Mert nem a ruhát jelölték meg - ha ez elindít valamit. A füstbe történő menéssel kapcsolatban nem akarok semmit sem mondani. Különösebben úgysem szoktál rám hallgatni...
Vágyódás Vágyódom puha szavakra, Puha reggeli harmatra, Vágyódom szerelmes napra, Egy befogadó női papra:))))))) Oh, hogy nézném, minden mozdulatát, Öntudatlan, lágy hívogatását, Magamban csókolnám hajjal takart ajkát, S várnám, hogy nyújtsa felém a karját:))))))))))))))
Kicsit formabontó kéréssel fordulok hozzátok! A segítségeteket szeretném kérni az alábbiakban.
Hoztam egy képet a Magyar Sárkányhajó válogatottról, aminek a férjem is tagja. A hátsó sorban baloldalon a kék homlokpántos, és a fehérsapkás között bazsalyog. Ez a csapat juliusban Duisburgban részt vesz a Világjátékokon, ami olyan mint az Olympia, és azok a sportágak vesznek részt rajta, amik nem szerepelnek az Olympián
A www.vilagjatekok.hu weboldalon van egy szavazás arról, hogy melyik csapat lesz a legsikeresebb a világjátékokon, azok vihetik a magyar zászlót a verseny megnyitóján.
Kérlek Titeket szavazzatok a Sárkányhajósokra. Előre is köszi. Többször is lehet voksolni, és csütörtökön hírdetnek eredményt Ugye segítetek? Köszönettel: Pusszepi
Érzések, melyek befogadtak, álmok, miket magamnak akartam Fény, melyet megláttam börtönömből, remény, mit áhítottam régről Ő tette ezt velem, Ő, kinek már nem mondom ki nevét, Ő, ki szívem kulcsának őre volt rég Gyönyörű hetek, hónapok, évek, mind vele teltek és telnének Ám a sors keze jelen volt, melynek minden áldozata holt Egy pillanat volt, míg vége lett, s elvesztettem életem Más irányba tartott, napkelte kísérte útját, Engem meg itt hagyott a sötétben botorkálván Kínok-kínja, szenvedés és fájdalom, ez volt mit kaptam, a jutalom Ordítottam égre, káromoltam Istent, és napot, de odafent senki meg nem hallgatott Ám, a szerelem tüze perzselte testem, amit nem tudtam csillapítani sehogysem.
Most "momentán" azt csalt ide, hogy kíváncsi lettem, milyen versfaragókat olvashatok. Vannak egészen jók is, csak nekem úgy tűnik, mintha a versfaragás leginkább a keservek kitálalását jelenti. Nem tudom, hogy ez mennyire hazai jellegzetesség/elvárás, de van olyan sejtésem, hogy eléggé.
Hozzak vidámat? Ha tudnék, hoznék. De nem tudok. A kínrímek pedig nem idevalók. :)
Miért csak az a felállás van, hogy "akinek nem tetszik, ne olvassa"? Ha szóvá teszem, hogy mit gondolok róla, akkor sértődés van? Miért?
(Mily' jó dolog lenne vidám és kevésbé lélekmarcangoló poémákat olvasnom itt. Avagy a búbánatnak és a rög-keservnek kell uralnia a terepet? Még mindig?)
