DE azért a te eseted nem tipikus, azért a nők 98%-a (legalább) igenis jobban szeretne a gyerek élete első pár évében inkább anyának lenni, mint dolgozni.
Az, hogy a gyes mint olyan kikészíti a nőket bizonyos fokig, azt aláírom, létezik gyes betegség stb... de ehhez elég lenne, ha hetente mondjuk 2 alkalommal végeznének valami olyan munkát ami az agyukat kicsit átállítja a büfi-tejcsi-szopi- kaki-pisi-pelus témakörről a nagykorúakra jellemző gondolkodásra.... de mivel ilyen ideális megoldás csak a mesében, vagy legalábbis csak bizonyos foglalkozásokban, bizonyos kiváltságos nőknél leledzenek, marad ahagyomány: a nő szül, szoptat, marad otthon gyesen, a férfimeg dolgozik és és igyekszik annyi pénzet keresni, hogy telljen az eldobható pelusokra.
Amennyire károsnak tartom azt, hogy azt neveljék a gyerekekbe, hogy a lányok csak erre vagy arra alkalmasak, ugyanannyira károsnak tartom, ha valaki ex katedra kijelenti, hogy márpedig nincsen férfi és női szerep.
Pontosítok, nem volt a férjem 'GYES'-en. 7 hónap után lejárt az enyém és visszamentem dolgozni. Úgy lehet mellette szoptatni, hogy napközben hozzátápi van, reggel, délután, este stb pedig tejcsi. Családi napköziben volt a baba egyébként, ahol volt egy pótmamája (meg néhány póttesó) míg én dolgoztam.
De mi volt az elso 2 evben? Ugy vettem eszre, hogy ugy az 1. vagy a 2. ev utan van az, amikor a ferfiak egy reszenek van turelme a gyerekekhez (ugy ertem, hgoy egesz nap, honapokon at). Raadasul, ha jol tudom, 1 kisgyerekrol van szo, ami meg konnyebb. De szerintem 2-3 kisgyerekhez egy nonek nagyobb turelme van, mint egy ferfinak.
" vannak peldak erre is,arra is,nem ez a lenyeg..Hanem az,.hogy egy adott csaladn ak mi az,ami megfelel....."
En nem peldakrol beszelek, hanem atlagrol. VAgyis, hogy mi jellemzo a nokre es a ferfiakra. Es ami jellemzo, az a genetikabol ered, nem a nevelesbol. Persze vannak kivetelek, nem errol van szo. Egyetlen novel sem talalkoztam, aki hajlando lett volna egy ferfit eltartani, egesz eleteben. Forditva viszont erre nagyon sok pelda van.
" Mellesleg a munka és a szoptatás nem zárják ki egymást, élő példa vagyok rá. Sajnos nem mindenhol van 3 évig GYES, de még másfél évig sem. "
Akkor is furcsa, hogy te dolgoztal, es szoptattal (nem tudom, hogy hogy, mert igeny szerint szoptatni lehetetlen, hacsak nem valaki be nem hurcolja a gyereket), es a ferjed otthon volt GYES-en. No mindegy.
Tudom, hogy nagyon sok not nem elegit ki a haztartas es GYES, de megis jobban birjak, mint a ferfiak. Es a nok nagyobb szazalekban hajlandok akar veglegesen is otthon maradni.
ez igy egyszeruen nem igaz...az a gyerek,akivel GYES-en vannak,elmult 2 eves,tehat mar ritkan szopik....nalunk a parom volt otthon vele,es nem igaz,hogy nem volt hozza turelme...En pedig boldog voltam,hogy kiszabadultam a hazimunka-pelenka korebol....
vannak peldak erre is,arra is,nem ez a lenyeg..Hanem az,.hogy egy adott csaladn ak mi az,ami megfelel.....
Én meg nagyon szeretek szerelni, főleg ikeás bútorokat össze. Ezt csak mostanában fedeztem fel, mert a volt párom korábban mindig minden ilyesmit megcsinált. Ez van. Biztos nem építőkockáztam eleget gyerekkoromban :-)
En meg ezt erzem termeszetesnek. A nok szoptatjak a gyereket, akkor miert maradna a ferfi otthon veluk? Csak azert, hogy bebizonyitsuk, hogy egyenloseg van?
Nem, a természetes az lenne, hogy a fiúk a férfiakkal vadásznak, a lányok meg az otthon együtt dolgozó aszonyokkal vannak. Jó, ez így erősen túlzás, de úgy gondoltam, hogy mindkét nem ott lehetne a gyerekek előtt példának, nem csak a nők.
A ferfiakat az alkotas, a latvanyos munka erdekli (akar szellemi munka, akar javitas, epites, stb.) A noket valahogy azt is el tudjak fogadni, ha egesz napjuknak semmi latszata sincs.
Sztereotípiák. Olvassál már el néhány internetes fórumot, ahol a gyesen levő anyukákat mennyire nem elégíti ki, hogy csak a gyerek meg a háztartás!
Elhiszem, hogy van olyan helyzet, amikor a ferfi van GYES-en, mert a no sokkal jobban keres. De szerinted az a no tenyleg boldog igy? Tenyleg ezt akarta, errol almodott? Es a ferfi? O is boldog igy?
Ahol tudok ilyen felállásról, ott azért válaszották, mert mindketten boldogok így. És, de nem csak, a pénz miatt.
mennyire szeretned, hogy a jol kepzett, jol kereso lanyod olyanhoz menne ferjhez, akinek vagy nincs munkaja, vagy minimalberen van, es a vejed lenne GYES-en, a lanyod pedig dolgozna (mondjuk szoptatas helyett). Megmondom oszinten, hogy en nem szeretnem.
Én azt szeretném, ha a lányom olyanhoz menne férjhez, akivel kölcsönösen megbecsülik egymást, akivel boldog és tartós párkapcsolatban tud élni, nempedig azt nézné csak , hogy mi a szakmája és mennyit keres. Igazából viszont nem lesz beleszólásom az ő választásaiba. Mellesleg a munka és a szoptatás nem zárják ki egymást, élő példa vagyok rá. Sajnos nem mindenhol van 3 évig GYES, de még másfél évig sem.
" Amit én nem szeretnék, ha a lányom úgy nőne fel, hogy nem tudna felszerelni egy biciklilámpát, "
A kerdes nem ez. Hanem az, hogy mennyire szeretned, hogy a jol kepzett, jol kereso lanyod olyanhoz menne ferjhez, akinek vagy nincs munkaja, vagy minimalberen van, es a vejed lenne GYES-en, a lanyod pedig dolgozna (mondjuk szoptatas helyett). Megmondom oszinten, hogy en nem szeretnem.
Szerintem sok minden abbol indul ki, hogy a no hordja ki a gyereket, es o szoptat. Ezert a nok olyan ferfit akarnak ferjnek, akik el tudjak tartani akkor is ha honapokig, evekig nem tudnak dolgozni. A ferfiak szamara az nem annyira fontos dolog, hogy a felesegnek legyen penze es/vagy jo munkaja. Szamukra a kinezet a fontos, mert a jo kinezet egeszseges not takar, ami fontos a gyerekvallalashoz (persze ez tudat alatt).
" mert úgy érzem, szinte csak nők nevelik a gyerekeket (fiúkat és lányokat egyaránt), és ez nem természetes. "
En meg ezt erzem termeszetesnek. A nok szoptatjak a gyereket, akkor miert maradna a ferfi otthon veluk? Csak azert, hogy bebizonyitsuk, hogy egyenloseg van? Raadasul, tapasztalatom szerint a ferfiaknak nincs turelmuk az egesz napos bibelodeshez a gyerekekkel, meg akkor sem, ha imadjak a gyereket. Es ez nem azert van, mert nem volt elottuk ilyen pelda, hanem azert, mert ilyen a termeszetuk. A ferfiakat az alkotas, a latvanyos munka erdekli (akar szellemi munka, akar javitas, epites, stb.) A noket valahogy azt is el tudjak fogadni, ha egesz napjuknak semmi latszata sincs. Persze, most altalanossagban beszelek, tehat lehetnek kivetelek.
Elhiszem, hogy van olyan helyzet, amikor a ferfi van GYES-en, mert a no sokkal jobban keres. De szerinted az a no tenyleg boldog igy? Tenyleg ezt akarta, errol almodott? Es a ferfi? O is boldog igy?
en meg tudom csinalni ha akarom,sot egy csomo mast is,csinaltam annakidejen egyedul eppen eleget...most nem csinalom meg......mint ahogy a parom is csak vegszukseg eseten mosogat,en vegszukseg eseten cserelek villanykortet...meg tudjuk csinalni mindketten ,de ha mar van egy vekony hatarvonal,azt betartjuk mindketten...Pedig nalunk a hagyomanyos csaladmodell azert sokmindenben nem ervenyesul,ebben pl igen:)
de mindenki talalja meg azt,ami neki es a csaladjanak megfelel,erre sincs recept...
Genetika és nevelés kérdése a dolog. Te például genetikára hivatkozva nem tudod elképzelni, hogy egy férfi óvodában dolgozzon vagy egy nő tűzoltó legyen. Pedig mindkettőre van példa nem is kevés. Nekem például tetszene, ha több férfitanító lenne az iskolákban, mert úgy érzem, szinte csak nők nevelik a gyerekeket (fiúkat és lányokat egyaránt), és ez nem természetes. Kellene a fiúknak férfi mintakép is, aki nem csak esténként és hétvégeken vesz részt az életükben. Meg akárhova megyünk a lányommal hétközben, csak anyukákkal találkozunk, mert az apukák mind dolgoznak. És bár biztos vagyok benne, hogy nem minden férfi tudna otthon maradni gyesen, azért vannak, akik ezt csinálják (pl a feleség jobban keres és így jobban meg tudnak élni) és jól.
Amit én nem szeretnék, ha a lányom úgy nőne fel, hogy nem tudna felszerelni egy biciklilámpát, mert "nő vagyok, nem tudom megcsinálni, soha nem próbáltam és nem is fogom". Annyi ilyennel találkozom és nem kicsit idegesít. Mennyivel jobb hetekig nyafogni meg zsörtölődni, hogy a férj csinálja már meg? Ez nőies?
" A dolog épphogy nem genetikus, hanem megszületésüktől kezdve másképp bánunk fiúkkal és lányokkal. "
A legujabb kutatasok pedig azt mutatjak, hogy nagyon sok a genetikus kulonbseg. Nemcsak a nyilvanvalo testi dolgokban, hanem az agyban is, es ezaltal a termeszetukben is. En semmilyen iranyban nem tereltem a gyerekeimet, hogy mivel jatszanak, de a fiaim imadjak a kocsikat, a lanyomat pedig egyaltalan nem erdekli. A lanyom es a fiuk is kaptak jatek kocsit, a fiaim egyre tobbet kertek, es nagyon sokszor ez a temajuk (ha megyunk az uton, mikor latnak limuzint, mikor latnak nyitott kocsit, stb.) Persze, ok is jatszanak apasat-anyasat (de valahogy ez a kocsival valo utazas kozponti dolog naluk).
Szerintem azon nem erdemes vitazni, hogy ki mosogat, es ki mossa az autot. Mivel altalaban a nok is dolgoznak, egy normalis haztartasban szerep megosztas van, vagyis az apa is eppugy mosogat, furdet, stb. A gyerekek felvetele-lerakasa pedig a szulok munkabeosztasatol fugg. De szerintem a nok alkalmasabbak arra, hogy tobb honapon keresztul, folyamatosan torodjenek egy kisgyerekkel. Szerintem a ferfiaknak nincs turelmuk, hogy sokaig GYES-en legyenek, es a nap minden pillanataban pelenkazzanak, ebedet keszitsenek, stb. Vagyis az en meglatasom az, hogy egy apa imadhatja a gyereket, furdetheti, stb., de evekig nem kepes ellatni, mint egy anya.
Es sok minden van, amit vagy a nok, vagy a ferfiak tudnak jobban. Pl. ovononek nem tudnek ferfit elkepzelni (illetve ovo bacsit), de azt sem, hogy egy no legyen tuzolto. Az, hogy a ferfiak mennek katonaknak, az sem valamilyen hulye eloitelet, hanem a testi es szellemi adottsagokbol fakad. Nemcsak arrol van szo, hogy a ferfiak erosebbek altalaban, hanem arrol is, hogy sokkal jobban osszetudnak tartani egy kozos ugyert ("gyozzuk le az ellenseget", stb.), mint a nok.
Arra azert kivancsi lennek, hogy pl. a topiknyito (vagy Te) mit szolnatok, ha az ovodaban csupa ferfi ovobacsi nevelne a gyerekeiteket, vagy pedig, ha egne a hazatok (soha ne legyen ilyen), egy sereg tuzolto no vonulna ki.
Hát nem tudom... a fiúunokám az istennek se akar babával játszani, pedig direkt kapott egy fiúbabát jó előre. De ez mind semmi, a plüssállatokat úgy vágja a földre, hogy csak úgy nyekken. Szóval egészen máshogyan játszik mint a lányaim anno.
Az igazi élő kismacskáját viszont (most kapott egyet) olyan gyengéden fogja, és olyan jól megvannak együtt, hogy csak nézem... pedig az a szerencsétlen állat jó ha 5 hetes megvan, akkora mint az öklöm, mégis bizalommal bújik hozzá.
Meg szeret virágot szedni a család minden tagjának. Szóval nem a játékokon múlik, hogy miylen elsz. Egy biztos: a fiúk mások mint a lányok, és én inkább amondó vagyok, hogy egy fiúból neveljünk fiút egy lányból meg lányt.
A lányaim tették szóvá, h a mesékben legtöbbször fiúk csak a főszereplők
Ezért szeretik a lányok a hercegnős meséket. Mert azok is kislányok. De nem csak diznis hercegnők vannak, ott vannak a népmesék például. Én is keresem a "lányos" könyveket. Most olvassuk a Tündér Viola és a bábuk-at :)
Azt a dokumentumfilmet én is láttam, de nekem pont az ellenkezőjét mondta. :-) Mégpedig hogy a felnőttek mindenáron a fiús/lányos játékokat erőltették az ellenkező nemű gyerekeknek. 20-ből egyvalaki, egy nő próbálkozott egy kislánynak vélt gyereknél egy helikopterrel. A dolog épphogy nem genetikus, hanem megszületésüktől kezdve másképp bánunk fiúkkal és lányokkal. (Erre is csináltak olyan kísérletet, h ugyanazt a csecsemőt egyszer kékbe, másszor rózsaszínbe öltöztették.)
És ebben is az volt, hogy a lányokkal már engedékenyebbek vagyunk, de a fiúknak nagyon erősen "le vannak tiltva" a lányos játékok. (Azáltal, hogy a szülő és a környezet nem díjazza, sőt negatívan fogadja.)
Aztán jön a gond, amikor az apáktól viszont manapság már azt várjuk, hogy gondoskodjanak ők is a gyerekeikről (Amivel, ha megvalósul, meggyőződésem szerint a család minden egyes tagja hatalmasat nyer.) Viszont ez nagyon nem passzol a gyerekkorban bevésett szerephez.
Hát nem lehet könnyű (mini vagy maxi) férfinak se lenni! :-)
Aztán még lehet regélni arról, hogy az óvoda, iskola, mesekönyvek, tankönyvek hogyan vésnek be olyan sztereotip dolgokat, amelyek már ma kis konzervatív honunkban is messze meghaladottak, de erről csak mailben, ha vkit érdekel.
Amire szerintem a most következő időszakban érdemes nagyon odafigyelned, hogy a gyes könnyen magával hozza a tradicionális szereposztást, egy idő után, hiszen "Te úgyis otthon vagy". (Szerintem nagyon jó dolog, ha az apa is kiveszi a részét a gyesből, ismerek egy két ilyen párt, bár sokak számára ez még nagy skandallum.) Mi évekig közösen végeztük a házimunkát és együtt küzdöttük át ikreinkkel férjemmel az első fél évet. Aztán 1-2 év múltán egyszer csak azt vettem észre, hogy minden rám marad. A folyamatot elindítottam visszafelé, de a férjem hozzáállásával még mindig sok bajom van, bár/mivel ő "segít". Próbálom elérni, h ne nekem segítsen, hanem valódi felelősséget vállaljon, pl. a gyerekek óvodába való eljuttatásáért, hiszen egy éve már én is dolgozom és a férjem vállalkozásában korábban is dolgoztam.
Ha a gyerek jó példát lát otthon - és ez szerintem igenis fontos - sokat már nem kell erőlködni, apróságokra érdemes figyelni, h pl. mindenféle játékot kapjon a gyerek - lányaim imádnak autózni, legózni - ezen még mindig sokan elcsodálkoznak, pedig miért ne szeretnék? Ugyanakkor az ovi következtében teljes gőzzel dúl a Barbi kultusz. Ezek a Hercegnős újságok hihetetlenül sztereotípak és buták egyébként, igyekszem minél kevesebbet vásárolni, de tiltani nem fogom.
Azt hiszem a fiút nevelőknek sokkal nehezebb dolguk lehet a környezet előítéleteivel, ha a fiú pl. az oviban főzőcskézik. De vannak pl. fiút formázó babák, szerintem az jó dolog lehet (ne csak a rémes harcosokkal tudjon szerepjátékozni.)
A lányaim tették szóvá, h a mesékben legtöbbször fiúk csak a főszereplők, igyekszem mást is keresni. (Pöttyös Panni :-))
Több családnál látom azt a hibát, h a fiútgyerektől nem várják el, amit a lánytól, pl. hogy betegye a tányért a mosogatóba maga után, ha a fiú a kisebb ráadásul még a nővérével pakoltatnak utána, én ezt úgy gondolom, semmiképp se engedném, de nincs tapasztalatom.
Amúgy meg: sok szeretet, odafigyelés, és ha a gyerek biztonságban fogja magát érezni a családban, abban a biztos tudatban, hogy ő szeretve van (még akkor is ha hisztizik) , akkor magabiztos lesz és később boldog ember lesz, ennyi az egész.
Tényleg sokkal egyszerűbb ám a gyereknevelés, ha az ember szeret gyereket nevelni - ebben van csak a titok, hogy kedvvel csináld, ne kötelességből, meg ne akarj elvárásoknak megfelelni.
Azért egy pici tévedésben vagyol, mert a férfi-női szerepek genetikailag némileg kódoltak - mindaddig amíg nem pirulából és lombikban nevelik a magzatot tápoldattal, a szülés és minden egyéb ami ezzel jár, sőt a gyereknevelés zöme is, csakis a nőkre fog hárulni, és ez némileg módosítja a női karriervágyakat.
(A pirulát amúgy a szokásos módon fogják létrehozni, ne izguljatok...:-)))) )
De majd próbáld ki: adjál a fiadnak egy babát meg egy autót, melyikkel fog játszani?
A spectrumon volt egy ilyen kisérlet: egyéves kisfiúkat és kislányokat az ellenkező nem ruháiba öltöztettek, és odaadták pár percig játszani idegen gyerekszerető házaspároknak, akik csak egy édes dundi kislány vagy kisfiú ruhába öltöztetett gyereket láttak, és ezek alapján próbáltak játszani velük: hát megdöbbentő volt az eredény, a kisfiúk azonnal elutasították a babát, a kislányok meg a berregő, valami hlyett a babához nyúltak...
Van a tévékben sok csatorna, a spectrumon, a nat. geografic-en jelöld be a magzattal, a kisbabákkal kapcsolatos kisfilmeket és nézd végig, rettentően sok újat fogsz látni és nagyon érdekes...
ha nem szeretnéd úgy nevelni, akkor ne úgy neveld, ennyi az egész. neveld akkor más szerepekre, vagy neveld minden szerepre és akkor ő választ. ez egyedül a ti döntésetek, a szüleié.
Madar, fene tudja, hogy milyen lesz az elet, sot azt se tudhatom hogy egyaltalan 20 ev mulva meg fogom-e erteni az akkori ertekrendet, szokasokat stb :)
Csak nem szeretnem a gyermekemet leszukitett vilagkepben nevelni fel (te kislanyom legy kedves es szofogado, te kisfiam legy bator es legyen jo katona beloled) hanem ugy hogy kesobb aszerint intezze az eletet, ami neki a legjobban megfelel. Ugyanis a noi/ferfi viselkedes nem orokles hanem neveles kerdese.
Csenge, könyörgöm, honnan tudod, hogy milyen lesz az élet olyan 20 év mulva, amikor a lányod/fiad már annyi idős, hogy érzik ezeket a dolgokat?
Minden emberöltővel egy fokkal jobb a nők helyzete, hidd el. (Én inkább úgy látom, hogy most már kezdenek átesni a ló túlsó oldalára). Honnan tudod, hogy a lányod majdan nem éppen az anyaságban és a családban, a családi élet összetartásában fogja megtalálni a boldogságot? Nagyon gyakori ez ám olyan családoknál, ahol a karrier mint olyan túl sokszor kerül szóba, és a szülők sokat is tesznek ennek érdekében... Ki tudja, ő talán azt az életcélt akarja majd, hogy legyen legalább 8 gyereke és állandóan csak anya legyen és a gyerekeit tutujgassa?
Honnan tudod előre, hogy a fiad nem egy olyan nőre fog majd vágyni, aki nem akar karriert?
Azt hiszem túl korán aggályoskodsz. PILLANATNYILAG az a dolgod, hogy készülj az első gyereked világrajöttére, utána meg úgysem kell mondanom mi lesz a dolgod, mert adódik.
Arról nem beszélve, hogy (tapasztalat) általában a szülés után sarkaiból fordul ki a világ a nők számára, és sokan homlokegyenest más elveket vallanak utána, mnt előtte.
Koncentrálj mindig arra, ami van. A holnapi szél majd holnap fog fujni.
Ha a pároddal egyetértetek, akkor elégedett lehetsz a helyzettel :)
Az egész környezetnek nyilván nem lehet megszabni, hogy hogy gondolkodjanak, és az idősebb generációktól pláne tolerálni kell (szerintem) némi konzervativizmust.
Anno én is aggódtam, hogy pl. apósomék milyen hatással lesznek a gyerekre, de már három éves, és eddig semmiféle összeütközésünk nem volt. Neki a második házasságából van egy 9 éves kislánya, és őt az anyjával együtt eléggé másképp nevelték (következetlen és ultraliberális az első két jelző, ami eszembe jut), de mindig abszolút tiszteletben tartották, hogy mi a lányunkkal igyekszünk következetesek és egészséges mértékben szigorúak lenni :) (ami az én gyerekkorom mércéjéhez képest amúgy egyáltalán nem szigorú)
nezd...nagyon nehez megtalalni mindenki szamara a neki idealis egyensulyt...szeretnenk ugyanannyi meloert ugyanolyan fizetest kapni,ugyanolyan karriert csinalni,mint egy ferfi,megis dolgozik bennunk a gondoskodasi oszton....En spec tudok festeni-mazolni,szogelni,stb,de szeretem,ha eloreengednek az ajtoban...:)
egesz mas a felallas egy olyan csaladban,ahol pl anyuka otthon van,mint ahol annyit,vagy tobbet dolgozik munkahelyen,mint apuka....Ezt mindenkinek maganak es a parjanak kell eldontenie,kialakitania......
Mar eleve a parvalasztasnal szempont,hogy hasonlo elveket valljon,mint en,es akkor nem lesz baj.....
Szerencsere a Par egyetert ezzel, de nyilvan nem mi leszunk az egyeduli forras vagy pelda a kornyeken (most is rohogok, mikor eszembejut h anyosomtol kotenyt kaptam karacsonyra, vagy hasonlot). Csak hangosan gondolkodom a teman, egyreszt mert kivancsi vagyok masok vlemenyere, tapasztalatara masreszt mert (a hormonok hatasara?) most egy csomo minden eszembejut, amivel normalis korulmenyek kozott nem szoktam foglalkozni :)
Te az egyenlőséget preferálod a klasszikus szerepekkel szemben. Azt szeretnéd, ha a gyereked is így gondolkodna. Ha a férjed is így gondolkodik, akkor semmi gond, éljetek ilyen életet, nem csak a gyerek miatt, de magatok miatt is.
Ha a férjed nem így gondolkodik, akkor meg a "gyerek helyes értékekre nevelésének érdekében" sem akarhatod, hogy megváltozzon, hiszen esetleg ő nem ezt tartja helyesnek. Ez a gond?
ezt az otthoni egyensulyt nektek kell kialakitani a ferjeddel es ehhez fog alkalmazkodni a gyerek is.....A kulso hatasokkal meg majd megkuzd o annakidejen...
Itt nem csak a hazimunkarol van szo, de szerintem ezzel kezdodik egy csomo (ugyancsak szerintem) teves felnottkori beidegzodes.
Lehet kicsit meredek pl a szuloi viselkedesmintat es a munkahelyi diszkriminaciot egy napon emlegetni, de pl mikor a volt fonokom egy-ket sor utan elkottyintotta, hogy 1) elgondolgodott azon, hogy tud-e nore felelossegteljes munkat bizni; 2) az egyik munkatarsamnak, aki marketingmanager, azt mondta, hogy biztos nehez lehet neki, hogy nem tud annyi idot a gyerekeire szanni mint az o felesege aki tanar.
Ergo, a no helye feltetlenul a gyermeikei mellett van, a ferfie nem. A no nem tud a gyerekneveles es a szakmai ambiciok kozott egyensulyozni, ezert rizikos fontos projekteket bizni ra.
Hany noismerosom meselt arrol, hogy allasinterjun megkerdeztek, hogy mi lesz ha pl valamelyik gyereke hirtelen beteg lesz. Ha tobbek kozott azt valaszoltak, hogy a ferjukre is tudnak szamitani ha gond van, mindenki nagyot nezett.
Nekem is kifejtette az egyik, hogy ha a ferj jol keres, a no elobb-utobb alabbhagy szakmailag, ugyhogy eleve rizikos ferjezett not alkalmazni.
Nyilvan nem itelem el azokat a noket akik a csaladnak szentelik az eletuket, csak azt akarom mondani, hogy azok a nok akik inkabb a melo- csalad- hobbi- stb (nem feltetlenul ebben a sorrendben) egyensulyra torekednek, bizony eleg sok eloiteletbe utkoznek, sajnos foleg az olyan donto pozicioju ferfiak reszerol, akiket egy-egy ilyen csaladcentrikus anya nevelt fel.