(Kb. 16-17 éve láttam őket élőben a Monostori erődben, május elsején, qrva hideg volt és rajtam kívül senki nem volt kíváncsi rájuk. Rettentőn kínos volt, de ilyen exkluzív koncerten azóta sem voltam.)
Na jó, mert nem tudunk elvonatkoztatni a később történtektől. De a Transmission vagy az Unknown Pleasures határozottan jól őrjönghető és csápolható számok.
Ez olyan, mint a "depis zene" fogalma. Egyszer mondta nekem egy lány, hogy ő sosem hallgat Radioheadet, mert az olyan depis. Pedig hát nem a Radiohead zenéje a depis, hanem ő volt az.
(A lázas kis Nemecsektől viszont mindig meghatódom. A díszes társaság, ami teljes átszellemültséggel szerepjátékozik katonásdit és felnőttesdit, de persze a lelkük mélyén nagyon is tudják, hogy ez csak játék. Csak a szegény kis kompenzáció-kényszeres Ernő veszi véresen komolyan az egészet és rá is fázik, lám: https://www.youtube.com/watch?v=R0ULry-hCAY)
Hát ja, a fiaimnak is azt mondom mindig, hogy ok, nem kell feltétlenül szeretni az én zenémet, sőt, de ismerni azért illik. (Mondjuk legutóbb is Tankcsapdát kellett tegyek a kicsinek, Lupii lui Calancea helyett, ez milyen dolog már?)
(Most néztem egy reakció videót, ami miatt... Meg aztán tavaly újra a hírekben volt a gyereke miatt. Mondjuk a videóban a reakciója a jutubos gyereknek az volt, hogy nem elég dögös, Eva Cassidy jobb.)
A youtube-os rekció-videók érdekesek, ahol is mai - főleg amerikai - fiatalok olyan zenékre csodálkoznak rá... Pink FLoyd-tól, Deep Purple-től, Dire Straits-től, Queen-től... Hogy jé, ilyen van? :)
Ez a Nicolae Botgros (szószerint: vastag pofájú) által vezetett kisinyovi Lăutarii zenekar tavaly bukaresti koncertje, sok-sok meghívottal. A zenészek állóképességét mindenképpen csodálni kell és lehet, az egész koncert ugyanis 4 és fél órán át tart. A közönség meg hol szolidan üldögél és imádkozik, hol meg táncra perdül és körbe hórázza a még ülőket ;-)
(A román népzenéről: első hallásra kicsit egyhangúnak tűnhet, de van benne potenciál, főleg, hogy a magyar népzenétől eltérően a rézfúvósok és az ütősök sokkal hangsúlyosabban vannak jelen, főként Moldovában-Moldáviában. Én speciel a tisztán instrumentális részeket jobban kedvelem, mint az énekes kíséreteket, bár nyilván ez utóbbi az autentikusabb. Na de mikor elkezdenek alkotni pl. a Zdob si Zdub társaságában, az határozottan nem rossz: https://www.youtube.com/watch?v=M8wGZ2J-2aM)
Ha úgy vesszük, rettentő hatásvadász és kommersz, de azért működik. Szépfiú világgá üvölti szerelmi bánatát, hát nincs az a női hallgatóság, akinek ne lenne ettől rögtön nedves a bugyija...)
Sepsiszentgyörgy, a kétezres évek elején még csak elég merész álmok voltak ezek a gyerekek. Ok, a világfájdalmuk és nagyon őszinteségük picit vicces így 5x-esen, de hát ez van, csak legyenek kellően lesajnálóak és kegyetlenek velünk, vén sz@rokkal :)
Phúúú, fogalmam nincs, nem vagyok túl jó a műfajokban. A goa szerintem ennél nyugisabb és füstösen gomolygós, de javítsanak ki a nálam nagyobb expertek!
