Nekem is hasonló a sztorim ,mint nektek. Tavaly tavassszal kezdődött,komolyan mondom, már kínomban csak röhögök ezen, elhatároztam hogy miniünnepésget tartok magamnak és a hőemelkedésemnek...végülis 1 éves lesz.
szóval ...esténként, vagyis általában du-ra felmegy a hőm 36,9-37,1-re, de van hogy reggel is így ébredek...
Túl vagyok már a nagy laboron, vizelet, urológus, hasi uh, nőgyógyász, fül orr gégész (2x), bakteriológia innen-onnan, fogorvos,
már csak a mammográfia és a tüdőszűréses góckeresés van hátra.
László kórházas lázambulanciáról tud vki hasznos infót? Volt vki hőkamerás vizsgálaton?
Ma a pajzsmirigy vizsgálatra kaptam javaslatot, valamint kell még kardiológia, autoimmun és nagyjából elfogytak az ötleteim. Ja nem, még a term.gyógyászt beiktatom.
Túl vagyok a legtöbb vizsgálaton több,mint 1 év után és még mindig semmi! A pszichológus sem talált semmit! Volt ahol azt mondták biztos én nem láttom jól a lázmérőt mérje meg más is,szóval az emberi része kicsit borzasztó.
Több,mint 1 éve van állandó hőemelkedés,olykor 38,2 láz. Vérvétel negativ. Azt mondták a vegetativ idegrendszer túlmüködése okozza és majd a nyugtató megszünteti,de ha abbahagyom a nyugtatót visszajön,erre csak azt mondták megkellene találni az okát ami kiváltotta és menjek pszichológushoz. Meddig tarthat még,amig valaki végre megmondja mitől szűnik meg? Hány évnek kell még eltelnie?
Általában a stressz szó talán valamivel komolyabb jelentésű, mint az eggyel lejjebbi idegesség, de mindkettőnek az alkalmazása azért helytelen, mert ezeknél inkább arra gondolunk, hogy valaki elénkvágott az úton, vagy negyedévi zárás volt 3 napig, stb. Itt meg az egyén által megoldhatatlannak látott, súlyos problémáról van szó - azért akármi nem tudja az ember hőmérsékletét felhúzni tartósan.
Hogy ki mit lát súlyosnak, az eléggé tőle függ.
Sőt, talán az sem biztos, hogy valaki felismeri azt, hogy egyáltalán neki problémája van.
Azt nem tudom (inkább: kétségeim vannak), hogy ez kideríthető-e egy vény nélkül kapható enyhe hatású bogyóval vagy teával, vagy akármivel.
De ha legalább 90%-ra megbizonyosodik az ember, hogy ez az ok, akkor egy jó nagyot kéne lépni. Na, ez manapság egyrészt nehéz, hiszen az ország másik felén mondjuk nincs állás, másrészt könnyű, mert akár Angliába el lehet futni takarítani. És akkor mondjuk 5 év alatt majdnem elmúlik, de 10 év múlva szinte sosem jön elő. Megoldás hiányában jön majd melléje szívdobogás, stb, és újabb 10 év múlva az ember már "elismert " szívbeteg...
Mindezeket orvosi képzettség nélkül írom, csak közelről láthattam ilyesmiket.
Örülök neki, hogy nálad megoldódott ez a probléma :)
Nekem még csak 3 hónapja van hőemelkedésem, de inkább nem is panaszkodok, hiszen tudjátok. Most küldenek el mindenféle UH-ra és Rtg-re, de az olvasottak után megkérdőjelezem, hogy mi szükség van rá, csak az időmet fecsérelem.
Valamelyik nap elmondtam egy ismerősömnek, hogy mi a helyzet velem, és azt mondta, hogy ne is mérjem, mert biztos csak BEKÉPZELEM... Hát persze, megnézném én őt hogy dolgozik 37,4 C-kal együtt :/
Jó lenne ha a régi fórumozók visszajönnének, és elmondanák, hogy mi van velük.
Már két és fél éve küszködöm hőemelkedéssel, párszor írtam ide. Fejlemények:
4. hónapja hogy abbahagytam a fogamzásgátlót, melyet az elmúlt időszakban többször cseréltem, mert migrénem volt tőle (tőlük). Már 1 hét múlva eltünt a hőemelkedésem, mintha sosem lett volna. Illetve visszatér peteérés után-menszesz előtti időszakba, kb 3-4 napra, 37,1-37,3. De ez fantasztikus, ennyit kibírok.
Úgy telt el 2,5 év az életemből, hogy egyszerűen női hormonokat nem voltak hajlandóak vizsgálni, mondván hogy attól nem lehet ilyen tünetem. El sem hiszem hogy 36,5-öt mérek!!
Kedves nőtársaim! A hormon vizsgálatot hisztizzétek ki az orvosotoktól, hátha nektek is bejön. A ffiaknak sajnos nincs tippem :-(
Szia nekem több,mint 1éve van hőemelkedésem és ráfogták,hogy idegesség csinálja,de ma már hol van olyan,aki nem ideges valamiért,persze nyugtató hatására sem múlt el.
Hamarosan 20 éves lány vagyok, korábban nem voltam kifejezetten beteges, és a segítségeteket szeretném kérni én is. Szorgalmi időszak végén most december 11-én elmentem barátnőmmel moziba, ahol jött ránk a hideg levegő a légkondiból. Másnap fájt a hátam, nehezen vettem levegőt és hőemelkedésem lett, 37, 2-37,5 között ingadozott. Elmentem a háziorvoshoz, aki szerint tüdőgyulladásom volt, kaptam rá antibiotikumot, de utána sem múlt el, ezért elküldött mellkas rtg.-re, ami negatív lett.
Megvizsgált egy másik orvos is, aki szerint megfáztak a bordaközi izmaim, és ágynyugalmat írt elő. Kb. 3 hét alatt elmúlt a mellkasi fájdalom, a hőemelkedés viszont maradt...
Ezután egy héttel hólyaghurutom lett véres vizelet is járt vele, meg iszonyatos fájdalom...
Kaptam rá antibiotikumot, ami használt szerencsére, hőemelkedés végig megmaradt, kivéve esténként.
Kb. december 20. óta vannak a karomon kiütések foltokban, amik viszketnek is. Először a csuklómon jelentek meg, övsömörhöz hasonlóak voltak, de mindkét oldalon megjelentek, ezért a háziorvos annak valószínűségét kizárta. Mivel övsömöröm is volt már 2 éve, ezért nem akartam tétlen lenni, zovirax krémmel kentem, és a csuklómon elmúltak.
A karomon viszont mintha foltokban foszlana bőröm, ahhoz tudnám leginkább hasonlítani. Próbáltam zovirax krémet is, eleinte még testápolót is, egyik sem használt.
Elmentem bőrgyógyászhoz, aki csinált részletes vérvizsgálatot, hátha autoimmun betegség okozza a tüneteket.
Eredmény megvan, negatív... semmivel sem vagyok előrébb. Szerinte lehet, h magasabb az alaphőm... akkor esténként lefekvés előtt miért vagyok mindig 36,5??? néha még 36,2 fokos is...reggelente pedig 36,9 37, déltől egészen estig pedig 37,2-37,5.
Kismedence gyulladást gyanítja, de én kétlem, mivel az magas lázzal járna együtt tudtommal.
Ha valakinek lenne valamilyen ötlete, tanácsa, h mit tegyek nagyon örülnék neki. Minekinek jobbulást kívánok!
Nagyon el vagyok keseredve, ezért szeretném kikérni a tanácsotokat!
"Nekem kb.10 honapja kezdodott a bajom egy nagyon csunya megfazassal(?) torokfajassal, ami aztan 2 nap mulva el is mult, majd csunyan kohogni kezdtem, es a torkom volt piros.Semmi mas tunetet nem produkaltam. Otthon kezeltem magamat, majd mikor a kohogesem nem akart szunni, elmentem orvoshoz, aki 1 hetes antibiotikum kurat irt fel, amit be is vettem. Sajnos, nem hasznalt a tabletta, kohogesem megmaradt es a torkom is piros maradt tovabbra is. Kenytelen voltam visszamenni az orvoshoz, aki ezutan 1 hetig valami mas antibiotikum injekcioval kezelt.
Az injekciok szinten nem segitettek semmit, igy elmentem egy orr-ful-gegeszhez, aki refluxot diagnosztizalt nyelocso-gyulladassal Esomeprazol Sandozt kellett szednem napi 2x1-et, ami szinten nem segitett semmit. Majd az orvosom elkuldott gyomortukrozesre, ami szinten negativ lett. Tehat nincs refluxom es nem all fenn nyelocso-gyulladas sem! Tudoszures sem mutatott ki semmi elterest.
A verkepemnel pedig csak? a Monocitanal volt pici elteres (8 helyett 8,2)
es az Eozinofil granulocita volt (4 helyett 6,1) ami az orvosom szerint abszolut normalis. De picit aggaszt a dolog, mert eleg sok rosszat olvastam a lymphomaval es a verrakkal kapcsolatban!
A legjobban az zavar tulajdonkeppen, hogy folyamatosan van lazam (37 es 37,5 kozott mozog a homersekletem) es a torkom van begyulladva, ami nem faj de nagyon kellemetlen az allando gyulladt allapot 3 honapja! Probaltam mindenfele gyogyteakat (zsálya etc) de semmi sem segít! "
Ezt bemásoltam, elozo topikombol. Most jön a folytatás.
Szóval, azóta (májusban) kiderült, hogy PM alulműködésem és gyulladásom van, ami azóta sikeresen lett kezelve. A gyulladás minimális, a TSM-m, pedig a felére visszament. Most 3,12, ami még mindig magas! de már nem annyira mint az elején volt (6,14) ja, és nem autoimmun eredetű.
Hőemelkedésem 10 hónapja megmaradt, nem reagál semmilyen antibiotikumra, kezelésre! Nagyon aggasztó, mert az utóbbi időben rettenetesen fáradt vagyok, semmihez sincs kedvem, és már a humorom sem a régi. Legszívesebben csak feküdnék és feküdnék:-(
Volt egy komplett immunserológiai vizsgálatom, ahol le lettem tesztelve autoimmun betegségekre, hát nem találtak semmit ott sem. De érzem, hogy valami nincs rendben velem, mert másmilyen szoktam lenni, fáj a vállcsontom nyomásra, meg állandóan piros a torkom és köhögök.
Tüdőszűrőn nem találtak semmit, gyomortükrözésen sem. Voltam szívultrahangon, ott is minden rendben volt!
Aztán tegnap annyira megelégeltem azt az állapotot, hogy elmentem a belgyógyászomhoz, aki egy komplett vérvételre küldött ismét és láttam, hogy bejelölt egy csomó tumormarkert. Nagyon meg vagyok ijedve!
Nekem minden beavatkozás nélkül elmúlt. Igazából valszeg lelki okai (is) lehettek, nagyon zűrös volt a munkahely, hülye főnök, kevés pénz stb. Utána átkerültem egy normális, nagy céghez, jó fizetéssel, és összeszedtem magam minden szempontból.
Nyirokmirigyre nem emlékszem, de van egy víruskutató doktor ismerősöm, most fogok veled beszélni.
Érdekes, neked csak úgy a semmitől megszünt az egész? vagy azért valami beavatkozád történt?
És ti is minden vizsgálaton túlvagytok? nem vérképre gondolok!!!!! Annál komolyabbakra!
Nyirokmirigyeid anno neked is voltak begyulladva? esetleg a kicsinél ilyeneket nem tapasztaltál? Nem szeretnélek megijeszteni, de ha ezt nem nézték akkor javasolnék mindenképpen egy ilyen irányú vizsgálatot!!!
Nálam is most ebben az irányban mozdulnék, (ha találnék egy orvost aki egy szövettani mintavételt elvégezzen:))..
Megköszönném, ha néha adnál egy életjelt magatokról. minden jót nektek!
frauzini, A tünetek közül a 2,3,4,5,10 van nálunk.
A topicot anno én nyitottam, aztán sikeresen elmúltak a tüneteim évekig. Közben a gyerekem cseperedett (11 éves most) és sajnos hasonló betegsége lett.
Eddig 5 alkalommal volt tüdőgyulladás, az összes vírust elkapja és hetekig, hónapokig nem lábal ki belőle. 37.3-37.8 a max. hő, reggel 36.7 felkelés után. Azért is gáz ez, mert hetente 3x testnevelés a suliban, ahol ájulhatnéka, szédülése, erős fejfájása van a hőemelkedéstől. Hetekig, hónapokig pedig nem maradhat, mert kiesik a tanulásból, de nagyon féltem nehogy valami baja legyen.
Orvosokat, labor, magánkórház stb. mindent végigjártunk, minden eredmény negatív, fogalmuk sincs mitől lehet...
Nem veszítek semmit, igazad van ki fogom próbálni. De abban jobban hiszek hogy esetleg egy rendszeres nyugtatószedéssel csökkennek a panaszaim, de az hogy egyet beveszek és volt hőemelk. nincs, azt azért nehezen képzelem el.
nekem anno azt mondták, ha valami valóban pszichés eredetű, akkor kezd majd javulni, ha az ember elhiszi, hogy az pszichés... mert azzal megvan a megoldás... és nem keresgéli tovább...
Igen, Holló próba a neve. A lényege, hogy lázcsillapítóra nem megy le a hőemelkedés, nyugtatóra igen. Akkor van idegi alapon. Nekem lázcsillapítóra nem megy le, azt többször is próbáltam. Itthon van nyugtatóm, xanax meg frontin, lehet hogy majd kipróbálom. Van pszichiáterem, de neki ez a próba még nem jutott eszébe, különben is azt vallja hogy ne szedjek semmilyen nyugtatót. Ok, legyen idegi alapon, de ha így is van nem kéne kezelni valahogy? Azt már nem, egyszerűbb rámondani hogy pszichés eredetű aztán ennyi. A háziorvos azt mondta hogy a hőközpontom egy magasabb hőt állított be nekem pszichés okok miatt. Hiszi a fene ...
idegi alap... valahol olvastam, hogy csak 2fajta gyógyszert kell beszedni, hogy kiderüljön... nem akarok hülyeséget írni, de valami "holló-próba" vagy ilyesmi neve volt a dolognak (a lényege, hogy ki kell próbálni lázcsillapítóval is és nyugtatóval is levinni a magasabb testhőt)
Aids teszt negatív!!!!!!!! Nagy kő esett le a szívemről!! Legalább ezen nem kell többet rágódnom. Vizeletben találtak e colit. Az asszisztensnő szerint ez is okozhatja a hőemelkedést. A háziorvos azt mondta szerinte attól nem lehet ez az egy éve tartó hőemelk. Akkor mitől? Válasz, idegi alapon... Azért az is érdekes hogy 13 hónap alatt most jutott eszébe egy valakinek, hogy vegyenek tőlem középsugaras vizeletet...Eddig is volt többször vizeletvizsgálat, de nem középsugaras. Két hétig antibiotikumot kell szednem, utána úgy is el kéne múlnia ha attól lett volna, de tuti nem. Valamelyikőtöknek nem volt a vizeletében e coli? Mintha olvastam volna korábbi hozzászólásnál hogy volt ilyen kiirtották és maradt a hőemelkedés.
én gasztroenterológushoz járok... bár mint írtam, nálam vezető tünet a hasmenés (az 1 évvel korábban kezdődött, mint a hőemelkedés).
most, a babával is van hőemelkedésem. változó, 37,6 fölé szerencsére nem ment (nem nagyon méregetem, csak ha érzem, hogy most már magas... de néha, 1-2 hetente 12x megmérem blindre is... mindig 37 fölötti)
Az nagy szerencse, hogy van egy orvos akiben megbízol, aki hisz Neked, aki segít és aki nem néz hülyének. Sajnos nekem nincs ilyen. Volt egy-két orvos akihez jártam és rendes, aranyos volt, például a fül-orr-gégészem, aki kivette a mandulám pár hónapja. A körzeti orvosom is rendes, segítőkész ha megkérem valamire. De nincs egy olyan ember aki kimondottan "ráállt" volna arra hogy segítsen kideríteni mi a bajom. Mindenki most már csak azt hajtja ne foglalkozzak vele, tönkreteszem magam, pszichésen van stb... Neked milyen orvos segít a betegségedben?
Gratulálok nektek a babához!!!! És neked is, most is így terhesen állandó hőemelkedésed van?
Megpróbálnék én együtt élni a betegségemmel, ha lenne neki neve. (persze ha a név aids lenne akkor nem tudom hogy élnék vele együtt...) A legnagyobb bajom hogy attól félek halálos betegség, és bármelyik pillanatban meghalok miatta.
nem kell a kutakodást befejezni... de a helyzetet tudni kell elfogadni, hogy ez van... különben beleőrülsz előbb utóbb... de az, hogy megtanulsz vmivel együtt élni, az nem jelenti azt, hogy nem kell megoldani... csak akkortól nem ez lesz a központi téma. pl a cukorbetegnek is meg kell tanulnia együtt élni a bajával... vagy a cöliákiásnak... és az, hogy lesz neve a betegségnek, még koránt sem jelenti azt, hogy tudnak vele mit kezdeni.
én rendszeresen járok orvoshoz... vizsgálgat, néha kipróbálunk vmilyen új gyógyszert... de ennyi. nem zuhanok magam alá, ha nem jön be... az eddigiek sem jöttek be. bízom a dokiban.
mi most vagyunk 25 hetesek (kb :)) holnap megyünk uh-ra.
Igazad van teljesen. Nem kéne hogy minden gondolatom ekörül forogjon, és azt is megértem hogy unalmas a környezetemnek ez. Úgy látszik ez a 13 hónap még nem volt elég ahhoz, hogy együtt tudjak élni ezzel a betegséggel vagy mivel. Hogy el tudjam fogadni hogy ez van és nem tudok rajta változtatni, és fejezzem be a kutakodást hogy mi lehet az ok. Ti úgy látom elértetek idáig én is megpróbálom. Ha kell orvosi segítséget kérek. De nagyon nehéz lesz az biztos. Mindig azon töprengek ha valami komoly betegségem lenne ennyi idő után már ki kellett volna jönnie. Próbálom magam ezzel, és hasonlókkal nyugtatni. Szerintem szükségem lesz pszichológusra, vagy természetgyógyászra akárkire aki segít abban hogy elfogadjam ezt az állapotot.
Neked van babád? Ha igen, azóta szülted hogy "beteg" vagy?
nekem is mondták a babát... hogy az majd javít. sokat vártunk rá... nem javított. de legalább nem is rontott.
az pedig tuti, hogy a környezet számára egy idő után unalmas a téma... de miért is? nincs más témád? ne a betegség (bmi is legyen az) körül forogjon az életed! te nem vagy egyenlő a nyavalyáddal! tessék élni! az meg hogy néha sz@rul vagy... azt sem köti az ember más orra alá, ha menstruációs görcsei vannak... vagy hány mint a lakodalmas kutya...
mondjuk az is igaz a lymphomával kapcsolatban, hogy mire én ahhoz a vizsgálathoz eljutottam, addigra -ugyan biztos ami biztos alapon megcsinálták- mondta a doki, hogy most már tuti nem az, mert azzal néhány hónap alatt teljesen leépültem volna.
azzal pedig teljesen egyet értek, hogy nem végeznek olyan vizsgálatokat agyba főbe, amivel esetleg nagyobb bajt tudnak okozni (a vizsgálat kockázataira is gondolok elsősorban), mint amekkora az eredeti probléma.
