" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Régen, vasárnap senkinek nem kellett dolgoznia. Kivéve, aki állattartásból élt. Üzemekben először bevezették a szabad szombatot, majd a minden szombat szabad-ot. Ezzel egy időben bevezették a kommunista szombatot is ami azt jelentette (legalábbis az én munkahelyemen), hogy minden második szombaton ingyen dolgoztunk.
A datolyaszilvából pedig csak akkor főzzél lekvárt, amikor már lotyosra érett, és teljesen távozott belőle a csersav a bőre alól is. A csersavasat inkább aszalni érdemes. Ezt viszont akkor kell, mikor még kemény.
Az a tapasztalatom, hogy elég jó túlélők. Gyakorlatilag mind elviselte, és jól tűrte az átültetést.
Konkrétan lehullott róluk az összes föld (ami itt annyira homokos, hogy inkább a homok lenne a jó szóhasználat rá) és a fóliakonténerbe téve egyesével újra kellett hajszálgyökeresedniük.
A fő gyökér lefele tart. Nem sikerült eltörnöm egyet sem.
Mondjuk én nem vágtam vissza.
Sajnos a fóliakonténer, amit beszereztem, az általános. Feltöltve széle-hossza gyakorlatilag ugyanaz. Jobb lenne a rózsáknál, és egyéb speciális növényeknél használt hosszúkás, de olyat nem tudtam beszerezni. Találtam ugyan céget, ahol legyártanának bármilyen méretet, de x darabszám kell hozzá. Én meg csak párral hobbizok.
Én mindig szabad földbe vetem, egy éves korában tavasszal felszedem, visszavágom a gyökerét, visszaültetem. Ez után szép bojtos gyökere lesz, könnyű konténerbe ültetni amikor oltható nagyságú lesz. Egyébként is nagyon lassú növekedésű, így kevesebb odafigyelést igényel, nem kell a cserépben rendszeresen öntözni.
Ó, akkor te már láttál paw gyökeret. :) Kaptam tavaly pár magot, amiről már azt hittem, nem kelnek ki (akitől kaptam, az is azt mondta, hogy nem biztos, de egy próbát megér). Szóval augusztusban kihajtottak, mikor már letettem róluk. Mivel nálam is közös a cserép, így most abban telelnek, majd tavasszal gondoltam szétszedni őket. Na most ahogy olvastam, a paw-nak vastag, érzékeny karógyökere van (ezért is kell óvatosan átültetni). Emiatt aztán kicsit aggódom, hogy sikerül őket sérülésmentesen különszedni. Így kérnék tőled tanácsot, mire figyeljek, amikor kiszedem őket a cserépből. Tényleg törékeny a főgyökér? Mert oké, ha csak mikrosérülések érik a gyökérzetet, de nem szeretném óvatlanul letörni, vagy szakítani. Illetve már ilyen kis növény esetében is számíthatok nagy elágazó gyökérzetre, vagy inkább a főgyökeret fejleszti? Köszi a választ!
Én egy nagy cserépbe, egybeszórva vetettem egy csomót. Kelés utáni évben, tavasszal "pikíroztam" szét nagy részüket fólia növénykonténerbe.
Volt szemenként, cserépbe nevelt verzió is, de nem volt különbség köztük, sőt... a bolygatott verzió rendre szebb példányokat eredményezett.
(van egy olyan nézet, hogy átültetéskor a gyökéren ejtett mikro sérülések később jobban elágazódó, és ez miatt nagyobb felületű hajszálgyökér rendszert eredményeznek. Nem tudom így van-e, de működik)
Reménykedem akkor, csak mert 320 magot még elvetni se egy ötperces meló, a kellékek(cserép, közeg stb) áráról meg ne is beszéljünk.. :) Bár a legjobban a plusz 1 év zavarna..... főleg ennél a lusta pawnál.
Valaki aki ért hozzá erősitse már meg nekem, hogy a viz felszinén úszó mag is életképes a paw esetében. :)
Semmit, de semmit nem találtam ugyanis a fórumban, sem neten arról, hogy a paw esetében mennyire működik ez a fajta életképességi teszt. Azt tudom, hogy a fajok 99%nál működik.
Nekem puhulgatnak, természetesen a szedési érettségtől függően. A nikitát már mind megettem, a Costatából még van sok, az éppen éppen narancssárgává váló ismeretlen fajtám pedig még kőkemény mind.
Más...hülye kérdés, de a pawnál ugye nem mind léha mag ami a viz felszinén marad? :) Valami rémlik hogy volt téma ez régebben, hogy a pawnál ez máshogy működik, de nem találtam meg visszaolvasva.
Én is már ültettem mindkét fából 2-2 példányt. Szépek is és egyszer talán önellátó leszek magokból is. :) Neked hány év volt mire termőre fordult? Nem Gyulám, nem kaptam meg sajnos, de ha nem irod meg nekem a cimed, akkor te se kapod meg a gránátalmád. :D Vonatkozik ez Civis50re is, mert hiába küldeném a viszonzást, ha nem válaszoltok a mailjeimre... :) Ejnye bejnye!
Lehet kapni sok faiskolában de itt sokszor nem tudják a fajtát.A neten van több kertészet is akik kuldenek. (dmkert, egzotikusdísznövények)Én mindkét helyről vettem már. Elég szép növényeket küldtek. Fajta leírásokat érdemes elolvasni, összevetni. Vászssztanod neked kell.
Hmm... Még egyszer utoljára: Keresek Asimina Triloba és Diospyros lotus illetve virginiana magokat nagy tételben! Akár csere, akár készpénzes fizetés is megoldható!
Ne keljen már az amerikaiakat gazdagitanom, nekik van bőven igyis. :)
Sziasztok! Olvasgatom a forumot egy ideje, s tegnap edesanyam (miutan evett bolti datolyaszilvat) megkert, hogy probaljak neki oltvanyt-magot szerezni. Az lenne a kerdesem kinek melyik fajta datolyasziva jott be? Mit ajanlanatok? Deli hatarnal el a csalad, horvat hatarhoz kozel. Mediterran klima. A telken van agyagosabb s homokosabb talajresz is. Hova ajanlatosabb ulteni? Van megbizhato uzlet, amt jo szivvel ajanlanatok? Elore is koszonom. (Judit, engem erdeklnenek a magok, postaznad oket? Termeszetesen fizetem a postakoltseget)
Nekem sem gond hogy később érik, mert van 1-2 koraibb érésű, sőt olyan is ami már júniusban érik. Tavaly tavasszal dugványoztam, idén már ne is tudom, de közel 40 szemet termett. Nagyon meglepett ez a kis tő, mert kicsi szünetekkel késő őszig termett. De az Egerági is nagyon érdekel mit mutat majd, mert tetszett ahogy tavaly is dicsérted. Örülök idén már fagykár nélkül akadálytalanul fejlődött és termett nálad. :)
Sikerült idén beérnie nálam, csak kevés maradt a bokron. Ez volt a harmadik év, és hosszú volt a nyár, elfagyás sem volt. A többi fügénk koraibb 1-2 héttel, de ez a legjobb ízű, héjastul is nagyon kellemes, üdítő.
Minden évben jobb, remélem érdemes tartani. Harcz Endrétől olvastam, hogy a kertészetek általában nem figyelnek oda a fügék érésidejére, pedig fontos lenne. A Zöld óriás és az Osborn mindig beérik, pedig az Osbornnal vettem egy időben és méretben, és az Osborn nagyobb és az ízen kívül minden szempontból jobb.
Szeretnék érdeklődni, hogyan szerepelt idén az Egerági fügéd.
Amit tőled kaptam több ágú kis bokor lett, első termése még nem volt, a rengeteg másodtermésből pedig nem érett be egyetlen szem se. Későn hozta a szemeket. Gondolom fajtajelleg hogy mikor érik először. Jövőre már elég erős és idős lesz, és biztos hogy nem fagy el, mert nagyon betakarom. :))
