"azt javasolta, hogy a kimenő elhasznált levegőt, ne a szabadba vezessem ki, hanem a padlástérbe fújassam"
A távozó levegő a padlástérben tovább hűl, így víz/dér csapódhat ki belőle, ami vizesíteni és/vagy jegesíteni fogja a padlás padlóját. Szóval én nem tenném.
"van aki esetleg vállalná komplett hőcserélő gép kivitelezést?"
Fut itt a topicban több házibarkács project is, előbb-utóbb valószínűleg lesznek kész komplett berendezések is. Türelmesen megvárod, míg valamelyik elkészül, akkor aztán megalkudhatsz a gazdájával, hogy ezt most elvinnéd és csináljon magának egy másikat ;)
Nyáron a tetőtérben keletkező hőmennyiséghez bakfitty a légáram amit a szellőztető csinál, ugyanakkor télen a kifújt levegő általánosan 100% páratartalma a tetőfóliádon fog kondenzálódni.... nem jó dolog. Tapasztalat!
Szar dolog tél közepén a tetőről csöpögő vízben átcsövezni a kivezető ágat, hogy tovább már ne ázzon a födém :( Tapasztalat ...
egy kis segítséget, illetve a véleményeteket kérném.
Most tervezem épülő házmaba a szellőző rendszer csővezését. Egyik szaki akivel beszélgettem azt javasolta, hogy a kimenő elhasznált levegőt, ne a szabadba vezessem ki, hanem a padlástérbe fújassam, temészetesen úgy, hogy szellőzőcsereppekkel, vagy más módon meg lenne oldva a padlás kiszellőzése?
Mi a véleményetek?
Az mondja így nyáron legalább kicsit hűtve lenne a padlástér az állandó légáramlás miatt. (bár talán a hűtés miatt sok értelme nem lenne, mert 30 cm gyapotot terítek födémre)
Illetve még egy kérdés, van aki esetleg vállalná komplett hőcserélő gép kivitelezést? A gyári gépek "kicsit" drágának tűnnek, s örülök, ha a csővezzést képes leszek szerény barkácsképeségeimmel megcsinálni:)
Neked kell eldöntened. Gyakorlatilag az öszes gyári hőcserélőben nagyon vékony anyagokat használnak, ráfeküdni egyikre sem lehet, mert szakad, törik stb. Az 5-8 év élettartam egyik topiktársunk tippje, amitől az még lehet akármennyi is. Annyi biztos, hogy meglehetősen húzós árfekvésű rekuperátorokban is használják ezeket a betéteket, így pár dolog valószínűsíthető:
- vélhetően tényleg jó a hatásfoka;
- olyan nagyon kényes nem lehet;
- az élettartama sem lehet túl rossz (a fogyasztói elégedetlenség nem a Recair felé jelentkezne);
- ha ma adnák el belőle az utolsó darabot, akkor is min. 10 évig kapható lesz a betét.
Ugyancsak találsz itt szakértéseket a tisztítással kapcsolatban is. Vannak káprázatos aggodalmak a talajregiszter tisztasága miatt, aztán találsz olyanokat is, hogy a légcsöveket nem kell tisztítani, mert úgyis van szűrő előttük, majd megint találkozhatsz olyan megjegyzésekkel is, amikor a hőcserélő (egyik vagy mindkét oldali) elszennyeződése miatt aggódnak. Az a legszebb, amikor például három ellentétes ugyanannak a tollából származik :)
A kimenő ágat is érdemes tisztán tartani amennyire lehet, hogy a hőcserélőben ne rakódjon le annyi szmötyi, merthogy az rontja a hőcserélés hatásfokát, és egyre nagyobb nyomás is kell hogy átmenjen rajta a levegő.
Köszi! Akkor ne legyen OSB, hanem ne legyen ott semmi! Azaz az EPS habban menne a levegő. Van kb 20cm EPS a padló rétegrendben. Ebben járatokat alakítanék ki (pl az alsó 10cm nem lenne tömör, hanem ahol levegő megy, ott nem lenne semmi), majd a második 10cm zárná le a légcsatornát, ez lenne a csatorna teteje.
Tehát a légcsatorna alja maga a betonfödém, "oldalfala" EPS, teteje EPS.
Kicsit elbizonytalanodtam azon amit Jesu írt erről a hőcserélőről!
5-8 év élettartam és olyan olyan érzékeny mit a hímes tojás egy szűz lányon, lehet hogy jobban megérné egy ilyen lexanosat megcsinálni azzal nem hiszem hogy 5 év után bármi is lenne. Most öt év után újra vadászni egy ilyen betétet a meglévő házba az nem biztos hogy jó választás.
Tutommal szinte sehol nem tisztítják. A bejövő ág elején úgyis szűrő van, a kimenő ág tisztasága meg kit érdekel...
"elvileg lehetséges, hogy nem csöveket teszek a padlóba, hanem pl OSB lapokból építek ki szögletes légcsatornákat?"
Gyakorlatilag is lehetséges házilagosan, pl sík lapokból kialakítani a légcsatornát. Ilyen helyre én valami kevésbé romlékony anyagot: műanyagot és/vagy alumíniumot alkalmaznék, de talán az osb is jó.
Lenne egy kérdésem. A szellőztető rendszer csöveit a padló rétegrendben szeretném elvinni, nem álmennyezetben. Nevezetesen, a földszint feletti födém van kilyuggatva, és a födém felett, az emeleti lakótér padlójában futnának a csövek.
Ezeket a csöveket nem kell tisztítani néha? Ha igen, hogyan lehetséges, ha be vannak építve a szigetelésbe? Ha pedig nem kell tisztítani, elvileg lehetséges, hogy nem csöveket teszek a padlóba, hanem pl OSB lapokból építek ki szögletes légcsatornákat?
Ha minden jól megy, két hét múlva összeáll a rendszer, majd még teszek fel képeket. Egy lexan tábla 6100X2100 cm, ez önmagában 12,8 m2, de a lapok mind a két oldala hőátadó, így duplázódik. Az elméleti 25,6 m2-ből lejött az hogy a távtartókat is ebből a lexan-ból vágtam ki. Barkácsszakör módszerével még ez is megmaradna, ő valami egyéb ragaccsal oldotta meg a távtartókat (Így utólag nézve egyszerűbb megcsinálni úgy, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy tartósabb is).
egyelőre nem lesz beépítve a tervezett családi házunkba a szellőztető rendszer, de úgy szeretném kiviteleztetni, hogy ez később ne okozzon problémát.
mit tanácsoltok, miként legyen előkészítve a hely? csövezést már most érdemes berakni? a födém valószínüleg gerendás lesz, a tetőtér részben be lesz építve.
"normalis helyen ezt nem venti feltekeressel es ezzel fogyasztasnovelessel csinaljak, hanem egy bypass-al."
Ez teljesen igaz, ha a magának barkácsoló illető képes magának egy jó bypass rendszert készíteni a házi készítésű hőcserélője mellé: bypass légjárat kialakítása, jól légzáró levegő átirányító ajtócska (esetleg több) elkészítése és motoros mozgatása (pl vég-ütközéskor ne akarjon tovább menni, esetleg ajtó aktuális szögének viszajelzése, stb), plusz az egész bypass rendszer üzemelésének automatikus vezérlése, stb
És egy lehetőség az is, hogy valaki egyáltalán nem barkácsol bypass-t a rendszeréhez, helyette inkább bevállal évente pár száz (esetleg pár ezer) forint plusz villanyszámlát, hogy a veszélyesen hideg órákban bypass helyett pl ilyen túlpörgetéses hatásfok rontással védekezzen a fagyás ellen.
"Feltaláltam egy új fagyvédelmet erre a kb +4 és kb -4 közötti átmeneti időszakra"
Rájöttem, hogy ebben a hőmérséklet tartományban ez még nem fagyvédelem (hanem kondenzáció elleni védelem :)
Tehát a fagyvédelem: ugyanaz, csak jó pár fokkal hidegebb időben. A megnövelt légárammal leroncsuk a hőcserélő hatásfokot, éppencsak annyira, hogy mexűnjön a jegesedés.
"a hőcserélőnk nem 85, hanem pl csak 60 százalékkal dolgozik, akkor ahhoz, hogy a kimenő levegőág nem-jelentéktelen részén 7 fok alatti legyen a hőmérséklet, ahhoz legalább kb mínusz 3-4 fokos hideg kell"
Feltaláltam egy új fagyvédelmet erre a kb +4 és kb -4 közötti átmeneti időszakra (ami a tél nem kis része ugyebár):
hőcserélő hatásfok-rontás mindkét ventilátor feljebb kapcsolásával ;)
Ez sem rosszabb módszer mint a többi ismert trükk, ráadásul ez nem okoz aszimmetriát a bejövő és a kimenő levegőmennyiségek között.
"az atlag teli homersekletet veszem alapul, akkor folyamatosan nedves lesz, mert mar a 7C°-os levego is majdnem telitett lesz"
Egyetértek: vegyük a 7 fokos kimenő levegőt a kritikus határesetnek párakicsapódásilag, ez alatti hőmérsékleten kezd megjelenni a harmat-köd a levegőben.
Namármost: ha bent 20 fok van és kint 5 fok van (kb téli átlahőmérséklet) akkor kb 85 százalékos hőcserélő hatásfok mellett még porszáraz a kimenő levegő ág teljes felülete, hiszen egyetlen pontja sem hidegebb 7 fokosnál. Ha ennél kicsit jobb a hatásfok, vagy egy kicsivel hidegebb van kint, akkor sincs nagy baj, hiszen ekkor még csak a kimenő levegő legutolsó centiméterein jelennek meg mikro-vízcseppek (köd) az éppen kifelé vágtató levegőben, amelyeknek csupán egy elenyésző töredékének van esélye esélye megtapadni a hőcserélő falán. Szóval ahhoz, hogy "száraz hőcserélő" helyett "csordogáló kondenzvízről" beszélhessünk, ahhoz még viszonylag magas hatásfokú hőcserélő mellett is a télnek csak elég kis része áll rendelkezésünkre.
És de ha ráadásul a hőcserélőnk nem 85, hanem pl csak 60 százalékkal dolgozik, akkor ahhoz, hogy a kimenő levegőág nem-jelentéktelen részén 7 fok alatti legyen a hőmérséklet, ahhoz legalább kb mínusz 3-4 fokos hideg kell, tehát ilyen vacak hőcserélőnél alig van téli aggódnivaló a kondenzvíz miatt.
Ennyit mára a gyenge hatásfokú hőcserélők előnyeiről :)
Azert nem allitanam, hogy a hocserelo belseje szaraz es csak a nagy hidegben nedvesedik. Egy atlag 21C°-on tartott haz 40% relativ paratartalomnal 1m3 levegoben 7,3gr vizparat tartalmaz, amit ha bekuldok a hocserelobe es az atlag teli homersekletet veszem alapul, akkor folyamatosan nedves lesz, mert mar a 7C°-os levego is majdnem telitett lesz, mert abban 7,8gr a vizpara es az 5C°-os levegoben viszont mar csak 6,8gr vizpara kepes lebegni, igy az atlag +4C°-os teli homersekletnel minden valamire valo hocserelobol fog folyni a kondenz.
Ha utanna olvasol a Recair gyartoi oldalan ,ott irjak is, hogy csakis porszivoval szabad tisztitani, vagy a legrosszabb esetben egy kad vizben aztatva, majd kiszaritas utan szabad csak visszaszerelni.
Hat a szurokrol amit irtal az sajnos igaz, valoban a gyartok csak egy lapocskat beszurnak a hocserelo nyilasa fole es levan tudva a dolog.:(
Pedig a nagy ipari legcsereloknel valoban tobbszorosen VVVV alakban allitjak elo a nagy feluletet, hogy ne kelljen hetente cserelgetni. Ez itthon a sajatepitesunel megoldhato konnyeden.
Azt en is irtam mar lentebb, hogy a legnagyobb veszelyt a fagyos levego jelenti , amire nagyon oda kell figyelni, mivel nagyon vekonyak a valaszfalak a kamrak kozott, ha jol emlekszem 0,1 mm es nagyon erzekeny a hirtelen nyomasvaltozasra is.
Van légvesztesége az anyagvastagság miatt. Ezzel "párologtatja" el a kondenzvíz egy részét, de külön kitérnek rá, hogy mielőbb el kell tűntetni mindenféle kondenzátumot, mert NEM BÍRJA A VIZET!
"Hiába a legkomolyabb g4-g7-es szűrés (oltári veszteség venti oldalon!)"
A sűrű szűrő szerintem önmagában még nem jelent nagyon nagy nyomásveszteséget, mert ha a felülete hatalmas lenne, az kompenzálná.
A baj ott szokott lenni, hogy a gyártó spórol az anyaggal, a hellyel, stb tehát költségcsökent, plusz nyereségmaximalizál, miáltal a szűrő összfelülete sokhelyütt csak pár száz négyzetcentiméter (sima egyenes lap), ahol növelt felületű (pl zsákos) a szűrő kialakítása, az szinte csodaszámba megy. Pedig valószínűleg még magas finomságú szűrőket is lehetne úgy gyártani (bazinagy összfelülettel), hogy alig legyen rajtuk légnyomásesés.
"a folyamatos kondenzáció kinyírja idővel. Baci, penész, etc."
Alacsony hatásfokú hőcserélőkben szinte soha nincs kondenzáció, de az ilyen komolyabb jószágok is szárazak a tél nagy részében (kivétel az igazán hideg időszakok). Márpedig száraz felületen előbb-utóbb mekkdöglik a baci/penész, amikor meg nedves, akkor egyrészt túl hideg van a vidám szaporodáshoz, plusz az a nedvesség folyamatosan csorog lefele a kondenzcsövön. És különben is kit érdekel, hogy mi történik a KIFELÉ menő levegőben :)
Persze lehet, hogy pl a fagy szép lassan szétroncsolja a lapok anyagszerkezetét - pláne ha nem zártcellás - ezen esetben rendszeresen csere kell.
