Hatásfok ide-termodinamika oda, van-e valakinek konkrét mérési eredménye egy-egy rekuperátornál, hogy adott külső/belső hőmérséklet esetén ténylegesen milyen hőmérsékletű a befújt levegő? A gond főleg az, hogy hol mérjük, mert ha a szobában az anemosztátnál, akkor az megtévesztő, mivel ott már keveredik a szoba levegőjével. A legjobb közvetlenül a hőcserélőn belül mérve lenne ez érdekes, csak ott viszont nehezen kivitelezhető egy gyakorlati mérés - a gyári adatokban annyira pedig nem bízok..
Azt még megértem, hogy nagyobb cégeknél alkalmazni kell a nagyfőnök félhülye sógorát is, de egy kiállításra miért őt viszik ki (vagy ott miért engedik emberek közé), azt már nem értem.
Vagy az is lehet, hogy ő a legokosabb annál a vállalatnál :)
elvégre köztudott, hogy egy termék értékesítéséhez nem mgas szintű szakmai tudás kell, hanem orcátlan marketing...
Nekem meg azt mondták a Construmán, hogy a nem entalpiás hőcserélő maximális hatásfoka 66% (termodinamika egyik főtételére hivatkozott). Tehát a 98%-os hatásfokúként reklámozott gép az a 66% 98%-a. Az entalpiások a párában tárolt energiát is visszanyerik, így annak a hatásfoka 80% körülre is fel tud menni.
Az elektromos elő- és utófűtéssel kapcsolatban és is összefututtam a múlt héten egy kedves mérnök hölggyel, kérdésemre a pontosan elmagyarázata hogy miért nem az egyébként is frissen betervezett kondenzációs gázkazán fűti a levegőt kaloriferekkel negyed áron. A pontos válasza: Csak és mert, ezt így kell, máshogy nem lehet, és már amúgy is megvetette! Ez ellen észérvet nem nagyon tudtak felhozni, én meg nem folytattam a parttalan vitát, nem én fizetem sem őt, sem az üzemeltetést. Volt még amúgy más probléma is...
A minap volt egy érdekes beszélgetésem egy épületgépész mérnökkel, aki szellőzőrendszereket (is) szerel: azt állította, hogy a rekuperátorok hatásfokát úgy kell érteni, hogy ha a kinti/benti levegő mértani közepe a befújt levegő, akkor 100% a hőcserélő hatásfoka. Szerintem (illetve minden neten található infó szerint is) pedig az a hatásfok, hogy a kinti/benti levegő hőmérsékletkülönbségéből mennyit nyerünk vissza.
Az Ő értelmezésében pl a 100% azt jelenti, hogy a kinti -20 fokos és a benti 20 fokos levegő esetén a befújt levegő 0 fokos lesz. Így állítása alapján egy 70%-os hatásfokú rekuperátor nagy hideg esetén még mínusz fokos levegőt fog befújni is. Kétszer is visszakérdeztem, hogy jól értem-e, de tartotta magát az álláspontjához, pedig szerintem ez meglehetősen nagy szarvashiba egy épületgépésztől. Vagy van valamilyen körülmény, amilyen szempontból igaza lehetett?
(Egyébként az egész hatásfok téma úgy jött fel, hogy mindenképpen fűtőszállal ellátott rekuperátort akart javasolni.)
Nekem nincs szuksegem a paravisszaforgatasra, mert nem tartom egeszsegesnek a dolgot. Ami cseppfertozessel elkaphato, az nekem ne jojjon vissza az elhasznalt levegobol, nem azert akarok friss levegot a hazban, hogy eleve fertozotten jojjon vissza esetleg. A cso a csoben rekuperator meg nagy minuszokban nem fagy be es szett ,a halmazallapotvaltasbol keletkezo plusz ho segit a friss levego felmelegiteseben. Legalabb is remelem, mert a kis hokristalyok amikor lathatoak a kifujt elhasznalt levegoben, akkor ez biztosan mukodik.
A parat meg telen 36%-nal lejjebb nem lattam a hazban, igaz ez mar nagyon kozeliti a megengedett also ertekhatart, de meg elfogadhato.
Googleba ird be : Paul rekuperator .pdf, ha sikerul ratalalnod, ott emliti a paravisszanyereset, igaz a sokristalyokat a kiallitason szerzett katalogusban olvastam.
"hanem az esetleges rafagyastol, mert a jeg tagulasanak nem bir egyaltalan ellenalni,"
Ha az anyag nem zárt cellás szerkezetű, akkor a cellákba bejutó víz megfagyáskor talán tartós anyag-roncsolást is okozhat.
"hanem a sokristalyok nyelik el es valtaskor ugyanonnan kerulnek a friss levegobe."
Én próbálkoztam pár féle kristállyal (só, szilikon) és az a fele igaz is volt, hogy gyorsan magába szívja a nedvességet, de egyik sem volt hajlandó ugyanolyan gyorsan meg is szabadulni tőle. Volt, amelyik csak nagyon lassan adta le (100-1000-szer lassabban) és volt amelyik még most is vidáman őrizgeti a hónapokkal ezelőtt felvett nedvességet.
Szóval ha valaki tud részleteket a villámgyorsan kiszáradó sókristályokról, az ossza meg velem. A Paul-féle szerkezetről van valahol részletes anyag az interneten?
Nem a muanyag lapok nyelik el a vizparat es onnan at a friss levegobe, hanem a sokristalyok nyelik el es valtaskor ugyanonnan kerulnek a friss levegobe. A Paul hocsereloknel is van ilyen megoldas.
Szerintem a leirasban nem is annyira a vizcseppektol feltik a hocserelot, hanem az esetleges rafagyastol, mert a jeg tagulasanak nem bir egyaltalan ellenalni, tul gyenge a toresre es szakitasra, ezert a hirtelen nyomasvaltozasoktol is ovni kell.
Igen, még jobban megnéztem és igazad van. A lemez anyaga a polikarbonát és a tokra PS van írva tehát az polisztirolból van.
Azért egy tejfölös pohár vagy egy borotva nyele elég jól bírja a vizet szerintem :-)
Az újabb hőcserélőkben alkalmazzák az ún. enthalpiás betéteket amik valamennyi páratartalmat is átengednek ott lehet hogy pl. már habosítva van a polistyrol. Ez a hőcserélő egyébként nem olyan?
Mi a baj a polisztirollal? A CD tokok jól bírják a vizet. :)
Jobban megnézve nem polisztirol az anyaga, mert az ugyanúgy víztiszta, mint a polikarbonát (Lexan).
Nem kevered Te össze a dolgokat??? A CD tok szeintem nem polisztirol, a polisztirolt én szinte csak habosított anyagként láttam a hőszigetelő EPS táblákat készítik ebből.
Kérdeztem már tőled, hogy leleveleznéd-e a megrendelést, mint meglévő partnerük. Nálam kedden dől el a pontos darabszám, most 6-7 db körül járhatunk, a hazaszállítás mindenképpen raklapon lenne.
Cégként rendelted vagy magánszemélykéntként?
Kedden mindenkit újra megkérdezek, pontosítok, kitaláljuk a fizetés módját és mehet a rendelés.
"a lakásban futó csöveket kell höszigetelni szigetelni (befuvó, elszívó ágak),"
Hőszigetelni ott kell, ahol a cső belseje és a külvilág között hőmérsélet KÜLÖNBSÉG van.
Ha minden a lakótérben van:
- a hőcserélőből a szobák felé menő levegő hőmérséklete gyakorlatilag megegyezik a környezetével: nem kell hőszigetelni
- az elszívó pontokról a hőcserélő felé menő levegő hőmérséklete megegyezik a környezetével: nem kell hőszigetelni
- a külvilágból a hőcserélőbe menő levegő akár mínusz marhasok fokos is lehet: mindenképpen hőszigetelni, mégpedig ZÁRT CELLÁS habbal (pl zártcellás polifoam) különben tocsogni fog a víztől és akkor már nem annyira hőszigetelő. A hőszigetelés jósága (vastagsága) optimálisesetben ugyanolyan jóságú, mint ami a ház külső falán van, de ha vékonyabb az sem túl nagy baj, mert az itt megjelenő energia (= forint) veszteség relatíve kis felületen érvényesül. A legeslegalsó határ szerintem 5 centi vastag hőszigetelés.
- a hőcserélőből a külvilág felé kimenő levegő is elég hideg lehet (hogy mennyire, az a hőcserélő hatásfokától függ): szintén hőszigetelni.
Plusz a hőcserélőnek legalább a hideg felét is, öszefüggően (lehetőleg egy négyzetcenti se maradjon hőszigeteletlen), szintén zárt cellás habbal (zártcellás polifoam vagy xps).
Ha viszont a levegőcsövek és/vagy a hőcserélő hideg részen vannak (pl a padláson), ott értelemszerűen egész más dolgokat kel hőszigetelni.
Valahogy nekem sem tetszett az ötlet, de legalább így már biztos nem vezetenek meg (legalább ezzel:))
Még egy kérdés a lakásban futó csöveket kell höszigetelni szigetelni (befuvó, elszívó ágak), ha igen szerintetetek mennyit kell rátenni. A szaki szerint nem szükséges, elég csak a fő beszívót 2-3 cm szigeteléssel borítani?
"azt javasolta, hogy a kimenő elhasznált levegőt, ne a szabadba vezessem ki, hanem a padlástérbe fújassam"
A távozó levegő a padlástérben tovább hűl, így víz/dér csapódhat ki belőle, ami vizesíteni és/vagy jegesíteni fogja a padlás padlóját. Szóval én nem tenném.
"van aki esetleg vállalná komplett hőcserélő gép kivitelezést?"
Fut itt a topicban több házibarkács project is, előbb-utóbb valószínűleg lesznek kész komplett berendezések is. Türelmesen megvárod, míg valamelyik elkészül, akkor aztán megalkudhatsz a gazdájával, hogy ezt most elvinnéd és csináljon magának egy másikat ;)
Nyáron a tetőtérben keletkező hőmennyiséghez bakfitty a légáram amit a szellőztető csinál, ugyanakkor télen a kifújt levegő általánosan 100% páratartalma a tetőfóliádon fog kondenzálódni.... nem jó dolog. Tapasztalat!
Szar dolog tél közepén a tetőről csöpögő vízben átcsövezni a kivezető ágat, hogy tovább már ne ázzon a födém :( Tapasztalat ...
