Mindennek lehet kultúrája: A viselkedésnek, az állattartásnak, a nevelésnek, az írásnak, az olvasásnak, a vitának, a szexnek az evésnek az ivásnak stb. stb. Ezért ebben a topikban semmi nem off. Írhatsz bármiről, az sem baj, ha nem mindig kulturáltan.?;)) Reményeim szerint kialakul majd párbeszéd, vita, de szívesen látom a magányos farkasokat is.
A hónap elején befizettem itthon (Pécs) egy két órás tematikus sétára, mely az "Angyalok és elefántok között" címet viselte.
Itt születtem, itt éltem mindíg is, és igyekszem nyitott szemmel járni, - mégis azt gondoltam, biztos ad valami újat.
Hát, így is lett. Szinte minden épületről hallottam valami újat, vagy valami olyanra hívták fel a figyelmemet, amit eddig nem tanulmányoztam behatóan, - és hát az igazi meglepetés az angyalos ház volt, mely a sétáló-utcánál egy utcával van csak feljebb, sokszor jártam arra én is, - ezek a homlokzati angyalkák viszont soha nem tűntek fel. És eddig bárkitől kérdeztem, - mindenki csak lesett, és ők sem emlékeztek rá, pedig van, aki egy utcával feljebb dolgozik vagy 15-20 éve :-)
Nyíregyházi vadaspark? Hoppá - mi eddig csak a veszprémiről hallottunk áradozni. Igaz, az azért jóval közelebb van hozzánk, mint Nyíregyháza. De azért jó tudni, hogy ha valamilyen oknál fogva elvetődik oda az ember, érdemes erre is időt szánni.
Amikor Selmecbányán voltunk múlt évben, gondoltam, hogy egyszer a Felvidék másik gyöngyszemét, Besztercebányát is jó lenne megnézni.
Szavaim alig vannak a szépségére, a belvárosa, a főtere és környéke műemlék jellegű, az évszázadokkal ezelőtti arany-, réz- és ezüstbányászat adta gazdagság megjelenik a múlt évszázadokban épült és mára teljesen felújított gótikus, barokk, reneszánsz épületek, templomok sokaságán.
Kellemes kávézók, éttermek, illetve véletlen akadtunk rá a szabadtéri nehéz harci eszközök skanzenjára és ha már ott voltunk, megnéztük a II. világháborús múzeumot, amiről utólag derült ki, hogy a Nemzeti Felkelés Múzeuma (idén 75 éves évfordulót emlékeztek).
Nagyon is érdekelne, de miután nincs autóm, vonattal mennék. Ez nem baj, szeretek vonatozni, viszont akkor praktikus lenne legalább egy éjszakát ott tölteni. Lehet, hogy egyszer sort kerítek rá.
A budapesti Állatkert után tettünk egy nagy kirándulást a nyíregyházi Állatparkban is. Olvastam a parkról, hogy milyen nagyszerű, de még így is volt csodálkozás. Egyrészt hatalmas, 35 hektáros területen fekszik egy hatalmas tölgyerdő közepén, tagolt, látványos, sok érdekes megoldással. Afrika földjén pl úgy lehet közlekedni, hogy a látogatók mennek a függőfolyósokon, hidakon és föntről lehet nézni az állatokat. Viszonylag nagy életterek kerültek kialakításra, sok sok pihenő paddal - ez elkélt a majd egész napos séta során - , sok kölök állatot láttunk, köztük afrikai elefántot, majmokat - még mindig rácsodálkozom a kezük használatára, annyira emberiek, meg a szociális tevékenységeik is, az egyik kis lüke kölök provokált egy rangidősnek látszót, az anyja meg nem győzte a farkánál visszahúzni, mondván nem okos dolog az oroszlán bajszát húzkodni. A jeges medvét lehet látni a vízben is alulról oldalról felülről, ahogyan gyepálják egymást, persze, vér nem fojt sehol. Az ócenárium akár önálló programnak is elmenne időben is, meg látnivalóban is.
Sajnálom, hogy vasárnap nem mentem ki, valahogy nem jutott eszembe! A leírtak alapján érdemes lett volna, és szívesen nézelődtem volna, ha a volna ott nem lett volna. Az utóbbi flmondat anyu egyik kedvenc kifejezése volt..
No, másnap mi is elmentünk, és ekkor már az idő is szép volt, értem ezalatt a kellemes huszonpár fokot, se hideg, se meleg, pont optimális. Sok látogató volt, de ekkora területen ez nem volt vészes. Egyedül a fókashow-nál volt nagyob b tömeg, de ez sem volt vészes, igen megérte a nyakam nyújtogatni, tekintve a méreteim, illetve az apukák nyakában lévő gyerekek kitakarását. A narrátor fontosnak tartotta elmondani, hogy a fókák nincsenek kényszer alatt a tanulás alatt, csak annyit foglalkoznak velük egyszerre, amennyi jól esik nekik. Ezek az állatok iszonyat módon élvezték a közös játékot a gondozóikkal, bohóckodtak, már azt gondoltam humorok is van, de mindenképp okos intelligens állatok. Kellemes perceket szereztek.
Talán két éve voltunk itt, akkor sem tudtuk bejárni az egész területet, most sem. Igazából morzsákat csipegettünk fel ebből a sok szépségből.
Ami még szimpatikus volt, hogy műanyag palackos üdítőt nem árultak a büfék.
Ilyen öltözősest csak tévében láttam, meg olvastam klubokról, mondjuk azok elsősorban történelmi ruhákba öltözködnek (ez talán más lehet).
A Pozsonyi Pikniken az időjárás hozzánk sem volt kegyes, keveset tudtunk szabadon nézelődni, elég hamar eleredt az eső. Viszont addig is megkóstoltuk a flódnit, meg egy jó kis rétest is, néztünk a nagyszínpadot, épp egy gyerekegyüttes - megérdemli, hogy kiírjam a nevét, KIFLI zenekar - volt színen, a gyerekes szülők mellett mi is ott ragadtunk, annyira tetszett a szövegük, dallamuk, jó kis hangulat volt. Mire végig néztük a sátrakat, húztuk a sátorfánkat hazafelé. Gyűjtöttem ugyan néhány prospektust, de egy darab jegyet sem vettünk. Azt kell megállapítanom, hogy ilyen csehül még nem álltunk az őszi jegyeket illetően. Remélem nem marad így.
Valamint mára kényelmesebbnek tartom a gép előtt ülve kiválasztani a darabot, illetve a jegyvásárlást, még ha attól a 10-20%-tól el is esünk, amit a helyszínen adtak a szervezők.
Szombaton ellátogattam a Cosplay rendezvényre, igaz, nem voltam sokáig ott. Érdekesnek érdekes volt, de rájöttem, hogy ez már nem az én koromnak és érdeklődési körömnek való.
No de kezdjük az elején. Korán érkeztem, és már volt egy kis sor, kivártam, amíg jegyet válthattam, bementem körülnézni. Sok jelmezt láttam már a ház előtt, de nem túl sokat ismeretem fel. A robotzsarut azonnal, egy-két tündét is, az egyik férfi alighanem a Karib-tenger kalózát jelenítette meg, de a többi nem ment, kivéve egy keresztes lovagot.
Japán volt a meghívott vendég, tekintettel a japán anime rajzfilmekre. Egy keveset néztem is ebből, nagyfejű és szemű, pálcika lábú rajzfilmlányok lejtettek valami nem túl bonyolult táncot.
A kiállított dolgok közül legjobban néhány stempunk stílusban készült ékszer tetszett, szívesen nézegettem őket.
Amit még láttam, az egy japán kardvívás bemutató volt, magyarok vívtak, számomra furcsa stílusban, hiszen szándékosan lelassították a mozdulataikat, Bambuszbottal, illetve fakarddal vívtak, és akárcsak múltkoriban a Várban, itt is mezitláb.
Ettől én is kedvet kaptam, a kiállítóteremben néhány kétélű műanyag kardot is meg lehetett nézni, az asztal mögött álló vérszomjas kínai kalóz megkérdezte, kipróbálom-e. Kipróbáltam. Nem szívesen hencegek, de kétszer is szíven szúrtam, egész jól tűrte. Aztán végső erejével eltalálta a csuklómat. Vagy őstehetség vagyok a vívásban, vagy udvarias kalózzal akadt dolgom, aki nem akarta szegény nagyit bántani.
Friss sikerélménnyel távoztam, mert addigra eldöntöttem, hogy a Pozsonyi piknik is érdekel, és erről a helyről könnyen lehetett megközelíteni. Erre mi történt? Eleredt az eső, kénytelen voltam hazamenni.
Magdolnna,ha neked több szerencséd volt, örülnék, ha megírnád, mit láttál-hallottál.
Ami az élőlényeket illeti, a legtöbb, amit láttam, a homo sapiens fajhoz tartozott, minden korból, és nemből. Annyian voltak, hogy a legtöbbször csak az előttem állók hátát láttam...
Ezen hatalmasat nevettem :) Az az igazság, hogy minden ilyen népünnepélyen meg kedvezményes napon nagy a tömeg. Egyszer szerettünk volna valamelyik piros betűs ünnepen valamelyik múzeumba menni - akkor ingyenesek - és amikor megláttuk a sort, azonnal újra terveztük a napot.
Azért is érdemes "ide járni" a jó társaság mellett,mert mindig olyan jó ötleteket kapok ! Időtlen idők óta,de legalább 10 éve nem voltam itt Pesten az állatkertben.... Persze én konvencionális vagyok, tehát nappal megyek majd. (Hogy ez a szabadságom alatt nem jutott eszembe.....)
Tegnap volt az Állatkertek Éjszakája. Már jó ideje tervezem, hogy egyszer megnézem, végre sort kerítettem rá. Előrelátó voltam, mert korán és kedvezményesen váltottam meg a jegyet, és érdeklődve vártam, milyen lesz. Bevallom, kicsit csalódott vagyok. Ami az élőlényeket illeti, a legtöbb, amit láttam, a homo sapiens fajhoz tartozott, minden korból, és nemből. Annyian voltak, hogy a legtöbbször csak az előttem állók hátát láttam. Ez alól üdítő kivételt jelentettek az elefántok és a zsiráfok, őket nem nagyon lehetett eltakarni. Az orrszarvúakat majdnem! Mindkét rinó a hátát (finom körülírás) fordított felénk, és ezt nem is vehettem zokon tőlük. Aztán egy ízletes falat szénáért megfordultak, és akkor profilból is megcsodálhattam őket, határozottan impozáns látványt nyújtottak.
A vizilovaknak nem kellett rejtőzködnie, arra célra ott volt a víz! Az egyikük kegyeskedett kidugni a fejét, és a fülét is billegtette, ami osztatlan tetszést váltott ki a közönség részéről.
Az utakat fényfüzérekkel, időnként fáklyákkal világították meg, sok dolgozó is segített, információt adott, eligazított. Érthető, hogy a büfék is kinyitottak, elég szép forgalmuk is volt.
Végül is nem bántam meg, hogy elmentem, mert a rendezvénynek nagyon érdekes hangulata volt. Viszont ha legközelebb meglátogatom az állatkertek, az nappal lesz.
Ma én is megkóstoltam az ország cukormentes tortáját, meglepően jó lett, eltekintve a tetején látható, szerintem túl édes díszítéstől.. Azért írom, hogy meglepően, mert a tavalyi teljesen íztelen és száraz volt, csak úgy tudtam megenni, hogy rányomtam egy szép dag tejszínhabot. Persze könnyen lehet, hogy az eredeti recept ennél sokkal jobb volt, csak nem volt megfelelő az alapanyag, vagy nem követték pontosan a receptet. A mostani viszont nagyon finom!
Ja, én is úgy vagyok vele, ha használok egy úgy mond adatbázist, akkor azt igyekszem építeni, megírom a tapasztalataim, hogy másnak is legyen hasznára. Olyan jól sikerült választásaim voltak, hogy maximálisan elégedettek voltunk.
Azt a kapros-túrost egy jó babgulyás után tudnám jóízűen elfogyasztani, cukiban nem választanám.
Amikor még szállást kellett foglalni, én mindig a szallas.hu-n tettem ezt, mert elég jó eséllyel lehetett jókat találni, sőt utána még értékeltem is. Ahol 9 fölött volt az értékelés, az már jónak számít meglátásom szerint. Különböző okok miatt már vagy 2 éve nem utazom sehova a nyári szabi alatt, lakóhelyemen próbálom hasznosan eltölteni az időt, ez szokott is sikerülni:)
Nem voltunk az Orczy-kertben, a két múzeum között csak egy gyors ebéd fért bele a napba...
Cukrászdába én is naponta tudnék járni, és nem csak egy szelet sütit ennék,hanem többet is, de sajnos csak mértékletesen,a cukormentes dolgokat ehetem. (Hál istennek egyre több helyen lehet ilyenekre bukkanni.) Aki nálam jobban szereti az édességet,süteményeket, az hazudik:) - kivéve a kapros-túros sütit, abból a részemet boldogan másnak adom !
Bátrak voltatok, hogy ilyen hőségben rászántátok magatokat a kirándulásra! A türbe kellemes program, és nem is nehéz megközelíteni. Igen, kicsit kevesebb kő nem ártott volna, de ehet, hogy így nem kell annyit gyomlálni.
Jó volt olvasni a beszámolódat!A Hopp Ferenc Múzeumban jártam már a nyugdíjas csoporttal, de ez nem jelenti azt, hogy ne akarnám még egyszer megnézni.
Ami Nopcsát illeti, ő is egyike volt a dualizmus korának színes alakjainak. Végül is, mi egyéb várható Fatia Negra unokájától? Irodalmi pletykák szerint Jókai róla mintázta az álarcos báró/rablóvezért. Szintén állítólag Nopcsa László pisztollyal a kezében "kérte" Jókait, hogy fejezze be a történetet, ő pedig be is fejezte. Ezért ha valaki lezáratlannak érzi a Szegény gazdagokat, nem is téved. A Nopcsa-família persze másként mondja, itt már nem lehet igazságot tenni. Ráadásul Móric bácsinak senkit nem kellett szomszédba küldeni, hogy kérjen már kölcsön egy kis fantáziát!
Érdekes, hogy kezd divatba jönni, egy regény és egy életrajz is megjelent róla mostanában.
Visszatérve a fősodorba: én is kezdek rájönni, hogy úgysem tudok mindent egyszerre megnézni egy nagyobb múzeumban, jobb, ha azokat nézem figyelmesen, amik mondanak nekem valamit. A fentebbi múzeumban a földszinten látható kép volt a kedvencem, egy öszvéren ülő öregurat ábrázolt.
Ami a Természettudományi Múzeumot illeti, régóta tervezem, hogy megnézem, sort fogok keríteni rá!
