Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
Ezt hívják parasztvakításnak. Nincs olyan természeti törvény, amely kimondaná, hogy mely emberi kasztok végezhetnek növénynemesítést és melyek nem.
Bárki meg tudja tanulni, hogyan kell fújt bimbós állapotban (virágzás előtti fázis), egyetlen mozdulattal eltávolítani a virágszirmokat a porzókkal úgy, hogy a bibe ne sérüljön.
A következő napokban megjelenik a szekrétumcsepp, amelyre a reggeli órákban felvisszük a kívánt virágport.
Virágpor szedés: szintén fújt bimbós állapotban megszedjük a kívánt virág portokjait és száraz, steril tárolóedényben hagyja szobahőmérsékleten. Másnapre rendszerint felrepednek a pollentömlők és szabaddá válik a virágpor. EZt kell felhengergetni a kívánt bibére.
Pofon egyszerű, működő módszer. Hátránya, hogy gyakran újra kell szedni a porzóról a pollentömlőket, hogy mindig legyen virágporunk (intézetekben ezeket feltörik, pici fa hengerrel kinyomkodják, majd steril üvegcsében, hűtőben tárolják).
Nem a munkafolyamat a nehéz, hanem a magokat keltetni, kiültetni, felnevelni, kiértékelni. Sok pénz, idő energia.
Bárki kipróbálhatja, saját örömére.
Aki szerencsés, kis számú próbálkozásból is kaphat értékes utódokat.
Izgalmasabb volt a mai, mert felém nem jelzett semmit, aztán mégiscsak lett egy -3. Remélem nagy baj nem lett, mert készültem egy kis Megafollal rá. Délután nézem, hogy a teljes nyílásban levő fáim virágai hogyan vészelték át.
Alkalmazási javaslatok: Gyümölcskultúrákban a tavaszi, virágzáskori fagyok hatásának kivédésére, csökkentésére, a fagy előtt legalább 10-12 órával kijuttatva 4 l/ha mennyiségben. Elhúzódó, ismétlődő fagyok esetén a kezelést 10-12 nap múlva meg kell ismételni. A csonthéjas kultúrákban az éves vesszők háncsán keresztül is felszívódik.
Alkalmazható dózis:
l/ha: 4 %: Minimum négyszeres hígításban
Virágzáskori fagykárok mérséklése DAMISOL® készítményekkel A csonthéjas- és almatermesztéssel foglalkozó kertészek életét gyakran megkeseríti a virágzáskori, illetve a már virágbimbós állapotban jelentkező fagy.
A DAMISOL levéltrágya család különleges, egyedülálló hatású készítményeinek alkalmazásával a virágmegfázások gyógyíthatók, illetve a fagyok hatása mérsékelhető. A készítmények alkalmazás technológiája a következő:
A fagy előtt 10-12 órával (minimum 4 óra kell a felszívódáshoz) kell juttatni a DAMISOL BB Gabona 5 l/ha vagy legújabb készítményünkből a DAMISOL BB Frigomax 4 l/ha mennyiségét. A levéltrágya olyan erős, a virágok felé történő tápanyagszállítást indukál, amely segítségével jelentősen megnő a virágok szénhidrát koncentrációja. Ez a megnövekedett szénhidrát tartalom, amely órák alatt jön létre, védi a virágokat a hideg hatásától. Alma, körte esetében -5 - -7ºC, csonthéjasok esetében -3 - -5ºC fagy hatását tudja a szer orvosolni. A csonthéjasoknál az éves vessző háncsán is felszívódik a készítmény. A szert nagyon finom porlasztással, kis vízmennyiséggel kel a koronára permetezni.
A cél az, hogy annyi aktív virágot sikerüljön megmenteni, amennyi megakadályozza a fa hormonegyensúlyának felborulását, és így magakadályozza a szakaszos termés, az alternancia kialakulását.
A DAMISOL BB Gabona vagy a DAMISOL BB Frigomax kijuttatása után néhány nappal célszerű kipermetezni a másik különleges összetételű levéltrágyánkat, a DAMISOL Magnust. Ebből az alma- és körteültetvényekre 2 x 2 l/hamennyiséget szükséges kiszórni, 7-10 nap differenciával. A csonthéjasoknál elegendő 1 alkalommal kijuttatni a DAMISOL® Magnust 2 l/ha mennyiségben.
A vázolt technológia alkalmazásával az elmúlt, immáron 20 év tapasztalatai szerint mindig volt annyi termés, amely biztosította azt, hogy a termesztés ne legyen veszteséges, illetve a levéltrágyázás megakadályozta az alternancia kialakulását.
Utána kellene olvasni hogyan hat, milyen elven működik.
(Nem tudom, de szerintem nem kontakt szer, tehát nem fizikai kontakt elven működik.
Ha felszívódó hatású, akkor viszont lehet nem közvetlenül a fagy előtt kell kipermetezni, hanem korábban. Mégis akkor hogy működhetne: sejtkémia szinten elnyújthatja a téli vegetációs időszakot, vagy késleltetheti az éledést. Vagy olyan kémiai anyag termelődését serkenti, ami védettebbé teheti a növényt a fagytól. Nem tudom, nem ismert annyira még ez a módszer, sem a hatásmechanizmusa. De után kellene olvasni, mert minden módszer csak akkor véd jól ha pontosan
követik a leírásukat, ajánlásokat. Utánanézek én is majd lehet mert érdekel.)
A gyökérdugvány nagyon jó ötlet, sőt kiváló.
Eddig nem is gondoltam rá. Cseresznyeszilvánál szinte biztosan működik is.
Köszönöm a tippet, hamarosan ha kijutok a helyszínre, gyűjtők is gyökereket és kísérletet teszek a
„keltetésre” .
Pont időben jött a tipp, mert még nem hiszem hogy virágozni kezdett volna.
Ma Anyósom nálunk ebédelt, Ő az aki a ceglédi kutatóban Nyújtó Ferenc mellett hozták létre a ceglédi kajszikat.
Megkértem, hogy írja le részletesen a mesterséges virágporos megtermékenyítést. Hozzátette, hogy ezt a kutatóknak kell végezni, mert egy nagyon összetett munka, és hosszú időt vesz igénybe.
Az a gyanúm, hogy a gyökérdugvány olyan fák esetében működik, amelyek eleve szoktak gyökérsarjakat produkálni. A mirabolánok többsége ilyen, meg az akác is. De az oltás, szemzés többnyire működni szokott, legfeljebb vannak olyan különcök, mint az őszibarack, amelyiknél inkább csak az alvószemzés hajlandó megeredni.
Nekem bejön. A jó érett sárga mirabolánt megnyomkodom, hogy levet eresszen és felforralom. Nagylyukú szűrőni átnyomkodom, a mag és a héj fennmarad. Jó illatos sárgadinnyét apróra vágok és belekeverem. Valamilyen sűrítőszer kell bele, mert sok pektin egyikben sincs. A mirabolán adja az édes-savanyú alapot, a sárgadinnye meg egy egzotikus ízt, illatot tesz hozzá.
Sajnos Csévharaszton kettőtől tart a fagy. Hatkor -6 C volt, most jelenleg még mindig -1 C van. Túl hosszú a fagyos órák száma.-1-2 C számított mindenki. Szidom magam, hogy most kipróbálhattam volna a borostyánkősavval a fagyvédelmi permetezést!
Mi a potyószilvából kompótot készítünk, mindenkinek ajánlom, isteni! Jó sokat terem, nálam combomnyi ág is letört a termés alatt.
Bekem úgy tanították, hogy magról ültetett növény nem lesz ugyanaz, mint a magot adott fa. A magról ültetett valamelyik ősére üt vissza.
Csak az oltás, szemzés, sejtszaporítás, és a gyökérdugvány ból lesz az azonos növény. (az alany tulajdonságait ha nem számolom)
Marad a sejtszaporítás és a gyökérdugvány 100 % eredetisége.
A sejtszaporítást otthon nehézkes megcsinálni, marad a gyökérdugvány!
Én többet csináltam, a Rózsaszín AC akáccal. A kérdés, hogy minden fajta gyökérrel meg leget-e csinálni!!!
Biztos vannak " furfangjai" hogy minden gyökérrel meg lehet csinálni.
Az akácnál, téli állapotban kell a gyökereket megszedni, ceruza vastagságút.
Nedves homokban, egyben pincézni.
Akác virágzásának kezdetén 7-8 cm re feldarabolni, és jól megmunkált földbe, (homok jobb) elültetni, sorokba, hogy művelni lehessen.
1 cm takarja be a dugványokat. mindig tartsuk a területet nedvesen.
Őszre, 50-90 cm suháng képződik. Lombhullás után kerülhet a végleges helyére.
Következő év őszére lesz egy jó erős suhángunk.
"Csak az idő a türelmünk, és a kitartásunk az úr felettünk"!
Igen, vannak lelkesedő cikkek a neten a fosókaszilva/mirabolán/cseresznyeszilva lekvárról, de csak nevetek rajta. Emlékszem egyszer befőttet csináltunk belőle, jó sz*r lett. Viszont pálinkának jó lehet, bár aromája nem sok lesz.
Ezek a fosókaszilva/mirabolán/cseresznyeszilva fák összevissza érnek be, van egész nyáron. Van köztük zöldlevelű meg vöröslevelű is. Nekem ez utóbbiból vannak fák, mert kivadultak a kajszik alól. Termés színe is sárgától pirosig, kékig. De mind duránci, tehát nem magvaváló. Ami magvaváló, az lehet más. Pl. a mirabella szilva. Szerintem....
Pedig a lekvárjáról azt írták hogy jó. Nem kóstoltam még, de idén terveztem csinálni.
(Azt elhiszem hogy nyomába sem ér a sárgabarack lekvárnak.)
A nevekkel nem vagyok teljesen tisztában.
De szerintem már egy erre szakosodott biológus sem lenne, annyi mindent összeír mindenki.
A "köznyelvben" vagy a hétköznapi ember fejében nincs különbség.
De az biztosan leírható tény hogy van különbség a példányok között :
Mirabolán (vagy Mirabella?) fa van a kertemben, hatalmas, csaknem 20 cm átmérőjű törzse van.
Kék cseresznyeszilva pedig van a tópart eldugott részein, ahová horgászni szoktam járni.
(Illetve egy ideje már a horgászhelyem mellett is...:-)
Korábban én is azt hittem hogy a kettő ugyanaz, de...tény hogy a leírt különbségek léteznek.
Nem hinném hogy bizonyítanom kellene, de ha akarod
lefotózhatom majd a kertemben lévő sárgát (Mirabella, vagy Miraabolán?), amikor virágzik hogy néz ki, talán még elcsípem
(elég nagy kertem van, 3600 m2, nem minden nap látom ezt a fát)
valamint a tóparti kék cseresznyeszilvát.
Tavaly nézegettem, és úgy emlékszem valóban megfigyelhető volt a különbség,
ha tudja az ember mit kell figyelni, amúgy nem feltűnő.
És a mag tapadása a húshoz is különbség, azt is megfigyeltem, de azt csak nyáron lehet.
(Alaposan megfigyeltem - ennek ellenére én is csak idén jöttem rá a különbségre.
Meg tudtam figyelni, mert a kedvenc horgászhelyem mellé át is ültettem tavaly tavasszal 3 db vad
(kék) cseresznyeszilvát, amiket a távolabbi partrészeken sűrün előfordulva találtam, és 3 db kicsit kiástam, áthoztam a horgászhelyemre. De csak 2 db maradt meg, pedig gyakran locsoltam a tóvizzel.
Amikor átültettem 30 cm-esek voltak, most már 1,2 méter.
Szóval idén akkor jobban megfigyelem, de nekem van így tényleges összehasonlítási alap,
nem csak az internet.
Tudom az átültetés lehet hogy nem lett volna szabad, de én megtettem, mert tetszett a növény.)
A cseresznyeszilva vagy mirabolán, mirobalán, mirabella, népies nevén ónabóna[1] nevezik még paradicsomszilvának, fosószilvának[2] és lotyószilvának is (Prunus cerasifera) a rózsavirágúak(Rosales) rendjébe, a rózsafélék(Rosaceae) családjába és a szilva(Prunus) nemzetségbe tartozó növényfaj, a szatmári szilvapálinka egyik potenciális alapanyaga.[3]
Nekem van egy 4
kb. 40-50 éves öreg fám a tanyámon. Sajnos amikor az akácunk elfagy, úgy rendszerint a potyó szilva is elfagy.
Először is köszönet a fórumtársaknak, akik segítettek!
A saját egyedi fajta elképzelés project már elstartolt:
A Zard kajszit (nagyon késői virágzású, így eléggé fagytűrő fajtát akarom a Magyar Kajszi-val
keresztezni. (Az még később döntöm el, hogy melyik lesz az „apa” vagy „anya”. Ezt majd utána nézek, melyik módszer melyik tulajdonság átörökítését valószínűsíti.)
A hibrideket majd tovább szelektálom az alapján, amelyik a legjobban a Magyar Kajszira hasonlít,
viszont későn ered mint a ZORG, és ellenállóbb is.
(Teljes vegyszermentes termesztés a cél.) (A késői virágzás vélhetően monilia ellen is védettséget nyújt. Illetve hát maga a ZARD fajta-remélem .)
Az alany:Valószínűleg nem mirabolán lesz, hanem cseresznyeszilva.
Ok: Bár megfigyeléseim szerint a mirabolán felel meg itt a legjobban a helyi viszonyoknak, de a -itt írom saját utánolvasás alapján- a még ellenszer híján lévő fitoplazma azokat a kajszikat kímélte meg a legnagyobb arányban, amik cseresznye szilva alanyon voltak.
A második volt csak a mirabolán, és a harmadik az európai szilva alany. A mandula és őszi alanyok szinte azonnal elpusztulnak.
(Lehetséges ok, hogy a betegség –baktérium- 4-5 év alatt fejlődik ki, és télen a gyökérzónában telel.
A gyökérzőna ha szilva, akkor abban részben át tud telelni, mert az európai szilvák megbetegednek, majd tünetmentessé válnak, de nem rezisztensek a fitoplazmára.
A mirabolán (vagy Mirabella) egy sérga szilva és a cseresznyeszilva hibridje, ezért tünetmentes hordozó lehet.
A cseresznyeszilva viszont teljesen rezisztens, vagy ha el is kapja, ha meggyógyul nem csak tünetmentes hordozó lesz, hanem ellenálló is. Így ilyen alanyon a fitoplazma nem tud áttelelni.)
Ezek csak feltételezések, de az tény, hogy a cseresznyeszilva alanyokon lévő kajszik a legkevésbé fertőződtek, függetlenül a nemes résztől.
És mivel én a legellenállóbb kajszit akarom, a jelenlegi tudásunk alapján cseresznyeszilva lesz az alany.
Az alany nehézségei: nehezen gyökeresedik, a földet már kezelni kellett gombaellenes szerrel.
A hosszú bujtatási idő miatt. Az ágakat időnként peroxidos (pár tized %) vízpermettel nedvesítem, mert a peroxid nem árt a növénynek, de megöli a penészgombát, és 36 °C fok felett elbomlik, tehát nem viszek ki vele vegyszert a kertbe.
Már hónapok óta bujtatom, most kezd a csapos aljúakon egy kevés gyökér kialakulni.
Pedig már levelet is bontott, virágzott is.
Ha nem jól gyökeresedik le, nyáron vagy ősszel magvetésből nyerem ki az alanyt majd, (bevállalva a nem homogén alanyok esélyét is), csak úgy késik 1 teljes évet a project.
Egy nem annyira közeli tó partján (a dzsumbujban) találtam „vad” és érintetlen cseresznyeszilvafákat, az ő magjaikat fogom használni akkor alanynak. Messze van mindentől, nincs házi szilva a környéken ami keresztbe porozná. Remélem eredeti magokat nyerek így majd.
A bújtatott alanyok:
A nemes rész egyik fele: ZARD kajszi 3 oltóágából 1 oltvány a meleg szobába került befóliázva, ő már biztosan megmarad, mert kizöldellt. (Fotó)
Jelenleg megvilágítás mellett meleg helységben van. KB. 2 hét múlva kiültetem.
A Zard kajszi másik 2 db oltóága ami természetes körülmények közt van, még nem eredt meg, így nem tudom azok megmaradnak –e, remélem igen.
A megeredt oltott ZAD kajszi:
A nemes rész 2. fele: Magyar Kajszi. Már megvan, de őt elfelejtettem lefotózni...
Ezen kívül idén ültetek még 2 db Adriana , 1 db Darina sárgabarackfa, mindkettő „Alycza” cseresznyeszilva alanyon van, és egy Magyar Kajszit, ami mirabolán alanyon van.
Ők viselkedés/ellenállóság függvényében ha a Zard kajszi nem válna be, esélyesek még a kísérletekbe való bevonásra.
Valamint van még pár Golden Vénusz kajszim, ami csaknem minden évben lefagy, de legalább moníliának ellenáll. Őt nem tervezem bevonni.
Jó sok ez így, a hétvégi ház telkén csak az új kajszik lesznek …
Még egy szilvafát is kivágok hogy legyen nekik hely.
Szilva úgy is van itt is ezen a portán vagy 10 db.
Én úgy látom az EU felhőradaron, hogy egy vékony felhőréteg vonul át felettünk, ami idáig + 4 fokot produkál széllel. Ez így maradna, reggelire -1-2 C még elviselhető lenne. Pláne, ha csak 1-2 órán ár tartana napfelkeltekor. Nálam az olasz Portici enyhe piros bimbós állapotban van. A Goldroch kajszim erősen kipattanó állapotban van, (2-3 virág kipattant) Ő az egyik gyenge láncszem a lakásomnál, Pestszentlőrincen. A Ceglédi arany még nyugszik, de formátlan az alakja, mert a ház szigetelésekor letörtek a munkások két vázágat. Drasztikus átalakítás kellene. Tanyámban jobban féltem a fákat a fagyzugosság miatt.
