A demokráciánk egyik nagy hibája, hogy nem mindenkialkalmas arra, hogy meggondolt döntést hozzon. A szavazások során a nagy számok törvénye szerint sokszor az ilyen butaságok kiegyenlítődhetnek, és mégis nyerhet az okos döntés. Két nagy hülye-tábor között lehet az okos kisebbség a mérleg nyelve.
De van olyan is, amikor a hülyeség nem szóródik egyenletesen, hanem az egyik döntés irányában asszimetrikusan korrelál. Például hazánkban nem szabad népszavazásra bocsátani adókról szóló döntéseket, mert a nép adókat nem nagyon szavazna meg. Az alkotmány alkotói helyesen látták ezt, és korlátozták a demokráciát. Nincs tehát hazánkban teljes demokrácia, mert a nép nem elég érett erre.
Eretnek öltetnek tűnik valamilyen cenzus bevezetése, de ha már úgy sincs teljes demokrácia, miért ne? A legjobb ötletnek egy intelligencia alapú cenzus lenne, mivel ez egy olyan tulajdonság, ami tényleg releváns egy döntés meghozatalakor. Ezt pedig egy IQ teszt méri legjobban. Legalábbis jobb eszközünk nincs. A másik lehetőség lehetne valamiféle politika, közgazdasági teszt kitöltése. De maradjunk az IQ tesztnél. Milyen érvek szólhatnak ellene?
Először is micsoda dolog ez egyáltalán, ez a cenzus? Erre válaszképpen már elhangzott, hogy a demokrácia amúgy is korlátozva van. De van még egy olyan dolog, ami sokkal erősebb érv. Ugyanis demokráciánkban van egy cenzus: egy életkor-cenzus: 18 év alatt nem szavazhatnak a gyerekek.
Ha pedig megvizsgáljuk ennek okait, akkor még erősebb érvhez jutunk. Mert miért is nem szavazhatnak? Az egészen kis gyerekek nem tudnak olvasni és írni, így technikai gondok vannak. Rendben, de mi van a nagyokkal? A nagyobbak azok nyilván azért nem szavazhatnak, mert általában nem gondoljuk őket elég érettnek. A 18 év a felnőttkor határa is, és sok esetben az érettségi is ide kötődik.
Érettségről van szó, amelyet például egy érettségi tanúsít, de mégis, nem az érettségit adták meg kritériumnak, hanem az életkort. Mondván, okos azért lehet egy serdülő, még ha nem is érettségizett. Egy iq teszt azonban elég általános intelligenciát mér. Egy elég alacsony határral ez jó kritérium lehetne.
Persze nem arról van szó hogy csak valami elitet engednénk szavazni: a habár elég alacsony kell hogy legyen, mondjuk 80-as IQ. Az IQ tesztet mondjuk a választási bizottság csinálná a ciklusok között. Mindenkinek joga volna mondjuk fél évente csináltatni egyet,és kötelessége volna mondjuk 4 évente.
A legerősebb ellenérv ez ellen az, hogy egy felnőtt sokszor keres, és azt gondoljuk, hogy aki adózik, annak joga van az adózásba beleszólni. De a 18év alattiak is dogozhatnak páran, és sok 18 év feletti nem dogozott soha. Lehet, hogy az IQ teszt is elég jól lefedné a kereső embereket.
Természetesen tudatában vagyok annak, hogy valószínűtlen, hogy ilyen cenzust elfogadnának valaha is, ugyanis felnőtt emberektől vennének el jogokat. Felnőtt emberektől, akik nem feltétlenül okosabbak 16 éves gyerekeknél, de büszkébbek, hangosabbak, erőszakosabbak. Továbbá más az, ha egy jog soha nem volt megadva, és más az, ha visszaveszik. Egy parlament sem fogja ezt megkockáztatni.
Mégis érdekes volt eljátszani a gondolattal, és tanulságként legalább azt megfogalmazni, hogy ha a gyerekeknek nem adunk jogot, hogy szavazzanak, akkor a felnőttek vegyenek annyi fáradtságot, hogy a politikai problémákról felelősen, éretten, okosan, és nem önzően, szűklátókörűen és gyerekesen döntsenek. Mert szégyen, ha egy felnőtt egy 1 éves gyerek szintjén dnt ezekről a dolgokról, vagy még azt sem éri el.
http://entellektuel.freeblog.hu/archives/2006/11/07/IQ_cenzus/
Egyrészt tudós kollégák mai napig jó nagy vitákat folytatnak arról, hogy mi is az az IQ, mit is mér az IQ teszt, hányféle IQ van (logikai, lexikális, érzelmi, közösségi stb.), mire is használható az IQ teszt.
Másrészt attól hogy valakinek magas az IQ-ja, nem garancia arra hogy ért is ahhoz, amiről éppen szavaz, érdeklik is a közügyek egyáltalán.
Két példa: volt vmi felmérés a közelmúltban, hogy Mo-n 11% vallotta szélsőségesnek saját magát, zömmel diplomás, kisvárosi, közalkalmazott (?) emberkék.
Egyik (amúgy nagy koponya) egyetemi tanárom mesélte, hogy őt rohadtul nem érdeklik az egyetemi tanácsok/szervezetk, amikor szavaznia kell, akkor a legfurcsább nevűre adja le a voksát, hülyeség szerinte az egész.
persze, hogy nem új. nem azért indítottam a topicot, mert hude marha nagy világmegváltó ötletem van, amilyen még nem volt, hanem hogy beszéljük meg. terjedjen a gondolat, "szokják az urnát".:)
azért a aprlamentben szeritnem nincsenek 80-as IQ alatt.:)
de ok,m persze, ha szavazati cenzus van, akkor lehet a jelentkezésnél is ugyanez. elvégre 18 év alatt a gyerekek nem csak nem szavazhatnak, hanem nem is indulhatnak.
és ha hozzátennéd, hogy a magas IQ-val "jellemezhető" fővárosban milyen arányban nyert Kerry...
Az ötleted egyébként nem új... de remélem a 80 alatti IQ-val rendelkező réteg kapna valamilyen önigazgató, autonóm rezervátumot, valamelyik megye elég lenne... csak nehogy kiderüljön pár év múlva, hogy ott kellemesebb az élet...
IQ tesztet a parlamentbe is.Az azért mégsem járja,hogy segghülye emberek is döntenek olyan dolgokban,amiről fogalmuk sincs,csak bólogatnak.Namármost ez ugye igaz is,mert egy kormány működése meg az IQ azért lemérhető a teljesítményükön is.
Első Polgár azt találta ki, hogy a szavazóhelyiségben az urna mellett lenne egy iratmegsemmisítő. Aki a kitöltött és borítékba helyezett szavazólapot nem az urnába, hanem az iratmegsemmisítőbe dobja, ott helyben kapjon 10 ezer forint készpénzt.
igen, ez az érv motoszkált a fejemben. de azért szerintem nem vészes.
mert azért a szavazati jog ugye annyit azért nem ér. általában arról panaszkodnak, hogy az emberek alig akarnak szavazni. szóval sokan ingyen se mennek el, nemhogy még fizetni érte.
a másik, hogy mondjuk a szavazati jog állampolgársághoz is kötött. szerinted ez jelentősen emeli a hamis személyik vagy útlevelek fekete piacát? szerintem nem.
A demokráciánk egyik nagy hibája, hogy nem mindenkialkalmas arra, hogy meggondolt döntést hozzon. A szavazások során a nagy számok törvénye szerint sokszor az ilyen butaságok kiegyenlítődhetnek, és mégis nyerhet az okos döntés. Két nagy hülye-tábor között lehet az okos kisebbség a mérleg nyelve.
De van olyan is, amikor a hülyeség nem szóródik egyenletesen, hanem az egyik döntés irányában asszimetrikusan korrelál. Például hazánkban nem szabad népszavazásra bocsátani adókról szóló döntéseket, mert a nép adókat nem nagyon szavazna meg. Az alkotmány alkotói helyesen látták ezt, és korlátozták a demokráciát. Nincs tehát hazánkban teljes demokrácia, mert a nép nem elég érett erre.
Eretnek öltetnek tűnik valamilyen cenzus bevezetése, de ha már úgy sincs teljes demokrácia, miért ne? A legjobb ötletnek egy intelligencia alapú cenzus lenne, mivel ez egy olyan tulajdonság, ami tényleg releváns egy döntés meghozatalakor. Ezt pedig egy IQ teszt méri legjobban. Legalábbis jobb eszközünk nincs. A másik lehetőség lehetne valamiféle politika, közgazdasági teszt kitöltése. De maradjunk az IQ tesztnél. Milyen érvek szólhatnak ellene?
Először is micsoda dolog ez egyáltalán, ez a cenzus? Erre válaszképpen már elhangzott, hogy a demokrácia amúgy is korlátozva van. De van még egy olyan dolog, ami sokkal erősebb érv. Ugyanis demokráciánkban van egy cenzus: egy életkor-cenzus: 18 év alatt nem szavazhatnak a gyerekek.
Ha pedig megvizsgáljuk ennek okait, akkor még erősebb érvhez jutunk. Mert miért is nem szavazhatnak? Az egészen kis gyerekek nem tudnak olvasni és írni, így technikai gondok vannak. Rendben, de mi van a nagyokkal? A nagyobbak azok nyilván azért nem szavazhatnak, mert általában nem gondoljuk őket elég érettnek. A 18 év a felnőttkor határa is, és sok esetben az érettségi is ide kötődik.
Érettségről van szó, amelyet például egy érettségi tanúsít, de mégis, nem az érettségit adták meg kritériumnak, hanem az életkort. Mondván, okos azért lehet egy serdülő, még ha nem is érettségizett. Egy iq teszt azonban elég általános intelligenciát mér. Egy elég alacsony határral ez jó kritérium lehetne.
Persze nem arról van szó hogy csak valami elitet engednénk szavazni: a habár elég alacsony kell hogy legyen, mondjuk 80-as IQ. Az IQ tesztet mondjuk a választási bizottság csinálná a ciklusok között. Mindenkinek joga volna mondjuk fél évente csináltatni egyet,és kötelessége volna mondjuk 4 évente.
A legerősebb ellenérv ez ellen az, hogy egy felnőtt sokszor keres, és azt gondoljuk, hogy aki adózik, annak joga van az adózásba beleszólni. De a 18év alattiak is dogozhatnak páran, és sok 18 év feletti nem dogozott soha. Lehet, hogy az IQ teszt is elég jól lefedné a kereső embereket.
Természetesen tudatában vagyok annak, hogy valószínűtlen, hogy ilyen cenzust elfogadnának valaha is, ugyanis felnőtt emberektől vennének el jogokat. Felnőtt emberektől, akik nem feltétlenül okosabbak 16 éves gyerekeknél, de büszkébbek, hangosabbak, erőszakosabbak. Továbbá más az, ha egy jog soha nem volt megadva, és más az, ha visszaveszik. Egy parlament sem fogja ezt megkockáztatni.
Mégis érdekes volt eljátszani a gondolattal, és tanulságként legalább azt megfogalmazni, hogy ha a gyerekeknek nem adunk jogot, hogy szavazzanak, akkor a felnőttek vegyenek annyi fáradtságot, hogy a politikai problémákról felelősen, éretten, okosan, és nem önzően, szűklátókörűen és gyerekesen döntsenek. Mert szégyen, ha egy felnőtt egy 1 éves gyerek szintjén dnt ezekről a dolgokról, vagy még azt sem éri el.
