A nép döntött így a választásokon, és a népnek igaza van. Vagy nincs; döntsd el egyszer és mindenkorra. De azt nem lehet, hogy amikor a neked tetszőre szavaz, akkor okos, megfontolt, érett, amikor pedig a másikra, akkor ostoba, félrevezetett, hülye.
Csakhogy nem a németországi öregekről beszélünk, hanem a mi, saját, külön bejáratú, hazai utánpótlásunkról. Ne tegyél úgy, mintha meg lennél lepve, hogy itt is, ott is (Németországban is, természetesen) vannak ilyenek.
A nácik alól kirántották a szőnyeget, elzavarták őket a hatalomból, lecserélték a politikai rendszerüket (ezt is együttes erővel, a szövetségesek), majd a maradékot levadászták az izraeliek. Húsz éve már, hogy különböző emberekkel az élükön próbálnak nosztalgiázni, nagyjából egy kisvárosi gittegylet hatékonyságával és átütő erejével. Komolyan gondolod, hogy valamiféle fenyegetést jelentenek ránk, az országra nézve?
A vénhülye, tömegbelövésen nosztalgiázó őskomcsik alól kirántottuk a szőnyeget, elzavartuk őket a hatalomból, lecseréltük a politikai rendszerüket (ezt is együttes erővel, Fidesztől SZDSZ-ig). Húsz éve már, hogy Thürmerrel az élükön próbálnak nosztalgiázni, nagyjából egy kisvárosi gittegylet hatékonyságával és átütő erejével. Komolyan gondolod, hogy valamiféle fenyegetést jelentenek ránk, az országra nézve?
Húsz éve már természetesnek kellene lennie, hogy ha valami ilyesmi történne, akkor mindenki együtt, kórusban lép fel ellene. Fidesztől SZDSZ-ig (ábécé, semmi más), együtt.
Amikor a vénhülye őskomcsik parádéznak a ruszki emlékműnél, felemlegetve a jó kis tömegbelövős időket, olyankor holvan a sokpárti ellentüntés?
Nem az a baj. A baj az, hogy ez nagyon el van tolva, és nem az elmúlt két hét termése ez. Húsz éve már természetesnek kellene lennie, hogy ha valami ilyesmi történne, akkor mindenki együtt, kórusban lép fel ellene. Fidesztől SZDSZ-ig (ábécé, semmi más), együtt. Mint mindehol másutt a világban. Elvégre a négy parlamenti párt jószerivel lefedi az ország politikai közvéleményét, a szélén lóg le két kisebb kupac, és amelyik áthágja a jóízlés és a törvény határait, azt helyre kell tenni, együttes erővel.
Ezzel szemben mi történik: Jön Or Kán, vagy jössz te, akik hangsúlyozzátok, hogy nem közösködtök a szélsőségekkel (ezt készséggel el is hisszük nektek, természetesen, mi okunk lenne kételkedni benne vagy az ellenkezőjét feltételezni), ugyanakkor felteszitek az álnaív kérdést, és aztán rögtön meg is válaszoljátok, hogy van-e magyargyűlölet. Értsd jól, nem a 98% kérdését teszitek fel (mert ott mindenki tudja, hogy nincs ilyesmi, és ez számára egyébként fel sem merülő kérdés), hanem a 2% szélsőségét (akiknek ez az egyetlen hivatkozási alapjuk és kézzelfogható ideológiájuk), és aztán bólogattok rá bőszen, hogy van, de még hogy. És belehelyezitek az egészet kormányostul, ellenzékestül, köztársasági elnököstül és mindenestül ebbe a nem létező, velejéig romlott és hamis erőtérbe, ahelyett hogy éppen a fordítottját tennétek, megpróbálnátok kiragadni onnan, és rámutatni, hogy ez a magyargyűlöletes hagymáz nem más, mint egy pár falubolondja játéka. Csak, sajnos, olyan játék, amelyik elszabadulhat, ha mindenkinek, akinek józan esze és ép felelősségérzete van, nem áll az útjába.
Azt gondolom igen, mert azóta történt egy s más. inkább megint hátára veszi a madöföt, annak ellenére hogy Ibolyka eléggé hálátlan egy perszóna ( a hála nem politikai kategória- mondta valaki, nem tom ki de igaza volt).
Érdekes módon a jobboldaliakat ott sose bírták összemosni a rasszistákkal.
Lehet, sőt az is lehet hogy meg sem próbálták,de az másik politikai kultúra.
Találós kérdés(pusztán elméleti): Szerinted, ha holnap előrehozott parlamenti választásokat tartanának, és mondjuk a jobbik megkapná az 5%-ot, a fidesz rögtön keblére ölelné?
Szebb lett volna, ha végigérnek a D-k a mondanivalód végéig.
Úgyis annak gondoltok, amit akartok, akkor nem mindegy?
Amúgy lexarom mind a két tábort, egyhülye mind a kettő. Csak amíg a náciknak már az írmagja is eltűnt, ezek az újkori náci wannabe-k inkább röhejesek, mint félelmetesek, addig a komenisták utódai itt vannak közöttünk. De ez meg inkább szánalmas, mint félelmetes.