A felejtés bére(Paycheck): a leggyengébb hollywood-i Woo film, itt szállt el minden reményem. Nem adom az erőszakot, de hol van itt a heroic bloodsheed? Hol van itt a mindent elsöprő akció, hol vannak itt az érzelmek? Csak ezek hiányoznak, mert a sztori egész jó, bár a befejezésnél már kissé túltengenek a high-tech elemek. De mi szükség van az amúgy néha egész jó Affleck-re egy John Woo filmben? Lényeg a lényeg: ebben a filmben egyetlen elem sincs, ami a mesterre utalna, ez pedig a szerzőiség végleges eltűnését jelzi.
Egy filmet direkt a végére hagytam: Mission Impossible 2. Ez a film osztja meg legjobban a rajongókat, de szerintem ez minden szempontból a 2. legjobb nem hong-kongi munkája. Akció terén nem lehet kérdés, sok jelenet az Ál/arc szintjét súrolja és csak az alapkoncepció miatt nem lépi át azt (sok jelenet "visszafogottsága" ezúttal a sorozat lényegének köszönhető, tehát nem az olló műve). A motoros jelenet pl. a mai napig etalonnak számít. A sztorira a gagyi szó illik a legjobban, de ez semmi nem von le a film értékéből, mivel ezt nyiltan vállalja a "hős-gonosz" hasonlat folyamatos emlegetésével. A lényeg itt szintén érzelmi síkon zajlik, ami film csúcspontjában teljesedik ki(SPOILER):mikor Nyah beadja magának a szérumot és megkezdődik a visszaszámlálás, páratlanul hatásos jelenet. Woo-nak itt sikerül a lehetetlen, a valódi mission impossible: 2 órára megidézi a régi akciófilmek szellemét, hogy aztán végleg eltemesse.
Tökéletes célpont(Hard Target): Van Damme legemészthetőbb akciófilmje (a Hirtelen halál mellett), ami kizárólag a fergeteges, Woo-ra oly jellemző akcióknak köszönhető. Bár a film semmi másról nem híres, mint hogy ez a legjobban megvágott műve, több, mint 25 percet ollóztak ki belőle, így redukálódott a játékidő 75 perc környékére. Videoklipp.
Rés a pajzson(Broken Arrow): Travolta menti a filmet, az egyetlen Woo-ra jellemző momentum a filmben a két főhőst összekötő baráti, majd ellenséges kapocs kétélűsége. Ezt a főszereplők jól oldják, de az akciójelenetekből szinte kivétel nélkül hiányzik a rendező innovatív, "balettos" stílusa.
Blackjack: Dolph Lundgren (jól írom?) egyetlen nézhető filmje, kellemes, ám ritka akciókkal, melyek közül vizuálisan az első ül a legjobban, ahol Dolph megvakul a villanógránáttal, itt van ház felrobbantása és a trambulinos ugrás is. Nem nagy film.
Rablóból pandúr(Once a thief): az eredeti hong-kongi változat kanadai remake-e, mely nem éri ugyan el a nagy előd színvonalát, de nagyon stílusos kis akció-vígjáték. A belőle készült sorozatot Woo nevével akarták eladni (akárcsak a Gyilkosok gyilkosát), nem túl nagy sikerrel.
Nagy öröm számomra ez a topic, remélem tudok érdemben hozzászólni. Óriási kedvencem, nem csak volt, hanem még a mai napig. Ugyan jövőbeli munkáit nem igazán várom, de mivel kicsiny hazánk nyitottsága az ázsiai filmgyártás felé mindig is kritikán aluli volt, így akad mit bepótolnunk. 3 korábbi munkáját láttam, köztük van szerencsére a legjobb is: The Killer. A másik 2: Hard Boiled, ill. a Once a thief (ha jól emléxem a címére). A The Killer szerintem minden idők legjobb akciófilmje, egyben az Ál/arc előfutára is, elég csak a templomban zajló leszámolásra gondolnunk. Ez a film a legjobb mintapéldája Woo legjellemzőbb újításának, tehát, hogy bevezette az érzelemgazdag akció fogalmát, szaknyelven: heroic bloodsheed, azaz hősies vérontás. A Killer zárójelenete a két megvakult főhőssel még a legedzettebb Titanicrajongók szemébe is könnyeket csal, szintén nem szűkölködik hasonló jelenetekben a Hard Boiled vége sem, a kisbabát élete árán is védő Chow Y. Fat-tel.
A megszelídítés éveiben(USA) sajnos tényleg csak a Face/Off kiemelkedő darab, az viszont nagyon. Mind Travoltának, mind Cage-nek élete második legjobb alakítása (Ponyvaregény, Las Vegas végállomás után). Egyenlőre ennyi.
Nagyon stíl arc, de a kötöttségekkel az utóbbi években nem tud mit kezdeni, hovatovább benyalt Amerikának. Nagyon ért az akciójelenetek beállításaihoz, a kameramozgásokhoz, de csak ehhez.
Mit gondoltok John Wooról, filmjeiről, az amerikai mozira gyakorolt hatásáról, egyáltalán egész munkásságáról? Mert szerintem ebben ebben a műfajban sennki nem hagyta ott úgy a kézjegyét, mint ő, bár hollywoodi pályafutása eddig (a zseniális Ál/Arcot leszámítva) nem a legszerencsésebb. Most a következő filmek vannak előirányozva neki:
All the Invisible Children (2006) Spy Hunter (2006) The Red Circle (2006) Rainbow Six (2006) He-Man (2006) The War of the Red Cliff (2007)
Láttátok a még Hong Kongban készített klasszikusait, a Better Tomorrow I-II-t, a The Killert, a Hard Boiledet, a Bullet in the Headet? Szóval: beszéljünk John Wooról!