Két hónap múlva időközi parlamenti választás lesz a belső-ferencvárosi választókerületben (Budapest, 12. sz.). Elsőnek a Humanista Párt jelöltje, Várady Tibor gyűjtötte össze a szelvényeket, majd John Emese (Szadi) és Bánsághy Tamás (Szoci). Rajtuk kívül még a jelöltségért küzdenek: Polgár Tamás/Tomcat (Zöld Párt, elnök: Stekler Ottó), Szegedi Csanád (Jobbik), Agárdi László (MIÉP), Dézsi Mihály (MDF), Bácskai János (Fidesz-KDNP) és Paulik Péter (Magyar Kommunista Munkáspárt, elnök: Thürmer Gyula). Ki lesz a győztes - de ami talán még érdekesebb: ki lesz rajta a szavazólapon ebből a vegyes társaságból?
Az AB szerint törvényt kell alkotni, a törvény pedig kétharmados.
22/2005. (VI. 17.) AB határozat 2. Az Alkotmánybíróság - hivatalból eljárva - megállapítja: az Országgyűlés jogalkotói feladatának elmulasztásával alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy nem teremtette meg maradéktalanul az Alkotmány 71. § (1) bekezdésébe foglalt egyenlő választójog alapelvéből következő követelmények érvényesülését biztosító jogszabályi feltételeket. Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának - az országgyűlési képviselők Alkotmány 20. § (1) bekezdése alapján megtartandó választását követően - 2007. június 30-ig tegyen eleget.
Tehát a beidézett paragrafust elolvasni képtelen voltál, a link nem működik, tehát a forrást sem láthattad, viszont azt meg bírtad állapítani, hogy nincs igazam. :-))))
Amúgy meg pont ettől a mértékű sötétségtől kapok hülyét, amikor valaki egy ténykérdésben állít faszságot, holott két kattintással utána tudna nézni. Nesze, bazdmeg, hogy örüjjé:
1989. évi XXXIV. törvény
az országgyűlési képviselők választásáról
50. § (2) Felhatalmazást kap a Minisztertanács arra, hogy az egyéni és a területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa.
De ha a mostani törvényhozás több mint egyharmada blokkolni akarja a választásról szóló törvény elfogadását, akkor azt nem lehet elfogadni, tehát kénytelen az új összetételű Országgyűlés elfogadni.
Rendkívüli esemény nélkül zajlik a Budapest IX. kerületében lévő 12. számú választókerületben az időközi országgyűlési képviselő-választás első fordulója. Délután egy óráig a választópolgárok 12,98 százaléka jelent meg az urnáknál.
A délután egy órakor közzétett részvételi adatok szerint a választópolgárok 12,98 százaléka élt állampolgári jogával az időközi választáson. A 31 058 szavazópolgárból 4032 adta le a voksát – a helyi választási bizottság jelentése alapján. A legtöbben a 8-as (18,72 százalék), míg a legkevesebben a 37-es (7,07 százalék) szavazókörben mentek el szavazni.
2006-ban a 8-asban minimális MSZP-SZDSZ győzelem volt a 37-esben jelentős.
akkor nincs lehetőség megválasztani azt a törvényhozást, amely elfogadhat arányos létszámú választókerületi kiosztást Ez pillanatnyilag a kormány hatásköre.
A kifogás borítékolhatóan el lesz utasítva. Ugyanis ha a választás nem érvényes az aránytalan létszámú választókerületek miatt, akkor nincs lehetőség megválasztani azt a törvényhozást, amely elfogadhat arányos létszámú választókerületi kiosztást. Tehát a választás kénytelen érvényes lenni.
Mán a probléma....és én még nem is kavartam az ajánlószelvények törvényességével...
Kifogásolja a ferencvárosi szavazást a Political Capital
2009. január 11. 12:31
FigyelőNet, MTI
A politikai tanácsadó cég szerint a választókerületi beosztás aránytalansága sérti az egyenlő választójog elvét, ezért megkifogásolta a ferencvárosi időközi választás névjegyzékét.
A Political Capital Institute és egy magánszemély kifogást nyújtott be a ferencvárosi időközi választás névjegyzéke ellen. A tanácsadó cég szerint a jelenlegi választókerületi beosztás súlyosan aránytalan: a ferencvárosiak szavazatának súlya például több mint kétszer annyit ér, mint a legnagyobb választókerületekben lakó választópolgároké.
A kétszeres eltérést az egyes választópolgárok szavazatának súlya között pedig olyan nagymértékűnek nyilvánította 2005-ben az Alkotmánybíróság, ami alkotmányosan már nem elfogadható – olvasható a Political Capital közleményében. Ez sérti az egyenlő választójog elvét és politikai kockázatot jelent a soron következő általános országgyűlési választásokra nézve.
A kezdeményezők célja, hogy az Országgyűlés az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően teremtse meg a törvényi garanciáit a népességmozgások választókerületi követésének. Ha a választási bizottság vagy a bíróság megállapítja az egyenlő választójog elvének sérelmét, az cselekvésre ösztönözheti a parlamentet – vélik a tanácsadó cégnél.
