Ezt a topicot azért hozom létre, hogy itt megbeszélhessük az egyes Állati! topicokban felmerülő vitákat, veszekedéseket. Itt szabad vitatkozni, érvelni, támadni, védekezni, DE káromkodás, személyeskedés, és IRL adatok kiadása nélkül!
Remélem, ezt a topicot kitüntetett figyelemmel kísérik majd a tisztelt moderátorok, és megakadályozzák a viták törvénytelen elfajulását.
Valamint nagyon remélem, hogy itt nem ellenségek születnek majd...
jahh, csakhát a haverokkal felmerült egy újabb vitatéma. gondoltam feldobom, másoknak mi a véleménye, de itt úgy pörög a fórum a semmi (meg Thick bunkó stílusa) körül, h én már nem is merek (másik) állatos témát hozni :)
Én tudom, hogy nem éppen finom és udvarias a stílusom, de a határozott vélemény és a vitapartnerrel szemben megfogalmazott kritika nem egyenlő a személyeskedéssel.
Ha szerinted nem tudunk konstruktívan vitázni (megjegyzem, szerintem sem, mert hiányzik hozzá részedről a megfelelő ismeretanyag, részemről pedig az ezzel szembeni tolerancia), akkor hagyjuk egymást békibe'.
Teleírtatok 10 oldalt. A vita vélhető színvonalára való tekintettel nem pazarlom az időmet az elolvasására :-P valsz a téma is lerágott csont már rég...
Thick barátom amúgy is azt mondta "Ne foglalkozz te azzal..." - én meg szót fogadok a Főnökúrnak :)
Nézd, kedves Thick, amennyiben nem akartál megbántani, akkor erősen újra kéne gondolnod, amiket írtál, és felül kéne -- szerintem -- vizsgálnod társalgási tónusodat. nemegyszer jócskán elmentél sértegetésbe. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy meg is sértettél, általában azt is nézem, ki mondja, mindamellett nem hinném, hogy köteles lennék tűrni...
Kezdettől fogva, mikor először összefutottam veled (nem itt) az volt szembeszökő, hogy folyamatosan személyeskedsz (nem csak velem). Aprónak tűnő, ámde sokszor erősen sértő megjegyzéseket teszel a veled egyet nem értőkre, közbeszúrásképpen. Mivel általában eléggé összeszedettnek tűnsz, nehezen elképzelhető, hogy ne tudatosan tennéd mindezt. Minden bizonnyal azért azzal is tisztában vagy, hogy sem ZsuRral, sem velem szemben engedhetnél meg ilyan tónust -- már ha visszatartana ebben egyfajta neveltetés vagy jóérzés.
Nem tudom, miről lehetne konstruktívan vitázni, nem fogjuk meggyőzni egymást.
Itt van neked még egy idézet, hasonló téma, Fekete István szintén:
" (...) Egy vadrózsabokor mellett húzódom le, és kinyitom a zárócsapot. De csak nem jön. Már fel akarok állni, amikor balról éktelen kutyaugatást hallok. Felugorva látom, hogy rókám rohan nyugat felé, és utána két kuvasz. Egy nagy fehér-tarka és egy kisebb feketés. A méregtől toporzékolni tudnék. Ez az a két dög, melyeket már fél éve jelentenek, hogy nem lehet elpusztítani. Csak a mezőkön vadásznak, hol elbújni nem lehet, és az embert kilométerre elkerülik. A róka már nagy előnyt szerzett, és kutyáim csökkentik az iramot. Az egyik szaglászva félkört fut. Úgy látszik, visszatérnek az eredeti célhoz - kisnyulat keresni. Nem törődöm most már a bakkal, hanem hirtelen előveszem tarisznyámból a rókacsalogató pipámat, és sírok vele, mint a nyúl. A nagyobbik kutyát mintha megvillanyozták volna. Megfordul és rohan felém. A kisebbik lassan utána. Elég messze vannak, nyugodtan készülök a fogadtatásra. Átmegyek a bokor másik oldalára, és várom a nagyobbik kuvaszt, mely már nyolcvan lépésre van, és lohol felém, mintha zsinóron húznák. "Ráültetem" a légyre, és amikor már nincs húsz lépésre sem, elhúzom a ravaszt. A kutyába mintha gránát vágott volna. Nehéz 9,5-es Schönauerom kicsit oldalt fogta, és az expanzív golyó valósággal kizsigerelte. Jobbra fekszik a kutya, balra a belső része. Kollégája még csak most ért fel a domb hajlására, és a lövésre olyan üvöltésbe csap, mintha nyúznák. Elkapkodott lövésem lemarad, a másodikkal meg elibe lövök. Kutyám üvöltve rohan, és azt hiszem, a mai emlékek hatása alatt más területre vált vadászjegyet. (...) Eszembe jut, hogy aggódó nyúlanyók mától kezdve nyugodtan kuporoghatnak vackaikon, és az öklömnyi kis nyúlfiak békén lapulhatnak a répalevél alatt. A gidák is kijárhatnak legelni alkonyattájt friss lucernákra. Mert ki tudja, hátha valamikor belőlük is elérhetetlen öreg bakok válnak, akik a maguk titkos utait mindig láthatatlanul járják. "
Élvezet, persze. Azt sem tudod, miről beszélsz. Senkinek nem élvezet kilőni egy kutyát. A vadásznak esetleg élvezet meglőni egy kapitális kant vagy szarvasbikát, de egy koszlott, rühes kutyát... ugyan már.
A többire azt tudom mondani, hogy olvass, tájékozódj, tanulj, beszélj szakemberekkel. A jelenlegi tudásod mellett nincs miről beszélnünk.
