A Nagy Testvér dimenzióira jellemző a történet, de alighanem tényleg csak történet. Ennyivel le lehetne cserélni Svájc teljes fogaskerekű járműparkját, annál azért jobban ismerték Magyarországot, hogy ilyen sok hegyi pályánk még akkor se lenne, ha a trianoni szerződést valami csoda folytán semmisnek nyilvánítanák.
Nem kizárt. Ganz motorvonat van, vagy legalábbis volt Új-Zélandon, hanem én annak idején a boltban nem láttam odavalósi vajat.
De annak idején a földrajztanárunk mesélte, hogy Bulgária KGST-szinten panaszt emelt ellenünk, mert újabb és újabb tétel cseresznyebefőttet rendeltünk tőlük, aztán viszontlátták őket az NSZK boltjaiban, dacára annak, hogy nekik oda nem volt szerződésük.
Kijelentették, hogy ezt ők is meg tudták volna csinálni, és a béketáboron belül ez tisztességtelen haszonszerzés. Hanem hát régi mondás, hogy üzletben nincs barátság.
Vidéken az mindig használatos volt, hát eleve nem kell bevenni az adóbevallásba, nem terheli bér/eü/nyugdíjjárulék, számtalan előnye van.
Az oroszoktól akarhattunk valószínűleg ZIU-trolikat venni, abba belefért volna a zöldbab/konzerv bartell (akik csak hallottak közgazdaságról, keverik a kartellt a barterrel).
A KGST-ben, mint fogalom, létezett a transzferábilis és a klíring (clearing) rubel. De csak elszámolási egység volt, nem kézzelfogható pénz. Hanem egyszer valaki szerzett nagyobb mennyiségű, forgalomból éppen kivont rubel-bankjegyet, és jó áron elsózta, hogy na, ez transzferábilis rubel, és sokkal többet ér, mint amit a turistáknak adnak.
Szovjet fogaskerekű vasutat meg hát nem lehetett kapni.
Csehszlovákia is svájcit vett, úgy '69-70-ben. De hát, aki a meglevőt fölprédálja...
Azért annyira nem. A közgazdaságban is ismert fogalom a barter kereskedelem. Hogy mást ne említsek, magas infláció mellett jó lehetőség. De nemrég egy modellvasutas kolléga mondta, hogy vidéken a pálinka is sok esetben barter alap: megvan az ellenértéke is, hogy egy liter pálinkáért mit lehet a ház körül valakivel elvégeztetni.
Nagyon hozzá voltak szokva a "KGST-relációhoz", ahol ez volt a gyakorlat.
(Ne felejtsük el, mikor már utána felmerült az orosz államadósság kérdése, ők is megmondták, hogy 1) az összeg nem annyi, amit mi összeírtunk, hanem, amit ők mondanak 2) a rubel árfolyama ez esetben úgyszintén 3) pénzről szó sem lehet, de mondjunk árukat, amiket kérünk helyette, gáz és olaj szóba se jöhet.)
Azért pártállami vezetőink helyesen éreztek rá, hogy Svájc és Ausztria irányában ez aligha működik...
Kép megnyitása új lapon > fölötte, valahol a link közepén van egy THM-betűkombináció > törölni, átírni IMG-re, vagy BIG-re. Kiadja a nagy változatot, és még ahhoz is ad nagyítási lehetőséget. A mentésit is.
És 5 forgalmi szám van a GTFS-ben, ennek megfelelően 60 perces fordulóidővel. 18 perc fölfelé, 2 perc a fordulásra, 26 perc lefelé, és 14 perc Városmajorban. Izgalmas lesz, vajon tényleg össze tudnak kaparni 5 szerelvényt?
Futárban is 12 perces menetrend szerepel. Majd pénteken kiderül, hogy mi a valóság, de ha a Futárban az szerepel, akkor az OBU-n is az fog megjelenni indulásként.
Úgy láttam, nincs kereszt az Erdeinél hétvégén sem. A Futár is azt mutatja, hogy fölfelé 10, 22..., lefelé 4, 16... onnan az indulások, várakozás nélkül. A másik 3 köztes megállóban van kereszt, várakozással.
Persze attól még lehet, hogy nem végleges és akár hibás is, láttunk már ilyet. :-)
A hétvégi menetrendben bizony 12 perces követéseket látok, keresztekkel mindhárom közbenső kétvágányos megállóban. A hegymeneti menetidő 18 perc, a völgymeneti pedig 26.
Ezt hány szerelvénnyel fogják megoldani? 4 szerelvény esetén csak 2-2 perc lenne mindkét végállomáson a fordulásra. Vagy ki tudnak adni egy ötödiket is, hogy legyen 14 perc Városmajorban?
Nemigen. Már lehetett vagy húszezer a budapesti telefon-előfizetők száma, de a készülékek 80-90%-a hivatalokban, üzletekben volt, és inkább munkaeszközként szolgált, mint magán-chatelésre, ezek meg este nem is voltak nyitva. (gondolom, az utasok is azért vállalták be a kocsi visszarakását, meg a tovább-vonatozást...)
A fogas-társaság a forgalom növelésére maga is telkeket vásárolt, és árulta őket építkezések céljára, hogy több legyen az utas. De közvilágításnak valószínűleg még híre-hamva nem volt, az utak meg olyanok voltak, hogy a fogas, még a villamos korszakában is szállított építőanyagos kocsikat föl a hegyre, azért nem értettem én, mit keres az a lehajtható deszkapalló a Széchenyi-hegyi végállomás legvégénél.
(Ez itt nem a reklám helye: a Ricqles-féle mentás alkoholt 1838 óta gyártják mind a mai napig. Jobb drogériákban alighanem kapni, de nem két fillér lehet. :-) )
Azért látszik, hogy akkor fontos szerepet töltött be a fogaskerekű, mert az föl sem merült, hogy azok a kocsik, amivel a végállomástól hazavitték az utasokat, lejöjjenek értük.
