"A németek (európaiak) beszednek adóban 100 eurót, amit nekünk adnak. Ebből ellopunk 20-at, az megy offshore-ba. 20-at kiosztanak közvetlen támogatásként, abból vesz a lakosság magyar államkötvényt, ingatlant, befektetési alapot. 30-ért foglalkoztatunk magyar vállalkozókat, akiknek a nyeresége mondjuk 10, a munkabérek kitesznek 10-et, az adók 10-et, ami a magyar államhoz folyik be. És 30-ért veszünk német (európai) gépeket, amiből 10 adóként visszafolyik a német költségvetésbe, 10 megy a vállalkozó profitjába, 10 meg munkabérként kifizetésre kerül Németországban. Tehát a német költségvetés elkölt 100-at, visszakap 10-et, és 20-ból támogatják a saját iparukat, nettóban legjobb esetben is 70 mínuszban vannak."
Vagy inkább kapunk egy 200 egységbe kerülő projektre jó esetben 100 egységet, amiből mondjuk ugyanannyi megy is német építőipari vállalkozásoknak. :)
Ez teljesen így van, egyedül az "az EU-s pénzek tartják életben lassan 10 éve a gazdaságot" rész kérdéses, hogy miféle értelmes, hasznosuló, megtérülő beruházások vannak itt. Inkább olyasmi az igazság, hogy a működő gazdaság látszatát keltve működik ez a fajta segélyezés.
„Annak a pénznek a nagy része, amelyet az EU Lengyelországnak ad, visszaáramlik Németországba. A lengyelek úgy költik el a pénzt, hogy megrendelésekkel látják el a német ipart, német gépeket és kamionokat vesznek.” Ez eddig akár még igaz is lehet.
„Így tehát a nettó befizető tagállamok, mint például Németország, érdekeltek a strukturális és kohéziós támogatásokban.” Ezen azért igencsak lehet vitatkozni.
„Gazdasági perspektívából nézve Németország nem nettó befizető, hanem nettó haszonélvező.” Na ez viszont tiszta hülyeség.
Tegyük fel, hogy az összes támogatást, ami a KEU országokba áramlik, arra költünk, hogy abból német gépeket, járműveket, stb. vásároljunk. Gondoljuk végig, mi történik: a németek beszednek 100 eurót adó formájában a lakosságuktól. Ezt a 100 eurót nekünk (vagy éppen a lengyeleknek) adják. Mi ebből a 100 euróból német gépeket veszünk, tehát visszaadjuk nekik a 100 eurót. Mi a történet eredménye? A németek ideadtak 100 eurót, amit aztán visszakaptak, tehát „nullában” vannak. Nálunk viszont ingyen itt maradt a sok gép, jármű, mittudoménmi. Tehát a történetnek ugyanaz a vége: kaptunk ingyen egy csomó mindent. Ennek a felfogásához sok ész nem kell. Ráadásul eleve lehetetlen elkölteni az összes pénzt úgy, hogy abban hazai (magyar/lengyel, egyéb) munkaerő ne vegyen részt, pl. ha infrastruktúrát építünk. Nem is beszélve a közvetlen támogatásokról, amelyek egy az egyben itt maradnak.
Szóval valójában a helyzet így néz ki:
A németek (európaiak) beszednek adóban 100 eurót, amit nekünk adnak. Ebből ellopunk 20-at, az megy offshore-ba. 20-at kiosztanak közvetlen támogatásként, abból vesz a lakosság magyar államkötvényt, ingatlant, befektetési alapot. 30-ért foglalkoztatunk magyar vállalkozókat, akiknek a nyeresége mondjuk 10, a munkabérek kitesznek 10-et, az adók 10-et, ami a magyar államhoz folyik be. És 30-ért veszünk német (európai) gépeket, amiből 10 adóként visszafolyik a német költségvetésbe, 10 megy a vállalkozó profitjába, 10 meg munkabérként kifizetésre kerül Németországban. Tehát a német költségvetés elkölt 100-at, visszakap 10-et, és 20-ból támogatják a saját iparukat, nettóban legjobb esetben is 70 mínuszban vannak.Magyarországon lesz egy csomó új gép, amivel később termelni fogunk, nőnek az állami adók, nőnek a bérek, a vállalkozói profitok, és még az alkotmányos költségekre is jut egy csomó.
Szóval a sztorinak a vége az, hogy pont ott tartunk, mint eddig: a Marshall-segély óta ilyen pénzosztás nem volt Európában, Magyarország történelmében meg ekkora külső, viszonzatlan tőkebeáramlásra még soha nem került sor, és az EU-s pénzek tartják életben lassan 10 éve a gazdaságot, azok nélkül mind a gazdasági növekedés, mind a megtakarítások, mind az államadósság teljesen más pályán lenne.
Ez tehát nem egy óriási ütőkártya, hanem egy marhaság.
A többi tagállamnak tökéletesen megfelel ez a langyosvíz, jelentősebb terhet nem jelent nekik a segíly, Mo lakosai pedig szép csendesen legelgetnek a mezőn és mégiscsak egy gazdasági és hatalmi zóna részei. Nem a nyugat fog itt fellendülést csinálni, elég probléma nekik a sajátjuk. De ez így működik az egész világon, mindenki annyira szegény amennyire csak akar.
Abban egyetértünk, hogy nem kellene ez a pénz. Egyrészt egyáltalán nem tudjuk értelmesen elkölteni, miért is tudnánk. Másrészt eddig nem fog itt senki piaci alapon vállalkozással próbálkozni ameddig itt ez a könnyebb forrás.
Persze mert nem olyan szorgalmasak, mint a németek. Mint tudjuk. Korábban, az euró bevezetése előtt bizonyára szorgalmasabbak voltak.
Bizony!
El kell ismerni, hogy volt a 2002-2010 közötti balliberális ámokfutásnak egy nagy haszna is Magyarország számára. 2002-ben, ugye, mindenki evidenciaként kezelte azt, hogy 2008-ra Magyarország alkalmas és képes lesz bevezetni az eurót. Ez a nagy elQrás miatt elmaradt és ez most nagy-nagy szerencse nekünk.
Csoda, hogy előtte 1109 évig megvoltunk EU nélkül.
"
Nem szabad arra használni a költségvetést, hogy azon keresztül szabjunk ki politikai büntetéseket
– tette világossá Oettinger. – A strukturális alapok azért vannak, hogy versenyképesebbé tegyék a gyengébb régiókat. És minden eurónak, amit az EU Lengyelországnak ad, nagy része Németországba jön vissza. A lengyelek arra használják ezt a pénzt, hogy a német építőiparnak adnak belőle megrendeléséket, német gépeket és német teherautókat vásárolnak. Tehát a nettó befizetőknek, mint Németország, az kell, hogy legyen az érdekük, hogy fenntartsák a strukturális alapokat.
Gazdasági szempontból Németország nem nettó befizető, hanem nettó kedvezményezett.
Mi fizetünk rá, plusz még aláznak is vele minket, mintha segély lenne.
Már ott tartunk, hogy ha a gazdaság teljesítménye szóba kerül, rögtön beleugat a balliberális, hogy "az EU-s pénzekkel". Mintha a fent említetteken kívül nem adnánk még például több százezer munkavállalót a nagy segélyező barátainknak.
Nem mintha amúgy nem az látszana a számokból, hogy Németország baromi jól járt, a mediterrán országok pedig rábasztak a sok segítségre, a csőd szélén táncolnak. Persze mert nem olyan szorgalmasak, mint a németek. Mint tudjuk. Korábban, az euró bevezetése előtt bizonyára szorgalmasabbak voltak.
