Az az extraembrionális hártya. Ahogy a neve is mutatja, szoros kapcsolatban áll az embrióval. Annak egy ideiglenes, külső szerve. Mivel az embrió igyekszik a szik tetején maradni, természetes, hogy az embrióval együtt valamenmnyire elmozdul ez az érhálózat is. Emiatt nem kell kicserélned a tojásokat. Viszont nézd meg 4-5 nap múlva. Ha a mostanihoz képest nem látsz változást, csere.
Leginkább arti76-ot zaklatnám a kérdésemmel. Nincs gyakorlatom a keltetésben, nem is terveztem, hogy ilyet teszek. De úgy alakult, hogy egy kotló ráült néhány tojásra. A baj az, hogy a negyedik nap reggelén másik helyen találtam, és sajnos nem tudtam, hogy mennyi ideig hagyta hűlni a többi tojást. Sajnáltam kidobálni, ezért lámpáztam...hátha látok valami biztatót. Ami nem tetszik, hogy az a "rész ami az erezetet tartalmazza", úgy viselkedik mint egy buborék a palackban, tehát ahogy forgatom a tojást mindig fölülre kerül. Kérdezem, hogy ez normális, vagy még most időben cseréljem ki a tojásokat? Bocsánat, hogy hosszú lett, de.... Köszönettel: nthyx
Bármit állítson is az eladója a cuccnak, a "C" végződésű Willhi 7016 nem alkalmas keltetőbe! Csak a Willhi 7016E. A WH7016C kapcsolási küszöbszintek különbségét (hiszterézist) nem lehet kisebbre állítani, mint 1 oC fok. Emiatt ez lesz a hőingadozás elméletileg legkisebb értéke. Viszont a gyakorlatban a fűtésrendszer hőtehetetlensége miatt ez még több lesz! Ehhez még hozzájöhet a mérés + - 0,5 fokos pontzatlansága. Ha szerencsje van a csibéknek, kikelnek. De gondolom inkább élni szeretnének, nem pedig egy szerencsejátékban részt venni! Pláne, hogy az Ő bőrükre megy ki ez a "játék"! Összefoglalva: Nem tanácsolom a keltetőbe. Máshová, ahol nem baj az 1 fokosnál is nagyobb hőlengés, oda megfelel.
Sziasztok!vettem nem rég 1 willhi wh7016c tipusú hőfokszabályzót keltetőhöz csak igazából nem sikerül pontosan beállítani tud esetleg nekem valaki segíteni?köszönöm
itt egy orosz fórum rengeteg infó van a keltetésről ez a téma épp a hőfokszabályzó építéséről szól google forditóval is el lehet boldogulni de nagyon sok ötletet lehet meríteni a képekből forgatókról kivitelezésekről stb.
AVR programozót kellene hozzá építeni. Nagyon sokféle variációt találhatsz a neten. Soros portos, párhuzamos, USB-s. Kinek melyik a szimpatikusabb.
Ha csak 1-1 példányt akarsz a szabályzóból és a kijelzőből megépíteni, ahhoz nem érdemes! Ha gondolod, tudok küldeni felprogramozott mikrovezérlőt, de most nagyon el vagyok havazva. Az ár nem horribilis, az alkatrészlista alapján bármelyik internetes áruházban megnézheted az alkatrész árakat. Én jórészt már készleten lévő anyagokból készítettem el, így nem számoltam utána, mennyi az annyi. Keress magánban. Ott megdumáljuk a részleteket.
kikeltek a halas doboz keltetőben is s csirke csibék:) nagyon arány értem el 78%, a betett tojásokra számítva..ráadásul a ki nem kellt tojásokból nagyobb része terméketlen volt. menet közben nem lámpáztam így a hajráig bennt voltak.
Nos magát a hardvert nyugodtan használhatod, azzal 1-2 apróság (pl AVCC szűrés hiánya) kivételével nincs különösebb gond (ez is csak az AD konverziónál okozhat gondot). Viszont programozáshoz erősen javaslom a C-t, csak ahhoz alaposan képben kell lenned az AVR belső felépítésével kapcsolatban: regiszterek, melyik bit mit jelent, stb. Persze ezeket én se tudom fejből, de hát ezért van az adatlap, abban nyugodtan szét lehet nézni, jól el is magyarázza a dolgokat, csak tudni kell programozni: bitműveletek, mutatók. A szenzorokkal és az LCD-vel való kommunikációt pedig írd meg magad, minden lehetséges hibára felkészülve. LCD-hez használhatod a Peter Fleury féle könyvtárat, az egész jó, csak egy helyen kellett kiegészíteni: ha a busy flag nem megy vissza alapállapotba, akkor ott vár az idők végezetéig, ide érdemes valami timeout-ot betenni. A C-ben megírt programodat felrakhatod SPI-n, akkor nem kell a bootloader sem, vagy USB-n keresztül bootloader-rel.
Arduino alatt úgy fogalmaznék, az Atmel mikrokontrollert értem. Illetve, hogy ennek a lábai ki vannak vezetve nekem egy megfelelő tüskesorra, amihez könnyen illesztek ezt-azt, illetve egyszerűen fel tudom programozni usb-n, vagy ISP-n keresztül. Plusz ez áll rendelkezésemre, illetve ezzel dolgoztam már... leszámítva pár attiny26 IC-t, amiket prototípusnyákon, SPI-n sikerült felprogramozzak. A dolog többé kevésbé hobbiprojekt, mert nincs rá feltétlen szükség... inkább csak érdekel, hogy meg tudom-e valósítani. A hozzászólásodból úgy vettem ki, az IDE-vel, illetve az egyszerűsített nyelvvel, meg a kapcsolt függvénytárakkal lehet probléma. Ebbe még nem másztam bele, így nem tudom, mi a helyzet a szenzorokhoz kapcsolódó libekkel. Egyenlőre a hardver oldalon tapogatózom, és próbálok azzal főzni, amim van. Sok terrárium vezérlő projektet találtam, így remélhetőleg lesz mire támaszkodjak majd a programozáskor. Mindenképp több szenzort szeretnék használni a redundancia végett. Ami a hardverhez való hozzáférhetőséget, és a watchdogot illeti... nos itt jön a képbe hogy kezdő vagyok a témában. Gondolom, hogy maga az Arduino IDE / Arduino parancsok korlátoznak... Nem tudom mennyiben korlátoznak? Ha a Program C-ben íródik, és fordítást követően SPI interfészen kerül beégetésre, a bootloader nélkül, megkerülhető-e ez? Fordulhatnék hozzád segítségért a programozás tekintetében? Maga a bütykölős, szerelős rész inkább az én világom... :)
Szia. Nekem lenne pár észrevételem. Először is ha megbízható szerkezet kell, akkor az Arduino-t hanyagolnám. Egyrészt a letölthető függvénykönyvtárak kétes minőségűek, ha minden rendben van akkor persze működnek, de mi van ha pl. elromlik a szenzor és az Arduino várja tőle a jelet, de az nem érkezik meg és megakad a program? Ezt a fellelhető lib-ek 90%-a egyáltalán nem kezeli li. Megakad a program, tojás megfő vagy épp kihűl... Kellemetlen. Szóval írj meg mindent magadnak minden eshetőségre figyelve - ezt úgyis csak egyszer kell megcsinálnod, később bármilyen más programnál felhasználhatod. LCD kezelése szintén hasonló... Másrészt nem férsz hozzá a hardverhez, nem tudsz időzítőket/számlálókat használni stb. Nem tudod használni a watchdogot, pedig megbízhatóság szempontjából elég fontos lenne. Persze meg lehet próbálkozni az Arduino-val, nem törvényszerű, hogy probléma lesz vele, de azért sok tojás esetén nem kockáztatnék.
Más: a hőlengés megakadályozásához nem kövek kellenek, hanem normális szabályzás. Mikrokontrolleren egy PID szabályzó kb. 10 sor és ha jól beállítod akkor nem lesz hőingás (kövekkel meg így-úgyis lesz).
Kezdő vagyok az elektronika és a mikrokontrollerek terén, de túl pár egyszerűbb arduino projekten. (R/C head tracker FPV repüléshez, LCD illesztése számítógéphez, hőmérséklet monitorozás, ventilátor kezelés céljából. ) Bár régóta foglalkozunk állattenyésztéssel, alig pár hónapja tartunk baromfit. A községben sokaknak van keltetőgépe, de nagyon rossz keltetési aránnyal... Kerek, gyári hungarocell gépek javarészt, vagy műanyag tortatartó jellegű masinák. A korábbi próbálkozásaim alapján gondoltam új projektként keltető építésre adnám a fejem, arduino vezérléssel. Ehhez szeretnék tanácsokat kérni. Papíron körvonalazódik egy gép, de a témában totál kezdőként fogalmam sincs, mennyire működőképesek az ötleteim. A cél, egy automata gép lenne, tojásforgatással, külső víztartállyal. A lényeg, hogy minél kevesebb felügyelettel működjön. Extra funkció volna, hogy riasszon, ha valami nem stimmel, illetve, hogy LCDN- monitorozható legyen az aktuális állapot (hátralévő idő, hőmérséklet, páratartalom, ventilátorok fordulatszáma, fűtőtest hőmérséklete,).
A tervezett konfiguráció valami ilyesmi volna:
Hőszigetelt doboz, dupla fenékkel. (Rétegelt lemez doboz, belül 2cm vastag xps lemezzel hőszigetelve, alumínum hőtükörrel burkolva valahol egy kis betekintő ablakkal) A dupla fenékben egy víztartály, egy fűtőelem, és pár nagyobb kavics (mint hőtároló elem) kapnának helyet.
A víztartályban egy 24v-ről üzemelő ultrahangos ködösítő (szökőkút látványelem, de van USB verzió, sőt műanyagpalack kupak helyébe csavarható kivitel ), egy lebegős szelep (vízutánpótlás külső tartályból, ha a vízszint csökkenne), és egy ventilátor kapna helyet, ami a ködösítővel egy időben bekapcsolva kifújná a tartályból a párát, a keltetőtérbe.
A fűtőelem, kerámia ellenállásokból, hűtőbordából (procihűtő), és egy PWM szabályzott ventilátorból állna.
A fenékrész fiókként kihúzható volna, a szervizelhetőség végett.
A fiók alja íves peremű tálca szerűen kerülne kialakításra. A fűtőelem a közepén kerülne elhelyezésre, a kövek pedig a "tálcában" egyenletesen elosztva. Az egész alsó részt egy perforált lemez választaná el felső szinten lévő keltetőtértől. A keltetőtér közepén a fűtőtest ventilátora beszívná a levegőt, átfújná a "radiátoron" ami felmelegítené,majd a meleg levegőt a kövek közé terelné a tálcába, ahonnan az a perforáción át jutna vissza a keltetőtérbe.
A keltetőtérben egy egyszerű forgatókeret kapna helyet, két beragasztott anyával, egy motorral hajtott menetes száron vízszintesen elmozdulva görgetné a tojásokat. A keret közepében kialakított üres terület volna, a főtőtest ventilátor, és a párásító tartály nyílásai, illetve a szenzorok kábelei miatt.
A tojásforgató kereten, közvetlen a tojások közt kapna helyet a hőmérséklet és páratartalom szenzor.
A keltetőtérben, vagy a tálcában is volna még egy kisebb szellőztető ventilátor, amivel túlmelegedés esetén hűteni is lehetne a keltető, vagy fűtőteret, illetve szellőztetéssel szabályozni a páratartalmat.
Jelenleg rendelkezésre állnak a doboz és a keret megépítéséhez szükséges anyagok, (rétegelt lemez, XPS lemezek, hőtükör, 20x10mm lécek) 3db Arduino nano v3, 1db Arduino Mega (klónok) relék (4db egy nyákon, ledes státusz visszajelzés ), motorvezérlő elektronika, LCD rotary encoderrel, piezzo buzerrel, sd foglalattal, M8 menetes szár, M8 anyák, akkus fúróból 12v DC motor, és hajtásház. Úton van Kínából 2db DHT22 Arduino kompatibilis hőmérséklet és páratartalom szenzor, és néhány egyszerűbb hőmérséklet szenzor.
A vezérlés folyamatábrája még csak most kerülne papírra. A kérdés első körben, hogy működhet-e a dolog.
A "ködgéppel" elvileg gyorsan tudom emelni a páratartalmat, szellőztetéssel csökkenteni. A hőmérséklet tekintetében a szigetelésben bízom, és a kövek hőtároló tömegében. A keringetést a fűtőtest ventilátora, és a felszálló légáram biztosítaná. A túlmelegedéstől a fűtőtér külön szellőztetése óvna. A szenzorok papíron 2 másodperces mintavételezéssel tudnának működni, a ködösítő pedig egyhuzamban nyolc órát megy, de ekkora térben szerintem napi pár alkalommal, pár percen át ha menne. RTC-t még nem használtam, de ha szükséges beszerzem, mert az esetleges áramkimaradás resetelheti az arduinot, és enélkül nem tudná, hol tart a programban, bár az eeprom élettartam sem aggaszt, mert napi max. négyszer kéne írnom... A párásító vízutánpótlását mechanikus úton biztosítanám, külső tartályból az úszós szeleppel. A ködgép kikapcsol, ha nincs neki elég víz a tartályban. Az LCD panelen van piezzo buzzer, és sd foglalat is, úgyhogy a risztás, és loggolás is megoldható volna... bár ehhez a kontroller már lehet kevés. Ami a programot illeti, valahogy úgy képzelem, hogy lenne egy hidegindítási folyamat, aztán indulna a keltetés maga, hőmérséklet szinten tartása mellett, páratartalom szinten tartása, az utolsó napokban picit megemelve azt, a tojásforgatás elhagyása mellett. Az adatokat három szenzorról gyűjteném. Két szenzor a keltetőtérben, egy a fűtőtérben. A víztartályból alapesetben is keletkezne pára, azonban a "ködgéppel" gyorsan vissza lehetne állítani a páratartalmat, ha pl felnyitásra kerülne a fedél, stb. A túlzott pára gyorsan kiszellőzutethető volna, a kövek hőtárolása pedig talán adna egy kis tehetetlenséget a rendszernek, hogy minimalizálható legyen a hőingás.
Sajnos nekem nincs jó tapasztalatom a könyökhőmérőkkel. Lehet, nekem nem volt velük szerencsém. Egyszer 2 darabot rendeltem, és a két példány már nem egyformán mutatott! 0,5 fok eltérés volt a kettő között, folyamatosan kevert meleg vízben. Azóta sikerült eltörnöm őket, de már nem rendeltem helyettük újabbakat. szerintem ez sem tuti! A szakadt higanyoszlop lenne a legkisebb baj! Fagyasztóba, a higanytartállyal lefelé téve, visszahúzódik az oszlop. Újból egyesül a két rész.
A hőmérő 4-5 ezer között van, de postán nem küldik mert nem szakszerűen szállítja és megszakadhat a higanyoszlop, csak a saját kocsi viszi ha jól emlékszem.
