A kovásztalan kenyerek ünnep első és utolsó napja is úgynevezett (de nem a törvény, vagy Isten által, hanem a zsidók által) nyugalomnap, de Pál nem utal sehol rá, hogy - csak ezek az úgynevezett szombatok -, különben írná, hogy az "ünnep szombatjai" vagy valami halvány utalás lenne, de nem. Ilyen nincs, hanem az ószövetségi hármas tagolás ahogy Mózesnél és a prófétáknál is.
Ézs. 1:13. Ne hozzatok többé hazug ételáldozatot, a jó illattétel útálat előttem; újhold, szombat s ünnepre-felhívás: bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek. Újholdaitokat és ünnepeiteket gyűlöli lelkem; terhemre vannak, elfáradtam viselni.
Ezék. 45:17 "A fejedelem tiszte pedig lészen, hogy vigyen egészen égőáldozatokat és ételáldozatot és italáldozatot az ünnepeken és az újholdak napján és a szombatokon, Izráel házának minden ünnepein: ő teljesítse a bűnért való áldozatot és az ételáldozatot és az egészen égőáldozatot és a hálaadó áldozatokat, hogy megszentelje Izráel házát."
Itt lázszik hogy a hármas tagolásban a szombat a parancsolat szombatjára vonatkozik, nem valami másra!!!!! és szintén egységesen említi DE az ünnep úgynevezett szombatjait szent egybegyülekezésnek mondja, nem szombatnak:
Ezékiel 46:1. "Ezt mondja az Úr Isten: A belső pitvar kapuja, mely keletre néz, zárva legyen a dologtevő hat napon, szombaton pedig nyissák ki, és újhold napján is nyissák ki. És a fejedelem jőjjön be a kapu tornáczának útján kívülről, és álljon a kapu félfája mellé, és mikor a papok megáldozzák az ő égőáldozatát és hálaadóáldozatait, ő leborulva imádkozzék a kapu küszöbén, azután menjen ki, a kaput pedig ne zárják be estvéig. És leborulva imádkozzék az ország népe ugyanannak a kapunak bejáratánál a szombatokon és az újholdnak napjain az Úr előtt. Az égőáldozat pedig, melyet a fejedelem vigyen az Úrnak szombatnapon, hat ép bárány és egy ép kos legyen; És az ételáldozat; egy éfa a kos mellé; és a bárányok mellé ételáldozatul, a mit keze adhat, s az olajból egy hín az éfához. Az újhold napján pedig egy ép, fiatal bika és hat bárány és egy kos, mind épek legyenek. És a bika mellé egy éfát és a kos mellé egy éfát tegyen ételáldozatul; és a bárányok mellé azt, a mi kezétől telik, s az olajból egy hínt az éfához. És mikor bemegy a fejedelem, a kapu tornáczának útján menjen be, és ezen az úton menjen ki. Mikor pedig a föld népe megyen be az Úr eleibe az ünnepeken, a ki az északi kapu útján ment be, hogy leborulva imádkozzék, a déli kapu útján menjen ki; a ki pedig a déli kapu útján ment be, az az északi kapu útján menjen ki; ne térjen vissza azon kapu útjához, a melyen bement, hanem az annak ellenében valón menjen ki. A fejedelem pedig, mikor bemennek, közöttök menjen be, és mikor kimennek, együtt menjen ki velök. És az ünnepeken és a szent egybegyűléseken legyen az ételáldozat egy éfa egy bika mellé és egy éfa a kos mellé, és a bárányok mellé, a mit keze adhat, s az olajból egy hín az éfához."
Szintén egységesen. (mellesleg a heti szombat is örömünnep, akár a többi)
Hos. 2:10 "És megszüntetem minden örömét, ünnepét, újholdját, szombatját és minden ünnepe napját. És elpusztítom szőlejét és fügefáját, a melyekről ezt mondta: Ez az én bérem, a mit az én szeretőim adtak nékem, és erdővé teszem azokat, és a mezei vad emészti meg őket. És megbüntetem őt a Baálok napjaiért, a melyeken füstölve áldozott azoknak, és felrakta gyűrűjét és nyaklánczát, és elment szeretői után, rólam pedig elfeledkezett, ezt mondja az Úr."
Ámos 8:5. "Mondván: Mikor múlik el az újhold, hogy gabonát árulhassunk? és a szombat, hogy megnyithassuk a gabonás házat? hogy megkisebbítsük a vékát és megnagyobbítsuk az árát, és hamis mértékkel csalhassunk?!"
Pál, csak ugyanazt a hármas tagolást folytatja, akár az Írás, hisz törvénytudó ő is.
Kol. 2:16. "Senki azért titeket meg ne ítéljen evésért, vagy ivásért, avagy ünnep, vagy újhold, vagy szombat dolgában..."
Szerintem bőven alá lehet támasztani, hogy Pál a kőtáblás parancsolat szombatját írta, hisz végig az írásban ugyanazt a tagolást használja. (ő pedig törvénytudó volt)
Vagyis pl.: kovásztalan kenyerek első és utolsó napja is nyugalomnap, de Pál nem utal sehol rá, hogy - csak ezek -, különben írná, hogy az "ünnep szombatjai"[] vagy hasonló....De semmi. Szóval az Occam borotvája és Mózes sorrendje alapján itt bizony a parancsolat szombatja van említve (az ünnepek és újholdak mellett) a Kol. levélben, nem más.
>>Egyébként nem voltak olyan innepek, amik nem voltak szombatok...?
A páska első és utolsó napja volt csak robota nélküli nap (azaz sabat), de a páska egy egységes ünnep és csak azért nevezhették nyugalomnapnak (azaz szombatnak) az első és utolsó napját, mert szintén nem kellett dolgozni, de itt külön említi az ünnepektől a szombatot, akár csak a Mózes felsorolásában.
"de akkor semmi értelme nem lenne külön említeni a szombatot (mert az ünnepeken és a újholdon kívül más nem jöhet szóba "szombat"-ként"
Nézd, Pál azt is mondja, hogy sem szkítiai, sem barbár,, ez számomra értelmetlen, mert a szkítiai barbár. Egyébként nem voltak olyan innepek, amik nem voltak szombatok...?
A szövegben Itt csak "szombat dolgában" van, nem pedig "azon szombatok, melyek ..." különben nem említené külön a más ünnepektől. (amelyeket szintén említettek szombatnak valahol az írás), de akkor semmi értelme nem lenne külön említeni a szombatot (mert az ünnepeken és a újholdon kívül más nem jöhet szóba "szombat"-ként, csak a parancsolat szombatja)
Kol. 2.16 "Senki azért titeket meg ne ítéljen: evésért, vagy ivásért,
- avagy ünnep (páska, hetek, sátoros) - vagy újhold (minden hónap első napja) - vagy szombat dolgában (minden hetedik nap)
Ráadásul Mózes is azt a rendet felsorolási rendet követi, mint Pál (igaz fordított sorrendben)
B) A szombat megülése Szám 28,9 Szombati napon két egyéves hibátlan bárányt, két tized lisztlángot, olajjal meghintve mint ételáldozatot, s a hozzá tartozó italáldozatot - Szám 28,10 ez a szombati égőáldozat, amely minden szombaton esedékes az állandó égőáldozaton és a hozzá tartozó italáldozaton kívül. C) Az újhold megülése Szám 28,11 Hónapjaitok első napján két fiatal bikát, egy kost és hét hibátlan, egyesztendős bárányt kell égőáldozatul bemutatnotok az Úrnak, Szám 28,12 ezenkívül bikánként három tized, olajjal meghintett lisztlángot ételáldozatul, a koshoz meg két tized, olajjal vegyített lisztlángot ételáldozatul, Szám 28,13 s minden bárányhoz is egy tized, olajjal meghintett lisztlángot ételáldozatul - kellemes illatú égőáldozatul, tűzáldozatul az Úrnak -, Szám 28,14 hozzá tartozó italáldozatul meg bikánként fél hin bort, a koshoz pedig egy harmad hint, és minden bárányhoz egy negyed hint (számítva). Ez az újhold idejére rendelt égőáldozat, amely egész éven át minden hónapban esedékes. Szám 28,15 Ezenkívül egy kecskebakot is fel kell áldozni engesztelő áldozatul az Úrnak, a szokásos égőáldozaton és a hozzá tartozó italáldozaton kívül. D) A kovásztalan kenyér ünnepe Szám 28,16 Az első hónap tizennegyedik napja pászka az Úr tiszteletére. Szám 28,17 E hónapnak tizenötödik napja azonban ünnep. Hét napig kovásztalan kenyeret kell enni. Szám 28,18 Az első nap gyűljetek össze a szentélynél. Semmiféle szolgai munkát ne végezzetek. Szám 28,19 S égőáldozatul, tűzáldozatul ajánljatok fel az Úrnak: két fiatal bikát, egy kost, és hét egyéves, hibátlan bárányt - csak hibátlant lehet -, Szám 28,20 valamint olajjal meghintett lisztlángot, hozzá tartozó ételáldozatul, három tizedet (számítva) mindegyik bikához, két tizedet a koshoz Szám 28,21 és egy-egy tizedet a hét bárányhoz. Szám 28,22 Ezenkívül egy kecskebakot engesztelő áldozatul, hogy megtisztuljatok. Szám 28,23 Mindezt a reggeli áldozaton kívül kell bemutatnotok, ami a szokásos égőáldozatból áll. Szám 28,24 Ezt az áldozatot mutassátok be mind a hét napon kellemes illatú égőáldozatul az Úrnak; a szokásos égőáldozaton, s a vele együttjáró italáldozaton kívül kell ezt bemutatnotok. Szám 28,25 A hetedik nap aztán ismét gyűljetek egybe a szentélynél, s akkor se végezzetek semmiféle szolgai munkát. E) Az új kenyér ünnepe
Van-e utalás arra a Bibliában, h micsoda a szentély ma, és kik a papság tagjai? Sztem van. Így most ezekre érvényes, ami akkor a valóságos templomról és papságról szólt. Nem olyan bonyolult ám ez.
jav.: Szentély nem volt, de bárányt kellett ölni, s vérével kenegetni, ez ma már nem érvényes, ám későbben nem hagyta meg az Úr, hogy a páska innepe alkalmával föl kell zarándokolni a szentélyhöz...?
Értem már! Boruljunk le, és imádjuk a szent kőtáblákat, mert minden, amit tudnunk kell, megvan rajtuk (nem Krisztusra vezérlő mester az, hanem az egyetlen dolog, amit szem előtt kell tartanunk), és felejtsük el, h (hála az Úrnak) van a kezünkben egy elég szép kis iratgyűjtemény, amelyben még egy csomó más is le van jegyezve (habár egy-két dolgot, pl. vértől tartózkodás, átveszünk onnan is, csak épp nem tudjuk megindokolni, miért).
Hát nem.
Én (értsd: minden tanítvány) vagyok a frigyláda, bennem, a szívem táblájára van írva az Úr beszéde, én lettem királyi papság, én vagyok Áron kivirágzott vesszeje, engem őriznek szellemi testvéreim, az Úr követei.
Én eszek húst. Azt amit Isten jóváhagyott. Nem azért mert ezáltal különbnek tartanám magam nálad, sem nem azért mert így akarok üdvözülni, hanem mert Isten így írta, és jó pld. a csirkehús is.
Akkor miért zavar téged a dögevő állat megevése? Ez sincs a kőtáblára írva.
Amúgy meg, a kőtábláknál kicsit maradandóbb módon jelölte ki az Úr az Ő ünnepeinek idejét: "És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek." Milyen ünnepeknek? Amik már nem érvényesek?
Hát ez nem lehet. A takarító és dögevő állat az akkor is az marad, ha te megeszed. A dohányzás bűn, attól eltekintve hogy én nem mondom hogy aki ezt teszi elkárhozik. Minden dolgot az Isten itél meg.
"mégis honnan tudhatjuk biztosan (ahogy ezt állítod), hogy "nem tudunk mindent""
Jó kérdés. Te mindent tudsz? Én elég biztosan tudom, hogy nem tudok mindent. Arra is nagy összeggel mernék fogadni, hogy TE sem tudsz mindent.
Akkor ezek szerint, onnan tudhatjuk biztosan, hogy nem tudhatunk semmit biztosan, hogy te nem tudsz semmit biztosan? Vagy onnan, hogy én nem tudok valamit biztosan? Vagy ez megint egy irónia? Nem valami összetett ismeretelmélet!
Az én világnézetem szerint azért nem tudhatunk mindent, mert egyedül a Szentháromság Isten tud mindent. Ő végtelen, mi pedig végesek vagyunk, véges tudással. Minden ismeretünk eredete Istentől van direkt (kinyilatkoztatás), vagy indirekt (pl. tudományos) módon. Lehet, hogy ez a válasz neked nem kielégítő, de az én világnézetem koherens.
