Mi a komplex rendszer definíciója, célja, összetevői, működése?
Komplex rendszerek a társadalomban, a természetben, a filozófiában és a vallásokkal kapcsolatosan.
Mint részelemre természetesen szükség van. de a defi szerint nem okvetlenül következik ebből a részelemből az egész (a ház). Nem okvetlenül felismerhető a részelemből az egész.
Persze - pont az előbb általam említett defi részletre hivatkozva - nem követelmény, hogy a részelemből felismerhető legyen az egész. Akkor ez az autóra is érvényes.
A defi szerint nem okvetlenül lehet következtetni a rész alapján az egészre. Tehát az említett tetőszerkezeti elemed nem biztos, hogy csak tető tartására alkalmas - hogy kizárólag arra használják.
Egyébként, ha jól emlékszem, a defi úgy szól, hogy a részelemekből n e m o k v e t l e n ü l lehet következtetni az egészre. Ez - az én értelmezésem szerint annyit jelent, hogy megengedő a defi, vagyis vagy felismerem, vagy nem. (...nem okvetlenül...)
Az autónál egy Aba-bilincsből, vagy egy gumicsőből, vagy egy biztosítékból még nem lehet következtetni az autó funkciójára.
Persze az az igazság, hogy kit kérdezünk. mert egy építész a ház apró részletéből is tud következtetni. Ugyanez érvényes az autónál mondjuk egy autószerelőre. Tehát a fő funkció "felismerése" nem csupán magától az elemtől függ, hanem attól is, hogy kit kérdezünk.
Most bogaram, Teremtettke, tedd a szívedre a kezed, felismernél egy autóba való gumicsövet ? (mert ha az kilyukad és a hűtővíz elfolyik, az autó már nem sokáig funkcionál.)
Minden alkotóelemnek természetesen van önálló funkciója. Sőt - előbb pont én hoztam fel azt is, hogy a részelemekből következtetni lehet a főfunkcióra (ház - lakhatás).
Ez igaz. Lehet, hogy a felfogásomban van a hiba - mert az autó mozgását, mint új funkciót "látványosabbnak" érzem, mint a ház alkotórészeinek összfunkcióját. Tehát lehet, hogy én tévedek.
Ezzel a megközelítéssel - valóban mindennek van egymásra nézve kölcsönhatása - ez, amiket említesz a ház külső-belső statikája. De a kölcsönhatás szinte kizárólag azokra az elemekre vonatkozik, ami a ház "váza". Minden többi felépítési elem egymástól elkülönülő funkciójú (világítás, gázfelhasználás, fűtésrendszer, emeletek közti mozgást biztosító elemek, padlózat, ablaküveg, stb.
vehetem úgy is, hogy a ház csak egy tető. ha elmegyek túrázni, néha csak kifeszítek egy ponyvát, hogy védjen a naptól, az esőtől és valamelyest a széltől. akkor nekem ez a ponyva a "ház". de itt a példában csak azt akartam megmutatni a felsorolással, hogy ha sok alkotóelemet megfelelő módon összeteszünk, akkor új funkció jön létre, egyre több és több dologra lesz alkalmas.
a ház új funkciója csak a részelemeknek köszönhető - és a lakhatás biztosítására egyik részelem sem képes, csak egymásra való kölcsönhatásuk révén. pl. a tető a falakon nyugszik, a falak tartják a tetőt. az ajtók és ablakok a falakba vannak beépítve. tehát az egész több, mint a részek összessége.
egyébként már egy két emberből álló munkabrigád is több, mint két ember összessége, hiszen olyan munkát tudnak elvégezni, amit egy ember nem tud, tehát új funkció jön létre, amikor két ember összefog. tehát a "munkabrigád" egy rendszer, ami két (vagy több) emberből áll, és több, mint a részek összessége, hiszen új funkciója van.
Szerintem - filozófiailag nézve - és nem az ember igényeit (tehát a "lakhatás komformítását szolgáló részeket kihagyva) a fő részek, amiket említesz, az ok. . Tehát a falak, a tető, az ablakok, az ajtók, a fűtésrendszer, a vízvezetékrendszer, a villamosvezeték-rendszer, a szellőztetőrendszer, a lépcső, vagy (és) a lift, - mind a fő funkciót szolgálják, mint "alfunkciók". A padló például már a komformítást szolgáló részlet (attól függetlenül, hogy nekünk szükségünk van rá). De valóban - talán csak a padlórendszer az, ami ha nagyon akarom, akkor elhagyható (valójában persze nem.) Ráadásul az egyes részelemek bármelyikéből következtetni lehet az egész funkciójára, mint ház. Ilyen szemszögből nézve valóban igazad van. Hiszen a fizikai tanszék a méhkast is komplex rendszer példájaként említi.
Az autó új funkciója csak a részelemeknek köszönhető - és a helyváltoztatásra egyik részelem sem képes, csak egymásra való kölcsönhatásuk révén. A házban ilyen kölcsönhatások összessége nincs - stagnáns elemek összessége, ezért az egész nem több, mint a részek összessége.
vegyük sorra (szólj ha valami fontosat kihagyok): van a padló, az arra szolgál, hogy elszigetelje a lakteret a hideg földtől, továbbá megakadályozza a bogarak és nedvesség bejutását. a falak tartják a tetőt, valamint szélvédelmet biztosítanak. a tető véd az esőtől, hótól, és télen akadályozza, hogy a meleg kiszökjön. az ablak arra való, hogy a fény bejuthasson, mi pedig kiláthassunk rajta a szabadba. az ajtó arra kell, hogy ki-be tudjunk járni az egyébként zárt, elszigetelt térbe.
ha valamelyik hiányzik, akkor nem ház, de ha mind együtt van, akkor ház. szóval például ha elvesszük a tetőt, akkor elveszti a funkcióját mint ház. ha elvesszük a falakat, akkor is elveszti a funkcióját mint ház. ajtó nélkül nem tudunk bemenni, vagy kimenni, tehát nem tudjuk használni: nem ház. és így tovább.
tehát a részelemek összessége együtt valami új funkciót ad: lakni lehet benne. önmagában egy fal vagy önmagában egy padló nem biztosítja a ház-funkciót. ezért én azt mondom, hogy a ház egy rendszer, és több, mint az alkotórészeinek összessége.
