Furcsa. Ha még új és garis az óra, én bizony megnézetném - nem lett-e túltárolva esetleg, és nem szervizérett-e új kora ellenére, ezért esetleg elégtelen a lengésszög - nincs-e felmágneseződési, szennyeződési problémája a hajszálrugó környékén, nem sérült-e valamelyik billegőcsap - mert ilyen jelentős, fél perces nagyságrendű és összevissza napi szórás nem jellemző erre a werkre.
Sajnos egyáltalán nem konzisztens. Ha egész nap az irodában ülök, akkor van, hogy napi 10 másodpercen belül marad. Ha viszont sokat mozgok, akkor elkezd sietni és van, hogy egy 10 perces séta alatt összeszed 10 másodperc sietést (vicces, hogy ennek ellenére nap végére valahogy mindig határértékeken belül marad). Ha jól sejtem egy szabályozás ezen nem tudna segíteni. Ha nem lenne egyéb minőségi problémája is az órának, akkor már kicseréltettem volna benne a szerkezetet.
A mechanikával nem is szokott ezeknél gond lenni, a kvarcórában annyira kis igénybevételt kap az áttétel, hogy még egy teljesen műanyagból készült áttételi rendszer is simán kibírhat szó szerint akár száz éveket is - ha nem szennyeződik el (ami a mai tokokban megoldható).
A gond ott van, hogy egyáltalán nem kirívó az hajlékony NYÁK-ra integrált elektronika, a kezelőszervek érintkezőinek, a léptetőmotorok tekercseinek a problémája - és ezek nem javítható hibák, pótalkatrész kell és kész. Az meg csak bontásból van - ha van.
Valószínűleg be kellene szabályozni rendesen. Ne azt nézd amúgy, hogy mennyit tér el - hanem azt, mennyire stabilan. Ha precízen hozza a heti három percet - akkor abból könnyen lehet sokkal pontosabb órát csinálni. Ha az egyik héten három percet késik, a másikon csak egyet, a harmadikon meg siet egyet - akkor az nem lesz sosem pontos, az kétségtelen. De ha szép precízen hozza a heti három percet - azt kell belőle kiszabályozni és jó lesz.
Nekem van egy másfél éves, 170 ezres, 4R35 szerkezetes Seikom, ami bizony simán produkál heti 3 perces sietést új kora óta. Végül is gyári határértékek belül van...
A 7a38 teljesen apróra szedhető fém, nem plasztik szerkezet. Amikor tavaly szervízelték kaptam képsort a munkafázisokról. Aszonta a szaki, hogy mivel nincs rugó sokkal kisebb a terhelés, gyakorlatilag nem is látni kopást. Ezért is aggódtam a léptetőmotor(mágnes) mint potenciális hibaforrás ügyében.
Az Age of Discoveryk gondolom inkább tömegtermékek ahogy írtad. Azokból kettő gyakorlatilag NOS, az egyiken még rajta a gyári cimke. Mondjuk ami olaj volt bennük az biztosan beszáradt, úgyhogy valamikor majd kell valamit csinálni velük szervíz ügyileg.
A 7K36-6A00 nem tudom mennyire tömegtermék. Elvileg JDM-only, és a gyári múzeumban tartott "top 100" modell egyike.
Ugyanazt, amit a hangvillás órákkal (ugyanaz a problémakör): kizárólag akkor, arra az időre elindítani őket, ameddig használod. Ha havonta egyszer felveszed - akkor reggel beállítod, elindítod, és este, mikor lerakod, korona ki, leáll.
Azért így sokat elmennek. Eleve azért működőképesek még ezek - mert az elmúlt 40-45 évből valójában csak párat jártak ténylegesen. Itt most még az is "szerencse", hogy nagy áramfelvételűek, az elem is hamar lemerül, egy évet sem szoktak kihúzni, sokszor felet is épp, csak - anno is lemerült, fiókba tették, és elő sem került húsz évig, megúszta az elkopást...
Ne járasd, mert amikor a léptető-kilincs végképp megkopik, akkor már járni sem fog, és soha többé nem fogja tudni senki járóképessé tenni... Egy 2mm-es, több száz farkas-fogú kilincskerék a lelke, amit csak egy erre a célra készített célgép tudott anno is legyártani - úgy, hogy a lekerülő kerekek fele volt selejt... Csak összehasonlításul - a normál lefejtő kerékmarókról lejövő kerekeknél ezrelékes a selejtarány, még a finom óráknál is...
Karbantarthatóság, javíthatóság szempontjából sajnos egyik sem túl szerencsés választás - ezek már a 80-as évektől készülő ipari tömegtermékek voltak. A még hozzáférhető, érdemben javítható, karbantartható-tisztítható kvarc szerkezeteket leginkább a 70-es évek Seiko King-Grand Quartz óráiban kell/lehet keresni, nem véletlenül azok a kedvenceim.
Amúgy nagy kultusza (és roskasztó ára) van a korai CEH Beta kvarc óraművel szerelt óráknak is, amiket nem, hogy Omegába, IWC-be, de korai Rolex Oysterquarztban, Patekban is meg lehet találni - és amik NAGYON NEM JÓ szerkezetek. Valójában ezek egy kvarc-stabilizált 8kHz-es hangvillás óraműre épülnek, atom érzékeny, túlbonyolított, javíthatatlan kilincsrendszerrel, és amikor kitelik a becsületük, megkopnak - végük van, pótalkatrész meg a holdban, és elkészíthetetlen. Nem véletlenül ritkák (és ezért drágák is) - hibás fejlesztési irányt képviselnek, ahogy az sem véletlen, hogy velük szemben a sokkal átgondoltabb, a mai napig vitt, helyes fejlesztési irányba készülő Seikok letarolták őket.
A 2-3-400 ezres (gondolom erre gondoltál) Seikok azért nem szoktak heti több percet sietni-késni.
Újra csak: a véleményem erről az, hogy a nagyon pontatlan Seikok körüli mendemondák hátterében leginkább a szélsőséges elhanyagoltságot, a soha el nem végzett szervizeket kell keresni, heti egy percen belül a legolcsóbb alap 5-ösök is eljártak. Amíg szét nem koptak. Aztán már nem, de mivel 20-25 évig is lehet/lehetett őket karbantartás nélkül nyúzni, ameddig végleg feladták - ezért nincs min csodálkozni...
Egy 6R meg általában elkaristol napi 5mp-en belül. Napi 2-3mp-nél jobbat meg mechanikus karórától elvárni nem lehet, értelmetlen-képtelen elvárás, ha ez teljesíthető lett volna, lenne most is gond nélkül - akkor a billegőmotoros/hangvillás/kvarc óraművek ki sem fejlődtek volna, nem lett volna rá kellő kényszer...
Persze, ideig-óráig (néhány napig) előfordul, hogy úgy összejönnek a dolgok, hogy akár több napig látható eltérés nélkül eljár egy minőségi óramű - de aztán változik a hőmérséklet, helyezkednek az olajok, és máris 2-3mp lesz az. A napi kb: 0.5mp-es eltérési tendenciát az évente karban tartott, naponta ellenőrzött-felhúzott, kardanikus felfüggesztésben, kíméletesen járatott mechanikus hajókronométerek tudták - ami egyébként nem azt jelentette, hogy az óra ennyit sietett-késett naponta, hanem azt, hogy a járásának az ingadozása ezen belül volt, tehát mondjuk megfigyeléssel megállapították, hogy napi 2mp-et siet stabilan, ezt bejegyezték a kronométer-könyvébe, és a navigátor ennek megfelelő korrekcióval számolt - ennél jobbat a stabil csillagászati ingaóráktól lehetett elvárni.
Sokan mégis komolyan olyan pontosságot várnának egy tömeggyártott karórától napi hordás (és elhanyagolt karbantartás) mellett - amit egy 20-30 ezer eurós egyedileg beszabályozott Erwin Sattler ingaóra jó, ha tud teljesíteni, szépen temperált szobában... Tud ilyet egyébként karóra - csak akkor VHP kvarcot, DCF rádióvezérlésűt kell venni.. ;-))
Továbbra is azt mondom, hogy a pontosságot nem a mechanikus óráknál kell keresni, vagy ha igen, akkor nem a karóráknál.
Van ebben igazság, de szerintem akkor is kiábrándító, amikor az ember kiad 2-3-4 ezer forintot valamiért, ami aztán heti több percet siet vagy késik. Nem tudom, hogy ipari méretekben mennyire bonyolult egy szerkezet jobb beszabályozása, de nekem eléggé hihetetlen, hogy a Seikonak ennyi pénzért nem fér bele. Ha tényleg csak ezen múlik.
Azért kérdeztem, mert van pár analóg kvarcom a 80-as 90-es évekből amit szeretnék működőképesen tartani. Jó tudni, hogy adott esetben meg lehet próbálni újra-mágnesezni a léptetőmotorokat.
Van ilyen is, meg olyan is.A legtöbbel - még a "nagyon márkásokkal" is az a probléma, hogy gyári pótalkatrészek nélkül kb: semmit sem lehet velük kezdeni, ha mégis baj lenne- azt meg NEM ADNAK HOZZÁJUK, olyan szinten nem, hogy a Patek, a Cartier, a Vacheron sem ad. Esetleg sikerülhet venni bontott werket az Ebayon (vagy sem), vagy visszaküldeni a gyártónak - aki meg úgyis komplett szerkezetcserét fog megejteni - jellemzően csilliárdokért.
Hosszú távon - a 70/80-as évekbeli órákon ez már jön elő eléggé tömegesen - probléma az állandó mágneses rotorú léptetőmotorokon, hogy az állandó mágnesek gyengülnek, és idővel elkezd az óra bizonytalankodni, összevissza késni. Minél finomabb a werk, minél kisebb a rotor, annál nagyobb ennek az esélye. Elvileg nem lehetetlen újra-mágnesezni ezeket - de sok werket még rendesen szétszedni sem egyszerű...
Oké, most már több topikban is megtudtuk hogy neked nem jönnek be, de ennek a topiknak a törzsközönsége pontosan tisztában van azzal, hogy mire számíthat egy 7S26-tól vagy egy 2824-től. Seikóék megadják a +/- napi eltérést, nem árulnak zsákbamacskát.
Továbbra is azt mondom, hogy a pontosságot nem a mechanikus óráknál kell keresni, vagy ha igen, akkor nem a karóráknál.
Még benne is lennék - csak honnan derül ki, hogy volt/nem volt órásnál? Bejegyzést a hátlapba vagy tesz az órás, vagy nem - üveghátlapos órába egyébként nem is nagyon van hova, tehát nem is szokás, de én például nem szoktam belefirkálni senki órájába semmit, saját magamnak úgyis lövök pár fotót és megtartom a nyilvántartásomban. Ha az ember odafigyel kicsit is, akkor egy csavar sem sérül, és nincs, ami megmondja egy szerkezetről-tokról, hogy ez meg volt-e már bontva, vagy sem. Ezeken nincs "plomba"...
És honnan fog kiderülni például az, hogy te azt az órát 30-40 éve folyamatosan, napi szinten hordod, nem most vetted elő 25 év után a fiókból? Sehonnan, azt mondasz, amit akarsz ezen a téren - egyébként viszont egy évtizedekig folyamatosan hordott óra jellemzően rendesen el van már kívülről is használódva, még akkor is, ha irodai munkára hordták.
De tudod mit, tegyél már be egy képet róla - ha lehetséges - elölről és hátulról (amin látszik a ref-szám is, Seiko hátlapon mindig van, még üveghátlaposon is), és akkor máris kicsit okosabbak vagyunk.
Nincs semmiféle ajánlás ilyesmire (sőt, leginkább az van, hogy nem illik az órába karcolgatni, ma már szokás is alkoholos tűfilcet használni inkább, az eltüntethető. De van, aki beírja korrekt módon a dátumot, meg esetleg egy monogramot - hogy ha később más nyúl az órához, legyen értelmezhető információja. És van, aki olyan jelzéseket tesz bele tudatosan - amiket utána csak ő tud értelmezni. Vagy ő sem. :-)))
Mindenesetre tényleg újra csak azt tudom mondani, hogy nem egy, nem két olyan órát láttam, aminél szó szerint megesküdött a valóban első és egyetlen tulajdonos, hogy ezt márpedig "órás nem látta 20-30-40 éve" - és szépen ott sorakoztak benne még a bejegyzések. Erre írtam azt, hogy ha az illetőnek megállt a kezén az órája, és munkába menet beadta a sarki óráshoz, majd hazafelé jövet pár nap múlva elhozta - akkor simán benne van a pakliban, hogy ezt 5-10 év után abszolút, tökéletesen elfelejtette, már tényleg szó szerint nincs az információ a fejében (az elme működése ilyen, a fölösleges, soha le nem hívott szinoptikus kapcsolatok egy idő után "felszívódnak"), és tényleg úgy emlékszik, hogy ehhez márpedig nem nyúlt senki.. Meg az is lehet, hogy megkérte az asszonyt/gyereket/titkárnőt, hogy foglalkozzon már vele, aztán meg ott volna az asztalán megint járó állapotban - és ő alkalmasint még azt sem tudja, hogy ki, mit és mennyiért foglalkozott vele, persze, hogy nem emlékszik, nincs is mire...
De mindegy, nem kötöm az ebet a karóhoz - a realitás mégis az, hogy napi szintű használat mellett egy mechanikus óra mindenféle szervizelés-karbantartás nélkül nem megy el évtizedeket.
Tartok tőle, hogy idősebb vagyok nálad.. Meg attól is, hogy több Seiko 5-öt szervizeltem, mint amennyit te meg azok a nevezett szakik egyáltalán életükben összesen láttak...
Ugyanakkor ez tipikusan az a poszt volt, amivel le sem állok vitázni, mert nincs értelme. Tökéletesen fölösleges, pont úgy, mint amikor egy autószerelőnek elkezdi magyarázni a mindent jobban tudó kliens, hogy teljesen fölösleges olajat cserélni, "annak ki kell bírnia az autó élettartamát".
Nem ér ez annyit, hogy vitázzon az ember... A te órád, a te pénztárcád, azt csinálsz vele, amit akarsz.
Élvezettel nézegetem, és próbálom kiolvasni... (nem sikerül általában). Vajon megállapítható ezekből valami (még dátum sincs, csak krixkraxnak látszó kód...), hogy mikor kinél járt, vagy csak magának karcolt bele valamit, hogy ő felismerje majd később(?)
