Természetesen igazad van ebben, jól írtad le a helyzetet.
Hogy abból a mérhetetlen halmazból, - amit az állam maga alá gyűrt a szolidaritás alapú kibővített társadalmi rendszerekből - a költségelemeket hová allokáljuk, csupán könyveléstechnikai dilemma. Ld. pl. Fifi - Lifo , vagy amortizációs ütemezés analógia.
Ha akarod mondhatod azt, hogy az összes költség, ami a gyorsforgalmi utakra ment el, már ki lett fizetve, és a hiányt allokálod a kórházépítésekre, rendőri, tanári béremelésekre, családtámogatási kedvezményekre,....mondván abból viszont egy kanyi vasat nem fizettünk ki, és az alkotja az államadósságot, ami után kamatot fizetünk.
Ha így akarod beállítani, attól a hiány az államkasszában még nem csökken, csak belül megkavartad a trutyit.
Ebben a beállításban a gyorsforgalmi utak valóban ki lettek fizetve, de a fenti hiánygenerátorok továbbra is ugyanúgy kamatvonzattal rendelkeznek, és az útdíjak ( mint a komplex adórendszer egyik eleme) ez esetben azért kellenek, hogy a többi hiánygenerátort kiiktassuk a rendszerből, az államadósságból eredően ne kelljen kamatokra költenünk, amit sokkal hasznosabban is elkölthetnénk.
Igazad van, a lelátó építések a "kenyér és cirkusz kell a népnek" ősi jelmondata jegyében szintén duzzasztják az államadósságot. A megépített, de ki nem fizetett gyorsforgalmi utak mellett.
Még egy olimpia hiányzik csak, hogy tovább nőjön ez az adósság Csomolungma, azért, hogy pártunk és államunk vezetői dicsfényben fürdőzhessenek, miközben elhitetik a néppel, hogy az olimpia az ő javukat szolgálja, hiszen büszkeséget kellene érezniük.
az Eu-s polgárok pénze után kell nekünk díjat fizetni
nem kell, természetesen. Az ajándék volt a német, brit, francia,... adófizető polgároktól. Viszonzásként annyit vártak el, hogy korrupció ne övezze a beruházást. Jámbor óhaj.
A teljes kivitelezési költség azonban nem az EU nagyvonalú ajándéka volt, hanem egy része a magyar adófizető polgárokat terhelte, és a magyar állam járt el nevünkben. Ez a rész 2ségtelenül a magyar államadóssághegyet növeli azóta is. Azért, mert kifizetetlen.
Kifizetve akkor lesz, ha az államdósáág is megszűnik. Na jó, érdemben csökken. Ma 80% körül tanyázik nem rövid ideje, de 30 % körül tán még sosem járt.
A Jóisten sem tudja megmondani, hogy Magyarország eddig mennyit költött útépítésre/javításra.
Mikor épült az első út? 18xx? Mennyibe került? Volt rá fedezet? Talán. Mennyi részére? Hitelből épült? Ki tudja?
És azóta eltelt kb. 150 év. Sok ezer, tízezer (százezer?) útépítéssel/javítással.
Vegyük csak az utolsó 30-40 évet. Mennyit költött az állam útépítésre? Még mindig a Jóisten... Ebből mennyi volt a saját erő? Senki nem tudja. És ez milyen értékben jelentkezik a 80%-ban? Ezt már végképp nem tudja senki, mert nem is tudhatja.
Van az állam bevétele, az bekerül egy nagy zsákba. És van a kiadása, amikor a zsákból kisebb-nagyobb egységekben kiveszik a pénzt. De a bevételt és a kiadást nem szabad összekapcsolni, mert mindig a nagy zsákba kerül a pénz, és onnan veszik elő, mindegy, hogy milyen néven lett befizetve, és milyen néven lett kivéve. Igazából csak elnevezés kérdése az egész: ha egy évben azt mondták, hogy idén elkülönítek 100 milliárd forintot az M7-es újabb 50 kilométerére, akkor az az 50 kilométer nem növelte egy hajszállal sem a hiányt. Persze az a 100 milliárd hiányzott máshonnan, de akkor szorítanak egyet az SZJA-n, megszűnik az iskolatej, ritkábban jár az 1-es villamos, tököm tudja. Ha ezek a szorítások nem kompenzálják az összeget, akkor már nő a hiány.
Egy állami kasszában kismillió tétel bevétel van és kismillió tétel kiadás. Ebből az egyik az útépítés. Ez viszont egy jó nagy darab. Úgy beállítani, hogy kompletten az utak nincsenek kifizetve, szerintem kicsit erős. Könnyen lehet, hogy az M1-es egy szakasza ki van fizetve, mert abban az időben volt rá pénz, de az év végi záráskor kiderült, hogy a kórházak túlköltötték magukat, és emiatt 0,1%-kal nőtt a hiány. Az az út attól még kifizetettnek tekinthető.
A benzinárba épített útalapot hagyjuk, mert az csak porhintés, kizárólag bevétel növelő célja volt, de hogy mi lett a sorsa, senki nem tudja, mert ment a nagy zsákba.
Csavarok egyet rajta. A hiány régóta be van ragadva 80%-ra. Akkor a ragadás óta épült utak ki vannak fizetve, hiszen nem nőtt a hiány, azaz volt rá pénz, nem?
Ha jól emlékszem, az MO-ás építésében (kisebb tengernyi) EU-s pénz van.
Tán ezért nem lehetett már visszamenőlegesen a tatárjárásig kivetni az adót rá.
Ha viszont van benne UE-s pénz + magyar rész (ami az adózók pénze) akkor az Eu-s polgárok pénze után kell nekünk díjat fizetni, vagy a magyar adózók egyszer már leadózott pénze után fizetünk még egyszer adót?
Kissé érthetetlen, bár a cimkék véletlen sem azonosak az egyszer már megadóztatott pénzekkel.
Nem sok itt az ellentmondás egy Nemzeti Kereszténydemokrata (sosem hazudó) kormány részéről?
Adóból származott volna, ha lett volna a kasszában az építéskor elegendő pozitíív egyneleg. De nem volt.
Az államháztartási hiány részét képezi az úthálózat megépítésének költsége is. Az utak nincsenek kifizetve. Ha ki lennének, akkor nem lenne az államkasszában folyamatosan hiány, ami már régen be van ragadva a GDP 80%-ának arányában.
Tologatjuk magunk előtt hegyként a hiányt, és fizetjük a kamatokat rá. Úgy nem lehet megszabadulni a kamatfizetéstől, hogy nem akarjuk megfizetni azokat a szolgáltatások árát, amiket használunk.
Persze az útdíj sem feltétlenül garancia arra, hogy csökkenjen a hiány, hiszen ha a hős magyar népnek eszébe jut, hogy még mi minden egyebet szeretne ingyenes állami szolgáltatásként kapni az eddigieken felül, plusz adókedvezményeket (ld. pl. családi adókedvezmények) akkor persze, hogy nem fog csökkenni a kamatfizetés alapjául szolgáló hiány.
Ezt mi igazolja ? Ez egyéni szubjektív vélelem részedről. Eddig sosem kellett fizetni azokért az autópályaszakaszokért, gyorsforgalmi utakért amiket hosszú éveken át használtál. A megépítésük nem volt ingyen, a sok jómunkásember, mérnök,.... éveken át kapott bért az építés során, és az anyagokat sem adták ingyen.
Ha eddig nem fizetted ki a sok jómunkásember bérét, akkor mikor akarod mégis ? Mert amit adót befizettél, ha fizettél, az elment közoktatásra, tanárok bérére, orvosokra, kórházakra, rendőrésgre, katonaságra, bíróságokra, közhivatalnokokra, ..... +1456 egyéb tételre a szolidaritás alapú állami rendszerekben.
Értem én, hogy adót nem szeretsz fizetni, de nyüszítesz ezerrel, hogy neked még mi kéne "ingyenes" állami szolgáltatásként, juttatásként, kedvezményként,... Mert abból sosem elég.
te mindig azt hiszed, hogy azok az utak ingyen épültek, és az állam annyi pénzt teremt, amennyit akar következmények nélkül ?
Ha nem akarsz útdíjat fizetni, akkor az utat sem akarod használni, ugye ? Vagy mégis ? Majd beiratkozol Superman-hez, téged meg hagyjanak békén a felesleges utakkal.
És milyen meglepő, hogy a legdrágább matrica típusok esetében lenne a legnagyobb bevétel.
Ha jól megnézzük, az 5.000 Ft-os megye matrica esetén a tanulmány 20.000 Ft-os éves országost vizsgált...
Csúcs szakmai javaslat: "Az M0 autóút és az M31 autópálya díjasítása is támogatható szakmailag, ez esetben viszont feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy ez Európai uniós társfinanszírozás miatt, milyen visszafizetési kötelezettség keletkezhet az Állam részére".
Ez viszont számomra meglepő: "Körülbelül 1,6 millió olyan hazai D1 kategóriába sorolt jármű van, mely nem vette igénybe a gyorsforgalmi hálózatot, ezeknek körülbelül 13%-a feltételezésünk szerint el sem hagyja a településeket". Gyakorlatilag 200.000 autó ki sem megy a településéről.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) véleménye szerint összességében többet fizetünk az autópálya használatáért, pedig a megyei matricával sokan jól jártak.
A KSH januári inflációs jelentése szerint az "autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás" elnevezésű szolgáltatáscsoport 6,3 %-kal drágult az 1 évvel korábbihoz és decemberhez képest is. Az egyes kategóriák ára nem változott, és bár kiterjesztették a fizetős szakaszokat, a megyei matrica sokaknak könnyítést jelent, akik korábban éves jogosultságot vettek, vagy több alkalommal váltottak heti, havi matricát. Ezért az mfor.hu megkérdezte a KSH-t, hogy hogyan kalkulálták a kétség kívül tetemes növekedést, amekkorára 2012 vége óta nem volt példa. A hivatal válasza szerint mivel a kormány számos új szakaszt tett fizetőssé, így az embereknek egy olyan szolgáltatásért kell idén januártól pénzt adniuk, amelyért korábban 0 forintot fizettek, és éppen ezért nem áll rendelkezésre bázisidőszaki fogyasztási adat. Az ilyen esetekre az Eurostat tesz ajánlásokat a nemzeti statisztikai hivataloknak. A módszer értelmében, ebben az esetben az érintett szolgáltatáscsoport árindexét oly módon kell meghatározni, hogy a tárgyidőszaki szolgáltatásokra fordított kiadásokat (amelyek már tartalmazzák az újonnan bevezetett díjakra vonatkozó kiadásokat) viszonyítják a bázisidőszak kiadásaihoz (amelyben ezek a díjak még nem szerepelnek).
Mivel a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató adataiból kiderül, hogy az egyes matricatípusok eladásai nem csökkentek, ezen felül az új megyei matrica eladásából származó bevétel is jelentős volt, a lakossági kiadások is megnőttek. Vagyis a megyei matrica nem vetette vissza az évesek forgalmát. Persze az autópályadíj, parkolás, autóbérlés kategóriának az inflációs súlya nem túl magas, 0,77 százalék. Csak az összehasonlítás kedvéért, a jelenlegi deflációt nagymértékben meghatározó üzemanyagé 8,22, a háztartási energiáé pedig 8,3. Ettől függetlenül az a pénzmennyiség, amelyet autópályára költöttünk megnőtt, így ebben a tekintetben valóban drágult az életünk.
A piros csík nem a nagy forgalmat, hanem a lassút mutatja - nagy különbség.
de nem is azt mutatja, hogy ott 30-cal szabad menni... :o)
a nagy forgalom következménye a lassulás, amikor pl. "A" pont áteresztő képessége kisebb, mint amennyi autó átmegy rajta. akkor ott belassul, és torlódás lesz.
pl. a Szerencs utcai kereszteződés reggel 6-7 között jól járható. aztán 7 után elkezd nőni a piros csík, mert nagyobb az átmenő forgalom, mint az áteresztőképesség. aztán fél kilencre szépen visszacsökken.
