De mégis, hogyan lehet némi pénzt is vele keresni?
Nem nagyon tudok mást, mint külföldön tanítani vagy dolgozni. Nem nagy pénz, de jobb mint a magyar fizikus vagy tanársegéd "fizetés". Pályázat egy témakörben, sikeres munka a kinti teamben, ha megismernek, adódnak jó lehetőségek. Ha a téma olyan, esetleg hívhatnak vállalatok is (félvezetőkutatás pl), ott jóval több a pénz, de a továbbiakban kevésbé tudományos a pálya.
Akiket én ismerek és sikeresek, nem gazdag emberek, de nincsenek anyagi problémáik sem. Pl. tanít egy svéd egyetemen. Nevet szerzett, ismerik a szakterületén. Sszámos fekérést kap más egyetemeken előadások tartására, sokat utazik, jó anyagi szinten él. Hátrány, hogy teljesen elszakad Magyarországtól. A családja kinn van hogy együtt lehessenek, a gyerekek ott járnak iskolába.
Ha a pénz a fontos, nem a fizikus pályát kellene választanod... :-)
Gondolom elsosorban tanarkent, kutatokent, ami nem fizet jol. De en talalkoztam mar fizikusokkal eleg meglepo helyeken pl. Andersen Consulting (ma Accenture) tanacsadoja, londoni City elemzoje, egy idoben az volt a divat, hogy a tozsde folyamatokat a folyadekok aramlasaval modeleztek. talan meg most is de valszeg mar telitett a mezony. meg DNS mikrocsippes kutatot is lattam mar fizikus diplomaval. nyugaton szvsz a fizikus diploma nem szamit rossznak, mert azt mondjak, problemamegoldasra tanit, ergo eleg sok helyre jo.
Kérdezd meg Bor Zsoltot. Neki megszaladt, röpke 40 évi munkával össze tudott még egy új autóra valóit is gyújteni. Persze, nem minden fizikus olyan sikeres, mint ő.
Persze, hogy lehet pénzt keresni, a Nobel-díj nem rossz összeg. Bár, mint tudjuk, azért nem érdemes fizikusnak menni, azt a Makao nevű szerencsejátékkal is el lehet nyerni.:-)
a fizika az vallás , vagy pap akarsz lenni vagy nem akarsz pap lenni? , na lehet hogy a perselyben is csörög néha valami de ha ezzel kezded akkor menj inkább sales executive nak , vagy másfél csöcsű anikónak a rtl klubba
Egy olyan kérdésem lenne, hogyha valaki mondjuk elvégzi az ELTE-n a fizikus szakot, akkor utána hogy tud elhelyezkedni? Lehet ezzel némi pénzt is keresni? Hogy működik ez a dolog? Kérlek titeket világosítsatok fel, mert bevallom, fogalmam sincs erről.
Elnézést, hogy off topic témában írok, de sürgős segítségre lenne szükségem, és úgy érzem ti biztosan tudnátok nekem segíteni. Nem is nyújtom hát tovább a rétestésztát. Egy dolgozatot kellene írnom a mikrohullámról. Ki találta fel, általános leírása, alkalmazása, élettani hatásai etc. Ez eddig jó is, csak, hogy semmi érdemleges információhoz nem jutottam. Nem azt kérem, hogy ti írjátok meg a dolgozatot. Pusztán használható információkhoz szeretnék jutni. Esetleg ti tudnátok ehhez a témához kapcsolódó jegyzetet adni nekem? Vagy címet? Bármi, ami ebben segít nekem, azt szívesen veszem!
Előre is köszönöm és még egyszer elnézést az off topicért!
Ez igy nem pontos: ket topologikus ter akkor ekvivalens, ha van koztuk homeomorfizmus, azaz oda-vissza folytonos, kolcsonosen egyertelmu lekepezes. Ezt tekinthetjuk akar ugy is, mint egy roncsolas nelkuli folytonos deformaciot, bar evvel a hasonlattal vigyazni kell, mert neha felrevezeto lehet (lasd pl. csomok). A topologiaban tehat alapveto fontossagu kerdes, hogy mikor van ket ter kozott homeomorfizmus. Ezt azonban sokszor nehezen eldontheto kerdes. Kulonosen akkor, ha a negativ esetet - vagyis, hogy ket ter kozott nincs homeomorfizmus - kell bizonyitani. Erre talaltak ki a topologikus invariansokat, amelyek olyan objektumok, amelyek ket egymassal homeomorf terre ugyanazok (vagy legalabb valamilyen ertelemben izomorfak). Amikor tehat ket top. terre tudunk talalni olyan topologikus invarianst, amely kulonbozik (vagy nem izomorf), akkor biztos, hogy nem homemorfak. Ilyen top. invariansra pelda az altalad is emlegetett homotopia segitsegevel konstrualt homotopikus csoportok. Nem akarok belemenni a definiciojukba -akit erdekel, itt megtalalhatja -, a lenyeg, hogy ezekkel az n-dimenzios gombon ertelmezett, es a vizsgalando terbe erkezo lekepezesek homotopiajat vizsgaljuk. Peldaul, |Rn osszes homotopikus csoportja az egyelemu csoport, de pl. S1 elso homotopikus (masneven fundamentalis) csoportja izomorf Z-vel (azaz az egesz szamok additiv csoportjaval). Ebbol latszik tobbek kozott, hogy S1 nem lehet homeomorf |R1-el, azaz a kort sehogysem sem lehet atdeformalni az egyenesbe. Ez persze trivialis "ranezesre" de ha be kellene bizonyitani, sokan zavarbajonnenek tole. Vannak esetek, amikor a homotopia vizsgalata nem elegseges: pl.|Rn nem homeomorf |Rm, ha n es m nem egyezik meg, de ennek ellenere az osszes homotopikus csoportjuk megegyezik. Itt erdemes megemliteni a Poincare-sejtest(vagy tetelt?), nevezetesen, ha egy harom dimenzios osszefuggo (kompakt?) sokasag minden homotopikus csoportja megegyzik S3-mal, akkor az homeomorf is vele, azaz topologikus szempontbol megegyeznek.
Ja, tényleg nevezik magát azt a bizonyos deformációt is homotópiának. Bocs.
Ezek szerint két görbe definíció szerint akkor homotóp, ha homotópiával (mint folytonos deformációval) egymásba vihetők.
A homotópia szónak ilyen értelmű használatával egyébként szerintem kizárólag a homotópia (mint reláció) definíciójában találkozhatsz.
Nagy nehezen rájöttem, hogy itt mit jelölsz Z-vel. Egy általános topologikus teret.
Igen, a homotópiát (a relációt) nem csak a [0,1]->X görbék között, hanem ([0,1] helyett egy tetszőlegez Z topologikus teret véve) a Z->X folytonos leképezések között is értelmezik. De nem tudom, mire használható. Z=[0,1]-gyel viszont tudom: az X topologikus tér fundamentális csoportját lehet vele definiálni. Az meg arra jó, hogy - topológiai invariáns révén - a topologikus tereket algebrai módszerekkel lehessen tanulmányzni.
Jó nyomon jársz egyébként, a homotópia után célba veheted a homológiacsoportokat, aztán jöhet a De Rham-féle kohomológiaelmélet, amely épp a már említett Stokes-tételen alapszik. És épp az az előnye a homológiaelmélettel szemben, amit legelőször kérdeztél, vagyis, hogy a globális információkra épülő határképzés operátor használata helyett a lokális külső deriválás operátorát lehet benne használni.
"A lényeg, amit mondani akartam, az, hogy az a bizonyos F(t,x) függvény nem maga a homotópia. Az F(t,x) függvény csak az a bizonyos "folytonos deformáció", amellyel az egyik pályát/görbét/folytonos függvényt a másikba szeretnénk vinni. Ha van ilyen, akkor a pályák homotópok, ha nincs akkor nem."
igy van. raadasul a homotopia ekvivalencia relacio.
szal szerintem a palya a [0,1] (I) lekepezese egy topologikus terbe: w:I->X. def szerint
mig egy homotopia : F: ZxI->X
a mondjuk ket folytonos fuggvenyem (a gorbeim :) ) pedig f,g:Z->X nem ugyanazok
Szerintem a pálya azonos a görbe fogalmával. Vagyis a [0,1] intervallumnak a topologikus térbeli folytonos képe.
A lényeg, amit mondani akartam, az, hogy az a bizonyos F(t,x) függvény nem maga a homotópia. Az F(t,x) függvény csak az a bizonyos "folytonos deformáció", amellyel az egyik pályát/görbét/folytonos függvényt a másikba szeretnénk vinni. Ha van ilyen, akkor a pályák homotópok, ha nincs akkor nem.
nem szeretnek vitatkozni, mert meg nem latom tisztan de szerintem nem pontos amit irsz, ugy ertem hogy a palya fogalma nem ekvivalens a folytonos fuggveny fogalmaval. de meg emesztem. :)
A homotópia a topologikus térben lévő pályák közti reláció. Ha két azonos kezdő- és végpontú pálya folytonosan átdeformálható egymásba, akkor homotópoknak nevezzük őket.
Például egy lyukas közepű körlapra (mint topologikus térre) tudsz olyan pályákat rajzolni, amelyek nem homotópok egymással (ha a két pálya egyesétése megkerüli a lyukat).
erdeklodoknek. sokszor olvashatjak az erdeklodok topologikus terekkel kapcsolatban, hogy ugye olyan tulajdonsagokat (is) vizsgal amik az adott top. ter csavarasa, deformacioja stb. eseten nem valtozik. de nem lehet lyukasztas, tepes es hasonlo transzformaciok. Mi ennek a matematikai hattere illetve pontos megfogalmazasa. nos a kulcsfogalom a HOMOTOPIA.
kicsit pongyolan fogalmazva ugy kell elkepzelni, hogy az adott topteren mondjuk van egy gorbe. ezt a gorbet leirja egy f(x) fuggveny. szemlelet alapjan gondolhatjuk ugy hogy ez az topter egy felulet. erre rajzoljunk egy gorbet. ennek a gorbenek a fuggvenye az f(x). na most ha megcsavarjuk ezt a feluletet, akkor bar a gorbe pontja kozelebb, tavolabb stb. kerulhetnek de pl a folytonosssag /vagy szomszedossag/ nem kerul veszelybe. az 'uj' gorbe legyen g(x).
a homotopia az a F(t) fgveny ami f(x)et g(x)be viszi. kobo :) ;)
VALÓSÁGOS JELENSÉG E AVAGY CSAK MITOSZ hogy a mágnes kihat,gátolja a vízköképződést illetve a benzin megváltoztatásával csökkenti a robbanómotorok fogyasztását?
ertem amit leirtal, de ahogy latom nekem igazabol meg kozelebi ismertseget kell kotnom a sokasag elmelettel. csak az alapokat tudom es az keves.
"Utobbiak meg azert nagyon hasznosak, mert a parcialis derivalast rajuk lehet ertelmezni metrika nelkul is" mert egyebkent a parcdiffhez kell hogy letezzen metrika?
Mert az egesz arrol szol, hogy a termeszetben az elemi objektum nem pontreszecske, hanem egy egydimenzios objektum, ami mindefele rezgo es porgo mozgast vegezhet, es ezek a rezgesi allapotok a megfigyelt elemi reszecskeknek (proton, elektron, stb.) felelnek meg.
