Hmm, a kifújt elhasznált (párás és büdös) levegő szerintem a mostani jó fej szomszédodat is zavarni fogja ha a képébe megy... A tetőn nem tudod kifújni?
Persze, igazad van, de valamiből mégiscsak meg kéne építenem költséghatékonyan és jól az egészet.
alternatívák:
1.
merev falú csövek, hangtompítókkal
2.
Flexibilis csövek, hangtompítók és minden egyéb nélkül, pár darab derékszögű kanyarral
3.
Flexi cső + hangtompító.
Mint írtam a hangáthallás csökkentése a fő cél, azért simán adok pár wattot, hogy ne halljam a gyerekek szuszogását két szobával odébbról :-)
A csövezésemre ráteszek 25cm celluloz szigetelést, ami egy kicsit meg fogja talán nyomni a csöveket, ezzel is rontva az akkusztikai képességeiket.
Ahogy már egszer írtam, osztó gyűjtő dobozok helyett sima ágidomokban gondolkodom, legfeljebb kanyargok egy kicsit a csövekkel, nehogy áthallásom legyen.
"kéne ey optimális megoldás, ami hangtompít is, egy kicsit, meg nem olan nagy a légellanállása sem."
Ezek sajnos egymással ellentétes igények: a nagy átmérőjű, merev és tükörsima falú, nagy lágy ívekkel kanyarodó légvezetéknek legkisebb a légellenállása.
És persze ez viszi legjobban a hangot ;)
A profi rendszereknél sokszor nem véletlenül kombinálják a kettőt: maga a csatornázás a lehető legkisebb légellenállású és a megfelelő helyeken rövid, de igen jó zajcsillapítású dolgokat (lágy összekötő elemeket, derékszögű töréseket, zajcsillapítókat, stb) építenek bele.
Aki a kis ellenállást és a jó zajcsillapítást ugyanattól a dologtól várja, az szerintem valamelyik jellemzőben könnyen csalódhat (peches esetben mindkettőben).
Pesze szegény ember vízzel főz: talán létezik valamilyen lágyabb anyagból készült, de töbé-kevésbé sima belső falú csőféle a választékban.
Jövő héten kiviteleznem kéne a légtechnikai csöveimet, kéne ey optimális megoldás, ami hangtompít is, egy kicsit, meg nem olan nagy a légellanállása sem. Ha rontani kell valamit, akkor a légellenállást rontanám inkább, nem a hangtompítást.
vagy ezt? ennek alacsonyabb lesz a légellenállása, de félek egy kicsit a tompítástól.
A hangtompítók is komoly légellenállást csinálnak, nem egyszerűbb inkább 5m hosszú S alakban vezetnem a csövet helyettük? (meg persze az áruk sem semmi.
"Ezekben a csövekben 19 - 23 C' hőmérsékletü levegő fog majd közlekedni."
Ezeket a csöveket szerintem simán lehet a lakótérben vezetni, ott nem kell hőszigetelni őket és ha párazárón belül van vezetve, akor még a párazáró áttöréseknél sem kell a jó tömítéssel foglalkozni.
Ha a párazárón kívül mennek, az sem baj, csak a hideg külvilág felé legyenek jól hőszigetelve (tehát a hőszigetelésen azért belül fussanak)
de ilyenkor ügyelni kell arra, hogy ahol ki kell lyukasztani miatta a párazáró fóliát (pl anemosztátoknál), ott jó légmentesen körbe legyen ragasztva.
Egy így feltett kérdésre nem lehet egyszerűen válaszolni, ötven sorosra meg most nincs időm.
A szellőző rendszer csöveinek egy részer kb lakáshőmérséketű, más része meg néha lehet akár mínusz 25 fokos is. Nem árultad el hogy melyik csőre gondosz a 2 (pontosabban 4) féléből.
A csöveket ott vezeted, ahol akarod, de ahol hőmérséklet különbség van a cső és a környezete között, ott hőszigtelni kell. Ahol harmatpont alá mehet a csőfal, ott zártcellással kell hőszigetelni.
Ha az ötletelés a szellőző topikban folyik akkor a kinti levegő beszívását kellene a tetőfedés és a fólia közé építeni a napos oldalra.
A télen tapasztaltam, hogy a cserepeslemez a legkisebb napsütésre is nagyserűen melegszik.
Az összel lett kész az új tető és a szigetelés közben tapasztaltam, hogy a páraáteresztő fólia és a cserepeslemes között milyen meleg levegő áramlik. Ha ezt előbb tudom akkor valahogy kitörpöltem volna, hogy hogyan tudom ezt a levegőt a hőcserélőig elvezetni.
Sajna nálam erre a megoldásra egy centi hely sincsen. :(
Pedig tavasszal és ősszel a hőcserélőn keresztül még túl is fűtötte volna a lakást. :)
Nyáron pedig egy hőcserélőn keresztül felmelegítette volna a vizet.
Ehhez sem kellene más csak a víztározó vizét keringetni a hőcserélőn keresztül. :)
"Mivel ugyis rendeltem mar ket papst-ot kertem meg egyet"
Szia!
Hadd kérdezzem hogy ahol ezeket a vantiket vetted, itt rendszeresen árulnak ilyen vagy esetleg több féle dc ventit, vagy csak sikerült belefutnod három darabba ?
A cserep alatt soha sem lesz 95C°, igy a padlofutescso siman birja a gyurodest. Eppen, hogy ebben az esetben nem ellenaramu kell, hanem egyiranyu, mert akkor folyamatosan emelkedik a viz homerseklete, elvegre a harfas napkolim is igy mukodik. Foleg, ha a cserepek ala meg hotukros folia lenne beteve, akkor meg nagyobb lenne a hatasfok. Meg ket dolog ami sokban befolyasolhat. A lemezcserepes megoldasnal hirtelen keves napsutesnel is termelodik melegviz, de ahogyan a Nap lenyugszik, rogton le is hul . A keramiacserep az viszont eloszor magabaakkumulalja a meleget valamint hot sugaroz es a napsutes utan is sugarozza a meleget egy ideig.
"akkor miert ne lehetne a cso beteve a cserep es a folia koze. Igy a legforrobb helyen lenne es az esetleges kondenz sem csinalna kart, mert a folia kivezetne a teto alol."
Ez is jó ötlet. A hárfásan (függőlegesen) vezetett csövek még a szellőző légrés légáramát sem akadályoznák és akár ellenáramú hőcserélőként is lehetne alkalmazni (habár lehet, hogy a másik irányban magasabb hőmérsékletű vizet lehetne kivenni).
Amitől viszont félnék: a túlmelegedés Amikor nincs hőelvétel (vagy téli állapotban még víz sincs benne) közvetlenül a cserép alatt a műanyag cső megolvadhat. De olvadás ellen fém csövezés (ötrétegű alu cső vajon mennyi hőt bírhat ?)
"Marad a kérdés, hogy mit kössek a csőre 300 méteren keresztül, ami nem drága és elég nagy felületű, hogy párologtasson is,"
Csak egy hülye ötlet:
- két szövet (geotextília?) közvetlenül egymás mellett lógatva
- közöttük vízszintesen futnak a csövek
- a két szövet összevarrva minden cső alatt
Tartja a rendszert, fröcsögésgátló, vertikálisan önbeálló és egyúttal hatalmas párologtató felület is.
Másik ötlet:
neked azért kell hoszú cső, hogy nagy legyen a hőátvevő felület. Egy bordás csőből (vagy hogya fenébe hívják ezeket a méterre kapható ipari fűtőtesteket) sokkal rövidebb szakasznak is lehet ugyanakkora külső felülete (és akor rövidebb csepptálca is elég)
plusz ha ezt bordás csövet a tetőgerincen lévő kiszellőző résbe építed, akkor a padlástérből távozó forró levegő ingyen helyettesíti a szuper ventilátort (akár 5-10 ezer köbméter/per óra!)
Ha mar otletelunk, akkor miert ne lehetne a cso beteve a cserep es a folia koze. Igy a legforrobb helyen lenne es az esetleges kondenz sem csinalna kart, mert a folia kivezetne a teto alol. Igy a Napsutotte oldalat kell csak becsovezni es egyben huti a padlast is.:)
A kivitel lehet hullamokban telepitve, vagy harfassan, ugy meg hatasosabb, mert a felfele aramlo meleglevego folyamatosan ugyanazon cso mellett halad es igy nagyobb hatasfokkal melegiti .
Hőszigetelésétől megfosztott 80literes bojlert, felrakott a padlásra , aminek csinált 1 hőszigetelt "dobozt" és a tetőt azon a részen polikarbonáttal vagy drótüveggel fedte.Tehát besüthetett oda a nap.
Elég jó eredményekről írt akoriban, ha jól emlékszem.......csak nem találom, hogy hol olvastam...lehet valahol itt a zindexen.
Szerintem érdemesebb ezt megpróbálni, mint a csövezéssel szenvedni.
Arra gondoltam, hogy egyszerűen a csőre kötök valamit, ami lelóg róla a függőt pedig a gravitáció megoldja, de mi a manót?
Végig nem nagyon lehet kondenz kicsapódás, mert 65l víz van benne, egy-egy elvétel pedig nemigen lehet több, a 3mm-es csőfal is tárol valamennyi hőt, de azért biztos, ami tuti alapon végignyomom az egészet.
A bojleres változattal az a baj, hogy a bojler és a szivattyú duplázza a költségeket, plusz van áramfogyasztás is.
Marad a kérdés, hogy mit kössek a csőre 300 méteren keresztül, ami nem drága és elég nagy felületű, hogy párologtasson is, mert a meleg padláson gyorsan el kéne illania annak a kis víznek (persze, ha elszívom a párát pl egy épp a szekrényen lévő 350m3-tudó Papst-al :-) )
Azt hiszem a megoldás egy védőcső lesz, amit a felső oldalon elvágok, a kis hullámokban megül víz és el tud párologni.
Ennek métere kb 50Ft, így a beruházásom megtérülése elérte a 10 évet haleluja.
"Most ezt tekintem a terv achillesének, ha van rá valami jó ötlet, neki is állok, de a 300m hosszú csepptálca elég durván hangzik."
Ha a spirál menetei pont egymás felett vannak, akkor csak a legalsó cső alá kell kanális.
Mondjuk az egyik csőről a másik csőre cseppenő cseppek továbbcsepegés helyett inkább szét fognak fröcskölődni egy cseppet... már ha messze vannak a cső-menetek egymástól.
Vagy olyan precíziós eltolással függeszted a csöveket, hogy a csepp ne az alatta levő cső közepére essen, hanem a szélére/érintőjére.
Lassan nem is lesz sokkal bonyolultabb az egész, mint egy kisebb orosz hordozórakéta :) talán mégis jobb lenne az autóhűtő(+ esetleg egy padlásbojler), ott legalább tudod, hogy merre keresd a kondenzátumot.
Vagy az egészet tedd ki a tetőn kívülre, ott csepeghet kedvére. Sőt, ott még a nap is rásüt közvetlenül... ja, ezt már feltalálta valaki :)
"Hány méter csövet is szeretnél a padláson kanyarogtatni?
Másképpen fogalmazva: milyen hosszú a padlásod? ;)"
Spirálban mennék felfelé a csúcsig, körbe-körbe az egész padláson.
"én valószínűleg valamiféle egyszerű vályút lógatnék a cső alá, végig, mert ha megindul a vizkivétel, akkor akár egész hosszában harmatpont alá csökkenhet"
Most ezt tekintem a terv achillesének, ha van rá valami jó ötlet, neki is állok, de a 300m hosszú csepptálca elég durván hangzik.
A kb 16 fokos felületű cső elején azért nem lenék ebben olyan biztos.
"az első 50m-t azért betekrem valami nagy felületű, de nem szigetelő anyagba, amiről el tud párologni a víz csepegés nélkül."
Nem biztos, hogy gyorsabb lesz a párolgás, mint az utánpótlás a cső felületéről. De ki kell próbálni. Egyébként a párolgás hőt von el (hűti a fűtőcsöved), szóval jobb lenne azt a párolgó felületet picivel arrébb vinni a cső felületétől. (én valószínűleg valamiféle egyszerű vályút lógatnék a cső alá, végig, mert ha megindul a vizkivétel, akkor akár egész hosszában harmatpont alá csökkenhet).
"akkor le kéne folynia fentröl a víznek, ha a legtávolabbi pontot teszem a legmagasabbra és két irányban visszafelé lejtetem egy hangyányit."
Hány méter csövet is szeretnél a padláson kanyarogtatni?
Másképpen fogalmazva: milyen hosszú a padlásod? ;)
"Átfolyásnál nem áll elég ideig a vized a padláson."
Nem ojan bisztos az: sokméter csőben sok liter víz van ám,
sok méter vastag csőben meg lehet akár annyi víz is, mint egy bojlerben ;)
Igazad van, lesz egy kis kondenz, de szerintem csepegni azért nem fog. MekkElek mellékelte a harmatponti táblázatot, beteszem megint:
az első 50m-t azért betekrem valami nagy felületű, de nem szigetelő anyagba, amiről el tud párologni a víz csepegés nélkül.
Víztelenítésért nem aggódom, mert ha a leeresztőt nyitva hagyom (vagyis két leeresztőt, mert levegőt kell neki engednem a másikon), akkor le kéne folynia fentröl a víznek, ha a legtávolabbi pontot teszem a legmagasabbra és két irányban visszafelé lejtetem egy hangyányit. Átfolyósnál egy kicsit rosszabb a helyzeted, tároláshoz szerintem sokkal jobb.
Átfolyásnál nem áll elég ideig a vized a padláson.
A helyedben oda betenném a legegyszerűbb 100literes villanybojlert és kikapcsolnám a termosztátot raja, hogy oda gyűljön a langyos vized (meg ha nem lesz gáz, akkor is tudjál fürdeni :-) )
Csövön lesz kondenvized, ami le fog csöpögni a padlásra. Ugyancsak a téli víztelenítés is problémás lehet hogy a fagykárokat elkerüld. Talán ki lehetne fujatni sűritett levegővel..
Amúgy nagyon tetszik a megoldásod! Én is elgondolkodom rajta, mert az átfolyós melegviz rendszeremhez ideális lenne :D
"Én kiszámolnám a helyedben, hogy hány forint befektetéssel évente hány forintot takarít meg."
Jelentem, már pár hozzászólssal ezelőtt számoltam, de most pontosítom az adatokat:
1l víz (fajhő 4181,3 J/kg/K) 1 C (K) fokkal történő melegítéséhez 4181,3J (1J=1Ws) energia bevitel szüksges.
A csapból kb.: 14 C fok-os víz jön nyáron amit 25 C fokra melegítünk, akkor 64 kg (liter=kg 300 m kpe cső ürtartalma) viz 11 fokkal történő melegítéséhez 64*4181,3*11 J = 0,8kWh energia (1kWh=3600Ws) szükséges. Tehát ennyit lehet spórolni ezzel a megoldással, ha csak naponta egyszer melegítjük fel vele a vizet, de nálam naponta 2-es szorzóval számolhatok (gyerekek este 7-körül lefürdenek, a padláson lévő meleg víz folyik a bojlerbe, amikor én megyek fürdeni 11 körül szintén meleg víz megy a bojlerbe, ami ott is marad másnap estig, amikor újra kiveszem a vizet). a napközeni, főzés és egyebek is kapják a melegített vizet. Saccolva napi 1.6kW/h a nyereségem, ami nem sok, de ha gázzal számolom akkor 1kW/h most kb 20 Ft . napi 32 Ft*kb 120 nap= 3840Ft+ azért kb még van vagy 60 nap évente, amikor ki lehet venni a teljesítmény felét és tudok csinálni 17 fokos vizet. Ha ezt hozzáadom, akkor évente kb 4500 Ft a hozama, soha nem kell szervizelni és nincs ami elromoljon benne. A befektetésem 300 m cső, 31.000Ft, két golyós csap 2500 Ft, egy hiltiszalag 2000Ft csavarok, egyebekkel együtt kb 40.000 Ft.
Megtérülés 9 év, élettartam örök. (nem számoltam az energia árának emelkedésével, úgyhogy inkább 6 évre becsülném).
"Ez a rendszer hőt gyakorlatilag nem tárol, éjjel elveszíti a nappal felvett hőt"
Ez nekem nem probléma, mert a melegvízvételezésem 90%-a este 8 és 11 között történik, mire éjfélkor lehül, a langyos víz már a hőszipkás bojleremben van.
Termeszetesen vannak idoszakok, amikor ugy mond 100% feletti a hovisszanyeres az egyik oldalon, de az elhasznalt levegonek a paratartalom csokkenesevel hamar lecsokken a 100% kozeli ertekre foleg, ha valaki folyamatos szelloztetest vegez futesidenyben .
