Nem számolsz azzal, hogy a gyökfordítás nem valami értelmileg szögesen ellentétes dolgot jelent, hanem egy szorosan egybe tartozó ellentétpárt jelölhet.
Ilyen a Sátán-Isten is.
A szóalkotás ilyenkor tényleges átfordítással élhet. Ez egy szójáték eredménye is lehet, amire a magyar nagyon hajlamos.
Ezt csak az állítja (nem Te, mert Te csak átvetted, mert tetszetős), aki azt hiszi, hogy talált valami érdekeset, amit törvényszerűnek vél a szavak keletkezésének folyamatában, de nagyot tévedett, mivel így nem alkotunk új szavakat.
A hangkészletünk (ősgyök-készletünk) elég korlátozott, ezért nyilván előfordul, hogy fordított sorrendű gyökök is keletkeztek, különösen azért, mert az ősgyökök jelentése alapján szükségszerű is a fordított sorrend, hiszen az első ősgyök azt a jellemzőt mutatja meg, ami megkülönbözteti a második ősgyök jelentésétől, vagy pontosítja azt.
Hogy értsd: fafej, faék, faépület... Tehát olyan -fej, -ék, -épület, amelyik fából van, nem kőből, fémből.
Ugyanakkor szükség volt olyan tárgyak megnevezésére is, mint a fejfa, talpfa, épületfa, melyek ugyan szintén fából készültek, de teljesen más a funkciójuk. Ez utóbbiaknál a funkció kiemelése volt a fontos, ezért került előre a funkciót jelentő szó.
"Te ott rontod el, hogy valamiféle mellékjelenségnek veszel akár ősi jelentés bővüléseket."
Mert az is! Egy gyök ősi jelentésének bővülése egy mellékszál, nem azonos az eredeti jelentéssel.
"Csak az tud tapadni, aminek kiterjedése van, tapadó felülete, amin állni tud, ami tartja a többi reszt: azaz talpa."
Megint fordítva ülsz a lovon. A "mellékszálak" jelentését próbálod ráerőltetni egy hangra.
Értsd meg végre, hogy a gyökök, ugyan úgy összetett szavak, mint a maiak.
Épp ezért ahogy egy összetett szó jelentését nem lehet az egyik alkotójára ráhúzni, ugyanúgy nem lehet egy gyök jelentését sem az egyik hangjára.
Rengeteg szavunkban van T hang, de csak a töredéke kapcsolódik a szétterüléshez, s azok is azért, mert már a T hangon kívül más hangokat is tartalmaznak, amelyek a szétterülésre utalhatnak, vagy a jelentésébe belemagyarázható a szétterülés fogalma.
Nincs a túr, túl, tű, tar, tok, tor, tör, tank, táp, tép, tan, tel(e), -től, -t, szavaknak, toldalékoknak semmiféle 'szétterjedés' vagy 'tapad' jelentése, a TÖM meg épp az ellenkezője.
Még a tapos, talp szavaknak sincs semmi köze a tapadáshoz.
A tapadás csak a TA-P-AD szóra jellemző, azért lett megalkotva, hogy ezt a jelenséget megnevezzük.
A TA-P-OS pedig azt jelenti, hogy valamire rálépünk.
A TA-L(a)-P pedig azt, amivel rálépünk.
Vedd észre, hogy ezek összetett szavak, különböző jelentéssel, amelyeknek csak az első eleme azonos, mint pl: faék, fagerenda, faház, fafej, fafaj, faláb, faszobor, faerezet...
"Létező jelenség pedig. Időnként számolni kell vele. Nincs rá szerintem semmi szabály."
Nem azt mondtam, hogy nem találkozunk ugyan olyan, de fordított hangsorral, hanem azt, hogy ez a jelenség nem szándékos. Mármint az, hogy így hozzunk létre szavakat.
Sőt, még jelentésük is lehet azonos, mint a vízözön, vagy az özönvíz esetében. De a fejfa és a fafej már nagyon nem ugyan az...
Egyik szavunkat sem úgy készítettük, hogy a már egyik meglévő hangsort megfordítottuk.
"Az "atompontos" tömeg szó betű szerinti mai megjelenítése nyilvánvalóan a későbbi, viszont értelmezés szempontjából ezzel lehet 2025-ben illusztrálni a mai megszokott szókincsünk birtokában, hogy ezek nem csak véletlenül közeli hangalakok és szinonimák is egyben."
Ezzel megerősítetted azt, amit fentebb írtál: "...mert bármilyen dolognak lehet időközben egy új, már divatba jött neve ami népszerűbb lesz és cseréli a régit megszokásban."
Ugyanakkor figyelmen kívül hagyod, hogy ez a gondolatmenet nem hozza közelebb egy szó jelentésének megértését, sőt, tévútra viszi a szó eredetének vizsgálatát, hiszen a mai értelmezést próbálod összemosni az eredetivel.
Ez olyan, mintha a 'király' szó jelentését a mai szinonímiájából, a 'jó' szóból próbálnád levezetni.
"De vissza a TENGER dologhoz. Ennek TÖM lehet a gyökérszava, és alapjelentése "rengeteg, nagy mennyiségű", "
A TEN és a TÖM két merőben különböző jelentésű gyök.
A TEN szók korábban kielemeztük, és nem találtunk semmilyen nagy mennyiségre utaló jelentést sem a sumer, pláne nem a kínai, vagy a latin nyelvben.
a TÖM jelentése pedig ezzel szemben szilárd dolgok összenyomását, eredetileg nyilván lyukak elzárását jelenti.
A két gyök csak annyiban rokon, hogy mindkettő T hanggal kezdődik, ami a földdel jelent kapcsolatot.
Továbbá az is probléma, hogy a TÖMeg szó jelentését is fordított irányban vonatkoztatod a TENgerre, hiszen a a tenger fizikai megjelenését (hullámzását) asszociálták a búzamezőre (hullámzik, mint a tenget), embertömegre, és minden más hasonlóra...
"Önmagában a T(a,o) nem a kiterjedésről szól, az csak egy mellék-jelenség, ha épp egy érett gyümölcs esik le. De nem ez az általános."
---
Te ott rontod el, hogy valamiféle mellékjelenségnek veszel akár ősi jelentés bővüléseket.
Nyilvánvaló, hogy a Tam-tam, a tapos a lefelé ható erő hangját utánozza. De rögtön az első szavak ebből, mint tó, tócsa (toccsan) magával vonja a terülés fogalmát. Csak az tud tapadni, aminek kiterjedése van, tapadó felülete, amin állni tud, ami tartja a többi reszt: azaz talpa. Nagy területen egy kis hely: található. Nagy felületen kisebb dolgok tálalhatóak. Ami nem itt van, az túl van ezen. Messze túlra pedig el lehet talpalni. Szóval de. Ez általános.
Sőt mi több most jut eszembe : TANK-OLUNK gépjárművet, hát TÖMjük bele a naftát.)) És ugyanezt tesszük ha egy nagyobbat étkezünk és jól fel-TANKolunk. TÖMKÖL-ünk végül is, így is írhatnánk ha ezzel az -al/-el/-ol/-öl igeképzővel használnánk a TÖMKÖD kifejezésünket...
Létező jelenség pedig. Időnként számolni kell vele. Nincs rá szerintem semmi szabály. 1.: Mármint néha a megfordítás nem okoz semmit, mert teljesen mást találunk. 2: Máskor épp ugyanazt találjuk meg amit fordítottunk. 3: Van mikor épp az ellentétet leljük meg.
Például a LAP---PAL ugyanaz sok esetben. PALLOS a hosszú egyenes kifejezetten LAPOS pengéjű kard.
LAPOS---PALLOS De a LAPcsánka dolognak is megvan a PALacsinta párja. LAPosra CSINált mindkettő tésztaféle.
Néha ellentétek : SZER --RÉSZ SZERELŐ-----RESZELŐ , de ez nem olyan mint a "fejfás" példa. Az ott nem egy gyökfordítás hanem a gyökök sorrendjének felcserélése. Különbség, a gyökszavak hangalakja nem változott meg visszájára, hanem azok mindössze helyet cseréltek. Az egy másik műfaj lesz.))...
"A TÖM gyökérszavunknak több esetben T_N megnyilvánulással is ismert : TIN-TA. TÖN-K, TIN-CS, TON-KA, TÖN-K,
TUN-KOL , TUN-G , TÖN-KÖLY és a többiben amit kihagytam még esetleg..."
--
Idegen szavak között még a tank szó is a töltöttséggel van összefüggésben, nem csoda, hogy megmaradt ez az elnevezés, hiszen akár a tankereket vesszük alapul, akár a tankot (harckocsit) az irtózatos tömegük (tömöttségük, tömörségük) a legszembetűnőbb.
Azt nem tudhatjuk hogy teszem azt 6000 éve mit hogy hívtak, mert bármilyen dolognak lehet időközben egy új, már divatba jött neve ami népszerűbb lesz és cseréli a régit megszokásban. Sőt, akár újra is divatba jöhet egy már majdnem elavult kifejezés is. Ilyenre is van példa. De most nem is ez a lényeg.
A lényeg az, hogy annyit állítottam hogy a TENGER szavunkat a TÖMEG szó értelmezi. Ezt fenn is tartom , sót azóta erősödött is az álláspontom, majd nemsokára írom is hogy mely okokból. Az "atompontos" tömeg szó betű szerinti mai megjelenítése nyilvánvalóan a későbbi, viszont értelmezés szempontjából ezzel lehet 2025-ben illusztrálni a mai megszokott szókincsünk birtokában, hogy ezek nem csak véletlenül közeli hangalakok és szinonimák is egyben.
A TENGER szó TEMGER és TÖMGER is látni leírva, ebből már kiolvasható a TÖMEGÁR szó is. Szerintem a "tömeg" szó egy újra felfedezett alak, és nem egy abszolút újdonság 1800 körül. De még akár a TÖMKELEG szó összehúzása is lehetséges. De vissza a TENGER dologhoz. Ennek TÖM lehet a gyökérszava, és alapjelentése "rengeteg, nagy mennyiségű", vagyis rengeteg dolog egy helyen TÖMöttséget okoz, tömörülést stb...
Ez nem csak a víz TÖMEGE a TÖMGER. Leginkább arra használjuk, de ez máshol is előfordul sokaságként.
Régen nem úgy mondták/írták le hogy "embertömeg" , hanem EMBER TENGER . Ez gyakorlatilag azt mutatja nekünk hogy voltaképp ezt váltotta fel a ma használt kifejezés. Ergo ugyanazt kell jelentse !
A TENGER szó kimutathatóan mennyiségi jelző volt sok esetben a jelentősre. Gomolyfelhőzetet TENGERES neveztek.
De más régi példa is hozható : Meteorológiai kifejezés (is), ma azt mondják LÉGTÖMEG. Régen erre azt mondták : LÉGTENGER. Tehát ugyanannak kell lennie. Amire ma azt mondjuk NÉPTÖMEG, azt korábban NÉP-TENGER mondták/írták le. Ugyanígy a jól ismert NÉPEK TENGERE ami "feltámadott", behelyettesíthető a NÉPEK TÖMEG-ével, hiszen azok támadtak fel.
SZIKLATÖMEG : Cz-F már ismerte, írt is róla. De mit mondtak erre ezelőtt?... Hát SZIKLATENGER-t mondtak.
És bizonyára találok még ilyeneket ha rákeresek. A lángtenger, homoktenger, fűtenger, tűztenger még ma is használatos.
A TÖM gyökérszavunknak több esetben T_N megnyilvánulással is ismert : TIN-TA. TÖN-K, TIN-CS, TON-KA, TÖN-K,
TUN-KOL , TUN-G , TÖN-KÖLY és a többiben amit kihagytam még esetleg...
Önmagában a T(a,o) nem a kiterjedésről szól, az csak egy mellék-jelenség, ha épp egy érett gyümölcs esik le. De nem ez az általános.
Akkor lesz konkrétan kiterjedés jelentése, ha olyan hanggal rakjuk össze, ami arra utal. Pl TA-NYa. De akkor sem a T(a,o) hangnak, hanem az egész gyöknek.
Felejtsd már el ezeket a dilettáns ötleteket... Őseink nem alkottak így szavakat. Ha egy gyök hangjainak megfordítod a sorrendjét, megváltozik a jelentése. Lásd: fejfa-fafej.
"Szerintem ezt a magyar TÖMEG szó értelmezi, a TENG-ert amit TÖNGör formában is mondtak"
Figyelj a sorrendre!
Az ember már jóval a kialakulása előtt is találkozott a tengerrel, így joggal tehető föl. hogy ezt a szót nagyon korán megalkotta, viszont nem tudok elképzelni sem olyan helyzetet, mikor meg kellett volna neveznie a "tömeg-et".
Tehát egy jóval későbbi szóból nem lehet egy korábbi szó jelentését értelmezni.
Arról nem is beszélve, hogy a TÖMEG szó gyöke a TÖM, ami nyilván korábbi keltezésű a ragozott alakjánál, és ennek a gyöknek semmi köze a TEN-hez, sem jelentése, sem hangalakja okán.
Annyi a rokonság köztük, hogy mindkettő T hanggal kezdődik.
És ez még Japánban is megvan. Jó hír hogy ők is igen jól tudnak magyarul ragozni.)) Ugyanis :
TSUMIKASANE : tömeges, felhalmozódás, egybegyűlés --------------- TÖMEGESEN, a T utáni S nem kell oda.
TSUMIAGERU : halmoz, összegyűjt, egymásra rak --------------- TÖMEGRE, amely magyar szót magyarra úgy is fordíthatunk hogy TÖM EGYRE, vagyis a TÖM-EG szó végi képzője mögött jó eséllyel az van itt nekünk hogy EGY...
"A tömeg és a tönk között is van kapcsolat szerintem."
Biztos van, ha a tömeg egy összetömörödött embercsoport, a tönk meg egy tömör fatömb.
Töm:
"áth. m. tömtem, tömtél, tömött. Ritkább állományu, szövetü, de többé kevésbbé szilárd, rugalmas testrészeket úgy öszvegyúr, tapos, szorongat, nyomkod stb. hogy aránylag minél kisebb terimében férjenek el, és sürűebben álljanak öszve, vagy hogy bizonyos üregben, öbölben hézag ne maradjon....." "Táj ejtéssel: team, honnan a köz divatú temet. Alapfogalomban egy eredetü a tele, telik és tölt igékkel, azon különbséggel, hogy a tömés csak szilárd állományu testekre vonatkozik, s közvetlen czélja minél több testrészt aránylag kisebb térbe szorítani. - Rokonai a dömöszöl, döme, dömsödi, dödölle, gyömöszöl, zömök szók gyökei: döm, död, gyöm, zöm. Ugyanazon alapfogalom rejlik a latin tomentum (töltelék) szóban is. Mongolul: tama-khu = töm-ni. V. ö. TEM. TÖBB. TÖPIK."
