Egy kivételes egyéniség kivételes munkásságának megtárgyalására hozom létre ezt a topikot. Legyen az bármelyik cégének bármilyen terméke, múltjának és jövőképének kritizálása, illetve azzal való szimpatizálás. Beszéljenek a tények helyettem!
"nem befolyásolja számottevöen sem a víz sósságát,"
Ezzel nem értek egyet, mert ha az olvad akkor édesvíz keletkezik, akkor is ha előtte a tengervíz fagyot meg, így lokálisan képes hígitani a tengervizet. Ez mindössze az olvadási és keveredési sebességtől (viszonától) függ.
Gondolom 1000-2000 miliméter vastagságra tippeltél, a méter csak elírás.
Nos valóban. A tengeri jégből alapvetően kétféle van. Az öregjég, ami több éves és az időszakos, ami őszre mindig elolvad. Ez ugye a tengervízből fagy ki, nem befolyásolja számottevöen sem a víz sósságát, sem a tengerszintet a víz fölötti rész sem. Az ugynis a jéggé fagyás közbeni térfogatnövekedés eredménye.
Azt találtam, hogy Gyönland belsejét 15003000 m vastag jégtakaró borítja (1,8 millió km²) északi sarkra így hírtelen csak anyit találok, hogy A közel 30 millió km² jelenős részét a nagyrészt jégtakaró borította Jeges-tenger teszi ki. Azt nem tudom, hogy mekkora a jég vastagsága, de szerintem 1000-2000m között lehet, viszont mivel ez nagyrésze a tengeren van ahol ennek jelentős része eleve vízalatt, így annak olvadása nem emeli a vízszintett, csak a víz feleti része.
Ha a fizikával nincs gond, akkor az általatok leírt mechanizmusok nem pont úgy működnek (hő felvétel-leadás egyenlege), mint írjátok... mert a melegedés is mérhető és a jég kiterjedése és mennyisége is csökkenő tendenciát mutat....
Régebben olvastam olyat is, hogy az olvadó jégben által "termel" édesvíz képes lehet annyira felhígítani a sarkoknál a tengert, hogy le tudja állítani a Golf -áramlatot, mert megszűnik a fajsúly különbség az oda szállított meleg tengervíz és a lehűlt és felhígult tengervíz között.
Az egyik sem változtatja meg víz hőmérsékletét, hiszen mindkettő halmazállapot változás, a latens hő egy külső forrásból kell származzon.
A víznek van egy hármaspontja a fázisdiagramon. A nulla fokos jég, nagyon alacsony, 6.2mbár nyomáson képes szublimálni.
A víz specifikus olvadáshője 334J/kg. Ehhez képest a hőkapacitása nagy: 4183 J/(kgˇK). A Nap elég laposan süti a sarkokat, talán a nagyon vastag jeget nem is bírja megolvasztani.
Láttam olyan dokumentumfilmet, amiben a napsugarak és a meleg által megolvadt jég szakadékokat vágott és megtöltötte a szárazföldi völgyeket a lezúduló vízzel (nyilvánvaló, hogy ezek a sarkoktól elég távol esnek- csak ezt nem említették).
Egy másik érdekes tulajdonsága a víznek, hogy vastag jégréteg alatt is megolvad a jég, pedig ott hidegebb van a fagypontnál, azért csúszik folyamatosan a jég a tenger felé- a gravitáció legyőzi a talaj és a jég közötti súrlódást. Ez jól látszik a magas helyekbe is: gleccserek csúszó jege legyalulta a völgyeket.
A tengervíz áramlik, amikor hidegebb közeggel találkozik, valamennyit lead az energiájából. Ez olvasztja meg jeget, folyamatosan, hiszen az csúszik lefele a tengerbe. És a víz lehűl, sűrűbb lesz és sósabb is , elindul lefele a mély vízbe, aztán vissza dél fele. Onnan érkezik a melegebb és ritkább víz. Gigantikus hőpumpa.
Most vegyük a víz forráspontját, a párolgást. Ez is latens hő, a fajlagos értéke 2257 kJ/kg 100C fokon, légköri nyomáson, tengerszinten. A párolgás során a víz hőmérséklete nem változik, egy nyitott edénybe fövő víz hőmérséklete nem csökken. De ezt Auralianus nem vette észre.
A víz párologni kezd, ha felette levő levegő parciális vízgőznyomása alacsony és létezik egy külső hőforrás is (ebben az esetben a Napsugárzás), akkor is ha pár fokkal a fagypont felett van a hőmérséklete, csak sokkal kevesebb anyag (vízgőz) és hő távozik, mind a fajlagos.
A víz nem hűl amikor párolog, de a vízpára a légkörbe jutva előbb-utóbb kicsapódik. Felhő lesz belőle, ami elzárja a Napsugárzást.
A rendszerben ott vannak az északi hideg szelek is, amik hűtik a tengervizet. Fent északon mellbevágó a Golf -áramlat hatása, ott nyáron nincsenek hideg szelek.
Akárhonnan is nézve de ha több hőt tud leadni párolgással a 0 fok körüli tengervíz, mint amennyit elnyel... akkor vagy egyre több hőnek kell oda beérkeznie más forrásból, vagy valami nem stimmel a fizikával :)
Csudát. A Jeges-tenger alig kap valamicske napsugárzást, a meleg a szelekkel és a Golf-áramlattal érkezik. A jégmentes felület pedig sokkal jobban párolog, ami ugye hűtőhatású.
Ha nem kapna a meleg égövből energiát, olyan hideg lenne az Északi-sark is, mint a Déli.
... sőt, ha a Jeges-tenger jégmentessé válik, óriási mértékben felgyorsulhat a szabad vízfelület elnyelő képessége.
Pont erröl van/lenne szo. Ha eltünik a jeges/havas felszin, akkor több höt nyel el a Föld ... a viz hömerseklete növekszik ... (ilyen meg nem naagyon volt az elmult idöszakban).
Az varhato, hogy az elkövetkezendö ~7-10 evben az uj autok eladasa visszaesik a kb. negyedere (valojaban nem kell több uj auto) ... amely autogyarto ezt meg kibirja ... az jo, ... de valakik (az autogyartok közül) ebbe valszeg belebuknak majd, hiszen azt nem nagyon tudja ma senki se meghatarozni), hogy ki es mikor es mit bir meg ki ...
Valóban. Ám a Föld már sok lehűlési és felmelegedési perióduson ment keresztül a múltban és még egyszer sem fordult elő, hogy az önerősítő folyamatok legyőzték volna a csillapító hatásokat. Nincs akkora albedóváltozási lehetőség ami az óceáni folyamatokat megfordítaná, sőt, ha a Jeges-tenger jégmentessé válik, óriási mértékben felgyorsulhat a szabad vízfelület elnyelő képessége.
Ez a folyamat logaritmikusan csökkenő tendenciát mutatna, tehát az igaz, hogy az antropogén széndioxid száz év alatt sem ürül ki a légkörből teljesen.
Ha viszont az albedo megvaltozasa (felmelegedes altal), oda vezet, hogy eredöben (es valamikor) a folyamat "megfordul" (több CO2-t ad le a viz, mint amit felvesz), akkor az törtenhet, hogy alaposan elkestünk ... (es emberi lehetösegekkel/modszerekkel mar nem tudjuk idöben korrigalni azt, ami elöallt) ... es eljutottunk oda, hogy a ~8-9 milliard emberke ellatasa is megoldhatatlan problemakhoz vezet ... hiszen egy ezerszer akkora tarolo "megbolondul". Ami azt jelenti, hogy, ~1/10% valtozas valojaban a levegö CO2 tartalmanak a duplazasat jelentene.
(A vizben van eltarolva ~1000, mig a levegöben összesen letezik ~1 ... ha a vizböl csak 1 felszabadul ...)
Ha ez bekövetkezne, akkor el lett fuseralva a következö generaciok letezesenek az alapja ... kar lenne kockaztatni, hogy olyasmi törtenjen, amit nem tudunk/akarunk atlatni.
Ha nő a levegő széndioxid koncentrációja és viz is van, a növények levelei megnőnek. Az igaz, hogy csak nappal fogyasztnak széndioxidot a fotoszíntézis miatt, éjjel oxigént, de
ha folymatosan nőnek a levelek, mindenképpen logaritmikus a széndioxid elvonás a légkörből. Egyesek szerint ezért létezik élet a Földön 4 millárd éve.
A másik részlet a melegedő légkörrel az, hogy a Föld alakja egy geoid és a infra hősugárzásból 4% több jut ki felfele, mind lefele- meg persze az is, hogy merre van hidegebb- lefele vagy felfele.
