Ha jól értem, ez egy command station implementáció de szólj, ha félreértem, még csak most tanulom a DCC-t.
Én csak arra lőnék, hogy Arduinoval lenne megcsinálva egy speckó kontroller, ahol a váltókat, jelzőket lehetne állítani vagy mondjuk vágányutat beállítani fizikai gombokkal. Tehát, mintha egy advanced Multimaust csinálnék, csak több gomb lenne rajta és mondjuk vágányút beállítás lehetőség. Vagy már command station-nek hívják a DCC terminológiában? Mert végül is egy vágányút állításkor azért elég sok üzenetet kellene elküldeni több váltónak.
Illetve azt hiszem, én valami olyat szeretnék, amit te itt "kapcsolópult" néven említesz. Ez egy "kontroller" vagy throttle a DCC eszközök között, nem? amit arduinoval hajtasz meg és a command station felé küldi a jelenkek? Tehát a lenti ábrában a throttle?
Elég sokat foglalkoztam az Arduino Dcc témával, az összes eszközdekóderemet (váltóállító, jelzőállító, kapcsolópult) Arduinoval csináltam. A kapcsolópult egyelőre I2C-n adja át a többi Arduninonak a parancsokat.
Belekezdtem abba, hogy ez Xpress-neten menjen mert az sokkal elegánsabb lenne, de őszintén nem volt eddig elég időm, hogy implementáljam rendesen. Hardveresen igazad van nagyon minimális igénye van, a probléma a szoftveres oldalon van mivel az xpress-net egy elég bonyolult protokoll. Ennek ellenére egypár cseh faszi csinált egy könyvtárat hozzá, későbbiekben én ezzel megyek tovább, de ez elég nagy falat:
Van egy másik megoldás is amikor egy H-hidas shieldet használnak Arduino Uno-n és azt hiszem a DCC++ könyvtárat, de ha jól tudom az egy teljesértékű vezérlőegység lesz amit csak gépről tudsz irányítani. Ebben nem vagyok 100%-ig biztos mert én mindenképpen egy olyan rendszert szerettem volna, hogy z21-gyel irányítom a vonatokat a külső perifériákat (váltók, jelzők) pedig kapcsolópultról illetve z21 appról is vezérelni tudjam.
Jelenlegi I2C design-om egyetlen hibája, hogy ha a kapcsolópulton állítok valamit az nem jelenik meg az app-ban, erre lenne jó az xpress-net. Jelenleg úgy oldom ezt meg hogy ha az app küld új adatot akkor az felülírja az összes korábban kapcsolópult által állított adatot.
Arduino-val nem lehet az ilyet megoldani? Mintha lenne hozzá akár DCC shield is bár lehet, hogy az sem kell. Ha jól értem, akkor innen már határ a csillagos ég, nagyobb billentyűzetet vagy akár infra távirányítót is hozzárakhatsz.
Sajnos a jelződekóderben nincs ilyen feature, bár azt nyilván komplikáltabb is lenne megcsinálni.
Nem annyira bonyolult, mint tűnik. Sokmindent kitaláltak ám :)
TCOx-bus controller. Marhajó találmány :) Ezzel te tudsz billentyű/gomb nyomással a DCC-rendszerre váltócímre állító parancsot küldeni, akár többet is.
Így gombról állíthatod a váltókat/jelzőket/stb, mintha analóg lenne, csak nem kell annyi kábel a pult és a terepasztal közé, csak egy xpress-net kábel :)
Mit jelent manapság egy "jó központ, és hozzá stabil táp", melyik központot ajánlanád? Nekem most egy start szettes multimausom van a hozzá való fekete dobozzal. Egyelőre kb a hozzáértésem is ennyi.
Hehe. Akkor kezdj egy ABC fékezőmodullal, aztán majd jönnek az igények. :)
Ami fontos, bár így 15 év távlatából most már alap: jó központ, és hozzá stabil táp.
Nekem az ABC fékezés nem működött annó 2010 körül. Roco fekete dobozzal, és a hozzá való táppal. De még a fekete doboz, és laptoptáp sem volt 100%. Sokszor csak úgy megállt/elindult a mozdony az ABC szakaszon. Aztán lett egy NanoX központ, azzal ment.
Azért van az ilyen hibrid megoldásoknak előnye. Nálam DCC az egész, a Z21 Appból lehet alapvetően vezérelni a váltókat és jelzőket, de egy iparvágány-kiágazásnál vannak helyben fizikai gombok is, mert lehet, hogy kényelmesebb valakinek úgy, hogy csak a mozdonyt vezérli a telefonnal/kézivezérlőkkel, és a váltókat pedig a vezérlőpanelen állítja. Kocsik ki- és beállítása közben ott elég sok váltóállítás lehet. Ehhez a DigiTools váltódekóder tökéletes, hiszen lehet gombokkal vezérelni, és a beépített gombok mellé be lehet kötni külső gombokat is. Ettől függetlenül a Z21 App is vezérelheti a váltókat közben, akár másik telefonról, akár a "Forgalmi iroda" tabletjéről. Sajnos a jelződekóderben nincs ilyen feature, bár azt nyilván komplikáltabb is lenne megcsinálni.
"Hogy a számítógép "tudja" melyik vágány mikor foglalt, és a beprogramozott menetrendje alapján vezesse a vonatokat." - itt tegyünk hozzá még annyit, hogy a legtöbb program képes arra hogy felügyelt üzemmódban kézi vezérlés mellett is megállítsa a vonatot a tilos jelző előtt így lehetőség van arra hogy egy számítógép vezérelt asztalt nem csak a számítógép irányíthat, sőt lehet teljesen felügyelet mentesen is vonatot vezetni a kézivezérlővel, ilyenkor a gép követi a szerelvény mozgását a blokkokon keresztül.
A kérdezőnek viszont szerintem egyértelműen az ABC-s megoldás a nyerő az igényei alapján.
Akkor nem jelződekóder kell (ha Te vagy a forgalmista, és szereted a gombokat nyomogatni a terepasztalod "biztosító berendezésén"), akkor van kifejezetten erre a célra készült fényjelző vezérlő is.
1: Van a számítógépes vezérlés, alapból ehhez van kitalálva a vágányok foglaltságjelzése, és a foglaltság visszajelentése. Hogy a számítógép "tudja" melyik vágány mikor foglalt, és a beprogramozott menetrendje alapján vezesse a vonatokat.
2: Van az ABC fékezés, amit a megalkotói (Lenz) arra találtak ki, hogy a terepasztalon DCC-ben is meg lehessen csinálni egy félautomata üzemet. A másik lehetőség, hogy a régi, analóg pályákon a vontbefolyásolással működő jelzőket is ugyanúgy lehessen használni, mint eddig.
Ezen kívül az ABC, vagyis az aszimmetrikus DCC még - dekódertől függően - alkalmas lassúmenet vezérlésére (kitérőben álló váltón áthaladva a vonat lelassít), és ingavonati üzemre is (két végállomás között a vonat magától megy ide-oda, és a végállomásokon a várakozási idő beállítható). De az alap esete, hogy a "Megállj!" jelzést mutató jelző előtt az érkező vonat lefékez és megáll, csak a jelző szabadra váltása után indul el, és gyorsít vissza.
A sima foglaltságjelzés egyébként sok másra is alkalmas lehet, nem csak a számítógépes vezérléshez. Például:
- Lehet vele rejtett tároló állomásokon megcsinálni azt, hogy az első vágányra beálló vonat átállítja maga mögött a váltót, hogy a következő már a másodikra érkezzen.
- A jelzőt meghaladó vonat átállíthatja maga mögött a jelzőt "Megállj!" jelzésre.
- Teljesen egyszerűen lehet vele sorompót vezérelni, nem kellenek kapcsolósínek, reed relék, elég megfelelő hosszban szakaszolni a pályát (sorompó középen legyen!). Ha nem lehet elég hosszan szakaszolni, akkor van olyan foglaltságjelző, aminek a kikapcsolását lehet késleltetni.
- Lehet vele automatikus megállóhely vezérlést csinálni, megállóhelyre érkező vonat lefékez, megáll, és a beállított idő leteltével indul el.
Ez utóbbi például kombinálja a foglaltságjelzést az ABC fékezéssel. Tehát nincs kizárva, hogy egy foglaltságjelzővel figyelt szakaszon legyen ABC modul is. Nyilván, aki számítógéppel vezeti a terepasztalán a vonatokat, annak az ABC fékezés felesleges. Aki nem, annak jól jöhet egy ilyesmi kombináció, mert változatosabbá teheti a vonatforgalmát egy félautomata üzemmel.
Egy dologra kell figyelni ebben az esetben - ha kombináljuk a foglaltságjelzést az ABC-vel - hogy eléggé sok egyszerű, gyári foglaltságjelző csak szimpla diódákkal operál. Ha ezt kötjük össze egy ABC modullal, akkor a figyelt vágányszakaszon a DCC sínfeszültség, aktív ABC modul esetén akár 3-4V-t is eshet. A Lenz LB10x sorozatoknál, és a CSM100, CSM120F, CSM120FA, CSM160 modulok viszont úgy készültek, hogy ezt figyelembe vették a tervezésnél. Ezek a foglaltságjelzők nem csak pár diódából állnak, hanem egy komplikáltabb áramkörök, cserébe a DCC sínfeszültség esése elhanyagolható ezek esetében. A használatuk meg ugyanolyan egyszerű.
Ha már jelződekóder... Olyat lehet csinálni digit asztalon, hogy jelzőket jelződekóder állítgatja de a jelződekódert valahogy valamilyen fizikai kapcsolóval vezérlem? Szeretném minimalizálni a vezetékek számát, ami az asztal alatt megy de szeretném, ha a jelzőket valahogy fizikai gombbal lehetne állítani.
Mondjuk úgy nem unatkozok a szabadidőmben :) Viszont nagyon sokmindent meg lehet vele aztán csinálni, de tényleg pepecs nagyon mire úgy ahogy összeáll a rendszer.
Egyébként nálam úgy van megcsinálva, hogy kézi vezetés is lehetséges (használom úgy is sokat az asztalt), ilyenkor viszont meg tudom haladni a vöröset is, bár a polarizált váltó úgyis megfogja a gépeket.
"Ahhoz hogy működjön meg kell tanítani a programnak a mozdonyok sebességét, ami alapján utána ő viszonylag nagy pontossággal ki tudja számolni a távolságokat."
Nálam úgy néz ki egy vágány, hogy három szakaszra van osztva. A két végén egy-egy stop szakasz van (a jelző vonala előtt kb. 5-8 centire kezdődik, és a váltóig tart), középen meg egy “lassító” szakasz. A programban meg van adva, hogy amikor a lassító szakasz foglaltságát beüti a jármű, akkor x centi megtétele után mondjuk 55 centimétert haladva lassuljon le a kúszási sebességre, majd amikor a stop szakasz jelez be, akkor a program kiadja a megállj parancsot a mozdonynak.
Ahhoz hogy működjön meg kell tanítani a programnak a mozdonyok sebességét, ami alapján utána ő viszonylag nagy pontossággal ki tudja számolni a távolságokat.
A te esetedben a vonat miért áll meg egy jelző előtt?
Mert a traincontrollerhez a foglaltságérzékelőktől mondjuk S88 buszon eljut, hogy a jelző előtti szakaszon szerelvény van és a jelző vörös? Az meg hogy épp melyik vonat van ott, onnan dől el, hogy a program a foglaltságérzékelőkön és a vágányutaon keresztül kilogikázza és remélhetőleg nem tévedve, hogy melyik szerelvény merre lehet?
Igen ingavonat problémáról olvastam, de nekem nem lesz ingavonatom és hosszabb motorvonatom se valószínű, mert nekem azok nem tetszenek. Bár soha se mondd, hogy soha... :)
A foglaltságérzékelős dologgal kapcsolatban gondolkozva, én most biztosan nem akarok extra logikát, nem akarom programmal vezérelni az asztalt.
Ez alapján egyelőre számomra a fékezőmodul egy jó megoldás. Aztán, amikor 10 év múlva rájövök, hogy mégis máshogy akarom használni, akkor majd gondolom szétszedem az egészet és kezdem elölről :)
A te videóidban a te asztalodon foglaltságérzékelés van és nem használsz ABC vonatbefolyásolást?
Célszerű vagy az egyik vagy a másik megoldást választani. Nem tudom hogy próbálta-e már valaki a kettőt együtt, technikailag talán megoldható de szerintem sok értelme nincs.
ABC-nél azt kell mérlegelni hogy ingavonat illetve hosszabb motorvonat (pl FLIRT vagy Talent) nem igazán használható vele, illetve a világítással rendelkező kocsik is átsöntölhetik a szigetelt ABC szakaszt.
Foglaltságérzékelős megoldásnál meg kell valami ami a logikát adja a vezérléshez, ami megdobhatja a költségeket.
Köszönöm mindkettőtöknek, akkor veszek is majd egy ilyet.
Egyelőre pár weboldal olvasása után a https://youtu.be/So25ocl6-1g?t=229 (Digitális terepasztal - elektronikai tapasztalataim 1. rész) videót nézem és még nem tudom, hogy az ABC vonatbefolyásolás és a videóban később (https://youtu.be/So25ocl6-1g?t=350) említett foglaltságérzékelés hogy viszonyul egymáshoz, kizárja-e, kiegészíti-e egymást vagy ha megvan az egyik, akkor a másik fölösleges. Én valószínűleg nem akarok szuperautomata asztalt, lehet, hogy nekem annyi automatika elég is, hogy egy ilyen ABC vonatbefolyásolással a piros jelző előtt megáll a vonat. Ez nagyon tuti!
CSM150 fékező modul. Csereszabatos a Lenz BM1-gyel, vagyis ez is egy szabványos ABC modul, csak ebben 2A-es diódák vannak. Meg nyilvánvalóbb a bekötése laikusok számára.
Minden olyan dekóderrel működik, ami tudja kezelni legalább a Lenz ABC fékezés alapját, vagyis a megállást, ha aktív a modul.
A leírásban azért nincs megemlítve a DigiTools, mert leírni csak olyat írok le, amit itt kipróbáltam, leteszteltem. Sajnos a DT-vel ilyen téren nincs még tapasztalatom. Ha lesz, ki fogom egészíteni a leírást. De vannak olyanok, nem is kevesen, akik használják a DT dekóderekkel a CSM150 modult.
Ha már feltűntél, akkor megkérdezném, hogy a http://csikos-muhely.hu/termekek/csm150_abc_fekezomodul.html működik digitools 5.x (DigiSound-5.x) dekóderrel is? A linkelt oldalon a leírásban nem látom ezt a dekóder típust, de a https://digitools.hu/termek/digisound-5-5/ oldalon azt látom, hogy a dekóder tudja az "aszimmetrikus DCC jel érzékelés (ABC üzemmód)"-ot és a linkelt leírásában is van róla szó részletesen, csak nem tudom, hogy ez ugyanaz-e és elegendő-e.
Alapban az egy nyitott kollektoros tranzisztor. Vagyis arra szolgál, hogy a Lenz RS visszajelentőt, vagy egy s88 visszajelentő bemeneteit húzza logikai 0 szintre.
Az FA kivitel abban több, hogy kéttekercses bistabil relét (aminek nem lehet kevesebb a tekercseinek az ellenállása 600Ohm-nál, vagyis a legtöbbhöz, így a CSM116-hoz is jó, de a régi BTTB/Tillig reléhez már nem!) is tudja kezelni, külső "segítség" nélkül.
Vagyis egy kapcsolót nem tud helyettesíteni, mert korlátozott a terhelhetősége, de foglaltság esetén jelet adni egy visszajelentő modulnak igen, vagy az előbbiekben említett reléket is át tudja billenteni.
Az áramkör úgy működik, hogy lenti két kimenet simán záródik, ha foglaltság van,
- tehát úgy működik, mint egy sima kapcsoló (és ha igen, akkor hogy lehet terhelni (áram, fesz) . Tehát pl egy jelző egyik kivezetését rákötöm a tápfesz egyik pólusára, a másik kivezetését meg mondjuk a CSM120FA pl bal két lenti kivezetésén keresztül a tápfesz másik pólusára?
- vagy ezt a CSM120FA-t úgy kell használni, hogy csak valamilyen pl S88 visszajelentő modult vagy CSM116 relét vagy hasonlót kell használni, ha pl egy fénysorompót vagy egy jelzőt akarok a foglaltságtól függően működtetni és akkor közvetlenül rákötni egy jelzőt vagy fénysorompót a fentiek szerint nem lehet?
