Csatlakozom az előttem szólókhoz: Magyarországon fizikusként igen nehéz... Rengeteg tehetséges tudósjelölt püföli ma a billenyűket programozóként stb.. Egy jó megoldásnak azt tartanám, hogy itt elvégzed az egyetemet és azután megpróbálnál bekerülni egy doktori iskolába az USA-ban. Persze ott sem rózsás a helyzet, de a hazainál lényegesen jobb. Csak akkor válaszd ezt a területet ha nem tudod másképpen elképzelmi a jövődet és nagyon jónak is kellene lenned. Ha csak kicsit vagy tehetséges akkor nem valószínű, hogy meg tudsz maradni a területen.
ez szuper :) gézo és deszkamodell örökmozgó mifene ,,, mozog az emeddig az ellem bírja kérnémszépen duracell ?? különben .. és mégis mozog a föld épithetnénk há örökmozgót a gravillárióóó óóó a drága gravillárió változásait kihasználva , elvégre is nem venné azt senki észre ha mini dagálygépi holdfázisváltóval ügyködnénk vagy mégsem
De mégis, hogyan lehet némi pénzt is vele keresni?
Nem nagyon tudok mást, mint külföldön tanítani vagy dolgozni. Nem nagy pénz, de jobb mint a magyar fizikus vagy tanársegéd "fizetés". Pályázat egy témakörben, sikeres munka a kinti teamben, ha megismernek, adódnak jó lehetőségek. Ha a téma olyan, esetleg hívhatnak vállalatok is (félvezetőkutatás pl), ott jóval több a pénz, de a továbbiakban kevésbé tudományos a pálya.
Akiket én ismerek és sikeresek, nem gazdag emberek, de nincsenek anyagi problémáik sem. Pl. tanít egy svéd egyetemen. Nevet szerzett, ismerik a szakterületén. Sszámos fekérést kap más egyetemeken előadások tartására, sokat utazik, jó anyagi szinten él. Hátrány, hogy teljesen elszakad Magyarországtól. A családja kinn van hogy együtt lehessenek, a gyerekek ott járnak iskolába.
Ha a pénz a fontos, nem a fizikus pályát kellene választanod... :-)
Gondolom elsosorban tanarkent, kutatokent, ami nem fizet jol. De en talalkoztam mar fizikusokkal eleg meglepo helyeken pl. Andersen Consulting (ma Accenture) tanacsadoja, londoni City elemzoje, egy idoben az volt a divat, hogy a tozsde folyamatokat a folyadekok aramlasaval modeleztek. talan meg most is de valszeg mar telitett a mezony. meg DNS mikrocsippes kutatot is lattam mar fizikus diplomaval. nyugaton szvsz a fizikus diploma nem szamit rossznak, mert azt mondjak, problemamegoldasra tanit, ergo eleg sok helyre jo.
Kérdezd meg Bor Zsoltot. Neki megszaladt, röpke 40 évi munkával össze tudott még egy új autóra valóit is gyújteni. Persze, nem minden fizikus olyan sikeres, mint ő.
Persze, hogy lehet pénzt keresni, a Nobel-díj nem rossz összeg. Bár, mint tudjuk, azért nem érdemes fizikusnak menni, azt a Makao nevű szerencsejátékkal is el lehet nyerni.:-)
a fizika az vallás , vagy pap akarsz lenni vagy nem akarsz pap lenni? , na lehet hogy a perselyben is csörög néha valami de ha ezzel kezded akkor menj inkább sales executive nak , vagy másfél csöcsű anikónak a rtl klubba
Egy olyan kérdésem lenne, hogyha valaki mondjuk elvégzi az ELTE-n a fizikus szakot, akkor utána hogy tud elhelyezkedni? Lehet ezzel némi pénzt is keresni? Hogy működik ez a dolog? Kérlek titeket világosítsatok fel, mert bevallom, fogalmam sincs erről.
Elnézést, hogy off topic témában írok, de sürgős segítségre lenne szükségem, és úgy érzem ti biztosan tudnátok nekem segíteni. Nem is nyújtom hát tovább a rétestésztát. Egy dolgozatot kellene írnom a mikrohullámról. Ki találta fel, általános leírása, alkalmazása, élettani hatásai etc. Ez eddig jó is, csak, hogy semmi érdemleges információhoz nem jutottam. Nem azt kérem, hogy ti írjátok meg a dolgozatot. Pusztán használható információkhoz szeretnék jutni. Esetleg ti tudnátok ehhez a témához kapcsolódó jegyzetet adni nekem? Vagy címet? Bármi, ami ebben segít nekem, azt szívesen veszem!
Előre is köszönöm és még egyszer elnézést az off topicért!
Ez igy nem pontos: ket topologikus ter akkor ekvivalens, ha van koztuk homeomorfizmus, azaz oda-vissza folytonos, kolcsonosen egyertelmu lekepezes. Ezt tekinthetjuk akar ugy is, mint egy roncsolas nelkuli folytonos deformaciot, bar evvel a hasonlattal vigyazni kell, mert neha felrevezeto lehet (lasd pl. csomok). A topologiaban tehat alapveto fontossagu kerdes, hogy mikor van ket ter kozott homeomorfizmus. Ezt azonban sokszor nehezen eldontheto kerdes. Kulonosen akkor, ha a negativ esetet - vagyis, hogy ket ter kozott nincs homeomorfizmus - kell bizonyitani. Erre talaltak ki a topologikus invariansokat, amelyek olyan objektumok, amelyek ket egymassal homeomorf terre ugyanazok (vagy legalabb valamilyen ertelemben izomorfak). Amikor tehat ket top. terre tudunk talalni olyan topologikus invarianst, amely kulonbozik (vagy nem izomorf), akkor biztos, hogy nem homemorfak. Ilyen top. invariansra pelda az altalad is emlegetett homotopia segitsegevel konstrualt homotopikus csoportok. Nem akarok belemenni a definiciojukba -akit erdekel, itt megtalalhatja -, a lenyeg, hogy ezekkel az n-dimenzios gombon ertelmezett, es a vizsgalando terbe erkezo lekepezesek homotopiajat vizsgaljuk. Peldaul, |Rn osszes homotopikus csoportja az egyelemu csoport, de pl. S1 elso homotopikus (masneven fundamentalis) csoportja izomorf Z-vel (azaz az egesz szamok additiv csoportjaval). Ebbol latszik tobbek kozott, hogy S1 nem lehet homeomorf |R1-el, azaz a kort sehogysem sem lehet atdeformalni az egyenesbe. Ez persze trivialis "ranezesre" de ha be kellene bizonyitani, sokan zavarbajonnenek tole. Vannak esetek, amikor a homotopia vizsgalata nem elegseges: pl.|Rn nem homeomorf |Rm, ha n es m nem egyezik meg, de ennek ellenere az osszes homotopikus csoportjuk megegyezik. Itt erdemes megemliteni a Poincare-sejtest(vagy tetelt?), nevezetesen, ha egy harom dimenzios osszefuggo (kompakt?) sokasag minden homotopikus csoportja megegyzik S3-mal, akkor az homeomorf is vele, azaz topologikus szempontbol megegyeznek.
