Külön vannak a höcserélő és a ventik, nem egy dobozban. Ráadásul a ventiknek műanyag házuk van, és nincs is hely bekötni nekik a védőföldet - csak nulla és két fázis a gyors/lassú működéshez.
Ha fem a doboz es benne vannak a ventik, amiben a lexanos hocserelo van, akkor ugy is hozzaer es megvan a test ( elvegre ilyen esetben az erintesvedelmet alkalmazni kell,minden femet egy kozos potencialra kell hozni!). Amennyiben viszont nem er hozza, akkor a venti bekotesetol is huzhatsz egy foldelest a lexanra.:) Ha az utobbi az eseted es ha felsz a villamtol ,akkor alkalmazzal tulfeszultseg vedelmet!
"mert nagyon pocsék állapotban levő hullámpalát kellene szétszedni a fennmaradó részen,"
A leszedett hullámpalával vigyázz, mert az aszbesztes az veszélyes hulladék. Ha csak úgy eldobod, szétbüntetnek, ha pedig leadod a megfelelő helyen, ott meg állítólag jó sokat kell fizetni.
A legjobb, ha letámasztod a fizetős leadást kitaláló minisztériumi okostojás rózsadombi kapuja mellé, becsöngetsz hozzá és elszaladsz.
Sajnos nem volt hely bedugni a sima falú csövet, vagy 1m-enként toldózni kellett volna, ami azért megdrágítja az egész projektet (+ több hibalehetőség, stb...).
Nem akartam kéményként használni, csak furcsa volt a megfogalmazás a specifikációban :-).
Nem közvetlenül a tűzhely fölül lesz az elszívás, hanem a sarokból, így a hőmérséklet biztos nem gond, a páratartalom meg a gyári + kiegészítő szigetelés miatt remélhetőleg nem okoz gondokat.
Egyelőre megáll a rendszer kiépítése, mert nagyon pocsék állapotban levő hullámpalát kellene szétszedni a fennmaradó részen, ott meg kell várni a tetőcserét... de jelentkezem ha odajutok :-).
Végül a 4x2,5m-t csináltam meg. Nincs még minden bekötve, de szuper lett. Két szomszédos helyiség között tudtam tesztelni. törülközőből csináltam szűkítőt az egyik anemosztátba dugva, abba meg bedugtam a hajszárító végét. A másik helyiségben lakáson belül áthallatszott persze a hajszárító, de a csövön alig hallatszott valami távoli morgás :-). Ezzel a megoldással úgy tűnik mindkét feltétel tud teljesülni (ventillátor zajának illetve a helyiségek közötti áthallás csökkentése).
Érdekes ez a Sonoflex cső. Belül perforált alu fólia van, ebben van belegyógyítva egy erős spirális fémszál (ez ad tartást a csőnek). Ez a réteg körbe van valami átlátszó fóliával tekerve, majd ezután jön a (nevéből fakadóan feltehetően) 25 mm-es szigetelés, majd a külső borítás. Érdekes ez a belső perforáció... talán ez is a hangcsillapítást szolgálja valamilyen elv alapján?
A gerincet valoban jobb simafalu csobol csinalni, mert kisebb a legellenallasa .
A Sonoflex csovek valoban csak legtechnikara alkalmasak es nem kazanok bekotesere!! Ezert nem aruljak kazanokat arusito uzletekben. Amugy is a kazanokat a kemennyel egyutt ugy is kemenyseprotol valo jovahagyas alapjan kell uzembehelyezni, ezert normalis dolog, hogy peldaul gazkazanokhoz aluminium flexicsovet nem szerelnek, mert egy szezon alatt szetenne a kondenz az alucsovet es nem kis problemat okozna, akar elhalalozast is.
Kulonben is ha valami hangcsillapito, akkor nem fust elvezeto. Ennyire azert ne kontarkodjunk!
A konyhaban levo fozolap folul viszont kenyelmesen elvezetheted benne az elszivott levegot, parat,egestermeket egyben, mert oda valoban alkalmazhato, mert ott mar nincs olyan magas homerseklet es a para sem csapodik ki benne, amennyiben jol van a gerinc megepitve es az egesz szigetelve foleg, ha futetlen padlasterben szereled a rendszert.
"abból csinálok 4 db 2,5 m-es darabot, és ezt teszem az anemosztátokhoz."
A ventilátor zajának csillapításnál a lényeg, hogy a ventilátortól lehetőleg ne jusson el az anemosztátig, ebből a szempontból mindegy, hogy melyik szakaszba építed be.
Ha viszont az is cél, hogy az egyes szobák között ne legyen áthallás, akkor jobb az anemosztátok közelébe tenni a hangcsillapítást.
"A SONOFLEX 25 nem alkalmazható nyílt tűzhelyek, vagy olajtüzelésű kazánok égéstermékének elvezetésére"
Értelmesebb lenne, ha a gyártó max hőmérsékletet is megadna ilyen homályos definíciók mellé.
Mert a fenti leírás szerint a cső simán alkalmazható pl gázkazán kéményeként, amiben azért nem lennék olyan biztos.
"A páralecsapódás miatt nem alkalmas?"
A cső belső fala egyrészt hajszálvékony, másrészt meg valózínűleg nem tiszta fém, hanem valamilyen műanyag/fém keverék, tehát valószínűleg nem a vízállóságnak, hanem a hőállóságnak vannak korlátai.
Még annyi jutott eszembe (elnézve a 13 m-es hosszt), hogy talán a legjobb mégis a kombináció lenne: veszek egy 10m-es Sonoflex-et, abból csinálok 4 db 2,5 m-es darabot (azért ilyen hosszút, csak hogy ne dobjam ki a többit...), és ezt teszem az anemosztátokhoz. A maradékot meg a sima alu csővel pótolom ki, illetve ezekkel állnék ki a majdani gépészetnél.
Egyébként ezt mennyire kell komolyan venni: "A SONOFLEX 25 nem alkalmazható nyílt tűzhelyek, vagy olajtüzelésű kazánok égéstermékének elvezetésére". Nyílt tűzhely == ipari konyha, vagy ebbe egy kétszemélyes háztartás konyhája is beletartozik? A páralecsapódás miatt nem alkalmas? Ebben az esetben csak a befújó ágakba javasolt tenni? Vagy az elszívóknál is tehetek hangcsillapítás miatt, csak ne 2,5 hanem mondjuk 0,5 m-t?
Mostanában megint előkerült a téma topicon... Sonoflex csövet vagy flexi alut tegyek be? Merev csövezés nem járható út nálam, tehát mindeképp flexi cső kell mindenhova. Egy árban van a fenti két játékos. Fafödémen megy a cső, és jön rá még pluszban szigetelés. Talán a sonoflex mellett szól, hogy a fafödémre nem fog rezgést olyan mértékben továbbítani, mint a másik.
Ágak hossza:
- befúvó:
- 3m
- 6m
- elszívó:
- 4m (rajta két elszívási pont 2 és 4 m-nél)
150 mm-es átmérőt tudok betenni, szerintem nem lesz túl nagy fojtás a bordák miatt.
"alá teszek 5-10cm gyapotot (hangszigetelőnek vagy a polifoam jobb erre?)"
Én gyapotot tennék - kis terhelő súly esetén sokkal jobb hangszigetelőnek tartom.
Az 5 centi üveggyapot gyakorlatilag nullára öszenyomódna - az meg már majdnem semmi :)
"ha -5-8 fok alatti külső hőmérséklet esetén nyitok egy pillangószelepet (ha gazdag vagyok motorosan, automatizálva), ami a lakásból keveri a meleg levegőt a bejövő zimankóhoz."
A meleg lakáslevegővel történő fagyvédelem egyes rekuperátor gyártóknál bevett eljárás (konkrét gyártót nem tudok, de pl volt egy ilyen berendezésről szó itt is, talán kb két hónapja).
"Kicsit felborul az egyensúlyom, de ha enyhe túlnyomásos a házam,"
Ha a kimenő légmennyiség változatlan, viszont a bejövőt (vagy annak egy részét) a lakáson belülről veszed, abból nem enyhe túlnyomás lesz, hanem enyhe vákuum ;)
ami persze szintén nem olyan nagy baj (mondjuk a visszaforgatás ne a WC-ből történjen).
"A pillangószelepnél meg szépen csepegni fog a víz"
Ha a hőmérséklet-zuhanás nem érné el a harmatpontot, akkor nem lenne ilyen gond. A baj az, hogy ehhez igencsak el kellene távolodni az energiatakarékosság szempontjából optimális keverékaránytól (mivel ekkor a kinti pl mínusz 10 fokot a lakáslevegő bekeverésével nem elég kb nullára felmelegíteni, hanem kb +8-10 fokra kellene).
Köszönöm a cső elméletet, maradok a hullámos falú szigeteletlen alu harmonikacsőnél, alá teszek 5-10cm gyapotot (hangszigetelőnek vagy a polifoam jobb erre?), a cellulóz szigetelést meg ráfújom a tetejére.
Ma esti agymenésem:
Ha a hőcserélő szétfagyásától tartok beltérben, akkor mi van, ha -5-8 fok alatti külső hőmérséklet esetén nyitok egy pillangószelepet (ha gazdag vagyok motorosan, automatizálva), ami a lakásból keveri a meleg levegőt a bejövő zimankóhoz.
Kicsit felborul az egyensúlyom, de ha enyhe túlnyomásos a házam, akkor működőképes lehet.
A pillangószelepnél meg szépen csepegni fog a víz (vagy jégcsapok lesznek a mosókonyhában).
Megjött a megrendelő, holnap írok mindenkinek levelet, hogy gyűjthetjük a pénzt, természetesen még lemondható a dolog, amíg a pénzt nem küldtük ki, tudunk módosítani.
Az airvent által forgalmazott sonodec (hang és hőszigetelt flexi cső) esetében van egy fólia a perforált csőfal és a salakgyapot szigetelés között. Ez megakadályozza a szigetelő elázását a kondenzáció miatt. Mondjuk, kicsit macerás a csővégre rögzítése, ugyanis három réteget kell felragasztani. A légellenállása ennek a csőnek (és a szigeteletlen aludec-nek) nem lehet sokkal rosszabb kifeszített állapotban, mint a sima spironak, ugyanis nagyon szép, közel sima felületet ad ki. A hagyományos alu harmonika cső az más kérdés...
Azert irtam a kondenzaciot, mert elofordulhat, hogy valaki padlasterben fekteti a csoveket es szakaszos uzemben szelloztet, akkor elofordulhat olyan allapot, hogy a hidegebb idoben az elszivoag egesz gerince a leagazasokkal lehulhet, ha nem a fodem kozeleben van a csorendszer es nincs rajta elegendo szigeteles. A gyari 2,5cm szigeteles az nem futetlen helyekre van tervezve.:(
Ezert nagyon fontos, hogy ne huljon tul ki a csorendszer, mert a kondenzacio megjelenese kart okozhat a cso vekony szigeteleseben, hisz tudod, hogy a Sonoflex belsejeben apro lyukak talalhatok es ezeken bejuthat a szigetelesbe a kondenz.
"csak azert oda kellene figyelni egy nagyon fontos dologra, hogy kondenzacio ne menjen vegbe a csoben.:("
A négy féle cső közül csak a "használt levegő ki a szabadba" nevű csőnél van esélyünk kondenzációra nem? A többi három csőnél vagy nem változó, vagy emelkedő a levegő hőmérséklete, vagy bőven a harmatpont felett van.
Esetleg arra az esetre gondolsz, amikor eleve közel 100 százalékos páratartalmú levegő kerül elszívásra (pl zuhanyozás közben) és az egy pcit hűlhet a csőben haladás közben is (=nedvesség kicsapódás), mire a rekuperátorba kerül?
Meg tudom erősíteni, a Sonoflex csövek belső részét rá lehet húzni a szabvány méretű csőkapcsolókra.
A nyomásesést számolgattam ide meg oda, de arra jutottam, hogy a csöveg ellenállása egy nagyságrenddel kisebb, mint a (közepesen piszkos) szűrők ellenállása (legalábbis nálam, viszonylag kis rendszernél). Így nálam a cső tipusa nem is határozza meg alapvetően a rendszer nyomásesését.
A megadott meret a cso merete es ehhez jon a 2,5cm-es szigeteles, igy a cso kulso merete +5cm. A 100mm-es csoben a lyuk 100-as, de a kulso meret 150mm.
Ha az egesz rendszert Sonoflexbol epitjuk, akkor a hosszu egyenes darabokat ki kell fesziteni, csak azert oda kellene figyelni egy nagyon fontos dologra, hogy kondenzacio ne menjen vegbe a csoben.:(
(mondjuk a legizgatóbb kérdés sehol nincs megválaszolva: hogy pl a 160-as sonoflex csőnek a belső lyuka 160 mm, vagy kívülről annyi, tehát a 160-as tulajdonképpen csak 110-es?)
Akit meg a hullámos odalfal okozta nyomásesesés izgat,
az alkalmazhat mindenhova a tervezettnél egy-két számmal nagyobb átmérőjűt csövet.
"egyszerűbb és gyorsabb eleve szigetelt flexicsőt (pl. Sonoflex"
Nem ismerem ennek a terméknek konkrét jellemzőit, csak megjegyzem, hogy ami HŐszigetelt, az nem biztos, hogy HANGszigetelő/csökkentő is egyúttal.
Ha pl puha/lágy anyagú a cső fala, az szerencsére rosszul vezeti a hangot, maximum a csőfalat merevítő acélszál vezetheti valamennyire. De ettől még a levegőben terjedő hanghullámokat lehet, hogy nem eléggé csillapítja.
És a flexi csövek belső felülete többnyire igen cikcakkos szokik lenni, ami valamennyire fékezi a levegőt (pascal-terhelés növekedés = szükséges ventilátor teljesítmény növekedés = villanyszámla növekedés)
A külső szigetelő bevonat viszont helyettesíti a lágy felfüggeszést, tehát az ilyen cső valószínűleg nem fog zajt átadni az épületnek.
Egyébként egyetértek: ha a pénz (tehát a beruházás és az éves üzemeltetés) nem a fontossági rangsor elején van, akkor ez valószínűleg az egyik legyszerűbb és leggyorsabb megoldás.
wwonka, ha saját magad rakod le, akkor egyszerűbb és gyorsabb eleve szigetelt flexicsőt (pl. Sonoflex) lerakni. Nem kell bajlódni az idomokkal, és több méteres merev csöveket sem kell felszenvedni a padlásra (vagy máshova):
- eleve zajcsillapított lesz
- könnyebb kevesebb töréssel fektetni a csöveket
- eleve hőszigetelt is lesz
- a szigetelés és a plusz idomok miatt talán még olcsóbb is, mint merev csővel
- ha a nagy veszteség miatt agódsz, akkor használj egy mérettel nagyobb átmérőjú csövet, mint amit merevcsőből használnál
A telekhatár távolságánál fontosabb adat lenne a szomszéd távolsága ;)
Mert nagyon nem mindegy, hogy a kifúvási pontodtól 150 vagy 1500 centire van a szomszédod pihenő terasza, vagy egész nyáron nyitva lévő hálószoba/étkező ablaka.
Ha nem túl nagy kiadás egy, a tetősíkon átmenő levegő kifúvó alkatrész alkalmazása... abból később biztosan nem lesz balhé.
Az, hogy lászólag értelmes dolgokat is mondok itt olykor,
a nem jelenti azt, hogy bármilyen szinten szakértője vagyok e területnek,
a szóbajöhető berendezések/anyagok képességeit (és árát) sem ismerem,
úgyhogy inkább ne tőlem várj profi szaktanácsot.
De csak segít valaki nálam gyakorlottabb ember.
Én (ha most lenne kedvem/időm ilesmivel foglalkozni) magamnak
- valószínűleg sima és merev falú csövezést barkácsolnék (vagy vennék)
- a légsebességhez képest meglehetősen nagy keresztmetszettel (minimum 150 cm2), ami az elágazások után sem csökkenne (habár talán nem is lesznek elágazások és minden befúvási pont külön ventilátoron/csövön lesz)
- végig zajcsillapított fektetéssel/felfüggesztéssel (szivacs/üveggyapot/polifoam és rokonságuk)
- a lehető legkevesebb éles töréssel
...szóval lehetőleg marha alacsony pascal veszteséggel...
- az egyes elemek között minél több helyen rugalmas toldásokkal (pl 10 mm távolság, amit csak az összekötő ragasztószalag hidal át)
- közvetlenül az anemosztátok előtt egy-egy derékszögű töréssel (de én magamnak eléggé alacsony zajkibocsátású rekuperátort tervezek, másképpen talán dupláznám a derékszögű törések számát az anemosztátok előtt)
És ha a konyhád lenne azon az oldalon és a szagelszívónak a kivezetése nézne arra. Azért sem szólhatna. Pedig az nagyobb légszállítással megy és sokkal jobban megy a kajaszag is. Ha felnyomom max-ra a szellőztetőt(450 köbm/h) kb 50cm-ről már nem is érezni a légáramlást, a hangról nem is beszélve.
