A Mega Chad tó mellett a mai Líbia területén a Szahara közepén helyezkedett el a Megafezzan tó is és még két másik hatalmas tó a mai Algéria területén.
A Szaharában volt egykor a bolygó legnagyobb édesvizű tava
ORIGO 2015.07.03. 6000 éve a Szaharában terült el a Föld legnagyobb édesvizű tava: a ma már csak egykori vízfelületének 5 százalékával rendelkező Csád-tó valaha nagyobb volt, mint az észak-amerikai Nagy-tavak területe összesen. A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány közelebbről megvizsgálta, hogyan és milyen tempóban tűnt el a Csád-tó vízfelületének 95 százaléka – az amerikai kutatócsoport még az észak-afrikai klíma változását is nyomon követte.
Az ivóvíz szinte már luxustermék A Csád-tó természetesen még ma is létezik: a mintegy 1500 négyzetkilométeres állóvíz majdnem 70 millió ember vízellátását biztosítja olyan területen, ahol az ivóvíz szinte luxustermékké fogyatkozott. A vízkészletek csökkenése összecsapásokhoz is vezetett a környéken – így például a darfuri konfliktus részben ezért alakult ki 2007-ben. A tó vízkészlete az 1960-as évektől kezdett drasztikusan csökkenni, de már a 20. század közepén is csupán árnyéka volt egykori önmagának. A Kaliforniai Egyetem kutatói megerősítették, hogy legnagyobb kiterjedését körülbelül 6000 évvel ezelőtt érte el, de a 11500–5000 évvel ezelőtti periódusban végig ez volt a legnagyobb édesvízi tó a Földön. A kutatók az állóvíz 15000 éves történetét vizsgálták.
A Csád-tó mintegy 70 millió ember vízellátását biztosítja még ma is Kicsit volt csak kisebb, mint a félsós Kaszpi-tenger „A dűnéket, partokat és különböző lerakódásokat optikailag stimulált lumineszcencia-datálással vizsgáltuk meg, így megfigyelhettük a Mega-Csád vízszintjének változását” – írják a kutatók a tanulmányban. Az ősi tó legnagyobb kiterjedése idején elérte a 360 ezer négyzetkilométernyi területet. Viszonyításképp: a Kaszpi-tenger, a világ legnagyobb elhatárolt víztestének felülete 371 ezer négyzetkilométer.
Bár az emberi beavatkozás is csökkentette az állóvíz területét, elsősorban az afrikai időjárás változásának köszönhető, hogy a Csád-tó víztömege a töredékére csökkent az évezredek alatt. A nyugat-afrikai monszun rohamtempóban állította a feje tetejére az addig megszokott klímát: a kutatók szerint nagyjából 5000 évvel ezelőtt néhány száz év alatt száradt ki a Szahara egész déli területe. „Ez a megfigyelés bizonyítékot szolgáltat arra, hogy az afrikai nedves periódus nagyon hirtelen ért véget” – olvasható a tanulmányban.
A Szahara, és főleg a Bodelé-medence, amelyet egykor a Mega-Csád víztömege töltött fel, napjainkban a Föld legnagyobb porforrása.
"Levelekből fűzött nyaklánccal enyhítették a másnaposság kínjait a Nílus menti birodalomban, az ókori egyiptomi egészségügyi praktikák a Nagy-Britanniában megjelentetett, harminc orvosi témájú papiruszt tartalmazó kiadványnak köszönhetően ismerhetők meg."
Az ókori Egyiptom fővárosának, Memphisznek az egyik legnagyobb rejtélyére derülhet fény: egy orosz régészcsoport megtalálta a város legendás fehér falát, amelyről évtizedek óta szakmai vita folyik az archeológusok körében.
Orosz régészek egy csoportja a szakkarai nekropoliszban fedezte fel a sokat vitatott „Fehér fal” maradványait, amelynek léte évtizedek óta komoly archeológiai viták tárgyát alkotta, ugyanis egészen eddig nem lehetett pontosan meghatározni, miért is nevezték Memphiszt eredetileg Ineb-hedzsnek, azaz "Fehér falnak" az egyiptomiak.
Tertius Chandler amerikai történész számításai szerint alapításától kb. Kr. e. 2250-ig, illetve Kr. e. 1557 és 1400 között Memphis a világ legnagyobb települése lehetett körülbelül 30 ezer fős lakosságával, a Boston Egyetem kutatója, Kathryn A. Bard azonban ezt a számot csupán 6000 főre becsüli.
Memphiszt a mamelukok uralma tüntette el a föld színéről, akik felelőtlensége miatt a Nílus gátjai átszakadtak, vastag iszapréteggel vonva be a főváros falait. Ma már csak nekropoliszát, Szakkarát csodálhatjuk meg – az egykori település helyén pálmaliget áll.
Sok elmélet született arról, hogy Memphiszt miért hívhatták Ineb-hedzsnek, azaz fehér falnak – közülük az egyik az, hogy a Ptah főistennek szentelt templom olyan fehér falakkal rendelkezett, ami messze földön híressé tette a várost. A kutatók Memphisz fáraói palotájáról is hasonlóan vélekednek: mára ugyan nem maradt fenn belőle szinte semmi, de a régészek lehetségesnek tartották, hogy a palota ragyogó világos színe miatt hívták így az egykori fővárost.
A legfrissebb ásatások alapján azonban egy harmadik variáció bizonyul igaznak: az orosz régészekből álló kutatócsoport Szakkarában megtalálta az ókori városfal maradványait, amelyek hófehér mészkőből épültek. A Kom Tuman-i Orosz Egyiptológiai Intézet kutatói, élükön Galina Belovával úgy hiszik, sikerült megtalálniuk az elnevezés eredetét: az Ineb-hedzs kifejezés valószínűleg a fehér városfalakra utalhatott. Az ásatások során több fehér mészkődarabot sikerült felszínre hozni, amelyek minden kétséget kizáróan az egykori főváros védőfalához tartoztak.
Ez egy kissé ütős volt, benyomni egy egyiptomi topikba egy másik 2200 hozzászólásos topikot. Ezt a szar se olvassa el. Megpróbáltam kulcsszavas keresést alkalmazni, valóban találtam zsidó régészeti emlékeket az egyiptomi második átmeneti időszakból és köszönöm az alátámasztást. Már amennyiben a zsidóság azonosítható a hyksosokkal és számos zsidó site is ezt írja!
nem ástam bele magam a kérdésbe, de vsz semmit, mert akkor szerepelne a történelem könyvekben, de a sivatagi nomádok esetében amúgy sem lehet olyan sok leletre számítani
valószínűleg nem, ez egy zsidó mese, olyan mint a csodaszarvas monda a magyaroknál
a valós sztori kb ez lehetett, héber nomádok egy részét befogták kényszermunkára az egyiptomiak, amikor belső zavargások voltak Egyiptomban kihasználták az alkalmat és megléptek a sivatagon át Kánaánba, aztán utólag alaposan kiszínezték a sztorit és a többi héber is átvette a meséket
Valami olyasmiről van szó, ha találok egy ősi kéziratot az én felfedezésem és én kívánom először publikálni. A tudományos területen dolgozóknál ez vérre (soxor kirúgásra) megy, és nem mindegy kinek a cikkét idézik és az eredmény milyen impaktfaktorú lapban jelenik meg.
Mi értelme van elárulni azt hogy találtak valamit, ha titokban akarják tartani? Talán remélnek valami támogatást lenyúlni a semmire? Csak nem magyarok ők is?
Szerintem pozitív a külkereskedelmi mérlege. Élelmiszerből nem tudom....ha mezőgazdasági termékekről beszélünk, a gyapottal együtt szerintem úgy biztosan pozitív az.
...de szerintem ne itt beszéljük meg, van Közel-kelet topic.
Márk evangéliumának i. sz. 90 előtt íródhatott másolattöredékére bukkantak kutatók egy múmiamaszk belsejében. A szakemberek szerint az evangéliumok legrégebbi ismert másolatáról van szó.
A projekten dolgozó kutatók aláírtak egy titoktartási megállapodást, amely megszabja, hogy mi kerülhet nyilvánosságra. Erre főként azért volt szükség, mert sok múzeum és egyéb kulturális intézmény, esetleg magángyűjtő nem akarja, hogy kitudódjon a szöveg tartalma.
Nem is Egyiptom miatt volt jelentős, amely ekkor már csak kifosztható éléskamra volt, hanem Júdea (Jeruzsálem) megmentése következtében, hiszen az asszírok Izrael államát már megsemmisítették, lakóit széttelepítették (az "elveszett 10 törzs")
