Persze, igazad van, de valamiből mégiscsak meg kéne építenem költséghatékonyan és jól az egészet.
alternatívák:
1.
merev falú csövek, hangtompítókkal
2.
Flexibilis csövek, hangtompítók és minden egyéb nélkül, pár darab derékszögű kanyarral
3.
Flexi cső + hangtompító.
Mint írtam a hangáthallás csökkentése a fő cél, azért simán adok pár wattot, hogy ne halljam a gyerekek szuszogását két szobával odébbról :-)
A csövezésemre ráteszek 25cm celluloz szigetelést, ami egy kicsit meg fogja talán nyomni a csöveket, ezzel is rontva az akkusztikai képességeiket.
Ahogy már egszer írtam, osztó gyűjtő dobozok helyett sima ágidomokban gondolkodom, legfeljebb kanyargok egy kicsit a csövekkel, nehogy áthallásom legyen.
"kéne ey optimális megoldás, ami hangtompít is, egy kicsit, meg nem olan nagy a légellanállása sem."
Ezek sajnos egymással ellentétes igények: a nagy átmérőjű, merev és tükörsima falú, nagy lágy ívekkel kanyarodó légvezetéknek legkisebb a légellenállása.
És persze ez viszi legjobban a hangot ;)
A profi rendszereknél sokszor nem véletlenül kombinálják a kettőt: maga a csatornázás a lehető legkisebb légellenállású és a megfelelő helyeken rövid, de igen jó zajcsillapítású dolgokat (lágy összekötő elemeket, derékszögű töréseket, zajcsillapítókat, stb) építenek bele.
Aki a kis ellenállást és a jó zajcsillapítást ugyanattól a dologtól várja, az szerintem valamelyik jellemzőben könnyen csalódhat (peches esetben mindkettőben).
Pesze szegény ember vízzel főz: talán létezik valamilyen lágyabb anyagból készült, de töbé-kevésbé sima belső falú csőféle a választékban.
Jövő héten kiviteleznem kéne a légtechnikai csöveimet, kéne ey optimális megoldás, ami hangtompít is, egy kicsit, meg nem olan nagy a légellanállása sem. Ha rontani kell valamit, akkor a légellenállást rontanám inkább, nem a hangtompítást.
vagy ezt? ennek alacsonyabb lesz a légellenállása, de félek egy kicsit a tompítástól.
A hangtompítók is komoly légellenállást csinálnak, nem egyszerűbb inkább 5m hosszú S alakban vezetnem a csövet helyettük? (meg persze az áruk sem semmi.
"Ezekben a csövekben 19 - 23 C' hőmérsékletü levegő fog majd közlekedni."
Ezeket a csöveket szerintem simán lehet a lakótérben vezetni, ott nem kell hőszigetelni őket és ha párazárón belül van vezetve, akor még a párazáró áttöréseknél sem kell a jó tömítéssel foglalkozni.
Ha a párazárón kívül mennek, az sem baj, csak a hideg külvilág felé legyenek jól hőszigetelve (tehát a hőszigetelésen azért belül fussanak)
de ilyenkor ügyelni kell arra, hogy ahol ki kell lyukasztani miatta a párazáró fóliát (pl anemosztátoknál), ott jó légmentesen körbe legyen ragasztva.
Egy így feltett kérdésre nem lehet egyszerűen válaszolni, ötven sorosra meg most nincs időm.
A szellőző rendszer csöveinek egy részer kb lakáshőmérséketű, más része meg néha lehet akár mínusz 25 fokos is. Nem árultad el hogy melyik csőre gondosz a 2 (pontosabban 4) féléből.
A csöveket ott vezeted, ahol akarod, de ahol hőmérséklet különbség van a cső és a környezete között, ott hőszigtelni kell. Ahol harmatpont alá mehet a csőfal, ott zártcellással kell hőszigetelni.
Ha az ötletelés a szellőző topikban folyik akkor a kinti levegő beszívását kellene a tetőfedés és a fólia közé építeni a napos oldalra.
A télen tapasztaltam, hogy a cserepeslemez a legkisebb napsütésre is nagyserűen melegszik.
Az összel lett kész az új tető és a szigetelés közben tapasztaltam, hogy a páraáteresztő fólia és a cserepeslemes között milyen meleg levegő áramlik. Ha ezt előbb tudom akkor valahogy kitörpöltem volna, hogy hogyan tudom ezt a levegőt a hőcserélőig elvezetni.
Sajna nálam erre a megoldásra egy centi hely sincsen. :(
Pedig tavasszal és ősszel a hőcserélőn keresztül még túl is fűtötte volna a lakást. :)
Nyáron pedig egy hőcserélőn keresztül felmelegítette volna a vizet.
Ehhez sem kellene más csak a víztározó vizét keringetni a hőcserélőn keresztül. :)
"Mivel ugyis rendeltem mar ket papst-ot kertem meg egyet"
Szia!
Hadd kérdezzem hogy ahol ezeket a vantiket vetted, itt rendszeresen árulnak ilyen vagy esetleg több féle dc ventit, vagy csak sikerült belefutnod három darabba ?
A cserep alatt soha sem lesz 95C°, igy a padlofutescso siman birja a gyurodest. Eppen, hogy ebben az esetben nem ellenaramu kell, hanem egyiranyu, mert akkor folyamatosan emelkedik a viz homerseklete, elvegre a harfas napkolim is igy mukodik. Foleg, ha a cserepek ala meg hotukros folia lenne beteve, akkor meg nagyobb lenne a hatasfok. Meg ket dolog ami sokban befolyasolhat. A lemezcserepes megoldasnal hirtelen keves napsutesnel is termelodik melegviz, de ahogyan a Nap lenyugszik, rogton le is hul . A keramiacserep az viszont eloszor magabaakkumulalja a meleget valamint hot sugaroz es a napsutes utan is sugarozza a meleget egy ideig.
"akkor miert ne lehetne a cso beteve a cserep es a folia koze. Igy a legforrobb helyen lenne es az esetleges kondenz sem csinalna kart, mert a folia kivezetne a teto alol."
Ez is jó ötlet. A hárfásan (függőlegesen) vezetett csövek még a szellőző légrés légáramát sem akadályoznák és akár ellenáramú hőcserélőként is lehetne alkalmazni (habár lehet, hogy a másik irányban magasabb hőmérsékletű vizet lehetne kivenni).
Amitől viszont félnék: a túlmelegedés Amikor nincs hőelvétel (vagy téli állapotban még víz sincs benne) közvetlenül a cserép alatt a műanyag cső megolvadhat. De olvadás ellen fém csövezés (ötrétegű alu cső vajon mennyi hőt bírhat ?)
"Marad a kérdés, hogy mit kössek a csőre 300 méteren keresztül, ami nem drága és elég nagy felületű, hogy párologtasson is,"
Csak egy hülye ötlet:
- két szövet (geotextília?) közvetlenül egymás mellett lógatva
- közöttük vízszintesen futnak a csövek
- a két szövet összevarrva minden cső alatt
Tartja a rendszert, fröcsögésgátló, vertikálisan önbeálló és egyúttal hatalmas párologtató felület is.
Másik ötlet:
neked azért kell hoszú cső, hogy nagy legyen a hőátvevő felület. Egy bordás csőből (vagy hogya fenébe hívják ezeket a méterre kapható ipari fűtőtesteket) sokkal rövidebb szakasznak is lehet ugyanakkora külső felülete (és akor rövidebb csepptálca is elég)
plusz ha ezt bordás csövet a tetőgerincen lévő kiszellőző résbe építed, akkor a padlástérből távozó forró levegő ingyen helyettesíti a szuper ventilátort (akár 5-10 ezer köbméter/per óra!)
Ha mar otletelunk, akkor miert ne lehetne a cso beteve a cserep es a folia koze. Igy a legforrobb helyen lenne es az esetleges kondenz sem csinalna kart, mert a folia kivezetne a teto alol. Igy a Napsutotte oldalat kell csak becsovezni es egyben huti a padlast is.:)
A kivitel lehet hullamokban telepitve, vagy harfassan, ugy meg hatasosabb, mert a felfele aramlo meleglevego folyamatosan ugyanazon cso mellett halad es igy nagyobb hatasfokkal melegiti .
Hőszigetelésétől megfosztott 80literes bojlert, felrakott a padlásra , aminek csinált 1 hőszigetelt "dobozt" és a tetőt azon a részen polikarbonáttal vagy drótüveggel fedte.Tehát besüthetett oda a nap.
Elég jó eredményekről írt akoriban, ha jól emlékszem.......csak nem találom, hogy hol olvastam...lehet valahol itt a zindexen.
Szerintem érdemesebb ezt megpróbálni, mint a csövezéssel szenvedni.
Arra gondoltam, hogy egyszerűen a csőre kötök valamit, ami lelóg róla a függőt pedig a gravitáció megoldja, de mi a manót?
Végig nem nagyon lehet kondenz kicsapódás, mert 65l víz van benne, egy-egy elvétel pedig nemigen lehet több, a 3mm-es csőfal is tárol valamennyi hőt, de azért biztos, ami tuti alapon végignyomom az egészet.
A bojleres változattal az a baj, hogy a bojler és a szivattyú duplázza a költségeket, plusz van áramfogyasztás is.
Marad a kérdés, hogy mit kössek a csőre 300 méteren keresztül, ami nem drága és elég nagy felületű, hogy párologtasson is, mert a meleg padláson gyorsan el kéne illania annak a kis víznek (persze, ha elszívom a párát pl egy épp a szekrényen lévő 350m3-tudó Papst-al :-) )
Azt hiszem a megoldás egy védőcső lesz, amit a felső oldalon elvágok, a kis hullámokban megül víz és el tud párologni.
Ennek métere kb 50Ft, így a beruházásom megtérülése elérte a 10 évet haleluja.
"Most ezt tekintem a terv achillesének, ha van rá valami jó ötlet, neki is állok, de a 300m hosszú csepptálca elég durván hangzik."
Ha a spirál menetei pont egymás felett vannak, akkor csak a legalsó cső alá kell kanális.
Mondjuk az egyik csőről a másik csőre cseppenő cseppek továbbcsepegés helyett inkább szét fognak fröcskölődni egy cseppet... már ha messze vannak a cső-menetek egymástól.
Vagy olyan precíziós eltolással függeszted a csöveket, hogy a csepp ne az alatta levő cső közepére essen, hanem a szélére/érintőjére.
Lassan nem is lesz sokkal bonyolultabb az egész, mint egy kisebb orosz hordozórakéta :) talán mégis jobb lenne az autóhűtő(+ esetleg egy padlásbojler), ott legalább tudod, hogy merre keresd a kondenzátumot.
Vagy az egészet tedd ki a tetőn kívülre, ott csepeghet kedvére. Sőt, ott még a nap is rásüt közvetlenül... ja, ezt már feltalálta valaki :)
"Hány méter csövet is szeretnél a padláson kanyarogtatni?
Másképpen fogalmazva: milyen hosszú a padlásod? ;)"
Spirálban mennék felfelé a csúcsig, körbe-körbe az egész padláson.
"én valószínűleg valamiféle egyszerű vályút lógatnék a cső alá, végig, mert ha megindul a vizkivétel, akkor akár egész hosszában harmatpont alá csökkenhet"
Most ezt tekintem a terv achillesének, ha van rá valami jó ötlet, neki is állok, de a 300m hosszú csepptálca elég durván hangzik.
A kb 16 fokos felületű cső elején azért nem lenék ebben olyan biztos.
"az első 50m-t azért betekrem valami nagy felületű, de nem szigetelő anyagba, amiről el tud párologni a víz csepegés nélkül."
Nem biztos, hogy gyorsabb lesz a párolgás, mint az utánpótlás a cső felületéről. De ki kell próbálni. Egyébként a párolgás hőt von el (hűti a fűtőcsöved), szóval jobb lenne azt a párolgó felületet picivel arrébb vinni a cső felületétől. (én valószínűleg valamiféle egyszerű vályút lógatnék a cső alá, végig, mert ha megindul a vizkivétel, akkor akár egész hosszában harmatpont alá csökkenhet).
"akkor le kéne folynia fentröl a víznek, ha a legtávolabbi pontot teszem a legmagasabbra és két irányban visszafelé lejtetem egy hangyányit."
Hány méter csövet is szeretnél a padláson kanyarogtatni?
Másképpen fogalmazva: milyen hosszú a padlásod? ;)
"Átfolyásnál nem áll elég ideig a vized a padláson."
Nem ojan bisztos az: sokméter csőben sok liter víz van ám,
sok méter vastag csőben meg lehet akár annyi víz is, mint egy bojlerben ;)
Igazad van, lesz egy kis kondenz, de szerintem csepegni azért nem fog. MekkElek mellékelte a harmatponti táblázatot, beteszem megint:
az első 50m-t azért betekrem valami nagy felületű, de nem szigetelő anyagba, amiről el tud párologni a víz csepegés nélkül.
Víztelenítésért nem aggódom, mert ha a leeresztőt nyitva hagyom (vagyis két leeresztőt, mert levegőt kell neki engednem a másikon), akkor le kéne folynia fentröl a víznek, ha a legtávolabbi pontot teszem a legmagasabbra és két irányban visszafelé lejtetem egy hangyányit. Átfolyósnál egy kicsit rosszabb a helyzeted, tároláshoz szerintem sokkal jobb.
Átfolyásnál nem áll elég ideig a vized a padláson.
A helyedben oda betenném a legegyszerűbb 100literes villanybojlert és kikapcsolnám a termosztátot raja, hogy oda gyűljön a langyos vized (meg ha nem lesz gáz, akkor is tudjál fürdeni :-) )
Csövön lesz kondenvized, ami le fog csöpögni a padlásra. Ugyancsak a téli víztelenítés is problémás lehet hogy a fagykárokat elkerüld. Talán ki lehetne fujatni sűritett levegővel..
Amúgy nagyon tetszik a megoldásod! Én is elgondolkodom rajta, mert az átfolyós melegviz rendszeremhez ideális lenne :D
"Én kiszámolnám a helyedben, hogy hány forint befektetéssel évente hány forintot takarít meg."
Jelentem, már pár hozzászólssal ezelőtt számoltam, de most pontosítom az adatokat:
1l víz (fajhő 4181,3 J/kg/K) 1 C (K) fokkal történő melegítéséhez 4181,3J (1J=1Ws) energia bevitel szüksges.
A csapból kb.: 14 C fok-os víz jön nyáron amit 25 C fokra melegítünk, akkor 64 kg (liter=kg 300 m kpe cső ürtartalma) viz 11 fokkal történő melegítéséhez 64*4181,3*11 J = 0,8kWh energia (1kWh=3600Ws) szükséges. Tehát ennyit lehet spórolni ezzel a megoldással, ha csak naponta egyszer melegítjük fel vele a vizet, de nálam naponta 2-es szorzóval számolhatok (gyerekek este 7-körül lefürdenek, a padláson lévő meleg víz folyik a bojlerbe, amikor én megyek fürdeni 11 körül szintén meleg víz megy a bojlerbe, ami ott is marad másnap estig, amikor újra kiveszem a vizet). a napközeni, főzés és egyebek is kapják a melegített vizet. Saccolva napi 1.6kW/h a nyereségem, ami nem sok, de ha gázzal számolom akkor 1kW/h most kb 20 Ft . napi 32 Ft*kb 120 nap= 3840Ft+ azért kb még van vagy 60 nap évente, amikor ki lehet venni a teljesítmény felét és tudok csinálni 17 fokos vizet. Ha ezt hozzáadom, akkor évente kb 4500 Ft a hozama, soha nem kell szervizelni és nincs ami elromoljon benne. A befektetésem 300 m cső, 31.000Ft, két golyós csap 2500 Ft, egy hiltiszalag 2000Ft csavarok, egyebekkel együtt kb 40.000 Ft.
Megtérülés 9 év, élettartam örök. (nem számoltam az energia árának emelkedésével, úgyhogy inkább 6 évre becsülném).
"Ez a rendszer hőt gyakorlatilag nem tárol, éjjel elveszíti a nappal felvett hőt"
Ez nekem nem probléma, mert a melegvízvételezésem 90%-a este 8 és 11 között történik, mire éjfélkor lehül, a langyos víz már a hőszipkás bojleremben van.
Termeszetesen vannak idoszakok, amikor ugy mond 100% feletti a hovisszanyeres az egyik oldalon, de az elhasznalt levegonek a paratartalom csokkenesevel hamar lecsokken a 100% kozeli ertekre foleg, ha valaki folyamatos szelloztetest vegez futesidenyben .
Főleg úgy, hogy egy normálisan - nem TÚL - méretezett napkolis rendszernél,-pl.30 cső egy 300 literes tárolóhoz - a valós/mért éves megtakarítás valahol 65% környékén van.
Minél kisebb hőlépcsőt szeretnél (tehát a vízhőfokkal minél jobban meg szeretnd közelíteni a levegő hőfokát), annál jobb hatásfokú hőcserélés kell: tehát minél nagyobb felület (sok hőcserélő) minél nagyob légsebesség és hozzájuk elegendő ventilátor légnyomás. Az optimális mennyiséget (ami még nem kerül feleslegesen sokba) még megsaccolni sem merném.
"De még most is kérdés, hogy van-e értelme?"
Ha számodra megéri (munkaórákkal együtt) kb 200 ezer forintot az, hogy a melegvizeden megtakaríts évente mondjuk 6-10 ezer forintot (ne feledjük az áramfogyasztás-forintokat!), akkor hajrá.
Persze az én saccolásomnál pontosabb számítás nem ártana - már ha egyáltalán van elég adatunk a számításhoz (pl padláshőmérséklet).
Ha pedig hobbi, akor nem számolunk megtérülést, mert a hobbi az szent.
