No, előkerültem, bár a rohadt szúnyogok a vérem felét kiszívták :-(
Elolvastam, ami itt az Újpest meccset követően leírásra került, boldog nemigen lettem tőle. A WW jobban tenné, ha a 30 főnyi "erejét" inkább a Rákóczi buzdítására fordítaná, az ellenfél szidalmazásával minden tábor csak önmagát minősíti (le).
Azon azért kicsit csodálkozom, hogy nem éppen újonc újpesti DK-tagok sok év fórumozás után hogy lehetnek annyira (hogy is fogalmazzam?) naívak, hogy a meccsen őket ért kétségtelenül primitív inzultusokért ennek az alig egy éve nyílt topik, hozzászólásaik alapján jól láthatóan nem az ellenfél szidásában örömét lelő beíróitól kérnek magyarázatot, vagy teszik őket kollektíve felelőssé. Ha egy zöldfülű tenné ezt, azt talán még megérteném, de "rutinosabb" fórumozóktól meglehetősen sajnálatos ilyet tapasztalni.
Különben meg, sajnos, úgyis mindegy!
Pápán még nem lehetetlen, hogy ott leszek, de biztos nem a busszal megyek, hanem Pestről.
Elismerhető nem könnyű egy alapvetően védekező felfogású csapat ellen focizni, abban igazad van, hogy az ilyen csapatok ellen csakis a technikás és a valamivel kreatívabb játékosokat felvonultató csapat lehet igazán eredményes, ha úgy nézzük nálatok a középpályások közül Farkas és (főleg) Erős egyértelműen nem tartozik ezen típusú játékosok közé, inkább a védekezés-labdaszerzés a fő feladatuk, Simek pedig a második félidőben passzívabbá vált/jobban figyeltünk rá ezen a meccsen. A két kreatívabb játékos közül pedig csak Tóth játszott jól. Biztosan felmerülő kérdés, hogy nem volt-e túlságosan is biztonsági az Újpest játéka, 4 védő és 2 védekező kp mellett csak 1 csatár (és most az is hozzájött, ami ilyenkor előfordul, az az 1, Rajczi nagyon gyenge napot fogott ki) - persze kérdés az is, ha a meccs előtt elemezni kellett Mészölyéknek a Rákóczi játékát, melyik meccsből indultak ki, mert, ha a múltheti soproni meccsből, akkor egyértelműen támadóbban is lehetett volna felállni, de a nyitóforduló, Vasas elleni meccsből, akkor viszont igen is érthető volt a biztonságibb felállás. Mindenestre sajnos valóban jellemzője a magyar csapatoknak a roppant gyenge helyzetkihasználás, ilyenkor hatalmas gond a kevés helyzet. Ami a bedarálást illeti a szombati meccsen is előjött a helyzet, amikor úgy tűnt főleg a második félidő derekán, hogy kidomborodik az erőfölény, de -szerencsére- elég tehetetlenek voltatok a kapu előtt ekkor is. Mindehhez hozzátartozik az is persze, hogy a Rákóczi fegyelmezetten játszott és a védekezésünk egy-két apró figyelmetlenséget kivéve hibátlan volt.
Hát a pár ezret egy kicsit túlzásnak tartom. Másrészt nem azt írtam, hogy te bélyegeztél. Három topicba olvastam erről a témáról és azokban többen az egész kaposvári tábort minősítik.
Maribor! Egyrészt akkor még nem ismertem általánosító nézeteit, másrészt ha akkor szóltál volna:)). De komolyan, ugye te sem hiszed, hogy néhány hülye miatt az egész tábort meg kellene bélyegezni?
Bocs, de ezt talán nem Kék skorpiónak kellett volna idézni, hanem mondjuk BalázsUVB-nak:"ti is beálltatok az összes többi szakadt vidéki tábor mögé". Én nem általánosítanék ennyire. Mindenütt vannak primitív alakok, emiatt nem kellene az egész szurkolótábort elítélni. A vendégszektorban is volt enyhén sértő bekiabálás pl:Kaposvári parasztok, még sem minősítette senki sem az újpesti drukkereket.
Ajánlom figyelmedbe a vitát kiváltó cikket az Újpest-honlapról (ide is bemásolták).
Ha figyelmesen elolvasod, ott NEM a teljes kaposvári szurkolóhadról esik szó, mint renitens pocskondiázókról, hanem az eredményjelző alatt helyet foglaló kb. 30 fős szurkolótáborról (értsd: síppal-dobbal, zászlókkal, folyamatosan hangosan szurkolók, ún. ultrák).
A citált írás megemlíti, hogy az általuk (Rákóczi-ultrák) kreált hangulat NEM volt jellemző a meccsre, a teljes lelátóra.
Igazán elmagyarázhatnád, hogy egy kapusnak miért érdeke, hogy az ellenfél egy játékosának - szimulálásával - sárga lapot adjanak. Mert ebből neki (ha nem sárgult be az ellenfél játékosa - ahogy nem is sárgult be - korábban) semmilyen előnye nem fog származni. Magyarul egy célja van: kiszúrni az adott csapattal, az adott játékossal, de nem a saját előnyére, hanem az ellenfél kárára.
Nem értem, hogy egy játékos miért viselkedik egy másikkal, egy másik klubbal szemben ennyire a fair play szellemiségével ellentétesen... Egy angol kapust kifütyülnek a saját szurkolói, ha ilyet művel. De én se nézem el egy újpesti kapusnak, ha szimulál. Nem erről szól a labdarúgás... a másikat legyőzni kell és nem pedig kiszúrni vele...
Nem igazán mondhatjuk el magunkról, hogy brazil vagy olasz csapat vagyunk, és egy-két kivételtől eltekintve nincsenek kifejezetten technikás játékosaink. Kivételek: Tóth N. és talán Polonkai. Pedig a Kaposvárhoz hasonló, betömörülő, minden erejével a védekezésre koncentráló csapatokat így a legkönnyebb megverni. Szóval Tóth és Poló a technikásabbak közül való, de ők viszont gyakorlatilag eléggé minimális gólveszélyt jelentenek (Polonkai tavaly 1, Norbi 2 akciógólt lőtt).
Technikai fölényben játsszva, trükkökkel, flakkokkal könnyedén megbontható egy ilyen védekező csapat. Az Újpest erre (jelenleg) nem képes. Illetve lehet, hogy a helyzet ilyeténvaló megteremtésére még képesek is lennénk, de a befejezésre nem. Nincs ezzel gond, más csapat sem jobb nálunk ennél. Legfeljebb más csapatok ellen pl. a Kaposvár is támadóbb taktikát fog választani, illetve másra is kényszerül (Na ez egy más téma: mivel nagyon jó a középpályás labdaszerzésünk, ezért gyakorlatilag már elvesszük az ellenféltől a labdát, mire az kivonulna a védőállásból, így viszont állandóan 11 védővel találkozunk. Ha érezné az ellenfél, hogy át tud rohanni a középpályánkon, akkor lehet, hogy át is rohanna, és akkor több területünk nyílna ellencsapásokra...viszont több gólt is kapnánk)
Ez az első ok. Ezek után azt hiszem, hogy a jelenlegi Újpest számára az ilyen mérkőzések egy módon nyerhetők: az ellenfél bedarálásával. Azt hiszem, hogy az Újpest erőnléte egyértelműen jobb mint az átlagos csapatoké. Ezt bizonyítja az is, hogy két alapembernek igazolt új játékosunk, az ex-soproni Grósz és az ex-pécsi Gaál sem bírta a terhelést, mindketten Újpestre érkezésük után túlterheltségből fakadó sérülést szenvedtek.
További bizonyíték (számomra) erre vonatkozólag, hogy ebben a szezonban mindhárom meccsünkön kb. 60-70 perc játék után az aktuális ellenfelünk egyszerűen "kifeküdt", nem tudott játszani, előrevágták a labdákat, csak védekeztek és teljesen feladták a támadás lehetőségét is. (Mielőtt visszakérdeznél: igen, állítom, hogy a második a Servette volt ebben a sorban). Tehát fizikálisan jobbak vagyunk ellenfeleinknél, be tudjuk őket darálni, aztán már csak a pechen vagy a szerencsén múlik ilyenkor, hogy jön-e a (szinte mindig) győztes gól. Most éppen pechünk volt.
A csapat egyébként sokat fejlődött az egyérintés, kétérintős játékban, gyakorlatilag minden edzésen gyakorolják ezt a mieink. Ezeket jól ki tudnánk használni....ha lett volna mindkét eddigi bajnokinkon égi áldás, és emiatt az utolsó passzok gyakran nem sikerültek. A Servette ellen nem volt probléma esőügyileg, ott ki is tudtuk passzolni az ellenfelet. Szóval ez a fegyverünk sem igazán tudott hatékony lenni, ráadásul Grósz erre egyelőre tökéletesen képtelen, emiatt a jobboldalunk igencsak mérsékelten hatékony...
Ezek okozták a fő problémát.
Az tulajdonképpen hosszú ideje probléma, hogy nem tudjuk megfelelő mértékben kihasználni a gólhelyzeteinket, de szerintem mondhatom, hogy ez szinte minden magyar csapatot sújt. Magyarul sok gólhelyzet kell kevés gólhoz. Ez most nem volt meg, alig 3-4 komolyabb gólhelyzetünk volt, köszönhetően a Kaposvár jó védekezésének, a pontatlanságnak, a két technikás játékosunk közül az egyik (Polonkai) rendkívül gyenge játékának, a rossz talajnak.
Ezt távoli lövésekkel lehetett volna kompenzálni, de - annak ellenére, hogy Székesfehérváron ez kétszer is bejött - most nem próbálkoztunk. Számomra érthetetlen, hogy miért.
Na már most szerintem van még két további problémánk: az egyik az a taktika. Nagyon jó a taktikánk...jó, támadni is akaró csapatok ellen. De a kiscsapatok ellen nem elég 1 csatár, nem elég 4 támadó szellemű játékos. Szerintem két csatárral, egy labdaszerzővel, sőt adott esetben 4 helyett 3 védővel és e helyett egy plusz támadó játékossal kellene felállnunk. De mivel úgy láttam eddig is, hogy a Mészöly-Véber páros taktikai téren remek, ez szerintem rövidesen meg fog oldódni. 2 csatárral talán nagyobb eséllyel kerülne jó helyre egy beadás, jobban meg lehetne játszani egy helyzetet, több gólszerzési lehetőségünk lenne. Viszont gyakorlatilag pazarlás 4 védőt hátul hagyni, mikor az egyetlen dolguk az előrelőtt labdák összeszedése, és ugyanígy pazarlás 2 labdaszerző szerepeltetése, amikor a lecsorgó labdákat bárki össze tudja szedni, az előrelövések meg átszállnak a fejük felett.
A másik probléma: támadásban nem tudunk fejelni. Beadásaink igazából csak akkor veszélyesek, ha a támadó lábára jönnek, de hát ugye általában előbb van a labda fejmagasságban, mint lábmagasságban így a jól fejelő védők könnyebben tudnak tisztázni ellenünk.
Nagyjából ennyi. Mint említettem, ha egy ellenfelet bedaráltunk, akkor a pechen múlik csak, hogy nem szerzünk gólt. Gyakorlatilag nüanszok döntenek gól és nem gólt között. Éppen ezért, az ilyen mérkőzéseken nagy szerepet tulajdonítok minden játékvezetői ítéletnek. Egy les elnézése, egy szöglet rossz megítélése, egy tévesen megítélt szabadrúgás meccseket dönthet el. Egyrészt gyakorlatilag is, másrészt lelkileg is. Lelkileg úgy, hogy a csapat érzi: bármit tehet, sohase fog gólt lőni, mert "nekik semmit se lehet megtenni". Megítélésem szerint most ez történt. Eljutottunk egy olyan ponthoz a mérkőzésen, amikor a játékvezető szerepe megnőtt. És szerintem ez a szerep nem engedett minket győzelemhez. Ha egy kicsit is a támadófocit segíti, nyerünk.
