A CD-t nem Magyarorszagon vettem. Nem tudom, hogy M.o.-n hol kaphato. (Lehet, hogy nemcsak benzinert erdemes atmenni Ausztriaba, hanem regizene CD-ert is?)
Voltam a Harp Consort egy koncertjen, nagyon hangulatos es bensoseges volt (habar ugy latom, hogy a legtobb regizene koncertre ez jellemzo) es persze a zene gyonyoru. Az egyik zenesz raadasul meg tancos is, es az egyik dalra egy barokk tancot mutatott be. A szunteben is a teremben maradtak, es meg lehetett nezni a hangsszereiket, beszelgetni lehetett veluk. A legszebb az egesz CD-n szerintem egy perui dal.
Olyan barataimat hivtam el a koncertre,akik inkabb salsan nottek fel mintsem 17. sz-i mexicoi zenen, es nekik is nagyon tetszett, enekelve jottek ki a koncertrol.
Van toluk egy masik CD-m, ennek az a cime hogy Spanish Dances, nem tudom, van-e atfedes az altalad ajanlott CD kozott.
Fricsay Ferenc egy 1949. 11.8-án felvett Denevérjét hallgatom. igazi csemege a rádióarchivumból. végre felkerült az ES aktualis szama, nekiállok olvasni
Ugy látom,itt régizene-kedvelők is vannak.Két érdekesség a Bartók Rádiobol:
Ma délelött volt „Jordi Savall és együttesei”; jo zenék mentek,pl.Bölcs Alfonz cantigái.Holnap este 10 után „Hangfelvételi ritkaságok”,spanyol és zsidó zenék a 10 – 16.sz-ig.,Alia Musica,vez.Miguel Sanchez.
Esetleg valaki ismeri?
Köszönöm az ajánlatot.Kb két honapja nézegetem az Amazonon ezt a cd-t.(már lassan le tudom rajzolni a boritot…)Ugye Santiago de Murcia?
Mit tanácsolsz,hol tudnám megvenni/felvenni?
Egy másik nagyon jo lemezük: Spanish Gypsies
’Kelta és spanyol zene Shakespeare Angliájában’
BMG00761,1999.
En is nagyon szeretem a regizenet (legfeljebb nem vagyok olyan szakerto mint te :) - ha az emlitett zenet szereted, akkor ajanlom: Missa Mexicana - CD-t a Harp Consort-tol. Spanyol barokk zene Del Amerikabol! gyonyoru, es nagyon hangulatos.
europai+indian+afrikai zene keveredese
A Mezzon a jó öreg Beethoven utolsó vonósnégyesei mentek az imént, a Berg vonósnégyes felkavaró elôadásában.
Búcsú mindentôl.
Nekem csak a téltôl.
Átkozott február !
Milyen kiadványra gondoltá?Mert ha lemez kell,abból van egy jo pár.De szerintem neked kotta kéne.
Eselleg hallás után?
Nagymultu vándordallamok? A ’folia’-rol már volt szo.Akkor hadd legyen a következő a ’Greensleeves’.A története érdekelt,hát összeolvastam rola pár dolgot.A legmeredekebb megközelitést megpróbálom felidézni ide.
Ez a fülbemászó ’Greensleeves’ az angolok kedvence volt,közülük is a királynöké.A név onnan jön,hogy VIII.Henrik egyik felesége annyira szerette,hogy mindig ezt dudolta.Akkor persze még nem igy hivták.Ennek a hölgynek apró testi hibája volt:egyik kezén hat ujj volt.Akkoriban ezt nagyon kellett titkolni(boszorkány,égetés,királyi ház meginog.stb…),igy mindig el volt takarva egy hosszu kézelővel(sleeves),meg még a kedvenc szine a zöld volt(green).A királyi házakban ez a dallam visszamenőleg egészen Arthur királytol(VI.sz.)(!) létezett;ott is a feleség szerette.És azért szerette,mert a kedvenc lovagja,a ’csunyaarcu’Lancelot hozta magával az udvarba.(’tények’:Guinevere és Lancelot szerelmes volt egymásba,ez késöbb a Kerekasztal felbomlásához vezetett;Lancelot meg francia lovag volt).Franciaországba meg valószinü kereskedök,vándorok meg szentföldi zarándokok hozták valahonnan keletről…
Persze az akkori közel-keleti kereskedőközpontokban (Baszra,Bagdad) az 56 foku hangskála volt.(jo lenne tudni,mi az..de a Greensleevest biztosan nem tudták eljátszani rajta)De akkor is igaz lehet a történet.
Fú, ennyi szakértelem láttán én mit mondjak? A volt csellista azt jelenti, h. kilenc évig tanultam zeneiskolában csellózni, de ez még az átkosban volt, gambáról akkor még nem is hallottam, így nyilatkozni se tudok róla egyáltalán. Most már, hangszer híján, sajnos csak élvezni tudom a szép zenéket...
Ha valaki tud olcsoér' használt csellót, esetleg szólhat...
Majd ha ráérek, csinálok egy táblázatot, hogy milyen hiányokkal lehet a gambán megvalósítani néhány historikus hangolási rendszert.
A folia megvan a Michel Farinel -féle furulyaszólós változatban (Furulya repertoire Bali János szerkesztésében), majd ha ráérek, begyakorolom, és még talán el? is adhatjuk. Van ebb?l valami gambaszólós variáció megjelentetve valami kiadványban?
Gy?jtsük már össze a nagymúltú vándordallamokat!
Nyitok err?l egy szekciót a Kabóca m?helyben.
Az nem lehet,hogy a hibás hangokat egyszerüen nem játszották?Vagy akkor tul sok dolog megszolalhatatlan?
A ’folia’-t elö fogjátok adni?
Van még egy-két ilyen érdekes,nagyon-nagyon régi dallam,érdekes történetekkel,melyek szintén variácioformák.Pl.a ’Greensleeves to a Ground’.
Hogy is lehetne leforditani?(angoltanárok,segitség!)
Sajnos a vonós hangszerek eddig kimaradtak az életemb?l, de túl soká már nem szabad halogatni. Mivel ebben a korban már kés? elkezdeni hegedülni, meg az ismert hangszereknek megvan az a hátránya, hogy van róla összehasonlítási alap, ami számomra hátrányos lenne, ezért úgy gondolom, hogy egy tenor fidulát kellene csinálni, amivel egy értékes szólamot lehetne játszani középkori zenében.
A csellót talán állhoz szorítják? Ezt se tudtam eddig.
A gambát viszont a térdek elég stabilan tudják tartani, nem kóvályog az se össze-vissza.
A gamba húrlába laposabb a csellóénál, meg a húrok is többen vannak, ezért pontosabban kell célozni a vonóval. Cserébe könnyebben lehet akkordot húzni rajta. A vonó tartása is teljesen más.
Mivel bundok vannak rajta, és félhangonként csak egy, ezért kezdett?l fogva kénytelenek voltak valamilyen temperálás-félét alkalmazni. 1/6 kommás (Silbermann-féle) hangolás esetén bizonyos hangok kb. egy kommával hibásak lesznek. 1/4 kommás középhangú hangolás esetén az eltérést már diézisnek hívják, ami kb. 2 komma. Ez esetben a hibás hangok teljesen használhatatlanok, tehát kerülend?k. Gyanítom, hogy azokat a bundokat, amelyeknek elvileg két különböz? helyen kellene lenniük, a két hely közé kötözték fel, így az azon játszott hangok pl. Silbermann hangolás esetén csak fél kommával lesznek hibásak, ami már egész elviselhet?.
A film tényleg nagyon jó. Ugy tudom, hogy a játszási technika is különleges a 'viola de gamba'-nál: a zenész nem szorítja az állához a hangszert, csak úgy a levegôben tartja, és ugy játszik... állítólag nagyon nehéz megtanulni.
Érdekelne egy volt csellista véleménye(vagy bármelyikötöké) a viola de gambárol.Meg a hetedik hurrol.Meg a hangolásról főleg.(természetes-temperált ellentmondások,stb.meg miért van ma olyan kevés belőle)
A régiek szerint azon kevés hangszer egyike,amely hangja nagyon hasonlit az emberi hangra('vox humana')
Én a filmet sajnos nem láttam, de megvan a zenéje, ami fantasztikus. Egykori csellistaként tényleg nagyon tetszik a zene, a barokk zene egyébként is a szíve, csücske.
Az emlitett film egyenesen pazar.Aki szereti ezt a müfajt,egyenesen alapfilm.Mindenkinek ajánlom.
Aki meg igaziból játszotta a hangot alá a viola de gambán,az meg Jordi Savall.Az egész film zenéjét ök készitették,már csak ezért is érdemes látatlanban is megnézni.A végén,amikos az öreg Marais emlékezik,egy Lully mü probája közben,látható az egész Les Concert des Natións.
A dupla CD ’filmzene’Alia Vox kiadásban fellelhető.
A viola de gamba meg egy 1550 körüli Zannetti.
Átolvasva a topicot mertem ezt a ’zongoraimádó’-t irni.Ezek szerint nem pont igy van..
Láttad a "Minden áldott reggel" című filmet?
Abban volt, hogy amikor a fiatal Marin Marais jelentkezett Saint Colombe-hoz tanítványnak, az volt a belépő, hogy rögtönözzön variációkat a folliára.
A ’folia’?
Egy portugál eredetű tánc,gyökerei egyesek szerint az antik időkben keresendők.Egy basszusvariácio,végtelenségig játszható;a lassu rész lassuló,a gyors pedig gyorsuló tempóval.A feldolgozások száma bőséges.Legtöbben a Corelli-féle 1701 körüli verziót ismerik.Pedig valószinü,hogy a régebbi spanyol és francia szerzőknek ’kötelező tananyag’volt,és ők nyilván rátettek egy lapáttal a variáciohalomra.(1490-es lejegyzés ismert)
Sok jo lemez jelent meg ebből,némelyik komplett ’foliatörténet’
Én is olvastam:a ’folie’ az bolondot is jelent.Merthogy a végére,nem tudván abbahagyni a táncot,összeestek.(utána meg biztosan ütemre vonaglottak..)
Eddig az okoskodás.
De nem is tudom hirtelen,hogy kerülök ide a zongoraimádók közé.Hol volt akkor még zongora,vagy egy temperált akármi..?
Sziasztok.
Régizenekedvelő vagyok.Lehetne írni sok nagyon jó lemezről,de van itt egy nagyon érdekes dolog,ajánlom szíves figyelmetekbe.A’testvértopic’-ban valaki felfigyelt rá,de a sok szakértő közt elsikkadt..
Kb.decemberben,Bartók Rádió:Hangfelvételi ritkaságok
Santiago de Murcia:4.kódex,1750.Mexico.
Fergeteges,sehová be nem sorolható előadásmód,spanyol korabarokk hangulat.Rolf Lislevand,aki a HesperionXX és a Les Concerts des Nations-ban játszik Jordi Savallékkal.
Kicsit messze esik Mozart-tól,azt hiszem időben visszafelé,a tisztább irányba.
Miallatt cd-re másolom, ujra hallgatom Mozart zongoraversenyeit, 19-tôl 27-ig, micsoda könnyed és mégis feszes rafináltság, ez az a zene, amit sohase lehet megunni.
