Egy francia író sírkövére ezt írták: ťNem volt semmi, még akadémikus sem.Ť Nálunk pedig sok akadémikus sírkövére lehet majd ráírni: ťNem volt semmi, még jó író sem.Ť (De igen, valaminek mégis lennie kellett, legalább kálvinistának.)
Az Akadémia veszedelmes úton jár; azon hogy teljesen eljátssza a tekintélyét és hitelét. Úgy is van: pénze mindig több-több, nimbusza egyre kevesebb. Maholnap nem is lesz egyéb, mint egy holt tőkének a kezelő személyzete. De ezt aztán egészen jól kezeli. Ért a seftekhez. S offé van a világeseményekkel. Mikor nehány hó előtt az orosz háború veszélye fenyegette a monarchiát s abban leginkább a mi édes hazánkat, az Akadémia volt az első, aki a magyar aranyjáradék-papírjain sietett túladni. Ő volt az első, aki ezzel bizalmatlanságot árult el a nemzet egzisztenciája iránt. Szegény Széchenyi hiába hagyta hátra a jóslatot, hogy Magyarország nem volt, de lesz az Akadémia hitte el legelőbb, hogy hátha nem lesz. (Hej pedig, urak, mi az ördögnek maradjon meg az az Akadémia, ha a magyar nemzet nem marad meg.) De mindegy, az Akadémia elseftelte a magyar papírokat, a kálvinista zsidók eszélyesek és hamar kibékülnek egy, a nemzeténél hosszabb élet eszméjével. Ez hihetőleg egy magasabb szempont, mint amit mi prózai emberek megértünk. E nagy szellemek azokból a könyvekből meríthették a bölcs előrelátást, melyeket mi nem olvastunk, mert ők elfelejtették megírni. Lám a Kisfaludy Társaság másképp járt el. Ez éppen e nehéz bizalmatlansági napokban fektette be tőkéje egy nagy részét magyar rentébe. Hanem hát ezek hóbortos fejű poéták. Mit értenek ezek a ťsavoir vivreŤ-hez. Még ezt meg lehetne bocsátani az úgynevezett tudományos Akadémiának, mert az efféle dolgok csak a közönyt vagy hidegséget terjesztik iránta s annyi most már a pénze, hogy anélkül is megélhet ha többé senki sem hal meg a javára. Mert divatba jött egy ideig az Akadémiára testálni. A közöny már meg nem öli a derék pénzintézetet, sőt semmi kétség, floreszkálni fog a jövőben is; kivált ha egyet gondol és az uzsorára adja magát hanem más veszély fenyegeti az életét: a nevetségessé válás, ami tudvalevőleg öl. Ugyanis a tagválasztásokhoz akarunk szólni egypár sorban. Nem azt akarjuk ezúttal felpanaszolni, hogy a szépirodalmi írókat, akik egyedül tesznek valamit, szándékosan mellőzi, úgyhogy már hosszú évek óta, noha egy egész sor szépíró elhalt, egyetlen egyet sem választottak be azok helyére. Úgy látszik, derogál nekik a szépirodalom, amelyben gyakran terem pedig olyan munka, amely a külföldi irodalmi termékekkel is kiállja a versenyt. Tudományos munka ugyan vajmi kevés terem, de ami terem, az éppen nem állja ki a versenyt a külföldiekkel, noha elég közel áll azokhoz: lévén az többnyire azoknak a kompilációja. Néha ugyan cseppen egy-egy okos derék könyv, de ezt nem az akadémikusok írják. Lukács Béla írt egy nagyobb munkát, amelynek az Akadémia kiadta a nagyjutalmat. Mi történt? Az, hogy tagnak ajánlották Lukács Bélát és meg nem választatott. Azután Marczali Henrik írt egy kitűnő művet. Mi történt vele? Az, hogy tagnak ajánlották, és meg nem választatott. Alexander Bernát is írt egy nagy munkát, amelyet az Akadémia megkoszorúzott. Mi történt Alexander Bernáttal? Az, hogy tagnak volt ajánlva és meg nem választották. Volt aztán még néhány ajánlott, akik még semmit sem írtak. Hát azokkal mi történt? Az, hogy megválasztották őket. Hát nem komikus állapotok ezek, uraim, akadémikusok? Önökről eddig azt hitték, hogy a vaskalap illeti meg önöket. Milyen csalódás! Önöket a csörgő sapka illeti meg. Csak folytassák, kérem. Önöknek végre is igazuk van. Sokkal nagyobb a választékjuk, ha azokból frissítik fel magukat, akik még eddig nem írtak okos dolgokat (mert többen vagyunk ilyenek), mintha azokból, akik nagyszabású műveket alkottak. Hanem azért találkozzam csak valami haldoklóval, aki önöknek testálni akar, de bizony lebeszélem a halálozási szándékáról.
Ezek így gondolkodnak és nem csak történelem területén. Például a néprajzos kijelenti, hogy az a legősibb magyar népdal, amit a legidősebb asszony énekel. Na de ő is volt fiatal. Akkor melyik volt a legősibb népdal? Tudósok, nagyon sok fölösleges adattal a fejükben csak gondolkodni meg nem tudnak. 200 évi kontraszelekció eredménye: minden akadémikus professzor a nála hülyébbet és seggnyalóbbat futtatja.
Magyar Tudományos Akadémia. Magyartalanít, tudománytalan elméletekkel, akadémiai karrierrel kecsegtetve, a magyart legjobban gyűlölő hülyét.
meghatározó esemény. Jó persze, fontos volt, de meghatározó??? Nem, a meghatározó az 1541 Buda eleste, na az meghatározó. Fogalma nincs a legtöbb embernek, hogy azzal mi veszett oda. Mohács csak egy vesztes volt, de Buda eleste az ország szétszakadását jelentette. Kategóriákkal jelentősebb volt.
Nemzeti kormány, viccparádé, bohócok kaftánban, rajta piros-fehér-zöld köpennyel.
Mivel a '48-as huszár sírjában nem találni kalasnyikov gépkarabélyt, így nyilvánvaló, hogy nem lehetett rokonom az ükapám. Ha érted... Kézai Simon vagyok.
mohácsi csata mint a magyar nemzet és a keresztény Európa történelmének meghatározó eseménye 500. évfordulójával összefüggő történelmi, kulturális, nemzet- és külpolitikai, illetve térségfejlesztési szempontból kiemelkedő jelentőségű megemlékezés megszervezésével és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések koordinálásával kapcsolatos feladatokat
Agyatlan hülyeséggyűjtemény, rendkívül aljas és rosszindulatú hamisítással fűszerezve, tipikus Népszabadság technika használatával: kijelenteni egy hazugságot mintha tény lenne, elővenni egy krónika egyetlen mondatát, azt kitekerni és meghamisítani majd megcáfolni, végül levonni a követeztetést, hogy a magyar krónikák hazudnak.
Az ilyeneknek, akik ezeket leírják járna a 25 bot, ennyi aljasságért.
Megfogtad a lényeget - ez egy újabb, de apró dicséretek cukormázába mártott magyarmúlt hamisítása.
Uelgi tavi leletekről számtalanszor írtam már itt is, egyértelműen bizonyítottan magyar lelet nincs. Szkíta-féle lelet van de csakis temetkezés, mivel ott a fagyban még a vászon és a nemez is megőrződött, kellett volna találni ottélésnek nyomát - de nem találták. Jó eséllyel ott régi, szerintem ezer évesnél is régebbi szkíta temetkezést találtak.
Ezenkívül még az urali ásatások meghamisított leleteit hazudják magyarnak (Mende Balázsék), amik meg egy félvak számára is láthatóan 14. századi mongol leletek.
Igen az ilyenekre is fel kell figyelni és tudni, hogy ezek is hamisítások.
Van egy hun birodalom, amelynek vannak gót csatlósai, de hunkori sírlelet nincs más csak germán meg szláv.....
bármi ami magas színvonal, azonnal gót. Senkit nem érdekel, hogy antropológiailag véletlenül se germán, lényeg, hogy egy színvonal felett van tehát nem lehet hun. Ugyanez van a magyar népművészettel is. Egész Dél-Amerikában a magyar művészettörténész felismeri, hogy az állatok szájából kijövő nyíl, vonal, akármi az beszéd. Kivéve a magyar népművészetet: magyar madár nem beszél, hanem zabál. Növényszárat méghozzá.
Itt semmi másról nincs szó, mint puszta politikáról, ennek a világon semmi köze a tudományhoz. Bizonyos színvonal felett van tehát nem magyar, nem hun. Ha már tagadni se lehet, akkor behozta a zsidó kereskedő. Ha arra se lehet ráfogni, akkor jön a "tudományos" jolly joker: odakerült.
Ez az egész MTA hozzáállás most már nem is dühítő hanem röhejes. Főleg ahogy akarják Neparáczky szájába adni azokat a szavakat, amiket ki se mondott.....
Nincs hun lelet, miközben a fél világot uralták. Meroving meg Karoling kincsek, stílusok, nagy Károlyi stílus, aminek semmi nyoma se előtte, se utána, egyetlen nyugati népnél se, viszont egész Ázsia, meg a szkíta műveltség azzal van tele. De az germán. Csak itt, a 4.-9. század közt. Nincs hun lelet. Csak germán. Hogy agermán mibúől épített fel egy szkítával azonos kultúrát alig 50-100 év alatt, amihez a szkítáknak évezredek kellettek, azt nem tudják meg magyarázni. Miért nincs nyoma későbbi germán népeknél, azt se tudják megmagyarázni. Lényeg, hogy nem hun.
A rómaiak jönnek a Kárpát medencébe, de csak egy részét tudták elfoglalni. Miért? Okos MTA történész megmagyarázza: nem kellett nekik. Nme kellett az Erdélyi só, az arany, az ezüst, a réz, á dehogy. Csak ott állt üresen az egész, pár ősromán kivételével senki se lakott ott. Rómaiak meg arról voltak híresek, hogy nem kellett nekik a másé, főleg ha gyöngék és kevesen vannak.
Élt itt a Kárpát-medencében több tucatnyi nép, akiken a rómaiak nem akartak átgázolni. A gazdag Erdély nem kellett nekik. A sivatag Afrikában az igen.... az kellett.
Aztán jöttek a hunok. Idejöttek világbirodalmat építettek, Priskos leírja, hogy ők a királyi szkíták, de nem, a mai MTA történész okosabb Priskosnál. Aztán egyszer csak "hirtelen" kihaltak. Majd jöttek a gepidák, kiépítettek pár évtized alatt egy ugyanolyan kultúrát mint a hunok, azok is kihaltak. A longobárdok meg lementek délre. Jöttek kutrigurok, azok is kihaltak. Jöttek az avarok azok is kihaltak. Aztán jöttünk mi a Szibériai mocsarakból a fejlett lovaskultúránkkal, abból a mocsárból, ahol egy lovat se lehet életben tartani 3 napnál tovább, nemhogy egy egész lovaskultúrát.
És hogy jöttünk? természetesen bevertek minket a besenyők. Mert a ravasz bizánci császár megkérte őket, hogy támadjanak meg minket, mi meg ilyedtünkben pár ezer lovassal elfoglaltuk a Kárpát-medencét. Amit aztán 800 évig senki más nem tudott elfoglalni....Na de várjunk hiszen azt írják, hogy a gepidák harcoltak a longobárdokkal, de megkérte a gótokat a bizánci császár, hogy támadják hátba őket, erre betódultak ijedtükben... jé. Akkor is ez történt? Aztán ugyanez történt, csak Kuvrát, kutrigur, uturgur szereplőkkel. Négyszer egymás után ugyanaz, csak más nevekkel. Aztabaszta.
Na most azért ahhoz, hogy valaki ezt beszopja iszonyat nagy agymosáson kellett átesnie, mert kb egy normális 8 éves gyerek se hiszi el.
azt állitottam, h valószínűsíthető, h a hun kultúrkörből, hun (utód-?) területről származik.
azt állítottam, h van olyan állítás, h a hunok 2 kardot használtak, sőt most olvastam h az egyik szlovákiai sírban fejsze mellett "harci kés"-t találtak.
a régészet 2015-ig nem tudta bemutatni a cézár által legyilkolt százezer germánt, pedig azt is tudták merre keressék.
a 9.század előtti szablyaleletekből sincs talán száznál több, a 7.század előttről van talán tiz vagy húsz. pedig volt belőlük több ezer, akkor is.
Magyarországon, ahol jóval több ilyen (torz.kop.) lelet van, és ilyet nem találtak, na az a kamu
és az tűnik ki, h a longobárd és a gepida sírokat elég jól be tudják lőni a tárgyak szerint, meg a temetkezési szokások szerint, úgyh az egész gepida-dilemma terelésnek néz ki
itt garantáltan te vagy aki erőlködik. (és tényeket akar félretenni "akkor lehet róla vitázni", meg "a cikk is divatról ír", mi köze van a divatnak ahhoz h nem gepida, nem germán leletekről van szó.)
láthatod, h képtelen vagy elfogadni egy kvázi-hivatalos - tudományos lapban megjelent - állítást a morvaországi leletekről (egyébként az a cikk is maszatol, de bennemaradt az a kitétel, h "antropológiailag mongoloid" koponyák...)
az erdélyi avar szablyák is mind 650-670 utániak és az tudod mire utal(hat)
ahelyett h a "tudósok többségi véleményére" hivatkozol a saját álláspontod alátámasztására (?), inkább arra válaszolj, hány hun kard van amit találtak.
Ő is kénytelen a a hivatalos ökörségeket leírni, ha még akar egyáltalán karriert..... már így is nagyon rázta pofonfát. Ha még ki is menré mondani, hogy nincs semmiféle gepida meg hasonló baromságok, pláne hogy a finnugor elmélet végleg megbukott, örülhetne ha életben hagynák....
És igen, pontosan így mennek ma is dolgok. Csak ma nem viszik el Szibériába, malenkij robotra, hanem elüti a villamos a fürdőszobában.
A Szilágysomlyói kincs is gepida, senki ne zavarjon rajta a magyar rovás.....
Nagyszentmiklósi is avar, azon se zavarjon senkit a magyar felirat.
to the Northern Xiongnu, a group who involved more European ancestry and generally practiced artificial cranial deformation, a prominent feature different from those crania found around Lake Baikal
a keleti hunok között európai eredetű nép is volt. akik a szkiták voltak, minden forrás és történelmi tudomás szerint
mennyi hun kardot találtak, amúgy? egy kézen meg lehet számolni?
a lényeg2 se jött át... az, h először az avaroknál és a szaszanidáknál mutatható ki a szablya, a kettő között meg a hun utódnépek államai. hacsak nem a 626-os bizánci ostromkor jöttek össze és ismerték meg egymást kardtudományát, de ez túl korai lenne, a leletek tükrében. az, h egymással érintkeztek a 8.században, szintén valószerűtlen. a régészet nem találta, nem érv semmire, tudvalevőleg (miután 2000 évig hiába kerestek százezer leölt germánt hollandiában, ugye).
az is tudvalevő, h a mongol eg a japán szablyákig többszáz év telt el (500 ?) úgyhogy az, h szinte egyidőben jelenik meg az avaroknál és a szaszanidáknál, az minimum elgondolkodtató. és a forrás a kettő közti területen kell legyen.
igen, cenzúrázva vagyok. maximum egyszer tudok hozzászólni, néha, utána kitilt a rendszer, és nem csak az előző nevemen. igazán bájos, 2021-ben, mert semmi okot nem adtam rá.
"...amikor találnak egy "hun kori" sírt magas művészeti értékű melléklettel, azt azonnal besorolják valami sosem volt germánnak, mondjuk gepidának, vagy szkírnek, akik kb annyira léteztek, mint a griffmadár meg fehér holló."
Ezt próbáld elmagyarázni pl. Neparáczkinak.
"Hg U106 is considered a Germanic branch as it is most significant today in Germany, Scandinavia, and Britain, and rare in Eastern Europe (Supplementary Table S4). [...] Its presence in Hun and Conqueror samples may derive from Goths, Gepids or other German allies of the Huns."
Szóval, a Hun/2 minta az egy hun kori gót, gepida vagy más germán törzshöz tartozó harcos,
de nem egy echte, Keletről idenyargalt hun. Bár az is lehet, hogy a genetikus egy griffmadarat talált ;-PP
Mi az hogy hol voltak már akkor hunok? Felszívódtak egy logikai buborékban?? Hagyjuk ezeket a kihalásos ökörségeket, mindenki tudja már, hogy baromság. Jönnek a hunok kihalnak, miközben a tárihi Üngürüszben nem hogy Árpádot, de már a hunokat is velük egy nyelvet, azaz magyart beszélő népek fogadják. Hagyjuk már a germán és szláv ökörségeket, amikre meg aztán tényleg semmi régészeti lelet nincs, csak annyi, hogy amikor találnak egy "hun kori" sírt magas művészeti értékű melléklettel, azt azonnal besorolják valami sosem volt germánnak, mondjuk gepidának, vagy szkírnek, akik kb annyira léteztek, mint a griffmadár meg fehér holló.
Widukind a drága, akit állandóan felemlegetnek az Agusburgi sosem volt vereség hírnökeként és krónika írójaként, egyből hallgatással veszik körül amikor leírja a 10. száadban, hogy "avarok, akiket ma magyaroknak hívunk", az "avarok a hunok maradékai", egyből nem hiteles. Persze. A hunok nem tűntek el sehová, itt vagyunk. Én legalábbis, rólad már nem merném ugyanezt elmondani....
