Marxnak volt igazsága, Lenintől nem olvastam jókat. De én nem állami tulajdonról szóltam, hanem közösségi tulajdonról. (termelői szövetkezet, településrészi, dolgozói tulajdon, értékesítő közösség, stb., ... de akár önkormányzati és állami is működhet jól, ahiogyan ezt számos európai példa szemlélteti is)
Hozzáteszek még valamit: ma voltam Komlón (holnap Szeghalomra megyek, hejj, így szép az élet :))).
LÉnyeg: kb. 55 körüli hölgy a következőt mondja: "nem is értem, miért kell a felnőttképzésért fizetni, a felnőttképzést az államnak kell állnia!
Szörnyű, milyen világban élünk, pár évvel a nyugdíj előtt egyfolytában változnom kell, borzalmas, ez az állandó változás, bezzeg az előző igazgató az utolsó 5 évében 9-12-ig dolgozott és akkor is csak az irodájában sakkozott."
Ezeket a szavakat nem kell kommentálnom. Ez ennek az országnak a legnagyobb baja: a szar, ami a fejekben van. Hogy az állam oldjon meg mindent. Hogy neki még csak gondolkodni se kelljen, nemhogy változni, netántán fejlődni, önképezni stb.
NEeeeeeeeeeeeeeeeeeem, a jó kis langyos zsír szocializmust vágyják vissza.
HALLÓ! A kádári szocializmus pántlikás suttyom nemzetiszínű sikálásai, apró kis lopásai, ál-ingyenes eü-je és oktatása (egyenlők között egyenlőbbek vannak) nem egyeztethetőek össze a piacgazdasággal. Semmiből nem lesz valami. Az ellopott, túlköltekezett dolgokat valakinek állnia kell.
Hogy valamikor változni kell, mert különben 15-20 év múlva már akkora lesz a szar, hogy Argentína kismiska ehhez képest.
De sebaj, nem baj, megint kezd eluralkodni az "ugyan, lesz majd most is valahogy" fíling. Egy a gond: már a mellkasunkig ér a szar és a csatornából még mindig ömlik, nem állította még el senki...
Na mindegy, erről már annyit beszéltünk, nem koptatom tovább a billentyűzetem. :)
90-ben hirtelen tág lehetősége nyílott azoknak, akik pár évvel korábban nem fértek be a párt valamilyen szintű vezetésébe, pedig nagyon szerettek volna ott lenni. Tudod! Hirtelen sok pártvezetőre lett szükség, a sok pártban. :o) Szakszervezetben inkább csak azok maradtak, akik elhitték, hogy az is jó valamire. (Grisát meg kb. a 70-es években láttam utoljára asztaldíszként, amúgy épp anyáknapi ünnepélyen. :o)) )
Akkor kivételes helyen dolgoztál. Az általam abban a műfajban ismert helyi vezetők finoman szólva is puszipjtásai voltak a góréknak. Meg a besúgóik. Aztán Nov.7-én, meg Ápr.4-én ott virítottak a pirosterítős asztalnál a tányérsapkás Grísa mellett.
Legkevésbé károsak akkor voltak, mikor átadták a vállalati virágcsokrot Anyák Napján.
Szerintem a módszerváltás idejére már nem annyira volt az rossz. Vállalati szinten legalábbis, ahol én akkor dolgoztam, nem a "régi megbízható elvtársak" csinálták. Azoknak hirtelen más dolguk lett. :o) Szerintem akkor, abban a fiatalos lendületben, amit akkor éreztünk, ha egyben marad a szakszervezet, akár jól működő valami is lehetett volna belőle. És ereje is maradt volna. Most meg... Operettbe is gyenge mind, együtt is.
Hiába mondja Gandhi: "Te magad légy a változás, amit a világban látni akarsz", ha nincsenek írástudók, az a kevés meg nem lát a szemétől.
mit is szeretnél akkor? állandó vasutat,20000ft/m2/év fűtésű kórházat...szükség esetén változást?
Az ember stabilitásra vágyik.Csak a változás állandó. Én nem ujjongok,szerintem sem jó,hogy nem terem elég babér. A Hankook sarkos kérdéseire én is kerestem sarkos választ.De nem olvastam a szerződést,ahogy szerintem te sem.Többet tudnék...,mint,ha valakinek iránymutató kiemeléseire ugranék. Az állam forrást szeretne,egyre kevésbé a kicsiktől reméli. A nagyokhoz meg a magyar állam kicsi...no,akkor hogyan legyen? Nem jöttünk jól ki az elmúlt időkből.
Az egész ott kezdődik, hogy a magát szocialistának meghatározó párt (és politikusai) a legkevésbé sem szocialisták. Ez a szavazóikat is meghatározza. És ott folytatódik, hogy a szakszervezetek totálisan szerepet tévesztenek mostanában. Ugyanis nekik nem a politikával, hanem a tulajdonossal szemben kellene védeni a tagjaik érdekeit. Itt meg a kormány ellen védik a másik politikai oldalt.
Az Antall kormány sikeresen verte szét a szakszervezeteket, sok kis apró, erőtlen-súlytalan pihévé aprította őket, épp akkor, amikor a legerősebb szakszervezetekre lett volna szükség. Ezek után a frusztrált szakszervezeti vezetők politikusi babérokra törnek, érdekvédelem helyett stratégák képében akarnak tetszelegni, és szerintem sokszor valójában azok érdekei ellen dolgoznak, akiket képviselniük kellene. Nem rossz szándékból talán, hanem csak mert a rövid távú érdekeik azt diktálják.
... az ittmaradó lumpen gyökerű kölykökkel meg foglalkozzon aki akar.
Bocs, de ezt nehéz volt másképp befejezni. Te itt vagy. Én itt vagyok. Nem mentünk világgá. Az én "filozófiám" az az, hogy igyekszem arra törekedni, bármit is csinálok éppen, hogy ne csak a pénzt lássam benne, hanem legyen pár szavam az ügyfelemhez is, ha látom, hogy valami számára szükségeset nem tud arról, amit adtam neki, akkor igyekszem "okosítani", és minden adandó alkalommal próbálok mindenkit ráébreszteni, hogy magunknak csináljuk a világot olyanná, amilyenné. Hogy nem a "nagy vezérek" világa ez, még ha ők úgy is tüntetik fel. És hogy a felelősség is a miénk. De ezt az utcán hiába kiabálnám, hiába írnám ki transzparensre is.
És még valami. Talán nem a mozdonyvezetőknek kellene eldönteniük, hogy milyen reform kell az egészségügyben. Pláne nem azt, hogy ne legyen reform, mert szerintük minden tökéletes most is... (Lehet, hogy a miniszter sem ért hozzá eléggé, de a hogy bakterek még annyira sem, az meg biztos.) Vagy legyen megint olyan országgyűlés, amelyben kvóták határozzák meg az paraszti származású olvasztárlányok arányát?
Szolidaritás Napja azért, mert bár engem közvetlenül nem érint, mégis kiállok a vasúti szárnyvonalak bezárása ellen. Egyetlen pártpolitikussal találkoztam ma (az is szocialista volt), s meglátod: sem képviselőséget nem fogok kapni, sem fb tagságot.
Egy profin előkészített erőfelmérő tréning. Ennek nem volt tétje MOST.
A begyűjtött tapasztalatok a következő menetekhez adatgyűjtést, a lakosság szondázását szolgálják.
Az igazi előadás a tavaszi népszavazást követő "spontán" megmozdulások lesznek. Akkorra kell a "független" apparátusoknak összecsiszolódva, immáron tapasztalatokkal elsöpörni a gonosz birodalmát.
Ezek a kis jancsibohócok, akik most nagy torokkal a "népért" áldozzák idejüket, vagy országgyűlési képviselőként tűnnek majd fel, vagy felügyelőbizottsági jutalomállásokban. Lásd "független" Magosz főnök. Vagy úgy végzik, mint a kisgazdák.
Lehet itt széplelkűen magyarázkodni, de csak parasztvakítás.
A Vezénylő Tábornok kudarcot vallott az utcai randalírozókkal. Kudarcot vallott a 72 órás ultimátummal. Kudarcot vallott a folytonos napi tüntetésekkel. Kudarc a kivonulgatás a cifra palotából. Kudarc a népszavazás, mert már csak 3 kis kérdés maradt a 8-ból. Azt már belátta, nincs törvényes eszköze. Most mással próbálja meg kikapartatni a gesztenyéjét. Ha ez milliárdos károkkal jár, hát legyen. A hatalomért semmi nem nagy ár. A másokéból!
Ügyes a módszer, de kétesélyes.
Az emberek nagy többsége letojja melyik tolvaj ül felette.
( ).
A mai nagy napon is éltek az emberek. Sütött a nap, a mamák sétáltak a babakocsikkal. Az üzletek friss meleg kenyeret árultak.
Az index mongyon le! Elemésztette hosszú válaszomat. Megpróbálom újból. Sokszor elkeseredem, hogy minek és kinek írok? Nincs igaza inkább annak a suerkesztőnek, aki Győzikével és hasonló „sztárokkal” rakja teli újságját? Nincs gondja, és megértik. Aztán arra gondolok, hátha néhány lelkiismeretet fel tudok ébreszteni. Mert az írástudók árulása sajnos egyre aktuálisabb. Akkor, amikor sokan rájönnek arra, ez a baloldal nem az a baloldal (TGM, Hegedűs Zsuzsa, hogy csak 2 nevet mondjak, de a szocialista képviselők között is soknak tele van már a hócipője), azok az írástudók, akik kapnak a koncból, minden gátlást, meggyőződést félretéve hazudnak éjjel és hazudnak nappal, minden hullámhosszon. Éppen az előbb győzködte a nézőket Horn Gábor majd a kormányszóvivő, hogy a sztrájkot a Fidesz szervezte, és óriási bukás volt, semmilyen eredményt nem értek el. S van, aki ezt elhiszi. Azt hiszem, lelkiismeret és szolidaritás nélkül hosszasan nem lehet fenntartani egy társadalmat. Ugyanúgy, mint a környezetszennyezés elől, a társadalomszennyezés elől sem lehet elbújni. Visszaszáll az elkövetőre. Isten nem ver bottal.
Én azon képedek el, hogy a szocialista szavazók és szimpatizánsok mondják azt, hogy dögöljön meg Maris néni Mucsaröcsögén, miért nem tanult (tanult, csak a felnevelt 4 gyereke mind városba költözött, mert csak ott kapott normális közszolgáltatást, s most egyedül nehezen boldogul a kisnyugdíjából) ... kifordult a sarkaiból a világ ... a Szolidaritás Napján a szociáldemokrata párt sztrájkra való felbújtással vádolja a jobboldalt (amit egyébként miért ne tehetne meg?), a baloldali szavazók meg antiszakszervezetisek lettek ...
... szóval elképedek és elszomorodom azon, hogy teljesen alapvető dolgokban, amiket még a nagylexikonok is tényként kezelnek, de a szocialista tankönyvek is így tanították még ... szóval a legelemibb alapfogalmakon vitatkozunk akkor, amikor a szakadék szélén az utolsó rögökbe kapaszkodunk, s még mindig ütésre emeljük mindkét kezünk ... mi lesz velünk ? Hol leszek kénytelen megöregedni, hol fog élni gyermekem? És kik között? Ez társadalom? Ez közösség? Itt akarjuk a világ globális pusztulását megállítani, ahol saját ügyeinket sem értjük?
Hiába mondja Gandhi: "Te magad légy a változás, amit a világban látni akarsz", ha nincsenek írástudók, az a kevés meg nem lát a szemétől.
És itt elnézést kell mindenkitől kérni, akinek nem inge ... kérem ők ne vegyék magukra.
Sajnállak, Illés, és elképedek azon, hogy 2007 végén ezen kell vitatkoznod. Én hagynám a fenébe. Írd meg a véleményedet, de vitatkozni? Ezen? Minek? Ez nem párbeszéd, mert fogalmuk sincs, miről beszélsz.
Az első lehetőségre adott kommentároddal egyetértek. A másodiké ott sántít, hogy nincs rá megfelelő eszköz és fogadóközeg (a miértekre hosszú a válasz), valamint sok értelmes, vállalkozó szellemű és alkotó korban lévő ember hagyja el az országot (évfolyamtársaim igen tekintélyes része más államok fejlődését szolgálja) ...
Teljesen igazad van. Mint ahogyan a kijelentés testvére is igaz: attól, hogy nálunk a választott politikusok nem megfelelően bánnak a közjóval, nem azt jelenti, hogy a közösségi vagyon rossz dolog.
Nem azt mondtam, amit sugalmazol. Ha nem gondolkozol, csak kötekedsz, abból nem lesz párbeszéd. Márpedig a társadalomnak most párbeszédre és nem indulatokra van szüksége.
"Abban azonban erősen tévedsz, hogy azokat súlyt az elsorvasztás, akik 10-et fizetnek és 80-at kérnek. Az adóparadicsomba menekített cégek vezetői, a feketemunkából meggazdagodó vállalkozók nem ott élnek. "
Ha a sztrájkizé az adóparadicsomba menekített cégek vezetői és a feketemunkából meggazdagodottak ellen nyomul,akkor egyetértek.Különösen,ha névszerint felsorolod, megjelölöd őket,mert akkor nincs elmosódás.
Válasz erre: "(Amit eddig tettünk: alternatívát kínáltunk (jobbra és balra), társadalmi egyeztettünk (jobbal és ballal), leveleket írtunk (jobbnak és balnak), programokat írtunk, jelölteket állítottunk, szavaztunk (jobbra, balra, máshova, magunkra), kértünk szépen, tiltakoztunk szépen.)"
Két lehetőség van. Egy gyors és kockázatos (valószínűleg kudarcra vezet), és egy lassú, de szerintem egyetlen olyan, amely hosszú távon is biztos.
Az első a forradalom. Azzal az a baj, hogy abból a legnagyobb valószínűséggel a diktátor hajlamúak kerülnek ki jobban. Akik ha kellően felvilágosultak, esetleg hajlamuk ellenére tisztességesek, akkor átmenetileg javulhat a helyzet, de amint lecserélődik a "jó király", jön a mégkorruptabb-mégembertelenebb rendszer.
A másik az emberek felvilágosítása. Annak a tudatosítása, hogy rajtunk múlik. Az ész terjesztése. A kiművelt emberfők szaporítása. Ez persze több nemzedéknyi idő. De szerintem minden más csak ront hosszabb távon. Nem a politikusokkal kell levelezni. Az emberek elé kell tárni - a lehető legérthetőbben - a tudást. Ez az írástudók felelőssége.
Az, hogy a privatizációt mifelénk többnyire a korrupció és a hozzá nem értő elkótyavetyélés övezte, nem szükségszerűen jelenti, hogy ezt csak rosszul lehet csinálni. Ha hozzáértő és tisztességes emberek tervezik és hajtják végre, akár jó is lehet.
Bocsáss meg, de annyira nem értek egyet az általad leírtakkal (és azokat annyira ellentétesnek vélem a szociális piacgazdaság által hirdetettekkel és az alkotmányban rögzítettekkel, valamint az ENSZ fenntarthatóságra vonatkozó ajánlásaival), hogy nem is próbállak meggyőzni.
Hogy mit akarok megtartani? A lehetőséget. A fejlődésre.
Megfordítom a kérdést: eladják a biztosítókat és az egészségügyi szolgáltatókat (kórházakat). Az állam garantálja a befektető hasznát, azaz ha vesztesége lenne, akkor majd fizetik az adónkból. Most is így működik. Nem?
Vasút: az évtizedek alatt végre nem hajtott karbantartás és elmeredt fejlesztés miatt rosszak a mellékvonalak. Direkte lezüllesztették. Németországban most nyitják újra a bezárt szárnyvonalakat, mert rájöttek, hogy szükség van rájuk. A bezárt vonalon ráadásul ellopnak mindent, így az újra indítás elképesztően drága lesz. A 4-es metró elviszi a közösségi közlekedési fejlesztésekre fordítható pénzek nagy részét úgy, hogy a gazdaságélénkítő hatása, társadalommegtartó hatása egyszeri, gyakorlatilag elhanyagolható. Maga a beruházás is vitatható. A pénz tehát megvan a fejlesztésre (mást sem, hallunk, mint sem azt, hogy mennyi pénz jön az országba), de nem jó helyen költik el. A vidék elsorvasztását és az így ellehetelenített vidéki népség városokba történő vándorlását, az így kialakult megapoliszok nyomornegyedeit és a gazdátlanná váló vidék ellentétén nevezik délamerakinalizálódásnak. A szakirodalom elég egyértelműen fogalmaz: ezt nem szabad.
Az iskolákat már meg sem válaszolom, annyira triviális.
Abban azonban erősen tévedsz, hogy azokat súlyt az elsorvasztás, akik 10-et fizetnek és 80-at kérnek. Az adóparadicsomba menekített cégek vezetői, a feketemunkából meggazdagodó vállalkozók nem ott élnek.
Jelszavakkal nem lehet problémát megoldani. Mindegy melyik oldalról hallod. Ismerni kéne az összefüggéseket. Nem tisztem és nem alkalmas a hely sem arra, hogy megértessem. Olvass olyan gondolkodókat, akik a fenntartható vidékfejlesztéssel, szociológiával, társadalomtudománnyal, gazdaságtannal foglalkoznak.
(Egy adalék: ha a közszolgáltatások privatizációja annyira jó a köznek, akkor magarázd már el, miért volt jó az ÉTV privatizációja. Mi is a mi hasznunk ... Mit nyertünk vele?)
> mit mondasz azoknak az emberekenek, akik végképp elnyomorítattak, bacsapottak és tehetetlenek?
Azt mondom, hogy minden ember a saját sorsának a kovácsa. Teccett vóna brókernek tanulni! Lám, van, aki 8 általánossal is azt tudja csinálni (utóbbi félmondat vicc helyett van)
Vagy azt, hogy emlékszem én, az iskolában a saját osztálytársaimnak voltam a célpontja csúfolódáskor, csak azért, mert nekem nem esett nehezemre javarészt 5-ösöket hazavinni. A többi meg kinn focizott délutánonként, leckeírás helyett. Most meg sír a szájuk, hogy a román kőműves dolgozik az építkezésen, neki meg nem jut munka. Hát az ilyet nem tudom sajnálni. Akkor se, ha szar alaknak gondolsz.
Példa: van egy ismerős házaspár, mind a ketten ált. iskolai pedagógusok. Egy pici faluban tanítottak, pár km-re Érdtől. A falu jellemző megélhetési forrása a tehenészet. Próbálnák okítani a harmadikos gyerkőcöt, olvasás, írás, számolás, és hasonló felesleges, haszontalan dolgokra. Egyszercsak visszaszól a kiskölök: "ugyan minek ez má nekem, a nagyapám traktoros volt a téeszbe, apám is traktoros, én is az leszek. Nem kell ez nekem, hagyjanak békébe."
És Te meg azt várod, hogy én mondjam meg a teáltalad kisemmizettnek nevezett embereknek, hogy mi a teendő? Vedd már észre, az a rendszer megbukott, amikor "fent" megmondták a tutit, és "lent" csak meg kellett - volna - csinálni.
> Miért nem lehet elképzelni azt, hogy magunktól vannak gondolataink?
Mert a gondolataid erősen korrelálnak a haza bölcs vezérének útmutatásaival. Ha önálló gondolat volna, akkor önálló elemek volnának benne.
Továbbá: ha én ellenzéki politikus lennék, akkor hagynám, sőt támogatnám, hogy a mostani politikusok végezzenek el bizonyos mocskos munkákat. Akkora rendszereket, mint a vasút, az egészségügy, oktatás, nem lehet a hátralevő idő alatt láthatóan működőre formálni. A bontást viszont el lehet végezni, hát csinálja meg ez a túlmozgásos alak, aztán 2010-ben majd jön a következő garnitúra, és nem azzal kell kezdenie, hogy bemocskolja a kezét.
Még továbbá: ellenzéki oldalról csak az hallatszik, hogy ezt ne, ezt se, monnyolle, takaroggy. Értelmes javaslat nincs.
Megint továbbá: személy szerint nekem kb azóta van a bögyömben mindenféle szagszervezet, amióta elkezdtem dolgozni. Léhűtő, ingyenélő bandának tartom őket, s e miatt nem tudok senki olyannal szimpatizálni, aki a szakszervezetekkel fúj egy követ. Szakszervezetet olyan helyeken látok, ami viszi a pénzt. Ahol érték termelődik, onnan valahogy kihaltak. Lehet, hogy nem véletlenül?
