Hát ez is megvolt, köszönet a szervezőknek. Azt hiszem a legfontosabb, hogy amennyire lehet politikamentesen, de radikálisan próbáljuk meg az érdekeinket képviselni. Szomorú, de nem meglepő, hogy volt olyan betelefonáló, aki politikai szándékot lát a nyilatkozat mögött. Másrészt felháborító volt a szakszervezet hozzáállása. Még ők tettek szemrehányást, amiért az ő hátuk mőgőtt kényszerülünk tenni valamit, másrészt, hogy miért nem tettük ugyanezt egy fél éve. Tényleg úgy tűnik, hogy ők a saját pozíciójukat féltik leginkább. Arról nem szólva, hogy, ha jól emlékszem Pokorny és Molnár Péter valaha együtt kezdték a szakszervezetősdit. Úgy tűnik most is egy oldalon állnak. Ha nem változik a szakszervezet hozzáállása, akkor nélkülük kell cselekedni. És végre túl kell lépni azon a belénktuszkolt hazug közhelyeken, hogy nincs rá pénz, meg az állásunkkal játszunk. Vegyük észre, hogy egyrészt nincs vesztenivalónk, ezt a pénzt már minimálbérként is megkapjuk egy fatelepen éjjeliőrként, másrészt nem lehet MINDENKIT elbocsájtani. De ennek csak akkor van értelme, ha egységesen lépünk fel. Én a saját munkahelyemen is azt mondom, ebben az országban az emberek ugyanúgy dolgoznak, vagy még többet, mint az Egyesült Európa országaiban. Ha feltesszük, hogy hatékonyságban csak 50%-ot érünk el, akkor is az ottani bérek felét kéne kiosztani a közszférában. Hiszen a hatalom a megtermelt javakból, mindenekelőtt az azon alapuló adókból fizet meg minket. Márpedig mind a jövedelemadó, mind a forgalmi adók mértéke legalábbis eléri az európai átlagot. Tehát, vagy nem hajtják be, vagy nem osztják ki az illetékeseknek. Mindkettőről a mindenkori kormányzat tehet. Ha minden állampolgártól ugyanolyan precízen befolyna az adó, mint tőlünk, ha minden megvásárolt áru után ugyanúgy befolyna (és nem visszatérítődne) a forgalmi adó, mint az általunk vásárolt termékek után, akkor már csak arra kéne ügyelni, hogy a vezetés ne a saját szűk körének ossza szét a pénzt. Ezt pillanatnyilag csak radikálisan, kényszerítő eszközökkel látom elképzelhetőnek. Nem lehet egyezség, de még kötetlen beszélgetés tárgya sem a 3, meg 5 meg 15%-ok emlegetése, függetlenül attól, hogy kiosztották vagy sem. A kiindulási alap az európai fizetés lehet, hiszen az ottani árakat már lényegében átvettük, sőt bizonyos szférákban a béreket is. A kompromisszumot annak az átlagnak az 50%-a jelentheti. Nem fogadhatjuk el az (egyébként alulfizetett) osztrák, német, francia tanárok fizetésének 50%-nál kevesebb bért. Ahhoz és nem a mostani szégyenletes bérezéshez kell viszonyítani. Vagy behúzni fülünk farkunk és megköszönni a vállonveregetést, mint eddig.
Na kimérgelődtem magam, munkára fel.
Megmondom őszintén, bár három és fél éve dolgozom itt, fogalmam sincsen róla, ki a szakszervezeti vezető, pedig tag vagyok.Az előző munkahelyemen is az voltam és automatikusan maradtam is. Évente gy alkalommal "vesszük észre" a szakszervezet tevékenységét: szeptemberben gyerekenként 2000 Ft értékben kapnak a tagok étkezési utalványt, segítség gyanánt. Ennyi.
Amikor a szakszervezeti vezetőről írtam alább, akkor elsősorban a föntebb levő(k)re gondoltam, nem az iskolákban dolgozókra, az ő helyzetük ilyen szp-ból tényleg felemás.Embere válogatja, hogyan viselkednek, tudnak, vagy mernek-e - vagy szükségesnek látják-e -a kollégák érdekében fellépni?
Eszembe jutott egy idézet: rossz annak, aki magából indul ki.
Sok alkoholistát láttam és sok szakszervezeti titkárt, de nem volt átfedés a két kategória között, tehát nem hiszem, hogy jellemző, amit írtál. A valóság szerintem közelebb áll ahhoz, ami nálunk is van: sem pénzzel, sem egyéb kedvezménnyel nem jár a szakszervezeti funkció, sőt. Annyira nem látszanak az előnyei, hogy nincs igazán jelentkező rá, pedig meglehetősen sűrűn lehetne újat választani. Sőt, időnként a kedves kollégák hozzáállásán bukik kezdeményezés, mert inkább adnak igazat az igazgatónak - akitől függnek -, mint a szakszervezeti vezetőnek, pedig az utóbbi többet szeretne elérni a juttatások terén.
A szakszervezeti funkció =védett álláshely. Lehet , hogy már elbocsájtották a tantestület szakmai krémjét, de a sz.b. funkcióban lévő kolléga akkor is be van betonozva, ha pl. egy alkoholista állat.
Állása védettebb a GYES-en, illetve a tartósan betegállományban lévő akoltársaknál is.
Órakedvezménye, és az időnkénti jutalomosztásnál rendszeresen felmerülő:a "tantestület eredményes munkájáért" kapott baksisa, a vezetőség felé való seggnyalásában vezető pozícióra predesztinálja.
Világ proletárjai egyesüljetek!
A meglévő sztrájkalapot sem kellene veszni hagyni. De a PSZ is részben azért ilyen gyenge, mert birkaként bégetünk, s a többség a fogjuk meg és vigyétek elvet vallja.
S álszent módon a "szeretem a gyerekeket" duma mögé bújnak, holott ha szeretnék akkor kiállnának azért, hogy a diák jólfelkészült, kipihent tanárral találkozzon. Aki mögött ott a társadalom megbecsülése, erkölcsi és anyagi oldalon is.
A lista:
Vélemények az érdekérvényesítés lépéseiről
Kérünk minden kollégát, a véleményének megfelelő rovatot a nevével ellátni szíveskedjék.Egyéb javaslataikat is kérjük leírni
név
figyelmeztető sztrájkot akar
bp-i demonstrációt akar
helyi demonstrációt akar
egyéb, mégpedig
nem nyilvánít véleményt
Mint mondta, teljesen üres..volt eddig, mert én most beikszeltem a "figyelmeztető sztrájkot akar" rovatot.
A problémám az, hogy nem derül ki, kik és miért kérik az adatszolgáltatást - így aztán névtelenül ikszeltem, de vastag piros filccel, hogy jól látható legyen. Hátha lesz csatlakozó...
Más: Hallom, hogy a Pokorni beszélni akar a budaörsiekkel. Félek én ettől. Ígér valamit és hamvába holt máris minden.Vagy rájuk szabadítja az önkormányzatot (milyen önkorm. van Budaörsön?), az pedig nagy úr.
Drukkolok nekik!
Új szakszervezet kellene, olyan alulról induló, ahol a vezető nem a hatalombakerülés előszobájának tartja "állását".Csak ilyen körülmények között ki vállal fel vezetést, szervezést munka mellett, a kirúgás lehetőségével a feje felett?
Ha tudod küldd el a kérdőívet, nemcsak a véleményekre, de a válaszolók számára is kiváncsi volnék. Lassan már nem a mindenkori politikai vezetés, hanem a pedagógustársadalom miatt kell szégyenkeznem. Valakik nagyon jó munkát végeztek. Úgy látom itt is az az egyik fő gond, hogy, ha ma valaki elégedetlen - márpedig nekünk tényleg minden okunk megvan rá - akkor azt rögtön úgy tüntetik fel, mintha az a mostani és csak is a mostani vezetés ellen irányulna. Pedig én 20 éve minden rendszer ellen egyforma hangerővel prüszköltem. Igaz a mostaniak a komcsikat is megszégyenítő módon demagógak, mondhatni hazugak, de az előzőek se voltak jobbak D-né vásznánál. Jellemző, hogy a megemelt januári fizetés még mindig nem jött meg, kiderült, hogy valami félreértés volt, de se egy elnézést kérő levél se annak jelzése, hogy mikorra várható a korrekció nem jött. Nem szólva a tavalyi bérkompenzációról. Én ugyan minderről elmondanék ha fizetést kapnék helyette. A PDSz tagságról pedig a mai nappal lemondtam. Viszont kellene helyette valami más. Kiindulásnak a B-örsiek kezdeményezésa lehetne valami alap.
Azért a szakszervezetek hozzáállása döbbenetes. Nem mindegy, hogy 60000 vagy 65000 Ft a bérünk? Utóbbi csak annyit jelent, hogy egyesek elégedettek lehetnek magukkal. Ettől nekünk még felkopik az állunk. A keddi beszélgetésre meg nagyon fel kell kötni... Bennetek minden reményünk. Legalább egy kis tisztánlátás erejéig.
Ugye, mindenki tudja, hogy a lakóhelyén kik ülnek az oktatási bizottságokban?
Lehet, hogy amikor kiemelték az oktatással kompatibilis munkahelyéről -és fel se tételezem :-))), hogy nem ilyen helyről jött -, még jóindulatú és ügybuzgó volt. Aztán ahogy emelkedett felfelé a fizetése, és épült be a hatalom szerkezetébe, úgy kezdte elfelejteni, hogy miért van ott. Az érdekeket fentről lefelé mérlegelte és nem lentről felfelé. Kb. ugyanezt látom a szakszervezet esetében is. Pokorni az élő példa, hogyan lehet az egyik oldalról átállni(ülni) a másikra.
Nem állítom, hogy csak ilyen emberek vannak ott.De a tapasztalat, hát az nagy úr....
Ha most azt mondom, hogy nálunk a tanáriban kb. egy hónapja függ egy kérdőív, hogy milyen figyelemfelhívó megmozdulást tartanának megfelelőnek a Tisztelt Kollégák - és egy sor sincs kitöltve rajta...akkor gondolom nem mondok újat.
Ugyanez a helyzet nálunk is, mint amit leírsz.Minek, úgyse lesz belőle semmi!- ez a vélemény.Meg a másik "szállóige":Mit mondanak a szülők!Aztán majd nem lesz gyerek, aki hozzánk jönne, ha híre megy, hogy itt ilyen rebellisek dolgoznak!Kinek jó az, így legalább az a kevés biztos!"
Különben éppen ma osztottak ki a "Mit kaptál ma Orbán Viktortól?" c. topicban, hogy hülye, és még nemtudommilyen pedagógus vagyok, magamnak köszönhetem, hogy itt tartok, és _nincsen jogom_ az elégedetlenkedésre, stb.
Off:Szia, bokor, örülök, ha ebben a nagy tömegben talál az ember egy "közelállót" - bár ebben a topicba mindenki az vmilyen szinten!Mégközelebbieket is mondasz?evangeline On
Tanárok fizetett újsághirdetése
Keveslik a szakszervezet fizetésemelési követelését
Fizetett hirdetésként adtak hangot lapunkban
elkeseredettségüknek a budaörsi Illyés Gyula
Gimnázium dolgozói. Úgy érzik: sem a szaktárca,
sem a szakszervezetek nem tesznek eleget a
pedagógusok bérének jelentős mértékű emeléséért.
Az érdekvédelmi szervezetek szerint a hirdetők
rosszkor ütnek meg kemény hangot, Pokorni Zoltán
oktatási miniszter pedig beszélgetésre hívta a
tanárokat.
Az iskola valamennyi dolgozója egyetértett a fizetett hirdetés ötletével
nyilatkozott lapunknak Tóth Béla, a gimnázium igazgatója. Két napilapban
kívánták megjelentetni, a Népszabadság mellett a Magyar Nemzetben. Ez
utóbbi azonban tartalmi okokra hivatkozva elzárkózott a közléstől. A
hirdetés árát a dolgozók adták össze, minimum kétezer forintot, de akadt, aki
húszezernél is többet fizetett.
Tóth Béla rámutatott: a mai tanártársadalom legnagyobb gondja a
kilátástalanság. A Széchenyi-terv egy szót sem szól az oktatásról, de a sokat
hangoztatott minőségbiztosítási program teljesültével sem ígérnek a
pedagógusoknak elfogadható béreket. Tóth azt tartaná elérendő célnak, ha a
kezdő tanár fizetése általános iskolában 100 ezer, középiskolában 120 ezer
forint lenne. Felháborítónak tartja, hogy a szakszervezetek nevetséges
célokért (8,75 százalékos emelés) küzdenek nevetséges eszközökkel (mint
amilyen a decemberi csengetéses akció volt).
A kedden az interneten is megjelent felhíváshoz tegnapig négyszáznál is
többen csatlakoztak, nagyrészt iskolák képviseletében. Molnár Péter, a
Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjét nem lepi meg,
hogy a tanárok körében rendkívül népszerű az akció, ám úgy nyilatkozott, az
időpont nem megfelelő, jelenleg ugyanis semmiféle kézzelfogható eredménnyel
nem járhat.
Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének titkára kijelentette: az a
céljuk, hogy a tanári fizetések 25-30 százalékkal haladják meg a
nemzetgazdasági átlagbért (jelenleg nyolcvan százalékát érik el).
A miniszter beszélgetésre hívta az iskola pedagógusait, amelyre jövő kedden
kerül sor.
A debreceni önkormányzat vezetőivel folytatott tegnapi bértárgyaláson a helyi
Pedagógus Szakszervezet nem fogadta el a városvezetők kompenzációs
ajánlatát. A szakszervezet bizalmi testülete amely kedden sztrájkbizottságot
hozott létre a jövő hét elején újratárgyalja az ügyet. A szakszervezet
elfogadhatatlannak tartja, hogy az önkormányzat a nem pedagógus
munkakörben dolgozó, mintegy 2300 debreceni közalkalmazottnak 0,75
százalékos munkáltatói illetménykiegészítést kíván juttatni. Kósa Lajos
polgármester elmondta: az érintettek számára egyszeri kompenzációként
mintegy 14 ezer forint egyszeri kiegészítést ajánlottak föl. Jenei Attiláné, a
bizalmi testület, s egyben a sztrájkbizottság vezetője szerint a dolgozók
felháborodása érthető, hiszen sokuk számára a béremelés csupán mintegy
bruttó 400 forintos többletpénzt jelent, s nem elégedettek a felajánlott egyszeri
juttatással sem. (Debreceni tudósítónktól)
Rudas Péter
A szakszervezetek vzetősége okafogyottá vált. Vagy velünk vannak, vagy távozzanak. De lehetőleg ne miniszteri bársonyszékbe.
evangeline
"a fő probléma az, hogy nem tudunk összefogni és egységesen fellépni"
A tanárság soha nem is akart.Még ezt a megalázó éhbért is félti mindenki, és a munkahelyén befogja a pofáját.A vezetők nyalják az iskolafenntartók és a szakmai felettesek seggét.A nagyívű pedagógiai szólamok csak az értekezleteken megjelenő illetékes " kedves vendégünk"-nek, és a felfelé továbbítandó jegyzőkönyveknek szólnak, amit majd kiértékel egy az oktatási bizottságba benyomott képviselőfeleség, vagy cukrász haver. Az iskola-és létszámleépítéseknél a legutolsó szempont a szakmai.Egy dolog az egységes négyévről-négyévre : a kussolás!
Kedves mindenki, a felhívás nálunk is kifüggesztődött (és ez nagyon szépen meg lett mondva :-)), germán szakos lennék, vagy mi). Talán beszélni is fogunk róla, a dohányzó tanáriban mindenki egyetértett.
Magam részéről nem érzem megnyugtatónak, hogy bizonyos tanárokat eltart egy gazdag rokon, mert bár az én férjem is aránylag jól keres, azért én még megalázónak érzem, hogy ennyire tartanak, és nem lesz jobb kedvem attól, hogy belegondolok, a párom majd úgyis hazahozza azt a pénzt, amiből nagyjából meg tudunk élni. Nem lesz jobb kedvem attól sem, hogy a horribilis 1400 forintos étkezési izét még nem tudták odaadni ebben a hónapban, mert nincs pénz a számlán. Nagyon szívesen támogatok bármilyen megmozdulást, ami túlmutat a röhejes hosszú csengetésen, mert úgy érzem, csak a láncainkat veszíthetjük. Akinek meg jó ez a helyzet (ld. syriusnál), az komolyan mondom, megérdemli. Csak én nem bíznék rá olyan felelősségteljes minkát, mint a milyen a tanítás...
off: Szia, evangeline, szegről végről földim vagy, csak én sajnos már itt tengődöm a nagyfaluban :-((
Ilyenkor mindig az ugrik be, hogy talán attól félnek, hogy követelmény is lesz a magasabb bérekhez. Az ilyen hozzáállás pedig nem méltó egy tanárhoz, mert ez azt jelenti, hogy nem fogta fel a társadalom változásait, nem él együtt a társadalommal, következésképpen nem képes a való életre felkészíteni a diákjait. Ezért kell egy szakmai megtisztulás is, de ehhez a jó tanárokat be kell csábítani az iskolába. nem csak pénzzel, de társadalmi megbecsüléssel is. Aki pedig nem a pályára való, azt el kell távolítani, illetve nem szabad a pályára engedni.
Sokszor eszembe jutott már, amikor elmarasztaló kritikával illettétek a szakszervezeteket: tisztában vagytok-e azzal, hogy ilyen alapra kell(ene) építkezniük? Ember legyen a talpán, aki itt eredményt akar (és tud) elérni.
Az a helyzet, hogy nicket kell cserélnem m. t. n. b-vel. Mert, hogy nempedagógusok rendre leszólnak, azt már megszoktam. De, hogy a kollégáink hozzáállása se segít a helyzetünkön az egyenesen katasztrófa. A tegnapi nyilatkozatot kifüggesztettem a tanáriban. Előrelátó módon a Népszabadság fejlécet leszedtem, mert tudtam ez már eleve előitéletet vált ki sokakból. Íme néhány megjegyzés:
- Nincs igazunk, hogy a minimálbérhez viszonyítunk. Örüljünk annak, hogy most azt emelték meg, majd pár év múlva mi is sorra kerülünk...
- Az egész média ilyenekkel van tele, mindig csak a jobboldalt kritizálják, bezzeg a szocialistákat nem bántják soha a sajtóban (mindezt a felhívás kapcsán)
- Nincs valami olvasnivalótok?
- De - mondom, - olvasd el azt a felhívást!
- Á, az nem érdekel, attól nekem nem lesz több pénzem.
- Miért kell mindig mindenben a negatívumokat látni, fröcsögni, stb.
Hát ezeket és ehhez hasonlókat tanárok mondták a minap. És van köztük olyan is, aki nem hobbiból, valami gazdag rokonnal megáldva, hanem a létminimumon tengődve tanít. Az a bajom velük, hogy nem veszik észre, ezzel a hozzáállással magának az oktatás ügyének ártanak a legjobban. Ha nekik elég amit kapnak, akkor már csak a pálya presztizséért, mások anyagi megbecsüléséért is harcolniuk kellene. De ők büszkék arra, hogy a semmiért húzzák az igát. Szóval ilyenekkel nehéz lesz, mondhatni reménytelen változtatni, a MINDENKORI hatalom a markába röhög és továbbra is a minimumot adja. Más nem számít, amíg van aki ennyiért is dolgozik. Szóval nagyon szomorú voltam és teljesen megértelek. Vajon tényleg csak akkor változik a helyzet, ha már csak a nyugdíj és a szenilitás határán lévők maradnak a pályán? Vagy akkor a pályakezdők 2-3-szoros fizetésért fognak dolgozni, nekünk meg a 20-30 évi tanításból örökölt "fizetéssel" kell beérnünk?
Vajon mi lenne, ha egy újabb Bokros csomagot kapnánk. Biztosan szolidárisak lennénk a repülőgépszerelők (jogos) követeléseivel, miközben saját töredékfizetésünket a szükségszerű rossznak tekintenénk. MEDDIG?
Tudom, hogy nem Te vagy a topic-gazda, de úgy tűnik, a felhíváshoz és a kérdőívhez van közöd: teljesen egyetértek, végigolvastam mindekettőt, sőt a fórumban is szólottam egy keveset.
Ott is megírtam: a fő probléma az, hogy nem tudunk összefogni és egységesen fellépni, éppen olyan dolgok miatt, amit alább - igen tisztelt - syrius kolléga írt: mert az illető megoldotta saját maga az anyagi problémáját, vagy nőként jól ment férjhez. Igen elenyésző - környezetemben legalábbis - az ilyen teljesen hülék száma, akik pedagógus létükre összekötötték az életüket, és így, ebből akarnak megélni.
Férjem nevelőtanár egy kollégiumban, nagyon szereti csinálni, a fiúk is szeretik, becsülik, sőt, a főnökség is támogatja. Ezzel együtt hazahoz 55.000 Ft-ot. Én tanító és könyvtárosi végzettséggel, 14 év tanítás után 3 éve könyvtárostanár vagyok egy középiskolában, nettó 51.000-ért(ezek már az "emelt", új fizetések!). Régebben vállaltam korrepetálást, de mivel itt a munkaidőm heti 40 óra, este 5-re érek haza, s akkor már nincs kedvem és erőm más gyerekével vesződni.Egy gyerekkel és egy 20 éves Trabanttal rendelkezünk.1988-ban kezdtünk építkezni - mert Sopronban már akkor sem tudtunk volna lakást venni - egy 10 km-re levő kis faluban. Még mindig nincs teljesen kész (asszem nem is lesz soha....). Máról holnapra élünk, rettegve, hogy valami váratlan esemény fel ne borítsa a költségvetést, mert akkor nincs hova fordulni (szülők nyugdíjasok, nekünk kéne őket is támogatni, de sajnos nem megy. Szégyellem ezért is magam.).Három éve nem voltunk nyaralni, mert amennyi pénzt rá tudnánk szánni, azért nem igen állnak szóba velünk sehol. Már a sátorhelyek ára is megfizethetetlen, főleg vízparton, ami ugye nyáron a gyereknek a nyaralást jelenti(nekem nem feltétlenül, mert főzni, vásárolni, stb. kell...)
Tudom, hogy ezt már elmondták néhányan előttem, de minél többen bizonygatjuk, talán egy idetévedővel többen látnak bele a valóságba és nem dőlnek be a propagandaszövegeknek, mely szerint nőtt az életszínvonalunk.
Kedves syrius!
Végigolvastam a költségvetésedet.Hasonló a miénk is. Tankolni egy hónapban egyszer szoktunk a Trabiba, aztán vagy kitart, vagy nem. Mivel falun lakunk szükséges a fenntartása, mert sem bevásárolni, sem nagy hirtelen orvoshoz menni nem tudnánk nélküle. Másra már nem nagyon használjuk, kivéve a Halottak Napi temetőkörutat, de már volt olyan év, hogy vonattal jöttünk haza, mert beadta a kulcsot szegény pára.
Ugyanakkor tőlünk 20km-re egy osztrák pedagógus ennyi munkaidővel a háta mögött kb. 30-40 ezer schillinget keres.
Jó lenne összefogni és valami igazán figyelemreméltó dolgot kitalálni, mert holmi "csengetésekre" nem néz fel a hatalom egyetlen képviselője sem.(Na, most mondja a rádió, hogy sztrájkba léptek az ajkai kórház dolgozói!)
Bocsánat, ha kissé hosszúra nyúltam, de örülök, hogy van egy hely, ahol beszélni lehet ezekről a dolgokról. Szívesen támogatom a kezdeményezéseket!
Üdvözlettel:evangeline
Jó reggelt! Nagyon helyeslem a kezdeményezést. És a magam részéről is igyekszem támogatókat keresni a munkahelyemről. VALAMINEK TÖRTÉNNIE KELL!
A kérdőívet azonban kicsit bővíteném, mert ezek bármennyire reálisan és kristálytisztán tükrözik a valóságot épp ezért egyesek részéről demagógiának tűnnének. Talán arra is ki lehetne térni valóban úgy érezzük-e, ahogy az legutóbb több országértékelésben elhangzott, miszerint az elmúlt években határozottan javult az életszínvonalunk, reálbérünk. Milyen szinten nyújt megélhetést egy tanári fizetés? Milyen egyéb körülmények teszik lehetővé, hogy még így is sokan a pályán maradnak? (Pl. jól kereső házastárs, jelentős túlmunka másodállásban, stb. ami azért mégse tekinthető megoldásnak)
Kik állnak a pályaelhagyók helyére?-kérded. Élő példa: a gimiből, ahol tanítok, szeptember végén, kereken egy hónapnyi pedagóguspálya után elment egy -mellesleg bombanő- fiatal kolleganő. (Hatszoros fizetésért). ráit szétosztották, egy heti három órás osztályt én is kaptam. Januárban pedig egy 35 éves kolléga ment el, óráit szétosztották, az osztályfőnökséget én örököltem. Namostan. Én 41 éves vagyok, a többiek, akik órákat vettek föl, mind idősebbek, magyarán mondva marad egy mag, akik az iskolákat a vállukon viszik, egyre idősebbek, a sulimban korommal még a fiatalok közé tarozom!!!!!!!!!!!
Sokan nyugdíjasként tanítanak egyébként, mellesleg jónéhány igazgatóról tudok, aki nyugdíj mellett igazgat. Anyagilag így még valahogy megéri a dolog, csakhát iszonytatóan öregszik a szakma, ezzel szédületesen elszakad a fiatalok világától, és a tanári minta a diákoknak alig jelent már valamit. A mobiltelefonos, csillogó autócsodákból kipattanó, napi többezer forintokat elmekdonelcező diáknak az öreg, kopott ruhás, parizeres zsömlét evő, mobilt és számítógépet kezelni nem tudó, villamosozó pedagógus rémízstő, akinek se tekintélye nincs, se z általa közvetített tudás nem vehető komolyan, az értékrendről már nem is beszélve.
Röviden egy másik felvetésről. Nem tudod elképzelni, hogy 40-50 ezer forintért elmenjen egy fiatal tanítani. Most nem megy, következmény az elöregedés. De előbb-utóbb kénytelen lesz, hiszen mint az előbb írtam, nemigen lehet majd elhelyezkdeni egy diplomával, és néhány év múlva a más állást nem találó, ám továbbtanulni nem tudó-nem akaró tanári diplomás fiatal még örülhet is, ha egyáltalán -jobb híján- egy-egy végleg nyugdíjba menő, katedráról kihaló kolléga helyett talál tanári állást.
Teljesen logikus (és ijesztő) amit írsz, de az én tapasztalatom mégis az, hogy a tanári diplomát szerző végzettek szinte kivétel nélkül más pályát választanak. Egy mai huszonéves számára elképzelhetetlen 40-50 ezer forintokért munkábaállni. Mindegy, hogy jó, vagy rossz tanár lenne belőle. Tulajdonképpen nem értem, hogy ki áll munkába a pályaelhagyók helyére. A frissen diplomázottaknak legfeljebb egy töredéke. Kevesebbet képeznek és azok kisebb hányada áll munkába. De a kormányzatot felrázó munkaerőhiány mégse jelentkezik.
Soha nem lesz tanárhiány. A képzési kapacitás ugyanis hatalmas, mindenki tudja, hogy lejjebb kellene adni, de azt a felsőoktatás nem lépi meg, mert akkor az ottani tanárok válnának feleslegessé. Jelentkező pedig mindig lesz, mert a tanárszakok kitolják a pályaválasztási időt, azokra egyre könnyebb lesz bejutni, így egyre gyengébbek mennek oda. Olyanok, akik máshová jelentkeztek, ahová nem vették fel őket. Nem akarnak ugyan tanítani, de egy részük kénytelen lesz. Éppen azért, mert sok a diplomás, és egyre több lesz, diplomával önmagában nem lehet már jó álláshoz jutni, tehát előbb utóbb a tanári végzettségűek, ha tetszik, ha nem, tanítani fognak, más lehetőség híján. Viszont ez azt is jelenti, hogy a tanári diplomások, akik eleve a gyengébbek lesznek, közülük is a leggyengébbek mennek tanítani, azok, akik nem elég tehetségesek stb., hogy még egy-két diplomát szerezzenek. És mivel lesz elég tanár, az államnak sem lesz fontos a fizetések emelése. Akkor még nem is érintettem azt a kérdést, hogy az iskolák, osztályok száma egyre kevesebb lesz, és tartós folyamat, nem csak a gyereklétszám csökkenése, hanem az önkormányzatok e téren mgmutatkozó takarékoskodása miatt is, azaz jóval kevesebb tanárra lesz szükség, a minisztérium bértervei eleve évi kettő-négy százalékos csökkenéssel számolnak, egyelőre nyugdíjazásból.
Az 1%-os dolgokhoz azért nem szólok hozzá, mert semmi realitását nem látom, mégha van benne ráció is. Viszont az elmúlt napok eseményeiről eszembe jut mi lenne, ha a repülőszerelőknek szólna valaki, hogy hé mi lesz a minimális szolgáltatással!? Hogy ugyanis sztrájkolni lehet, de a gépeknek menni kell, azaz szerelni kell, csak esetleg a porszívózásról, meg a munka utáni kézmosásról mondhatnak le. Akárhogy is végződik, azért nemhiszem, hogy ők annyival rosszabb helyzetben lennének, hogy ilyen radikális fellépésre kényszerültek. Mi meg lapítunk és reménykedünk, hogy megkapjuk a 3%-os extra bérkiegészítést. Vagy csöngessünk megint egyet?
Sajnos ugy gondolom nemcsak az érdekeltek süketek a csöngő se szól...
Talán, ha a Torgyán családban lenne egy-két tanár is. Na legközelebb konstruktívabb leszek, de én változatlanul a radikális megoldás híve lennék, de ahhoz olyan egységes fellépés kellene, mint a repcsiséknél.
Túl sok tanár van. Tanárhiány csak nyelvszakosból van, ill. informatika szakosból is lenne, ha csak informatika tanárszakot végzettek taníthatnák.
87-ben felvételiztem, akkor 3-an jelentkeztünk 15 helyre (kémia-fizika szak, egyetem). Ennek ellenére, emlékszem, akkoriban azon aggódtunk csoporttárs kedvesemmel, hogy úgysem fogunk egy városban munkahelyet találni ilyen egzotikus szakkal. Szóval a jelenség nem új, azóta nőttek a keretszámok.
Véleményem szerint nem a diplomások számát kellene növelni, hanem a munkahelyekét. Egyszerűen nincs szükség ennyi diplomásra, amennyit képzünk. Nyugaton is ez van, tudom. Ez egy társadalmi csapda: "A" kénytelen beszállni ebbe a versenybe, kénytelen diplomát szerezni, mert akkor hátrányba kerül "B"-vel szemben, akinek van. De ha mindkettőnek van, akkor egyik sem járt jobban, csak 5 év elment az életéből családalapítás, ill. produktív munka nélkül. És egy csomó pénz a társadalomnak. Természetesen a tanulás valamekkora hányada hasznosul a későbbi munkavégzésben, de például mi a túrónak képzünk több tanárt, mint amire szükség van? (Jogászból még többet, de ez offtopic) Most jobban tudok én attól rendszergazdálni, hogy ismerem a reakciókinetikát? Vagy egy APEH-ellenőr (bármilyen diploma+mérlegképes tanfolyam) jobban átlátja a bonyolult körbeszámlázásokat, ha ért a földrajzhoz, vagy a biológiához? Annyiból jobban, hogy mivel diplomája van, feltételezik hogy nem hülye. De ezt hatákonyabban és olcsóbban meg lehetne oldani felvételi tesztekkel, vizsgálatokkal, nem kéne 3-5 évet rááldozni.
Persze ha a tanári fizetés továbbra sem követi az inflációt, akkor tényleg tanárhiány lesz - előtte persze esik a színvonal, mert "valamilyen" tanárt még lehet találni olcsóért is.
És sajnos ez is irritáló a fizetés mellett, hogy emiatt a szakmailag, műveltségileg, intellektuálisan kiemelkedő tanárok is kénytelenek elviselni a negatív előítéleteket.
(Kövezzetek meg, de én új társaságban inkább rendszergazdaként vagy vállalkozóként identítok először...)
Azért nekem valami nagyon nem világos. Most akkor túl sok tanár van, vagy túl kevés?
Ugye vannak iskolák, ahol kevés a gyerek, ehhez képest sok a tanár, alig jön ki a kötelező óraszám, egy kezdőnek gyakorlatilag semmi esélye tanári álláshoz jutni.
Másrészről a tudományegyetemeken évek óta az a gond, hogy nincs elég hallgató, az a nagyon kevés, aki mégis elvégez valamilyen tanárszakot, többnyire nem tanárnak megy - rövidesen tanárhiány várható (sőt, néhány helyen van is), mivel nincs utánpótlás. (Ezt nem én találtam ki, nemrégiben olvastam az Élet és Tudományban egy riportot Dr Szabó Gábor helyettes államtitkárral, és ő is erről beszélt.)
Amúgy szerintem nem lenne jó, ha egy tanár piaci fizetést kapna a munkával töltött órái után. Szerintem ahhoz, hogy valaki jó tanár legyen, nemcsak az szükséges, hogy napi 8-10 órában a kötelezően (pl a minőségbiztosításnak megfelelően) leadja az óráit, megszervezze az iskolai programokat, és adminisztráljon. Az legalább ennyire fontos, hogy tájékozott legyen a napi eseményekben, olvasott legyen, pl. tudjon olvasnivalót ajánlani a gyerekeknek (mert ő is olvasta), de ugyanez érvényes mozira, színházra stb., válaszolni tudjon a tananyaghoz esetleg egyáltalán nem kapcsolódó kérdésekre is - én legalábbis ilyesmit vártam a tanáraimtól. Ez nyilván sok idő. Erre lehet azt mondani, hogy sok emberben megvan rá az igény, és meg tudják oldani a napi munkájuk után, de a most iskola után másod-, harmadállásban tanítóknál erre nem sok esélyt látok. Arra sem, hogy ezt megengedheti magának egy csak a béréből élő pedagógus.
Clea
Syrius:
>Ott kezdeném, hogyan jönne ki ennyi pénzből? Miért elégedett
>azzal, hogy a pedagógusoknak ennyiből kell kijönniük?
-A pedagógusok bérét nem Pokorni fizeti, még csak nem is a kormány, hanem a társadalom. A helyzet valóban rossz, de sajnos nem kirívóan rossz - ugyanis akkor senki nem tanítana, hanem pályát módosítana.
> Nagyon jól hangzana, csak szerintem
> az amúgy is legpocsékabb helyzetben lévő óvónőket
>és tanítónőket hagyná ki a rendszerből.
-Nem feltétlenül. Az embereknek van szociális érzékük is, és őrizhetnek szép emlékeket. Például a tanító néni, aki elsőben tanított nagyon profi volt. Különösen a később következők fényében... A másik meg hogy ne felejtkezzünk el a még szerencsétlenebbekről, akik még csak nem is óvónők, mert nincs elég óvónői állás. Óriási túlképzés van, mert népszerű szakma.
Szóval mindenképpen szelektálni kell, erre két módszer van: megpróbáljuk kiválasztani a valamilyen szempont szerint legjobbakat, vagy pedig addig csökkentjük a fizetést, hogy csak a legjobb anyagi háttérrel rendelkezők engedhessék meg maguknak ezt a luxust. Ma egyik sem működik igazán. Nem elég alacsony a fizetés ahhoz hogy egy-egy megüresedő óvónői állásra ne lehessen jelentkezőt találni (miközben mondjuk ápolónőt folyamatosan vennének fel), de köztük is inkább az dönt hogy ki ismeri valamelyik önkormányzati képviselőt, vagy a vezető óvónőt.
A fizetéscsökkentős szelekciónak kétségtelenül megvan az a veszélye, hogy a színvonal rovására megy. Ezt mifelénk az angol vendégtanárok példáján lehetett jól lemérni. Eleinte, amíg még volt a dolognak romantikája (milyen lehet a nemrég leomlott vasfüggöny mögött), tehetséges, rátermett tanárok érkeztek, később már csak a munkanélküli tanárok, még később már csak a munkanélküli nem-tanárok :-) Ja, ők már nem jöttek, mert alkalmas jelentkezők hiányában megszüntették a vendégtanár-programot.
Upalong:
>A nyelvtanárainkat pld. egyéni vállalkozó óraadóként tudjuk alkalmazni. Miért tanítana mittudomén 975Ft/óra díjért, ha egyébként válogathat a jelentkezőkből és a legalacsonyabb óradíja maszekban 3000Ft.
-Ez hogy működik, mennyit fizettek és miből? Azért érdekel, mert az én fejemben is megfordult, hogy ha egyszer sikerül annyi pénzt összehoznom hogy ugrik az alkalmazotti adókedvezmény, akkor jobban megérné vállalkozásban tanítani. Nálunk egyébként egy olyan nyelvtanárt kellett kinevezni, akit korábban csak azért nem küldtek el fegyelmivel, mert a munkaügyi központ fizette a közterhei egy részét, és elküldése esetén azt a sulinak ki kellett volna fizetni. Aztán nemhogy nem jött helyette más, de még aki volt mellette, az is elment.
Szóval a nyelvtanároknál már bekövetkezett az, hogy munkaerőhiány van, azaz a piac szerint is kevés a fizetésük.
A másik megoldás a szelekcióra, hogy nem a felvételnél, hanem már a képzésnél szelektálunk. Nem tudom, tudjátok-e, hogy pár éve az akadályozta napokig a vasutasok - kormány egyezkedést, hogy a kormány nem akarta elismerni a vasutas-szakszervezet jogát a mozdonyvezető-képzés kontrolljára. Azaz a szakszervezetnek elemi érdeke hogy ne legyen túltermelés mozdonyvezetőből, mert lenyomja a béreket. A pedagógus-szakszervezeteket még sosem hallottam ilyen irányba politizálni. (attól még persze lehet hogy eszükbe jutott) Ami a középiskolai tanárok képzését illeti, az egyetemeken tudósképzés folyik, a kiválasztottt 5-10% marad a tudományos életben, a többi mehet tanítani, vagy ahová akar.
Ez egy lényegi megjegyzés Gyertyános-Tölgyes részéről. Pusztán attól, hogy több pénzt öntünk az oktatásba, az nem lesz jobb és továbbra sem lesz minden aspektusa mérhető.
A közalkalmazotti lét kezelése szükégszerűen egyenlősítő, a középszert támogatja. Ha belegebedek a munkába, akkor sem keresek többet, ha rutinból végzem a munkám, akkor sem ér komolyabb anyagi hátrány. Gondoljátok már végig, azt vetik a szemünkre, hogy igen de neked viszonylag biztos az életpályád, az állásod, a piacgazdaságban meg vállalják a nagyobb kockázatot.
Hol van az megfizetve, hogy nálunk a _végzősök_ 88%-a rendelkezik vmilyen C típusú nyelvvizsgával és 91%-os a felvettek aránya.
Ez persze a kevésszámú elitgimnáziumnak ad valami mozgásteret, de ezek olyan "kényszervállalkozói" dolgok.
A mi problémáinkat nem lehet a közalkalmazotti keretek között megoldani.
A nyelvtanárainkat pld. egyéni vállalkozó óraadóként tudjuk alkalmazni. Miért tanítana mittudomén 975Ft/óra díjért, ha a egyébként válogathat a jelentkezőkből és a legalacsonyabb óradíja maszekban 3000Ft. Azt mondják nekem, majd akkor jönnek ennyiért, ha a közalkalmazottaknak 75Ft lesz a benzin, 37Ft a kenyér stb. stb.
Van aki közalkalmazottként dolgozik, de nyíltan vállalja, hogy neki feleségként nem a pénz az első és családanya szerepét emellett a munka mellett szép kényelmesen el tudja látni. Ha látnátok a parkolónkat! Tele van 0-1-2 éves Puntokkal, Corsákkal, Cordobákkal, Cliokkal, Focusokkal, Astrákkal(+egy Nissan Terrano, Toyota Avensis, VW Bora, Octavia). Ők mind közalkalmazottak és családanyák. Az ő véleményük: bizony méltatlan ez a fizetés, de ahhoz képest, amit szegény férjünk dolgozik talán még reálisnak is mondható.
Aki pedig csak úgy natúr beállt volna tanítani angol és esetleg román nyelvet az suk-sükölt.
Á nem is mondom tovább, mert...
Ez igaz, de a tanfolyami oktatónak is kell adminisztrálni. Azt meg én is írtam hogy aki tényleg negyven órát dolgozik, az nincs megfizetve, mert a bérek olyanok hogy csak 20 óra munkát fedeznek. És azért egy iskolai ünnepély, egy osztálykirándulás megszervezése, és úgy általában a "nevelés" időigényes dolog. Ha valaki kísérletező kedvű, vagy gyorsan változik a tananyag - például szeptembertől az összes természettudományt 2/3 óraszámra újra kell tervezni - akkor a tanítás sem megy rutinból. Ha ezeket is belevesszük, akkor a tanárok fele annyi bért kapnak. Csak ott a gond hogy mivel a munka többi része nem mérhető, a több bér nem garantálja a több munkát, mint ahogy a magas fizetés sem garancia a korrupciómentességre.
