is jutottak többen, mert az osztrák választóknak elegük van az ÖSP-ÖVP nagykoalíciós bebetonozott minden létező poszt - beleértve az iskolaigazgatókat is - pártalapú szétosztásából és korrupciójából. MO-n a Centrum Párt ért el utoljára kb 4 %-ot - királycsináló lehetett volna.
Ebben van valami, de a csak egyéni lenne, az meg kicsit sem lenne demokratikus. Mondjuk 25%-os párt nem lenne képviseltettve vagy akár 35% párt 100%-os parlamenti helyekkel rendelkezhet. Ha csak egyéni lett volna 2010-ben akkor 2-3 nem fideszes képviselő lenne. (2 ha egyfordulós, 3 ha 2 fordulós.)
Ahol nem csak egyéni választókerületek vannak, hanem listák, vagy vegyes rendszer, ott kormányozhatatlansághoz vezet sok kis párt bejutása, avagy királycsinálók, királybuktatók lehetnek minmális támogatással rendelkező szervezetek.
Bevezették hogy vki lehet 1szerre polgármester és parlamenti képviselő. A 94-es önkormányzati választásokon némileg átrendeződtek az erőviszonyok, de előtte min denek előtt azSZDSZ-nek és az FKGP-nek vot ez érdeke, mivel 90-ben az előbbi a nagyobb, az utóbbi a kistelepüléseken tarolt.
"Utoljára a Horn-kormánynak volt 2/3-os parlamenti többsége, azonban nem mert vele élni"
A Horn kormány első tevékenysége volt, hogy megváltoztatták a kétharmados választási törvényt. Addig az önkormányzati választások, akárcsak a parlamenti választások, kétfordulósak voltak. Ök (áprilisban/májusban) egyfordulósra változtatták, ami az októberi önkormányzati választáson már érvénybe is volt.
Ez itt off, de nem egészen, a pénzügi vlságot, amire bevezették a Bokros-csomagot, a Surányi által elnökölt MNB produkálta a világ legmagasabb jegybanki alapkamatával.
"Utoljára a Horn-kormánynak volt 2/3-os parlamenti többsége, azonban nem mert vele élni,"
Nem akart vele élni. Ugyanis Horn tudta, hogyan működik egy pártállam, és a négy évvel korábbi sajátmagával ment volna szembe, ha nekiáll visszagányolni azt, amit akkor lebontott. Azt is tudta, ráadásul külügyi múltja miatt Orbánnál sokkal jobban, hogy mivel járna egy ilyen fordulat, és - nagyon helyesen - nem kért belőle. Helyette privatizáció, Bokros-csomag... Lényegében megpróbálta behozni az Antall-Boros elcseszte négy év lemaradását.
"az MDF kényszerítette bele paktumba az ellenzéki kerekasztalt."
Már amennyire paktumba kényszerítés fogalmilag lehetséges. Az igaz viszont, hogy a paktum jórészt azért lett olyan, amilyen, mert Antall is többet foglalkozott a múlttal, mint a jövővel (ami nem akkora csoda, hiszen az átkosban egyszerű kétkezi múzeumigazgatóként tengette életét)
"Az SZDSZ és a Fidesz nem akart tárgyalni"
El lehet merengeni azon, hogy egy ilyen álláspontnak mekkora is volt a realitása akkor, aztán érdemes megnézni, hogy pontosan mit is akartak. Ahhoz ugyanis, hogy legyenek választások, még a törvényeken is faragni kellett egy keveset, (a többes jelölés már megvolt ugyan,) meg a kevésbé tárgyalóképes munkásőrséggel is kezdeni kellett valamit.
Magyar cégek is megsértették a Szerba elleni embargót, ami piti összeg ahhoz képest, amivel orosz és francia nagyvállalatok az irakit. Ez nem is lényedes, amikor elrendelnek embargót, mindenki tudja, hogy meg fogják sérteni, de eléri a hatását, mivel a célország a piaci árnál sokkal drágábban vesz és olcsóbban ad el. Ezért éri meg megsérteni:)
nem véletlenül tettem be, becsszóra random találat volt, Briganti nickel vitatkoztunk a saját véleményemet próbáltam alátámasztani. Az oldal a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat oldala, tehát nem egy akármilyen magán hely.
Persze h. létező szakma, ... hát hogy elírás... az biztos :-), valami kis humor azért lejön belőle.
:)
(nem akarok offolni, de a teljes kóorképhez az ilyesmik is hozzátartoznak)
