Mivel más is feltalálta, ezért most már titkolnom sincs értelme: a fő különbség, hogy én az enyémet úgy terveztem, hogy a lakásokba utólag is belépíthető legyen, ezért az nem lett volna ennyire rejtve, inkább egy légkondi beltéri egységére hasonlított volna (a mennyezet alá lehetett volna felszerelni, pl az ablak fölé).
(no meg van néhány egyéb különbség is, ezekről továbra sem beszélnék ;)
Mahajó... már megint lenyúltak? Mondjuk már kezdem megszokni...
Tudniillik ez kísértetiesen hasonlít egy régebbi "találmányomra" (ha jól emlékszem a passzívház fórumban írtam is róla), még a ventilátor típusa is ugyanaz a 12 centis PWM vezérelhető Arctic Cooling, amit emlegettem annakidején.
Kíváncsi lennék, hogy mikori a szabadalom bejegyzés dátuma.
Ha valakinek maradt Helios vagy Nilan féle 75ös szellőzőcsöve, érdekelne! Kéne pár rövidebb darab (2-3 méteresek) és ha nem muszály, nem vennék egy teljes tekercset.
Jönnek a csőrendeszerem elemei. Végül innen-onnan vegyesen, részben Nilan (.hu) részben Helios (.de webshop). Állítólag összepasszolnak egymással, kíváncsi leszek.
Igen, igazad lehet a kimenő levego "előhűtéséről". csak arra gondoltam, hogy a hőcserélő dobozába két hőcserélőt csinálnék, egy télit és egy nyári párologtatósat, amiket könnnyen ki lehetne cserélni. A másik gondom, hogy hogyan lehetne a ventiket a rendszerbe építeni. a kifúvó része téglalap alakú, arra már találtam idomot ami 100-as csővé alakít, de a beszívással bajban vagyok, mivel oldalról a venti házának csigaház alakja van, és a másik oldalon meg ott a motor. Majd rakok fel képet, hátha valaki tud tanácsot adni.
"Sikerült szert tennem két ventillátorra, amik villanykályha befújó ventiei voltak. Működnek és nem is túl zajosak, csak semmilyen adatot nem tudok róluk, kivéve, hogy 76w a teljesítménye a motornak. Használhatóak ezek szerintetek szellőztetésre? "
Valószínűleg igen. Csak olyan legyen a szellőző rendszer kialakítása, hogy a teljes fékező hatása (fojtása) mellett is maradjon annyi tartalék a ventilátorban, hogyelegendő levegőt tudjon szállítani.
"...kereszt vagy ellenáramú hőcserélőt hűtésre lehetne használni, mégpedig úgy hogy a kimenő ág lemezeinek felületére valamilyen nedvszívó anyagot ragasztva, és azt folyamatosan nedvesen tartva a párolgás lehűtené, és a befújt levegőt ez hűtené?"
Magát a hőcserélőt túl bonyolult lenne ilyenre gyártani, de a kimenő levegőágba a hőcserélő elé lehet tenni valamilyen párologtatással hűtő izét: pl vízporlasztás vagy nagy nedvesített felület (felülről rácsorgatással vagy alulról kapillárisan), stb.
"Ugyanez, vagyis a nedvesebb levegő viszont azt is eredményezi, hogy az energetikai hatásfok növekedése ellenére sem fogjuk melegebbnek érezni a levegőt, sőt a hőérzetünk egy leheletnyit még rosszabb is lehet."
Ez így nem felel meg a valóságnak szerintem sem. A magasabb páratartalom éppenhogy növeli a hőérzetet.
Pl én is azzal szeretnék kísérletezni majd, hogy melyik az a legalacsonyabb hőméréklet, amelyet magasabb páratartalommal a komfortérzet csökkenése nélkül kompenzálni lehet (már ha olcsóbb lesz párásítani, mint fűteni).
Igen, én is erre jutottam. Ebben a cikkben is ezt írják:
Az alacsony páratartalom rontja a lakók közérzetét és a fűtés hatékonyságát is. Alacsony páratartalomnál a hőérzet sokkal rosszabb: ugyanazt a hőfokot alacsonyabbnak érezzük.
mivel kiszaritasrol beszel, meg para kivitelrol, felteszem telen vagyunk.
az, hogy parasabb lesz a befuvas, tenyleg nem jelenti hogy homerovel merve melegebb. ez ok. viszont a parasabb azonos homersekletu levegot az ember melegebbnek erzi!! tehat az, hogy a lakast parasabban tartja, az nyaron lehet hatrany, nem telen.
Ok, de a leírás az ellenkezőjét mondja. Azt mondja, ha a páratartalmat visszaemeled, akkor a hőérzetet rosszabb lehet. Nem 80-90%-os páratartalomról, hanem 50-60%-os páratartaloról van szó. Ezért érthetetlen ez a fejtegetés, legalábbis nekem.
hát, szerintem párás levegőben a bőrön lévő izzadság (amiből mindig van minimális még 20 fokon is) nehezebben párolog, így kevesebb hőt von el, kevésbé hűti a bőrt. Tehát szerintem az ugyanolyan hőmérsékletű párásabb levegőt melegebbnek érezzük, mint a szárazabb levegőt. Ez mondjuk nem igaz egyes őserdei törzsekénél, akik gyakorlatilag nem is izzadnak a 90%-os páratartalmű levegő miatt, nekik felesleges lenne.
A lenti leírás viszont bizonyosan keveri a kondenziáció hővisszanyerését a páramegtartással. A normál, nem entalpiás hőcserélőkben is kondenzálhat a pára, csak ahelyett hogy egy része átszivárogna a friss levegős ágba, szépen lecsurog a kondenzvíz-elvezetőn.
Please, valaki magyarázza meg az elméleti hátterét ennek a fejtegetésnek. Miért rosszabb a hőérzet ha nem száraz a levegő?
"Az entalpiás technológiának az újszerűsége abban rejlik, hogy az elszívott levegőnek a nedvességtartalmát is hasznosítja és azt vissza is juttatja a légtérbe. (A működési elv nagyon hasonlít a kondenzációs kazánokban lejátszódó folyamatra, melyeknél a füstgáz vízgőztartalmát nyerjük vissza.) Ezzel az ötletes megvalósítással két problémát is mérséklünk. Jelentősen megnő a hatásfok, és a légcsere mértékének sem szab határt a levegő kiszárításának a veszélye, hiszen a párát visszajuttatjuk a lakótérbe. Ugyanez, vagyis a nedvesebb levegő viszont azt is eredményezi, hogy az energetikai hatásfok növekedése ellenére sem fogjuk melegebbnek érezni a levegőt, sőt a hőérzetünk egy leheletnyit még rosszabb is lehet. Vagyis érdemes mérlegelni: ahol a száraz levegő gondot okozott ott mindenképpen jó az entalpiás hőcserélő, egyéb esetben viszont maradhatunk a hagyományos kivitelnél is, persze minél magasabb termikus hatásfokkal."
Ezt olvasgatom én is már reggel óta. Ha már tavasszal kijött volna, akkor még jó is lett volna, de így nyár végén... Plusz még azt is rebesgetik, hogy elég hamar el fog fogyni az az 1,6 Md Ft.
