Rájöttem, az analog volt, mint a te terved, ez itt egy digitális, de vajh megéri-e? 2db analog 3600Ft, digitális meg 11.000.
Ha jól gondolkodom, az analog mindig felveszi a 20w-ot, de ha nem a ventinek adja le, akkor hővé alakítja, a digitális meg megszaggatja a jeleket és nem vesz fel többet, mint ami a tényleges szükséglet.
Ha ez így van, akkor a két ventinél kb 15W a veszetségem óránként, ami több, mint 100Kw/h egy év alatt, tehát megéri a beruházás, ha tényleg úgy van, ahogy gondolom.
Ha nem az, akkor megy a hidegoldalra és megoldja az előfűtésemet :-)
Milyen az energiatakarékos módszer? Mert végülis most épp az a cél, hogy nyerjünk energiát.
Két potit is elbír az áramköröd (persze, akkor már marha jó meleg lesz a környezetében).
A befúfás motorját is hideg oldalra teszem, az is termel egy kis hőt és akkor számolgatás után mondjuk -10 fokig jó is vagyok, de mi a helyzet nyáron? Előfűtöm a 30 fokos levegőt Brrrr.
Marad az eredeti megoldásom, a talajban lévő 200m kpe csövemet rákötöm a fűtési pufferre, télen kikapcsolom, nyáron, belekeringetem. A falfűtés elé kötök egy direkt kört, amit autóhűtővel beviszek a hőcserélő elé, télen lassú áramlással előfűtök vele pár fokot, nyáron meg a puffer hideg vizét küldöm bele, meg a falakba.
De hogyan vezéreljem az áramlást? Csinálhatnám egy egyszerű keverőszeleppel, de akkor kell, még egy szivattyú, hidrováló és egyebek, ez túl sokba kerül és túl bonyolult.
Azt hiszem az lesz a legegyszerűbb, ha veszek rá egy soma csapot, a hőcserélő belépő oldalára meg teszek egy hőmérőt és nem hagyom nulla alá esni a hőt. Egy tél alatt pedig tapasztalati úton rájövök, a megfelelő szabályozásra.
A rekuperátor doboza is mindenből lehet, most arra gondoltam, hogy megoldom műanyag lemezből, amit a vízkezelő cégek használnak a műanyag tartályaikhoz. Szerencsére a magyar cégek 80%-a épp nagykanizsai, ezzel szerencsém van.
Az ajtaját pedig megcsinálhatom víztiszta polikarbonátból, hogy a nagypapa fél ágyként mutogathassam is. :-)
"és olyan hosszúságú csődarabot, ami 2mm-re megáll a venti előtt,"
A gyári rajzon a cső nem a venti előtt áll meg, hanem 2 mm-re belenyúlik. Nem tudom, hogy ez a különbség menyire jelent számottevő nyomásteljesítmény-csökkenést, lehet, hogy szinte elenyésző. Csak szóltam.
"Hogyan csináljam a dobozt?
Ha a ventit a hideg oldalra teszem,"
Amennyire emlékszem a különböző gyártóknál az összes szóbajöhető kombináció előfordul,
a legszebb, hogy mindegyiknek van előnye és hátránya is.
Én jelen pillanatban a "mindkét motor szívjon a hcserélőből" kombinációt favorizálom, de ez ne folyásoljon be téged.
"Nő a fagyveszély, de elé teszek akár egy 100w-os fűtőszálat, ami -5 fok alatt bekapcsol, elég ritkán kell majd."
Annyi minden befolyásolja a hőlépcsőt (ráadásul egy ilyen jó hatásfokú hőcserélőnél a hőlépcső meglepően alacsony lehet) szóval én inkább a kimenőn figyelném a nulla fokot, az biztosabb.
És energiatakarékosságilag bölcsebb, ha mindig éppen csak annyi watt a zelőfűtés, ami akkor éppen elengedhetetlen - nulla fok alatt én nem kapcsolnám be a mínusz húszra méretezett fűtés teljes erejét.
"A 20 pascalt 100m3-nél?"
Ha nem túl nagy erőfeszítéssel meg tudom oldani pl 5 pascalból, akkor a 20 is sok ;)
"már csak szabályoznom kéne 6.5 és 12 V között egy potival vagyis a két ventit kettővel"
Összecsaptam egy marhaegyszerű fordulatszabályozó rajzot, amelyet nehéz elrontani: mindösze pár alkatrész, pár perc alatt megvan. De ez nem energiatakarékos áramkör! A tranzisztort hűtőbordával hűteni kell, mert melegedni fog!
A dióda típusa nem lényeges, bármely hasonló megfelel, csak a motor által keltett feszültséglökéseket nyeli el, Ha a motorba van ilyen beépítve (ami egy Papst-nál elképzelhető), akkor a dióda akár el is hagyható.
"És mi lenne ha levegő iránya fordított lenne, fentről lefelé áramlana és és lefelé kifújná magából a vízcseppeket?"
A hőcserélő kimenő ágának felülete kifelé egyre hidegebb, annak külső széle (és/vagy hőcserélő kimenő külső ürege) simán lehet fagypont alatt,
ezért nem túl bölcs dolog abba az irányba terelni a vizet.
Másképpen fogalmazva: a kondenzátumnak (víznek) ott mindig a meleg felé kell folynia (sőt a rekuperátort elhagyó kondenzvíz csőnek is meleg környezetben kell haladnia - amit pl egy padláson nem mindig könnyű megoldani)
Tehát a levegő ott mindig kifelé megy, a vízcseppek meg mindig befelé. És én tartok tőle, hogy ez a tény a szűk járatokban feloldhatatlan ellentétekhez vezethet.
Köszönöm, a fix 12 votom már megvan, megjött a ventikkel, már csak szabályoznom kéne 6.5 és 12 V között egy potival vagyis a két ventit kettővel, most csak ennyi a vezérlésem, hygroszabályozás, meg a többi esetleg később, ha unatkozom, de erre nem számítok még pár évig.
"érdekel, hogyan sikerült azt a precíz cső-illesztést megoldani a ventilátornál"
Most csak elméletben van meg, a dobozban lesz egy csonk, amre rögzítem a lyukkal szemben a ventit, sok alátétgumival, majd az ügyes kezű bádogos vág egy akkora és olyan hosszúságú csődarabot, ami 2mm-re megáll a venti előtt, rögzíti a helyére és kész. Csak ő erről még nem tud...
Hogyan csináljam a dobozt?
Ha a ventit a hideg oldalra teszem, akkor a hőcserélő is hangcsillapít mindkettőnél.
Valóban, mi van, ha lefelé fújok ki? Nő a fagyveszély, de elé teszek akár egy 100w-os fűtőszálat, ami -5 fok alatt bekapcsol, elég ritkán kell majd.
"túl magasnak találom a hőcserélő légellenállását"
A 20 pascalt 100m3-nél?
Szeintem a nagy nyomásesésed akor van, ha nem megfelelő csövekkel viszed a helyiségekbe a levegőt, mert ha az anemosztátokkal komolyan bele kell nyúlnod, akkor alaklhat ki a nagy nyomásesés.
Pl 10m 100-as cső nyomásesése 100m3-nél kb 15-18Pa, az osztóig 10m 15-es kb 10Pa, ha nem kell szabályoznod, mert mindenhová a megfelelő csövet teszed (pl nappali 150-es, szülői háló 150-es, konyha 150-es), és odafigyelsz, hogy minden pnt kb egyforma távolságra legyen, akkor talán alig kell fojtani és az egész rendszer megállhat 60 Pascalból, ami meg már tényleg átviető axiálssal is. De most én inkább biztosra megyek ;-)
"7 befúvási és 7 elszívási pont? Ha tényleg ennyire van szükség... nem cserélünk házat? ;"
110 m2 a ház, 1 háló, két gyerekszoba, nappali, dolgozó ( egy kicsit elszámoltam, elég 5 befúvás azaz 2db 3-as elosztó)
wc, két fürdő, konyha nappali másik sarka elszívás (szintén 5 db)
(elsőre talán bonyolultnak tűnik, de ha minden szükséges alkatrész előtted van az asztalon, nyomban kiderül, hogy valójában tök egyszerű):
Anyagbeszerzés:
A1 - végy egy számítógép tápegységet (kb 5-6eFt, valószínúleg a legkisebb is tudja a szükséges áramot)
A2 - vegyél hozzá egy hálózati kábelt is, ha nem adtak a tápegséghez (kb 4-500 Ft)
A3 - szerezz be egy darab csupasz fém pocs&btnG=Keres%C3%A9s&oq=gemkapocs&aq=f&aqi=&aql=&gs_sm=s&gs_upl=207447l212831l0l11l10l0l0l0l1l231l1441l3.4.3">gemkapcsot (kb 0,000001 Ft) majd hajlítsd "U" alakúra (nyílásszög: kb 5 mm)
Tennivalók:
T1- helyezd feszültség alá az egész kócerájt (tápmadzag tápba, másik vége dugaljba), a táp többi rengeteg csatlakozóján sehol nincs veszélyes feszültség, a legrosszabb kombináció is csak 24 voltos
T2 - a tápegység legijesztőbb (bazinagy) csatlakozóján keress egy zöld vezetéket (csak egy ilyen van) és annak a lukját a gemkapocs segítségével kössed össze valamelyik fekete vezeték lukjával (nem lesz nehéz, mindkét szomszéggya fekete)
T3 - ha eddig jól dolgoztál, akkor ekkor a tápegység ventilátora felpörög: amíg a gemkapocs be van dugva, addig a táp üzemel
T4 - keresel a sok csatlakozó között olyant (több is lesz), amelyikbe sárga-fekete-fekete-piros derótok mennek, ezeken a fekete a nulla volt és a sárga a +12 volt, erről működtetheted a villanymotorodat (a piros +5 volt).
De ha csak ki akarod próbálni a ventit, akkor
1: szereld le a bekapcsolt asztali számítógéped bal oldali fedőlapját
"hogy is fogom majd betenni a helyére, majd valami hasonló jutott eszembe, mint a gyári"
Egy pár fotóval megtisztelhetnél bennünket, ha kész lesz,
mert érdekel, hogyan sikerült azt a precíz cső-illesztést megoldani a ventilátornál.
"Vezérlés építésre még senki nem szánta rá magát, még mindig áll a felkérésem."
Ha csak a motor energiaellátásátra és fordulatszám vezérlésre gondolsz (mert "vezérlés" az is, amikor a rendszer automatikusan reagál pl a fagyveszélyre, páratartalomra, stb), akor még nem adtam fel hogy összeütök valamit neked, de még mindig szívesen átengedem bárkinek ezt a megtiszteltetést, mert szabadidő terén nem vagyok eleresztve. Ha meg munkának tekintem, akkor még a barátira csökkentett óradíjam mellett is én lennék a gonosz pénzhajhász :)
Egyenáramú motorok ideiglenes próbaüzemeltetése: ha van akksitöltőd, vásárolj egy 10.000 mikrofarádos (min35 voltos) elektrolit kondenzátort (pár száz forint) meg egy olcsó mérőműszert (1500Ft). Az akksitöltő kmenetére kösd rá a kondit (plusz-mínusz stimmeljen!) és mérd meg, hogy hány voltod van. Ha a feszültség nem túl magas a motor gyári adataihoz képest, akkor szerencséd van, lehet kezdeni a tesztelést. De vannak olyan akksitöltők, amelyekről ilyenkor akár 16-18 (sőt) volt is lejöhet, ami egy 12/14 voltos motornak akár árthat is. Ezt sorba kötött nagyáramú (min 10 amperes) diódákkal (esetleg helyette diódahíd/graetz is jó) lehet csökkenteni: annyit kötsz sorba, amennyi szükséges a megfelelő feszültségre csökentéshez (diódánként kb fél voltot számolj) . De a diódákat már valószínűleg hűteni kell majd, ami tovább bonyolítja, szóval inkább reméld, hogy nem fog kelleni.
"Te nem szállsz be a hőcserélő vásárlásba? "
Úgy vagyok ezzel, mint nagyapám a nagy kétszemélyes ágyával: boltban is megvehette volna, de akkor mivel dicsekszik a vendégeknek? ;)
Komolyra a fordítva a szót:
- túl magasnak találom a hőcserélő légellenállását (nyomásesés/pascal) a tervezett energiafogyasztási rekordkísérletemhez
- a mindösze 2 milliméteres háromszögű csatornákban nem látom biztosítottnak a kialakult kondenzvíz cseppek viszacsorgását (felületi feszültség -> vízcsepp mérete), úgy képzelem el őket, mint sok száz kis víz-dugót, amely kitölti a csatornácskát és várja a az első leállást (kb a 2020-as évek elején), amikor először leáll a ventilátor légnyomása alulról :) És amelyek tovább növelik a hőcserélő légellenálását (plusz wattok/forintok) és rontják a hőátadás hatásfokát (további plusz wattok/forintok). De lehet,hogy mindez csak az én szokásos elméleti hülyeségem és a valóságban a picike csatornákban és alulról jövő légnyomás mellett is képes lefelé csorogni a vízcsepp.
"csak egymás után tennék 3 darabot befúvó és három darabot a szívó ágon."
7 befúvási és 7 elszívási pont? Ha tényleg ennyire van szükség... nem cserélünk házat? ;)
"Jó ötlet a befúvó és eszívó csöveket összekötnöm, hogy az első osztásig (10m) egymás mellett fussanak?"
A hőmérsélet különbség valóban minimáis, de nem nulla és a felület sem kicsi (a sok méter együttfutás miatt). Én tennék közéjük egy (kb csőmagasságú) csík kb 15 centi vastag olcsó üveggyapotot, ami középen kb 1,5 centire összenyomódna és nagyjából kitöltené a két cső között kialakuló üreget (hőátadó gravitációs légáramok lefékezése). Plusz igen jó zajcsökentő.
Én szegedi vagyok, akkor lehet hogy futár lesz a megoldás, a vaterás fizetés is megoldható.
Ez a "típusterv" is jó ötlet, lehet hogy olcsóbban megcsinálná egy bádogos a dobozt több darab esetén, bár itt lehetnek eltérések hogy ki milyen ventilátort szeretne beleépíteni, illetve bele akarja-e tenni vagy pl. csőközbe építhető ventit akar. Egy ügyes vezérlést is jó lenne kitalálni hozzá. Ami megvédi a szétfagyástól is.
"Gondolom rájöttél, hogy az a felület forog, tehát a cső nem érhet hozzá, mivel az ott maga a ventilátor lapátja."
Amikor kibontottam a csomagot, 10 másodpercig csak néztem, hogy is fogom majd betenni a helyére, majd valami hasonló jutott eszembe, mint a gyári. Vezérlés építésre még senki nem szánta rá magát, még mindig áll a felkérésem.
Te nem szállsz be a hőcserélő vásárlásba?
Más: a csöveimet eredetileg osztó gyűjtő dobozzal szerettem volna megvalósítani, de most láttam a dupla 45 fokos ágidomot, ami jobb lenne, mert nem kéne barkácsolgatnom dobozt, csak egymás után tennék 3 darabot befúvó és három darabot a szívó ágon. Véleményed?
A csövezés sima felxibilis alucső, mert felülről szigetelem. Jó ötlet a befúvó és eszívó csöveket összekötnöm, hogy az első osztásig (10m) egymás mellett fussanak? Egy kevés hőt átadnak egymásnak, de attól tatok, hogy hangot is...
"a dobozba bejövő csőcsonkot fogom felfektetni ( vagy egy kis toldást) a ventillátor elejére."
Gondolom rájöttél, hogy az a felület forog, tehát a cső nem érhet hozzá, mivel az ott maga a ventilátor lapátja.
Viszont ha fals légáram alakul ki (mert pl túl nagy a távolság közöttük), az a nyomásteljesítményt gyengíti (leadható pasal-mennyiség), pl ezért van a rajzon jelölve az, hogy a szívó csonk 2mm-nyire még be is lóg a ventilátor lapátjának középső gyűrűjébe.
" A típust nem azért írtam, hogy ez az egyetlen a világon, ami szerintem jó neked, hanem hogy én kb milyen kategóriában gondolkodnék. Vásárlás előtt nem árt, ha tisztában vagy azzal, hogy ezeket a csupasz ventilátorokat nem olyan egyszerű beépíteni egy barkács dobozba, mint lemez házzal körbeburkolt és erzernyi rögzítési lehtőségű rokonait. Vásárlás előtt szerintem nézd meg jól a rajzát a Papst honlapján (rögzítési pontok, beépítési trükkök)."
Megjött a csomagom, tényleg igazad van, nem lesz olyan egyszerő a beépítése, de talán annyira durva sem, hogy a falnak menjek tőle.
Ha beteszem a dobozba és oda rögzítem az agyánál fogva, akkor egészen egyszerű megoldásnak tűnik. Itt a gyári rajza.
Pont így gondoltam én is, a dobozba bejövő csőcsonkot fogom felfektetni ( vagy egy kis toldást) a ventillátor elejére.
Köszönöm a segítséget előre is. Úgy fest, 8 vag 9 a végleges darabszám, megvárjuk még hAndválaszát, ha megjön, meg lesz a végleges darabszám.
A szállításnál szrinted problémás, ha az én címemre és nevemre kéred?
Ha igen, akkor jöhet a cégemre, mer azzal nekik sem lehet gondjuk, hogy most már cégként vásárolsz. Így majd mindenki kaphat számlát is róla (de forgalmazói garanciát nem vállalok :) ).
Persze, amíg nem ment ki a pénz és nincs úton az áru, be lehet szállni, ezzel is csökkentve a szállítási költséget.
Felírjalak?
Szívesen vennék én is egy referenciatervet, mert ekkora mennyiséget már egy lakatosnak is érdemes legyártani épeszű áron, ha mindenkinek megfelel, intézhetnénk azt is együtt.
Be lehet még szállni a hőcserélőbe, vagy már elkeltek a helyek? Jól értem, hogy e köré meg kell építeni a házat, a szűrőket, a ventiket, a vezérlést? Erre nem csinált itt valaki egy "referencia" tervet? Amit utána mindenki elvihet a lakatosához vagy összerakhatja maga. Én fel tudom ajánlani Google Sketchup-os jártasságomat az ügyben.
Az ár ismert, 108 Euro körül, erre jön a szállítási költség, ami 200-300 euro körül lesz, azaz darabonként 25-37 euro
Jelen árakon (268Ft-os euro árfolyamon számolva): 35000-39000 Ft körül lesz, plussz egy belföldi posta vagy futár ha nem személyes az átvétel.
Fizetés: Sajna építkezés végén járok, ezért sajna ennyi pénzt már nem tudok hitelezni, de csak úgy utalgatni sem hiszem, hogy van értelme, ezért ha úgy megfelel, akkor van vaterás felhasználónevem majd 400 értékeléssel, feltehetem oda, mint hőcserélőt, 30.000 Ft-os darabáron (ekkor lesz még + 1600 Ft jutalék, amit ki kell fizetni, de biztosabbak lehettek, hogy nem lépek le a pénzzel ;-) ). A maradék pénzt pedig rendezzük, ha megjött az áru.
Ha van más ötletetek, szívesen várom.
Current: Veled hogyan intézzük a dolgot, ha nálam a pénz? Magánszemélyként rendelted vagy cégként?
Mehet úgy, hogy megrendeled, csak más cégnévre? Mert akkor átfuthat az én cégemen, átutalom nekik a pénzt, szervezem a fuvart, téged pedig csak a rendelés megírására kérünk fel, mint már meglévő üzleti partnert.
Ha nem megy, akkor kérlek írj, mert akkor felveszem velük a kapcsolatot.
"vagy elég, ha csak a páradús kifúvott levegő hőmérséklete van fagypont fölött."
A hőcserélő fagymentesség azt jelenti, hogy a hőcserélőben a kimenő ág leghidegebb pontja sincs fagypont alatt.
Van egy bejövő/kimenő hőmérsékletkülönbség/hőlépcső (amely hőcserélőtől, hőmérséklettől, légsebességtől stb. függően eltérő+változó érték!). A bejövő hideg hőmérséklete a hőlépcsővel alacsonyabb, mint a kimenő. Tehát amikor a hőátadási hőlépcső pl 4 fok, akkor még mínusz 4 fokos bejövő hideg levegő sem képes sehol fagypont alá hűteni a kimenő légcsatorna belső felületét. Tehát ilyenkor még mínusz négy fokban sem kell az előfűtés, csak ez alatt
és akkor is csak éppenhogy annyi előfűtés szükséges, hogy meglegyen a -4 fok.
Egy kérdés. Az előfűtő a bejövő levegőt 0°C fölé melegíti, vagy elég, ha csak a páradús kifúvott levegő hőmérséklete van fagypont fölött. Tehát a beszívott levegőt lehet valamivel O alatt tartani. Megfagyaszthatja az ellenáramú kondenzátumot?
A lényeg szerintem, hogy a helyiség "átjáró" vagy "ott-tartózkodó" jellegű. Egy előszobánál pl szerintem bőven elég az átáramló levegő, de pl nappali esetén már szükség lehet befúvási pontra olyan sarkokban, amely nem esik bele az átjáró levegő útvonalába.
Egy olyan központi előtér, melynek egyik oldalán lenne két befúvásos helyiség, míg másik két oldalán (nem szemben) lenne összesen három elszívásos helyiség.
